súgó
keresés

dokumentumfilm

Feltöltés alatt.

Kapcsolódó szócikk(ek)

  • „Midőn a vér…”

    A film címe idézet Erdély Miklós Verzió­jából (1981/1986), s az alkotók több képsort is bevágnak a filmből. Mindez egyfelől tisztelgés részükről a korszakos jelentőségű kísérleti film előtt (ehhez […]

  • 58 másodperc

    Dokumentumfilm és játékfilm között már a hatvanas évek magyar újhullámában kezdtek elmosódni a határok: Gaál István (Pályamunkások, 1957; Tisza – Őszi vázlatok, 1963) és Sára Sándor (Cigányok, 1963; […]

  • Ahogy az Isten elrendeli… – Olga filmje

    Mohi Sándor dokumentumfilmje, az Ahogy az Isten elrendeli… – Olga filmje erdélyi magyar közegben exponál a magyarországi romákéhoz nagyon hasonló problé­má­kat. A Mohi állandó alkotótársává vált […]

  • Anyaság

    Grunwalsky Ferenc 1968-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, a hetvenes évek első felében a BBS tagja volt, ahol az Anyaságon kívül a Seregszemle (1972) című, archív híradófelvételekből […]

  • Az apokalipszis gyermekei I–II.

    A kelet-közép-európai rendszerváltásokban Magyarország aktív szerepet vállalt: az 1989 augusztusában szervezett páneurópai piknik, majd a szeptemberi határnyitás elősegítették a vasfüggöny lebontását.[…]

  • Aranycsapat

    Az 1954-ben az NSZK-val szemben elveszített labdarúgó-világbajnoki döntő túlzás nélkül a 20. századi magyar történelem egyik legnagyobb traumája, amely nélkül nemcsak az ország sport- és emlékezet-, […]

  • Archaikus torzó

    Az 1960–70-es évtizedfordulón fontos változás következett be a Balázs Béla Stúdióban. Az akkori vezetőségnek köszönhetően a rendezői vagy operatőri diplomával rendelkező pályakezdő filmesek mellett […]

  • Balkán bajnok

    A Balkán bajnok Kincses Réka szubjektív portréja édesapjáról, Kincses Elődről. A berlini egyetemen filmes stúdiumokat tanuló rendező hazatér Marosvásárhelyre, hogy családtagjainak és az apa egykori […]

  • A bankett

    A nyolcvanas évek történelmi dokumentumfilmjei (Ember Judit: Pócspetri, 1983/1989; Sára Sándor: Pergőtűz, 1983; Böszörményi Géza – Gyarmathy Lívia: Recsk 1950–1953, 1988) közé sorolható Gazdag Gyula a[…]

  • Bebukottak

    A nyolcvanas évek derekán nemcsak tematikus, de technikai paradigmaváltás is kezdődik a magyar dokumentumfilmben: tabusított témák sora jut felszínre, egyúttal meggyengül a cenzúra ereje. Az új […]

  • Boldogság

    A Boldogság a hatvanas–hetvenes évek fordulóján, elsősorban a Balázs Béla Stúdióban kibontakozó groteszk, szatirikus, ironikus rövid-dokumentumfilmek kevéssé ismert, ám annál kiválóbb darabja. Olyan […]

  • Botütés saját kérésre

    Rózsa János életművének fókuszában a gyermeki sors áll. Legtöbb filmjének gyerekek, kamaszok a főszereplői, ily módon történeteinek visszatérő helyszíne az iskola, benne a pedagógusokkal. Ám ahogyan […]

  • Cigányok

    Sára Sándor rendkívül termékeny és sokszínű életművének indulása összefonódott a Balázs Béla Stúdió megalakulásának, illetve a hatvanas évek újhullámának történetével. 1957-ben operatőrként végzett a […]

  • Csendország

    Lakatos Róbert szorosan kötődik szülővárosához, Kolozsvárhoz, az erdélyi tájhoz, kultúrához, hagyományokhoz, emberekhez. Eddigi munkái – rövidfilmek (Ördögtérgye, 2004), dokumentumfilmek (Moszny, […]

  • Dózsa népe…

    A hetvenes évek elején a Balázs Béla Stúdióban elindult egy, az iskola, az oktatás, a pedagóguspálya, az ifjúságpolitika kérdéskörét tárgyaló sorozat, amelynek keretében pályakezdő, gyakran még […]

  • A Dunánál

    Az 1980-as évek második felétől az 1990-es évek elejéig tartó időszakban számos olyan történelmi témájú dokumentumfilm készült, amely az addig elfojtott társadalmi emlékezetet aktivizálta. Ezek a […]

  • Dunaszaurusz

    „Kérlelhetetlenül közeleg az idő, hogy ez a nagy alkotás szolgálhassa a gazdasági együttműködést, a békés egymás mellett élést és a nemzetek közötti megértés ügyét” – tódította a híradó valamikor a […]

  • Egy nő fogságban

    A modern kori rabszolgaság nem a harmadik világ vagy a törzsi konstrukciók hitbizománya. Velünk él, itt, a magára oly sokat adó európai civilizációban is. Becslések szerint egymilliónál több ember […]

  • Egyszer volt, hol nem volt

    A hetvenes évek fikciós dokumentumfilmjei (Ember Judit: Tantörténet, 1976; Schiffer Pál: Cséplő Gyuri, 1978; Tarr Béla: Családi tűzfészek, 1977/1979) megtörtént eseményeket mesélnek újra az eredeti […]

  • Együttélés

    A nyolcvanas években sorra készültek a közelmúlt kollektív traumáit feldolgozó történelmi dokumentumfilmek (Ember Judit: Pócspetri, 1983/1989; Gazdag Gyula: Társasutazás, 1985; Gulyás Gyula – Gulyás […]

  • Az elhagyott gyermekek

    Nem minden gondolat kárhozatos, amelyet a propaganda diktál és a pártérdek táplál, sőt akár empátia és humánus szemlélet is születhet rendelésre: Az elhagyott gyermekek a Magyar Kommunista Párt […]

  • Én is jártam Isonzónál

    Gulyás Gyula és Gulyás János, a magyar dokumentumfilm meghatározó alkotói pályájukat amatőrfilmesként kezdték a hatvanas évek elején. Az akkor felvirágzó műhelyekben filmetűdöket, kisjáték- és […]

  • Éva A-5116

    „Milyen undorító ez a világ, és különösen a mi számunkra.” Hátrahőköltető nyitómondat. A kezdő monológ alatt az auschwitzi koncentrációs tábor maradványait látjuk, a drámaian, végletesen kiábrándult […]

  • Fekete vonat

    A „fekete vonat”, avagy ahogy a pályaudvari hangosbemondó nevezi, munkásvonat a Kádár-korszak hírhedt képződménye volt. A Kelet-Magyarországra közlekedő szerelvény szombaton indult Budapestről, s […]

  • Férfiarckép

    Gyöngyössy Imre a „nagy” Máriássy-osz­tályban szerezte meg rendezői diplomáját 1961-ben, ám hét-nyolc évvel idősebb volt évfolyamtársainál, s ez abban az időben egészen másfajta „nevelődési […]

  • A forradalom arca – Egy pesti lány nyomában

    A film kiindulópontjául szolgáló emblematikus fotó 1956. október 30-án készült a Múzeum körúton. Fiatal lány és fiú áll szorosan egymás mellett, láthatóan összetartoznak. A kalapos, sármos srác […]

  • A határozat

    A Magyar Szocialista Munkáspárt Bicskei Járási Végrehajtó Bizottsága 1972-re elvesztette bizalmát a felcsúti Új Élet Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke, Ferenci József iránt, ezért a testület úgy[…]

  • A Holocaust szemei

    Steven Spielberg amerikai filmrendező 1994-ben hozta létre a Soá Túlélői Vizuális Történelmi Alapítványt (Survivors of the Shoah Visual History Foundation), amely azóta a világ egyik legnagyobb […]

  • Hosszú futásodra mindig számíthatunk

    Az 1960-as évek végén színre lépő filmes generáció az egyik legfontosabb feladatának a valósághoz való viszony újragondolását tartotta. Az 1959 óta működő Balázs Béla Stúdió kiváló terepet biztosított[…]

  • Iskolapélda

    Nincs még egy olyan, a pedagógushoz, a diákhoz, az iskolához mérhető motívuma a magyar filmnek, amely teljes történetét lefedné, s ily módon a legkülönfélébb társadalmi-politikai rendszer elemző […]

  • Ítéletlenül

    Almási Tamás játékfilmrendezőnek készült, a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1979-ben végzett Fábri Zoltán osztályában, neve mégis a dokumentumfilmmel forrt össze. Gazdag életművében a több mint […]

  • IV. Károly király és Zita királyné megkoronázása

    Elődje, Ferenc József 1867-es megkoronázásáról érthetően nem készült mozgókép, ezért Károly az első magyar király, akinek uralkodóvá avatásáról film született – egyúttal az utolsó, aki az ország […]

  • Jelenlét I–III.

    Megvalósítási módjában, formájában és témájában egyaránt a szerzőhöz méltó különleges alkotás a Jelenlét című dokumentumfilm-sorozat Jancsó Miklós művészetében. A vállalkozás nem sorozatnak indult. A […]

  • K – Film a prostituáltakról: Rákóczi tér

    Az „üzletszerű kéjelgés” egészen 1993-ig a nemi erkölcs elleni bűncselekménynek minősült Magyarországon, igaz, már a nyolc­vanas évektől enyhült a szigor: a tetten ért lányokat nem ítélték […]

  • Káin gyermekei

    Bódy Gábor esszéiben rávilágított arra, hogy a dokumentumfilm és a játékfilm formai szempontból nem különíthetők el élesen egymástól, mert a dokumentumfilmek alkotói már kezdettől alkalmaztak […]

  • Kelj fel, és járj!

    Az 1969-ben a Filmkultúrában publikált Szociológiai filmcsoportot! kiáltvány szerint a dokumentumfilmet szociográfiai módszerek (résztvevő megfigyelés, anyaggyűjtés, riportok készítése) bevonásával […]

  • Kémek a porfészekben – Rimner Gábor története

    A Kémek a porfészekben a szocialista rendszerben nyolc évig az amerikaiaknak kémkedő Rimner Gábor különleges történetét beszéli el. A játékfilmes elemeket is felhasználó rendezés a „kreatív […]

  • Kilencedik emelet

    A hetvenes–nyolcvanas évek társadalmát „alulnézetből” megvizsgáló klasszikus, szociográfiai (Schiffer Pál: Fekete vonat, 1971; Dárday István – Mihályfy László – Szalai Györgyi – Vitézy László – Wilt […]

  • Könnyű leckék

    A 2010-es évek menekültválságára több magyar filmrendező is reagált direktebb vagy közvetettebb módon. Hajdu Szabolcs Délibábjára (2014), Vranik Roland Az állampolgárra(2017) és Mundruczó Kornél […]

  • Küldetés

    Legyen szó játékfilmjeiről (Tízezer nap, 1965/1967; A másik ember, 1988) vagy dokumentumfilmjeiről (Küldetés; Az utolsó szó jogán, 1987), Kósa Ferencet mindig azok a hősök foglalkoztatták, akik a […]

  • A látogatás

    B. Révész László dokumentumfilm- és televíziós rendező amatőr filmesként kezdte pályáját, majd évtizedeken keresztül a televíziónál dolgozott (közel 1500 műsor rendezője volt). Társadalmi problémákra […]

  • A létezés eufóriája

    A társadalmi emlékezet alakításában meghatározó a szerepük azoknak a filmeknek, amelyek történelmi tragédiát átélt, tanúságot tevő embereket állítanak középpontba. A holokausztról a magyar […]

  • Lumière-összeállítás 1896-ból

    A nemzeti filmtörténetek legelső fejezeteit gyakran külföldről érkezett alkotók írják. A legkorábbi mozgóképek számos országban nem helyi munkák, paradoxonnal élve: importtermékek. Így van ez nálunk […]

  • Macskaköröm

    A hetvenes években számos szatirikus dokumentumfilm készült, amelyek a fennálló rend abszurditását, tragikomikus jelenségeit, intézményeit és embertípusait mutatták be (Jeles András: A meghallgatás, […]

  • Magyar nők a Gulágon I–II–III.

    A hazánkat megszálló Vörös Hadsereg és a szovjet hatalom a második világháború végétől 1948-ig több százezer magyar polgári lakost hurcolt el ártatlanul Gulag- és Gupvi-lágerekbe. A 20. század magyar […]

  • Málenkij robot

    A második világháború végétől 1948-ig szovjet lágerekbe ártatlanul elhurcolt magyar emberek sorsának feltárásban – több évtizedes kényszerű amnézia után – két dokumentumfilmnek kulcs­sze­repe volt: […]

  • Másik Magyarország – Töredékek egy falu hétköznapjaiból

    Míg a 20. század első felében a társadalom tagjainak közel fele mezőgazdaságban dolgozott, addig a 2010-es évek elejére ez az arány öt százalék alá csökkent. Kovách Imre szociológus a magyar vidéki […]

  • Meddig él az ember?

    Elek Judit harmadik, egyben utolsó Balázs Béla Stúdióban forgatott filmje – az előző Kastélyok lakóival (1966) együtt – a műhely lírai dokumentarista irányzatához tartozik, olyan művek társaságában, […]

  • A mi gólyánk

    Aligha akad madár, amelyikhez annyi szimpátia, szeretet társulna a magyar közgondolkodásban, mint a gólya. Részben nyilván azért, mert sok van belőle, számos helyen megtalálható, régi időkben az […]

  • Miheztartás végett

    Dárday István – állandó alkotótársával, Szalai Györgyivel együtt, akivel a Miheztartás végettet is készítette, bár az ő neve nem szerepel a stáblistán – a hetvenes évek dokumentarista irányzatának […]

  • Nagyi projekt

    A magyar–angol–német koprodukcióban megvalósult Nagyi projekt három különböző életút és két generáció találkozásáról szól. Az ötlet Révész Bálinté, aki elhatározta, hogy filmre veszi holokauszt-túlélő[…]

  • Nászutak

    A hatvanas–hetvenes évek fordulóján a fiatal generáció belépésével a Balázs Béla Stúdió műhelyében tovább folytatódik a dokumentarista formák megújítása. Az első ilyen kísérletek lírai […]

  • Nehéz emberek

    Ha Kovács András Falakját (1968) a reformkorszak egyik zárófilmjének tekintjük, akkor „cselekvő” dokumentumfilmje, a Nehéz emberek az egyik emblematikus nyitófilm. Kovács párizsi útja során […]

  • Ózd-sorozat

    A rendszerváltás környékén készült dokumentumfilmek egy része a közelmúlt feldolgozatlan történelmi traumáira, másik része a „jelenre”, az 1989 utáni társadalmi folyamatokra fókuszált (Fekete Ibolya: […]

  • Pergőtűz I–V.

    A 2. magyar hadsereg doni tragédiáját elbeszélő televíziós sorozat, a Krónika (1982), és annak rövidített mozi változata, a Pergőtűz mérföldkő a történelmi dokumentumfilmek hazai történetében. Sára […]

  • Pócspetri

    A hetvenes–nyolcvanas évek fordulóján kibontakozó ötvenesévek-filmek első hullámát néhány korábbi előzmény (Bacsó Péter: Nyár a hegyen, 1967; Makk Károly: Szerelem, 1971) után Kovács András A […]

  • Porrajmos – cigány holokauszt

    Varga Ágota a kilencvenes évek végétől következetesen készíti visszaemlékezésekre épülő történelmi dokumentumfilmjeit a holokauszt emlékezetéről és a szocialista rendszer visszaéléseiről. A múlt olyan[…]

  • Recsk 1950–1953 – Egy titkos kényszermunkatábor története

    A nyolcvanas évek második fele és a kilencvenes évek eleje a magyar dokumentumfilm történetének kiemelkedő korszaka. Társadalmi presztízse ritkán volt olyan magas, mint ebben a kivételes időszakban, […]

  • Rocktérítő

    A nyolcvanas évek nyitányán a hazai avantgárd művészeti szcéna szoros frigyben élt a korabeli újhullámos zenekarok világával – ez az intim kapcsolat világosan kitűnik a korszak kísérletező kedvű […]

  • Sejtjeink

    Mi a jó dokumentumfilmes legfontosabb tulajdonsága? A kérdésre adható lehetséges válaszok – oknyomozói módszeresség, bátorság, művészi kreativitás – halványan e filmes műnem különböző típusait is […]

  • Szépleányok

    1985 jelentős közéleti eseménye a szocialista korszak első szépségversenye. Az ötven év kihagyás után, osztrák minta alapján szervezett rendezvényen a kétezer jelentkező közül a koronát Molnár Csilla […]

  • A színésznő és a halál

    Az élet és a halál közti szürkületi világban a magány felfokozza, míg a szerető személy, személyek jelenléte oldja a fájdalmat: a figyelő, óvó tekintet még a halálba szenderülést is könnyebbé teheti. […]

  • Tagfelvétel

    Vitézy László munkásságának első fele a dokumentarizmus jegyében állt. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése (1973) után a hetvenes évek végéig a Balázs Béla Stúdió vezetőségének tagja volt, […]

  • Társasutazás

    A szocialista rendszerben a hatalom tudatosan nem foglalkozott a közelmúlt történelmi traumáival, az elhallgatással és a szembenézés elutasításával felejtésre ítélve a holokauszt társadalmi […]

  • Tartsd eszedben

    Erdélyi „hideg napok”: 1940-ben, a terület visszafoglalásakor a szilágysági Ipp községben egy gránátokat szállító kocsi felrobbant, két magyar katona életét vesztette. A megalapozatlan gyanú a […]

  • Törvénysértés nélkül I–II

    A dokumentumfilmek a szocializmus utolsó és a rendszerváltozás első éveiben jelentős mértékben járultak hozzá a társadalmi-­politikai változások szellemi előkészítéséhez és kiteljesedéséhez. Az […]

  • Törvénytelen Muskátli I–II–III

    A képzőművésznek tanult, majd hivatásául a dokumentumfilm-készítést választó Kisfaludy András fiatalon abban a fővárosi értelmiségi-művész közegben élt, amelyről évtizedekkel később több filmet […]

  • Úgy érezte, szabadon él

    A nyolcvanas évek – kivált az utolsó harmada – kegyelmi időszak a magyar dokumentumfilm történetében. Nemcsak azért, mert végre lehet beszélni olyan kérdésekről, amelyekről korábban nem szabadott, […]

  • Új Eldorádó

    A magyar dokumentumfilmek jellemzően aktuális társadalmi kérdésekkel vagy a közelmúlttal foglalkoznak, de készültek ökológiai témákat is érintő alkotások (Csillag Ádám: Dunaszaurusz, 1989). Kocsis […]

  • Újmagyar siralom

    Újmagyar siralomom mártírjainak jelképes síremlékét, miközben ugyanaznap a Budapest belvárosában zajló tüntetést szétverték. Ám a történelmi események már feltartóztathatatlanok voltak. Az […]

  • Az út

    „Senki sem próféta a saját hazájában” – a közhellyé koptatott evangéliumi mondás különösen igaz Moldoványi Ferencre. Első hazai témájú, hagyományosabb felépítésű dokumentumfilmjei után Moldoványi – […]

  • Vannak változások

    Az 1969-es Szociológiai filmcsoportot! kiáltvány a Balázs Béla Stúdió egyik programpontjává, így az egészestés dokumentumfilm megújítójává vált. Az ezt aláíró Grunwalsky Ferenc (Anyaság, 1974), […]

  • Városlakók

    1989 után nagy számban készültek a jelen társadalmát elemző, a rendszerváltás veszteseit bemutató dokumentumfilmek (Almási Tamás: Ózd-sorozat, 1988–1998; Mihályfy László: Hajléktalanok, 1991; Oláh […]

  • Vérrel és kötéllel

    1956. október 26-án Mosonmagyaróváron mintegy ezer tüntető (munkások, akadémisták, gimnazisták) vonult végig a városon, követelve a vörös csillag eltávolítását a köz­épületekről. A laktanya elé […]

  • A Videoton sztori I–III

    Almási Tamás az Ózdi Kohászati Üzem pusztulásának történetét lezáró Tehe­tetlenül-je (Ózd-sorozat, 1988–1998), valamint Schiffer Pál az országelső elektronikai vállalat, a Videoton válságát, illetve […]

  • Vízkereszt

    A Vízkereszt Sára Sándor Balázs Béla Stúdióban forgatott második filmje, amely szoros szemléleti és stiláris kapcsolatban áll az elsővel, a korszakos jelentőségű Cigányokkal (1963). A kettő között […]