-
Ágh István: Dani uraságnak
A pálya egyes állomásainak figyelmes elemzője találóan jellemezte a könyvet: a szerző látszólag különösebb cél nélküli utazásai és „lassú folyású szőlőhegyi beszélgetései, nyugodt áramlású […]
-
Cs. Szabó László: Hunok Nyugaton
Cs. Szabó László, a Nyugat esszéíró nemzedékének jelese, már amikor elhagyta Magyarországot (1948), híres író volt. Népszerűségét sokoldalúságának és tág látóhatárú érdeklődésének – írt esszét, […]
-
Nagy Zoltán Mihály: A sátán fattya
A második világháború után a Szovjetunióhoz csatolt Kárpátalja magyarsága első éveinek súlyos tragédiáit mutatja be a szerző negyedik könyve. A Szovjetunió megszűnését követően a kárpátaljai irodalom […]
-
Déry Tibor: Ítélet nincs
A G. A. úr X-ben megjelenése után Déry pályáján jelentős változás következett be, ezt jelzi, hogy 1965 után az író nem vállalt többé nyilvános szereplést, és visszavonult az irodalmi életből. A […]
-
Szervác József: Mi fájna?
Valamiképp minden nemzedék a lázadás nemzedéke; így az 1970–1980-as évek fordulóján, az 1980-as évek első felében fellépő – Zalán Tibor, Tóth Erzsébet, Parti Nagy Lajos s mások nevével fémjelezhető – […]
-
Égi bárány
A Szegénylegények (1966) és a Csillagosok,katonák (1967) nemzetközileg is ünnepelt mesterművei tematikailag és formailag egyaránt kikristályosították Jancsó Miklós összetéveszthetetlen alkotói […]
-
Csoóri Sándor: A félig bevallott élet
Csoóri Sándor esszégyűjteménye a műfaj hosszabb, összetettebb, illetve kisebb terjedelmű, koncentráltabb, akár aforizmatömörségű változatait fogja egybe. A páréves időintervallumban keletkezett […]
-
Így jöttem
Jancsó Miklós az 1960-as évek első felében találta meg azt a szerzői hangot, mely az életművét az európai modernizmushoz kapcsolta. Ez az időszak a magyar filmművészetben általános intézményi és […]