súgó szűrés
keresés

Mándy Iván: Csutak és a szürke ló

Szerző
Mándy Iván
Kiadás éve
1959
Műfaj
ifjúsági irodalom
Kiadás helye
Budapest
Kiadó
Móra Könyvkiadó
Oldalszám
199
A szócikk szerzője
Doboss Gyula

A Csutak és a szürke ló létrejöttét inspirálta Mándy vonzódása az állatfigurákhoz, az első novelláktól kezdve látunk erre példákat. Változnak, eleinte (negyvenes évek: TiborEgy varjú) fabulaszerűek, érzelmesek, később szimbolikusabbak, végül a becketti groteszk remekei (A légyvadászKabinszúnyogok). A másik késztető erő a szilencium. Az 1950-es évek közepetájt Mándynak megélhetési lehetőségét adott a Rádió azzal, hogy gyerektörténeteket dolgozhatott át. Azt vallja, hogy az első önálló gyerekkönyve a Csutak a színre lép (1957). A címből világos, hogy konkrét jelentésről van szó. A szín, az a színpad. A második kiadásban majd elmarad az a névelő, s így a cím általánosabb értelművé válik, Csutak színre lép, tehát irodalmi szereplő lesz. Az elhallgattatottság éveiben az író és társai csak akkor jelenhettek meg, ha munkájukra ráfogható volt az „ifjúsági” jelző. Lengyel Balázzsal való beszélgetésében említi, hogy Ottlikéknál Gödöllőn 1953-ban együtt hallgatták a rádión Nagy Imre beszédét, amelyben említődnek a „kis magyarok”, mire nem ironikusan megjegyzik Nemes Nagy Ágnessel, hogy ezek szerint több gyerekirodalom-átdolgozásra és saját gyerekkönyv-írására lesz lehetőségük. A harmadik forrása lehet a Csutak könyveknek, hogy felbukkan egyszer a Rádióban egy kisfiú, „sápadtszőke fapofa”, hosszú nagykabátban, mintha az apjáé lenne. Ez a magányos gyerek mindenkitől különbözött, érdekes volt az író számára. Saját gyerekkori élményei mellett ez az epizód kezdett működni, amikor egyfelvonásos színdarabot írt Csutak a színre lép címmel. Második változat volt a rádiójáték és ebből bővítette ki a regényt. Sajátos, hogy első elismerése a szocialista korszakban az a nívódíj, melyet a mai gyerekszereplők hiteles ábrázolásáért kapott, éppen a rádiós-művek hatására (Sánta). A Csutak színre lép világával, szereplőivel már Az idegen szobák (1957) novelláiban találkozhatunk: (Nagyvilági FőcsőSzürke lóKék dívány.) A csontsovány gebe története a Mándy művek sorában a Villámmal kezdődik (Híd, 1944). A vágóhídra kísért ló motívuma azután több írásában tovább él. Ebből a magból nő majd ki a regény, amelyet az átdolgozások, rádiójátékok sikere, a díj és a Csutak a színre lép után a Móra Könyvkiadó (Kormos István?) felkérésére írt.

Valamelyest bizonyára igyekezett eleget tenni a kamasz olvasók igényeinek. Ez és az író elementáris tehetsége összehozza a talán legismertebb, legnépszerűbb ifjúsági regényét. A gyerek, a kamasz, a fiatal lány, sőt, az óvódások köré ciklusokat szőtt, több ilyen témájú novellája van (Borika vendégeiBili-óvodaVera), nem beszélve arról, hogy a gyereklélek ábrázolásának az önéletrajzi mozi-ciklusok is terepei. Rónay György kifejti, hogy ezek rendkívüli erővel érzékeltetnek gyermeki élményt, azt, ahogyan az egykori kisfiú, aki kimaradt az iskolából, közösségpótlékként, családpótlékként a filmek álomvilágába menekül, midőn az apjával vagy egyedül ül a sötét nézőtéren, bámulva a némafilmeket.

Mándy ifjúságnak szánt regényei, melyek más legális publikációs lehetőségek híján születtek, nem tartoznak a legjobb művei közé. Mindegyiken ott a nagy tehetség ujjnyoma (Bodor Béla), de az egyszerű újrameséléstől (Robin Hood, 1945) a rövid remekműveket (pl. Simogassátok a talpamat) betétként magába foglaló Arnold a bálnavadászig (Márványi) – van színvonalbeli különbség. A Csutak a színre lép többrétegű: tisztelgés A Pál utcai fiúk előtt, jelképes bandaregény, grundelbeszélés, vallomás a gyerekkorról, a hazaszeretetről (Tarján). Az ezt követő Csutak és a szürke ló inkább azzal dicsérhető, hogy megfelel a kamaszolvasók kaland-igényeinek, állatszeretetének, érzelmessége utat talál a szívükhöz.

A Csutak és a szürke ló kiválóan megírt lapokat és kedvetlenebbeket is tartalmaz. Kevéssé motivált itt az első Csutak-regényben még a morális értékeket képviselő Színes Géza árulása, aki Csutaknak arra a gondolatára, hogy a barátság a legfontosabb, azt mondja: butaság. Elárulja, mint kamaszszínész, a filmeseknek Csutak történeteit, képzelgéseit, és ami nagyobb bűn, elárulja a „szigetet”, a rejtekhelyet és magát a vágóhídra ítélt jószágot is. Mellékes marad ez a szál, nem lesz belőle tragikus vétség, még csak bűn sem, maga Csutak is átsiklik Színes Géza álnok tettein. Az író csömöréről árulkodik, ahogy a gyerekek kommentálják a képtelenül túlzsúfolt filmet, ami a Barátom a lovacska címen nélkülük készült el. „A szürke lóval igazán annyi minden történt. Kompon úsztatták le egy éjszaka, aztán váratlanul föltűnt egy gémeskút tövében a Hortobágyon... Az előbb még csempészek között volt… harsogott a trombita és már egy hetyke bajuszos huszár ült a szürke lovon… ócska cirkuszkocsi... ” Csutak végignézi a filmet, „végül… fölkecmergett...” A könyv emlékezetes zárójelenetében egy plakátról szól le hozzá védence, barátja, a filmszínésszé avanzsált ló: „Nélküled nem vittem volna semmire.”

Irodalom

Bodor Béla, „Először volt az udvar”, Holmi, 1996/4.

Lengyel Balázs, Beszélgetés Mándy Ivánnal = A pálya szélén (Szerk. Domokos Mátyás és Lengyel Balázs), Budapest, 1997, Nap Kiadó.

Márványi Judit, Egy bábu emlékei,Holmi 1996/4.

Sánta Gábor, „Az voltam én. A létszámfölösleg.” Mándy Iván Csutak-történetei,A Tiszatáj Diákmelléklete, 2002/12.

Tarján Tamás, Visszavarázsolt birtok. A gyerekfigura Mándy Iván műveiben, A Tiszatáj Diákmelléklete, 2019/12.