-
Évforduló
Legyen mégoly sikeres egy vígjátékrendező a harmincas évek magyar filmjében, nem elégszik meg az egyműfajisággal: repertoárját színesíteni igyekszik. A Hyppolit, a lakáj (1931) alkotója, Székely […]
-
Álombrigád
1968 és 1989 között nehéz belső korszakhatárokat megállapítani a magyar film történetében. A hatvanas–hetvenes évek fordulóján induló szakasz voltaképpen a rendszerváltozásig tart. Annak, hogy ez a […]
-
Szulamit
A magyar némafilm egykor jelentős, de mára még a fanatikus filmrajongók előtt is ismeretlen – inkább csak a kutatók körében ismert – alkotói sorában kitüntetett pozíció illeti meg Illés Jenőt. Kora […]
-
Roncsfilm
Szomjas György filmjének első hat percénél talán még sehol sem fogalmazták meg szomorúbban a rendszerváltást. Egy kis csoport várakozik a város lepukkant körzetében található kocsma előtt, s mivel nem[…]
-
Tőzsér Árpád: Faustus Prágában
Már Szenci Molnár 1634-es halála utáni évtizedekből is maradtak fenn dokumentumok az ő „ördöggel cimborálásának” híréről, és ezek a középkori Faust-mondáknak megfelelően beszélték el a történetet. […]
-
Cselényi László: Krétakor
Cselényi László költészetét illetően mondta Görömbei András, hogy ez a költői út a romantikus ihletettségű élménylírától vezetett a szinte szélsőségesen neoavantgárd jellegű kísérletekhez. A Krétakor […]
-
Cs. Szabó László: Hunok Nyugaton
Cs. Szabó László, a Nyugat esszéíró nemzedékének jelese, már amikor elhagyta Magyarországot (1948), híres író volt. Népszerűségét sokoldalúságának és tág látóhatárú érdeklődésének – írt esszét, […]
-
Szenvedély
„Mindenesként”, „jolly jokerként” emlegette a szakma Nepp Józsefet, aki felbecsülhetetlen szerepet játszott a hazai animáció formálásában. A rendezői szerepvállaláson túl animátorként, […]