-
Daliás idők
A filmtörténet első – és több mint három évtizeden át egyetlen – egész estés festményanimációja. Gémes József a hetvenes évek első felében szerzett tapasztalatokat egész estés animációban, az amerikai[…]
-
Dögkeselyű
A hatvanas–hetvenes–nyolcvanas évek magyar filmjének visszatérő hőse a vívódó értelmiségi, aki nem alkalmas tömegfilm (műfajfilm) főszereplőjének. Tépelődik, töpreng, amikor akciózni kellene (Simó […]
-
Parti Nagy Lajos: Grafitnesz
A kortárs kritika a Grafitneszt a Szódalovagláshoz (1990) hasonló jelentőségű kötetként emlegette mind a Parti Nagy-életműben, mind pedig a posztmodern magyar lírában. A 2003-as gyűjteménynek csak […]
-
Cs. Szabó László: Hunok Nyugaton
Cs. Szabó László, a Nyugat esszéíró nemzedékének jelese, már amikor elhagyta Magyarországot (1948), híres író volt. Népszerűségét sokoldalúságának és tág látóhatárú érdeklődésének – írt esszét, […]
-
Majoros Sándor: Meghalni Vukovárnál
Majoros Sándor első novelláskötetét még az újvidéki Forum Könyvkiadó adta ki (A visszhangkísérlet, 1989), azonban az író a délszláv háború miatt 1991-ben Budapestre települt. További három […]
-
Álombrigád
1968 és 1989 között nehéz belső korszakhatárokat megállapítani a magyar film történetében. A hatvanas–hetvenes évek fordulóján induló szakasz voltaképpen a rendszerváltozásig tart. Annak, hogy ez a […]
-
Mészöly Miklós: Jelentés öt egérről
A Jelentés öt egérről kötet két részből áll, az első részben a Magasiskola című kisregényt (nagyelbeszélést) olvashatjuk, majd tizenegy elbeszélés következik, amelyeket – a Balkon és jegenyék […]
-
Kontra Ferenc: Idegen
Az Idegen három, korábban önállóan megjelent kisregény (Gimnazisták, Magyarország, elejétől fogva, 2002; Farkasok órája, 2003; Wien a sínen túl, 2006) mennyiségileg és tartalmilag is kibővített […]