-
Hajrá, mozdony!
Dargay Attila nemcsak a magyar animációs film, hanem a hazai mozgókép teljes históriájának egyik legnépszerűbb alkotója is volt: közkedvelt sorozatok (Gusztáv, 1964–68; Pom-Pom meséi, 1978–82; A nagy […]
-
Szenvedély
„Mindenesként”, „jolly jokerként” emlegette a szakma Nepp Józsefet, aki felbecsülhetetlen szerepet játszott a hazai animáció formálásában. A rendezői szerepvállaláson túl animátorként, […]
-
Nagy Zoltán Mihály: A sátán fattya
A második világháború után a Szovjetunióhoz csatolt Kárpátalja magyarsága első éveinek súlyos tragédiáit mutatja be a szerző negyedik könyve. A Szovjetunió megszűnését követően a kárpátaljai irodalom […]
-
Ottlik Géza: Próza
Ottlik életművének legtalányosabb darabja ez a könyv, amely nagyon különböző műfajú és státusú szövegeket fog egybe a műformát meghatározó cím alatt. A szöveg első mondatában e fogalomhoz a szerző […]
-
Mészöly Miklós: Jelentés öt egérről
A Jelentés öt egérről kötet két részből áll, az első részben a Magasiskola című kisregényt (nagyelbeszélést) olvashatjuk, majd tizenegy elbeszélés következik, amelyeket – a Balkon és jegenyék […]
-
Csiki László: Titkos fegyverek
Az 1984-től Magyarországon élő Csiki László, vallomása szerint, „megszenvedett józansággal” költőként, próza-, dráma- és esszéíróként is mindvégig Erdélyről akart írni. Regényeire azonban nem kevésbé […]
-
Pesti mese
Gaál Béla pályája a húszas évek elején indult (ekkor rendezte többek között a Vörösbegy [1920], a Diadalmas élet [1923] és a Rongyosok [1925] című, azóta elveszett, megsemmisült némafilmeket), a […]
-
Budapesti tavasz
1955. április 4-ére, a nácik és honi szálláscsinálóik kisöprése – illetve a szovjet hódítás – tizedik évfordulója, azaz – akkoriban úgy mondták – a „felszabadulás” megünneplésére a kultúrpolitika […]