súgó szűrés
keresés

Balkán bajnok

Rendező
Kincses Réka
Bemutató
2007
Filmtípus
dokumentumfilm
Filmhossz
1 óra 27 perc
A szócikk szerzője
Murai András

A Balkán bajnok Kincses Réka szubjektív portréja édesapjáról, Kincses Elődről. A berlini egyetemen filmes stúdiumokat tanuló rendező hazatér Marosvásárhelyre, hogy családtagjainak és az apa egykori politikai harcostársainak feltegye azt a kérdést, amelyre addig nem kapott választ: ki a felelős Kincses Előd politikai karrierjének kudarcáért? A válaszért elsősorban közvetlen hozzátartozóit, apját, anyját és húgát kell faggatnia, így a dokumentumfilm elkészítése felér egy családterápiával.

A film címszereplője a román rendszerváltozás meghatározó alakja. Maros­vásár­helyi ügyvédként a nyolcvanas években politikai pereket vállalt, leginkább Tőkés László védőjeként hívta fel magára a figyelmet. A Ceauşescu-diktatúra bukása után közéleti pályája gyorsan ívelt felfelé, sikeres szereplése azonban rövid életű volt, és a forradalom után rövidesen kiszorították a politikából. Mikor 1990-ben felszínre törtek a nacionalista indulatok, közvetlenül a marosvásárhelyi magyarveréseket megelőzően Kincses Előd békítőként lépett fel a románok és magyarok között, de a halálos áldozatokat követelő „fekete márciusi” eseményeket nem akadályozhatta meg. Mindkét oldal őt tette felelőssé. A magyarok nem tartották elég radikálisnak, a románok épp ellenkezőleg, a radikális magyarok vezéralakjának tekintették. Felbujtás miatt vádat emeltek ellene, ezért Magyarországra menekült, és csak hat év után tért haza szülővárosába. A közéletben azonban nem tudta megvetni a lábát. Volt az RMDSZ Maros megyei elnöke, a Magyarok Világszövetségének főtitkára: mindkét esetben menesztették hivatalából. Kincses Réka akkor forgatja filmjét, mikor édesapja ötödször indul a parlamenti választásokon – ismét sikertelenül. Lánya szeretné megérteni kudarcai okát, ezért megkeresi azokat, akik „aput kicsinálták”. Mit gondolnak róla egykori barátai és pályatársai, akiket ma már a szülei árulóknak, megélhetési politikusoknak tartanak? Az erdélyi magyar politika vezetőitől – többek között Frunda György szenátortól, Kelemen Attila parlamenti képviselőtől, Markó Bélától, az RMDSZ elnökétől, akikkel a rendező régről közeli, tegező viszonyban van – nem sikerül őszinte válaszokat begyűjteni. Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a családi beszélgetések, a film fókuszába mindinkább a férfi politikai kirekesztésének és több éves emigrációjának (amiről utóbb kiderült, hogy értelmetlen volt, mert mégsem indult ellene eljárás) családjára tett hatása kerül. A film forgatása során az addig kibeszéletlen téma rejtett sérelmeket hoz felszínre: ekkor ismeri fel Kincses Előd, hogy családja elhagyása milyen traumát jelentett kisebbik lányának, akinek az apavesztés okozta fájdalmával akkoriban senki nem foglalkozott.

A Balkán bajnok erejét személyes hangvétele adja. A rendező egyes szám első személyű elbeszélője filmjének, mindvégig és vállaltan az alkotó nézőpontjából látjuk, értékeljük az apa személyiségét, döntéseit, félresiklott közéleti szereplésének magyarázatait. A film akkor sem veszíti el szubjektív nézőpontját, amikor archív felvételeken keresztül mutatja be Kincses Előd romániai forradalomban betöltött szerepét. Ezeket Kincses Réka ügyesen illeszti a film koncepciójához: a videofelvételeket a narrátor-rendező saját, személyes emlékeivel egészíti ki, így egyidejűleg beszéli el a Marosvásárhelyen történteket és apjához fűződő viszonyát.

Kincses Réka filmkészítési módszere a résztvevő megfigyelésen alapul: a felvételek során folyamatosan interakcióban van az interjúalanyokkal. Rögzíti az anya és az apa vitáit, és ő maga is bekapcsolódik az időnként hangos szóváltásokba torkolló véleménycserébe. A film legerősebb jelenetei ezek, köszönhetően annak, hogy a Kincses család tagjai természetesen viselkednek a kamera jelenlétében, és egy pillanatra sem púderezik véleményüket. Az anya egyenesen kimondja, azért nem követte a férjét a magyar emigrációba, mert fontos volt neki a szakmai karrierje. Nyíltan jelennek meg Kincses Réka veszekedései anyjával és apjával, az összecsapások néhány jelenetben ordibálásig fajulnak. Az anyát különösen románellenes attitűdje fordítja ki önmagából: mélyen benne élő fájdalmak, nem múló sérelmek törnek elő belőle.

Kincses Réka apaportréja alapján Kin­cses Előd makacs ember, akivel nem lehet együttműködni. Önmagáról úgy tartja, a meg­egyezés híve, ugyanakkor állás­pont­jából képtelen engedi. „Te tézisekben beszélsz” – kritizálja felesége. Egyedül járja az útját, a film címe is erre utal: fiatalkorában futóként Balkán bajnokságot nyert – egyetlen magyar nemzetiségű indulóként Romániának. Felesége tömör és ironikus megállapítása szerint: számára a mártírság egyenlő a boldogsággal.

A film szépségét az adja, hogy valódi főszereplője nem az apa, vagy a sokat szereplő és karakán anya, s nem is az apaképet tisztázó rendező, hanem a Kincses család. Mikor együtt vannak, minden keserűségük mellett jóízűen tudnak nevetni balsorsukon, és az éles szóváltásokkal együtt is érződik közöttük az erős kötődés. Olykor vidáman, máskor dühösen vagy éppen a sértett fél pozíciójából adják elő magyarázataikat az erdélyi magyarság kisebbségi helyzetéről.

A politikai életből kirekesztett apa történetét a magyar–román etnikai konfliktus eseményeivel remekül egymásba játszó Balkán bajnokot 2007-ben a Magyar Filmszemlén a legjobb dokumentumfilmnek járó díjjal ismerték el.

Irodalom

Buzogány Klára: „A hősök kimondottan untatnak”. Interjú Kincses Réka dokumentumfilm-rendezővel. www.filmtett.ro