-
Fodor András: Reményfutam
A Reményfutam Fodor András tizenegyedik verseskötete. A szerző beérkezett költő, ez idő tájt a Magyar Írók Szövetségének alelnöke. Sokrétű kapcsolatrendszer köti a magyar irodalom úgyszólván minden […]
-
Cifra nyomorúság
Gertler Viktor (1901-1969) karrierjét segédrendezőként és vágóként kezdte Berlinben, majd 1933-ban hazatért Magyarországra. Hat év leforgása alatt elkészítette többek között az Ellopott szerdát(1933),[…]
-
Oravecz Imre: Egy földterület növénytakarójának változása
A debütáló kötet (Héj, 1972) címében is jelzett zártságával szemben Oravecz második könyve, az Egy földterület növénytakarójának változása nem elfordul a társadalomtól, hanem alapvetően újrafogalmazza[…]
-
Cs. Szabó László: Római muzsika
Cs. Szabó László talán legismertebb, sokak által legjobbnak tartott műve a Római muzsika. Különleges könyv, szinte párját ritkítja a magyar irodalomban. Nem esszé, nem tanulmány, nem napló, nem […]
-
Koportos
A hatvanas-hetvenes évek fordulóján a kelet-európai térségben bekövetkezett konzervatív politikai fordulat a magyar újhullám nagy társadalom- és történelemelemző „cselekvő filmjeinek” is a végét […]
-
Átváltozások
Alig egy évvel azután, hogy 1963-ban A monológgalmegteremtette a magyar kollázsanimációt, Kovásznai György (1934–1983) az Átváltozásokkal is olyan formát vezetett be a magyar animációs filmbe, amely […]
-
Páskándi Géza: A sírrablók
Páskándi Géza a romániai börtönévek (1957–1963) és az ezt követő közlési tilalom (1963–1965) után mindhárom műnemben jelentőset alkotott, nem egy esetben stíluskezdeményező írói tevékenységbe kezdett,[…]
-
Csoóri Sándor: Nomád napló
Csoóri Sándor esszéírása az 1960-as, ’70-es évekre bontakozott ki. A költő és a majompofa (1966), a Faltól falig (1969) és az Utazás félálomban (1974) című kötetek első összegzését a Nomád napló […]