-
Elégia
Huszárik Zoltán (1931–1981) mindössze ötven évet élt, két egész estés és öt szerzői rövidfilmet forgatott, ám ezekkel beírta magát a magyar film történetébe. 1950-ben vették fel a Színház- és […]
-
Mándy Iván: A pálya szélén
A negyvenes évek korai regényei, a negyvennyolcban elnyert Baumgarten-díj és a Vendégek a Palackban (1949) elbeszélései után az 1957-ig tartó időszak az emberi és művészi létbizonytalanság korszaka a […]
-
Párbaj
Macskássy Gyula stílusújító remeke, A ceruza és a radír nem kisebb jelentőségű ikerműve az ugyanabban az esztendőben készült Párbaj. A 9 perces animáció kibékíthetetlen ellentéteket tematizál: […]
-
Gyöngyvirágtól lombhullásig
Miután elkészített számos rövidebb munkát, majd pedig leforgatta pályája – egyúttal a magyar filmtörténet – első egész estés természetfilmjét, a Vadvízországot (1952) a Szeged melletti Fehér-tó […]
-
A martfűi rém
Valóban megtörtént hazai sorozatgyilkosság históriájára épül Sopsits Árpád (1952) filmje. A magyar bűnügyi krónikák egyik leghátborzongatóbb esete a „martfűi rém” ámokfutása: a teherautósofőrként […]
-
Nincsen nekem vágyam semmi
Az ezredfordulón szép számú fiatal magyar filmrendező mutatkozik be, izgalmas művekkel. Az egyik legeredetibb világképű, látásmódú, formaérzékenységű debütáns a Színház- és Filmművészeti Főiskolán […]
-
Füst Milán: A sanda bohóc, Goldnágel Efráim csodálatos kalandjai
A sanda bohóc Füst Milán egyik legkülönösebb műve. A szerző legjelentősebb prózai alkotásának, A feleségem történetének harmadik kiadásával, az Ez mind én voltam egykor első részével, illetve az […]
-
Senkiföldje
Jeles András (1945) születésének, illetve első amatőr- és vizsgafilmjeinek dátuma (1968) pontosan kijelöli a rendező művészetének meghatározó alapelemeit: a 20. század történelmét egyfelől, a […]