súgó
keresés
  • Fodor András: Reményfutam

    A Reményfutam Fodor András tizenegyedik verseskötete. A szerző beérkezett költő, ez idő tájt a Magyar Írók Szövetségének alelnöke. Sokrétű kapcsolatrendszer köti a magyar irodalom úgyszólván minden […]

  • Cifra nyomorúság

    Gertler Viktor (1901-1969) karrierjét segédrendezőként és vágóként kezdte Berlinben, majd 1933-ban hazatért Magyarországra. Hat év leforgása alatt elkészítette többek között az Ellopott szerdát(1933),[…]

  • Oravecz Imre: Egy földterület növénytakarójának változása

    A debütáló kötet (Héj, 1972) címében is jelzett zártságával szemben Oravecz második könyve, az Egy földterület növénytakarójának változása nem elfordul a társadalomtól, hanem alapvetően újrafogalmazza[…]

  • Cs. Szabó László: Római muzsika

    Cs. Szabó László talán legismertebb, sokak által legjobbnak tartott műve a Római muzsika. Különleges könyv, szinte párját ritkítja a magyar irodalomban. Nem esszé, nem tanulmány, nem napló, nem […]

  • Koportos

    A hatvanas-hetvenes évek fordulóján a kelet-európai térségben bekövetkezett konzervatív politikai fordulat a magyar újhullám nagy társadalom- és történelemelemző „cselekvő filmjeinek” is a végét […]

  • Átváltozások

    Alig egy évvel azután, hogy 1963-ban A monológgalmegteremtette a magyar kollázsanimációt, Kovásznai György (1934–1983) az Átváltozásokkal is olyan formát vezetett be a magyar animációs filmbe, amely […]

  • Páskándi Géza: A sírrablók

    Páskándi Géza a romániai börtönévek (1957–1963) és az ezt követő közlési tilalom (1963–1965) után mindhárom műnemben jelentőset alkotott, nem egy esetben stíluskezdeményező írói tevékenységbe kezdett,[…]

  • Csoóri Sándor: Nomád napló

    Csoóri Sándor esszéírása az 1960-as, ’70-es évekre bontakozott ki. A költő és a majompofa (1966), a Faltól falig (1969) és az Utazás félálomban (1974) című kötetek első összegzését a Nomád napló […]