-
A tizedes meg a többiek
Az 1944–1945 előtti időszakban a magyar film vezető műfaját jelentő vígjáték presztízse az impériumváltás után csökkent. Az ötvenes–hatvanas években a műfaj lélegeztetőgépen tartásában gyakran azok az[…]
-
Elégia
Huszárik Zoltán mindössze ötven évet élt, két egész estés és öt szerzői rövidfilmet forgatott, ám ezekkel beírta magát a magyar film történetébe. 1950-ben vették fel a Színház- és Filmművészeti […]
-
A szentgalleni kaland
Amikor Imre István meghatározó szerepét hangsúlyozzuk a magyar bábanimáció megalapozásában, az előzményekről sem feledkezhetünk meg. Macskássy Gyula reklámfilmjei között számos bábanimációt találunk […]
-
Recsk 1950–1953 – Egy titkos kényszermunkatábor története
A nyolcvanas évek második fele és a kilencvenes évek eleje a magyar dokumentumfilm történetének kiemelkedő korszaka. Társadalmi presztízse ritkán volt olyan magas, mint ebben a kivételes időszakban, […]
-
A vizsga
A kétezres évek magyar tömegfilmjének problémáit leltározva mindenekelőtt a külföldi minták setesuta használata tűnik fel, de legalább ennyire fontos az is, hogy az alkotók mintha nem lennének képesek[…]
-
Csoóri Sándor: Hattyúkkal, ágyútűzben
Csoóri Sándor költészetében változás következett be az 1990-es években. Verseit továbbra is a költői én közvetlen öntanúsítása jellemezte, mely megőrizte látomásos, metaforikus karakterét (Jóslás a te[…]
-
Füst Milán: A sanda bohóc, Goldnágel Efráim csodálatos kalandjai
A sanda bohóc Füst Milán egyik legkülönösebb műve. A szerző legjelentősebb prózai alkotásának, A feleségem történetének harmadik kiadásával, az Ez mind én voltam egykor első részével, illetve az […]
-
Ferenczes István: Bacchatio Transsylvanica
Kezdetektől a székelyföldi szülőföld, az anyanyelv, a kisebbségi sors, a hazavesztés és a szakralitást, szerelmet is átjáró pusztulásélmény a sarokpontja Ferenczes költészetének és szépírói […]