dokumentumfilm
Feltöltés alatt.Kapcsolódó szócikk(ek)
-
„Midőn a vér…”
A film címe idézet Erdély Miklós Verziójából (1981/1986), s az alkotók több képsort is bevágnak a filmből. Mindez egyfelől tisztelgés részükről a korszakos jelentőségű kísérleti film előtt (ehhez […]
-
58 másodperc
Dokumentumfilm és játékfilm között már a hatvanas évek magyar újhullámában kezdtek elmosódni a határok: Gaál István (Pályamunkások, 1957; Tisza – Őszi vázlatok, 1963) és Sára Sándor (Cigányok, 1963; […]
-
Ahogy az Isten elrendeli… – Olga filmje
Mohi Sándor dokumentumfilmje, az Ahogy az Isten elrendeli… – Olga filmje erdélyi magyar közegben exponál a magyarországi romákéhoz nagyon hasonló problémákat. A Mohi állandó alkotótársává vált […]
-
Anyaság
Grunwalsky Ferenc 1968-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, a hetvenes évek első felében a BBS tagja volt, ahol az Anyaságon kívül a Seregszemle (1972) című, archív híradófelvételekből […]
-
Az apokalipszis gyermekei I–II.
A kelet-közép-európai rendszerváltásokban Magyarország aktív szerepet vállalt: az 1989 augusztusában szervezett páneurópai piknik, majd a szeptemberi határnyitás elősegítették a vasfüggöny lebontását.[…]
-
Aranycsapat
Az 1954-ben az NSZK-val szemben elveszített labdarúgó-világbajnoki döntő túlzás nélkül a 20. századi magyar történelem egyik legnagyobb traumája, amely nélkül nemcsak az ország sport- és emlékezet-, […]
-
Archaikus torzó
Az 1960–70-es évtizedfordulón fontos változás következett be a Balázs Béla Stúdióban. Az akkori vezetőségnek köszönhetően a rendezői vagy operatőri diplomával rendelkező pályakezdő filmesek mellett […]
-
Balkán bajnok
A Balkán bajnok Kincses Réka szubjektív portréja édesapjáról, Kincses Elődről. A berlini egyetemen filmes stúdiumokat tanuló rendező hazatér Marosvásárhelyre, hogy családtagjainak és az apa egykori […]
-
A bankett
A nyolcvanas évek történelmi dokumentumfilmjei (Ember Judit: Pócspetri, 1983/1989; Sára Sándor: Pergőtűz, 1983; Böszörményi Géza – Gyarmathy Lívia: Recsk 1950–1953, 1988) közé sorolható Gazdag Gyula a[…]
-
Bebukottak
A nyolcvanas évek derekán nemcsak tematikus, de technikai paradigmaváltás is kezdődik a magyar dokumentumfilmben: tabusított témák sora jut felszínre, egyúttal meggyengül a cenzúra ereje. Az új […]
-
Boldogság
A Boldogság a hatvanas–hetvenes évek fordulóján, elsősorban a Balázs Béla Stúdióban kibontakozó groteszk, szatirikus, ironikus rövid-dokumentumfilmek kevéssé ismert, ám annál kiválóbb darabja. Olyan […]
-
Botütés saját kérésre
Rózsa János életművének fókuszában a gyermeki sors áll. Legtöbb filmjének gyerekek, kamaszok a főszereplői, ily módon történeteinek visszatérő helyszíne az iskola, benne a pedagógusokkal. Ám ahogyan […]
-
Cigányok
Sára Sándor rendkívül termékeny és sokszínű életművének indulása összefonódott a Balázs Béla Stúdió megalakulásának, illetve a hatvanas évek újhullámának történetével. 1957-ben operatőrként végzett a […]
-
Csendország
Lakatos Róbert szorosan kötődik szülővárosához, Kolozsvárhoz, az erdélyi tájhoz, kultúrához, hagyományokhoz, emberekhez. Eddigi munkái – rövidfilmek (Ördögtérgye, 2004), dokumentumfilmek (Moszny, […]
-
Dózsa népe…
A hetvenes évek elején a Balázs Béla Stúdióban elindult egy, az iskola, az oktatás, a pedagóguspálya, az ifjúságpolitika kérdéskörét tárgyaló sorozat, amelynek keretében pályakezdő, gyakran még […]
-
A Dunánál
Az 1980-as évek második felétől az 1990-es évek elejéig tartó időszakban számos olyan történelmi témájú dokumentumfilm készült, amely az addig elfojtott társadalmi emlékezetet aktivizálta. Ezek a […]
-
Dunaszaurusz
„Kérlelhetetlenül közeleg az idő, hogy ez a nagy alkotás szolgálhassa a gazdasági együttműködést, a békés egymás mellett élést és a nemzetek közötti megértés ügyét” – tódította a híradó valamikor a […]
-
Egy nő fogságban
A modern kori rabszolgaság nem a harmadik világ vagy a törzsi konstrukciók hitbizománya. Velünk él, itt, a magára oly sokat adó európai civilizációban is. Becslések szerint egymilliónál több ember […]
-
Egyszer volt, hol nem volt
A hetvenes évek fikciós dokumentumfilmjei (Ember Judit: Tantörténet, 1976; Schiffer Pál: Cséplő Gyuri, 1978; Tarr Béla: Családi tűzfészek, 1977/1979) megtörtént eseményeket mesélnek újra az eredeti […]
-
Együttélés
A nyolcvanas években sorra készültek a közelmúlt kollektív traumáit feldolgozó történelmi dokumentumfilmek (Ember Judit: Pócspetri, 1983/1989; Gazdag Gyula: Társasutazás, 1985; Gulyás Gyula – Gulyás […]
-
Az elhagyott gyermekek
Nem minden gondolat kárhozatos, amelyet a propaganda diktál és a pártérdek táplál, sőt akár empátia és humánus szemlélet is születhet rendelésre: Az elhagyott gyermekek a Magyar Kommunista Párt […]
-
Én is jártam Isonzónál
Gulyás Gyula és Gulyás János, a magyar dokumentumfilm meghatározó alkotói pályájukat amatőrfilmesként kezdték a hatvanas évek elején. Az akkor felvirágzó műhelyekben filmetűdöket, kisjáték- és […]
-
Éva A-5116
„Milyen undorító ez a világ, és különösen a mi számunkra.” Hátrahőköltető nyitómondat. A kezdő monológ alatt az auschwitzi koncentrációs tábor maradványait látjuk, a drámaian, végletesen kiábrándult […]
-
Fekete vonat
A „fekete vonat”, avagy ahogy a pályaudvari hangosbemondó nevezi, munkásvonat a Kádár-korszak hírhedt képződménye volt. A Kelet-Magyarországra közlekedő szerelvény szombaton indult Budapestről, s […]
-
Férfiarckép
Gyöngyössy Imre a „nagy” Máriássy-osztályban szerezte meg rendezői diplomáját 1961-ben, ám hét-nyolc évvel idősebb volt évfolyamtársainál, s ez abban az időben egészen másfajta „nevelődési […]
-
A forradalom arca – Egy pesti lány nyomában
A film kiindulópontjául szolgáló emblematikus fotó 1956. október 30-án készült a Múzeum körúton. Fiatal lány és fiú áll szorosan egymás mellett, láthatóan összetartoznak. A kalapos, sármos srác […]
-
A határozat
A Magyar Szocialista Munkáspárt Bicskei Járási Végrehajtó Bizottsága 1972-re elvesztette bizalmát a felcsúti Új Élet Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke, Ferenci József iránt, ezért a testület úgy[…]
-
A Holocaust szemei
Steven Spielberg amerikai filmrendező 1994-ben hozta létre a Soá Túlélői Vizuális Történelmi Alapítványt (Survivors of the Shoah Visual History Foundation), amely azóta a világ egyik legnagyobb […]
-
Hosszú futásodra mindig számíthatunk
Az 1960-as évek végén színre lépő filmes generáció az egyik legfontosabb feladatának a valósághoz való viszony újragondolását tartotta. Az 1959 óta működő Balázs Béla Stúdió kiváló terepet biztosított[…]
-
Iskolapélda
Nincs még egy olyan, a pedagógushoz, a diákhoz, az iskolához mérhető motívuma a magyar filmnek, amely teljes történetét lefedné, s ily módon a legkülönfélébb társadalmi-politikai rendszer elemző […]
-
Ítéletlenül
Almási Tamás játékfilmrendezőnek készült, a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1979-ben végzett Fábri Zoltán osztályában, neve mégis a dokumentumfilmmel forrt össze. Gazdag életművében a több mint […]
-
IV. Károly király és Zita királyné megkoronázása
Elődje, Ferenc József 1867-es megkoronázásáról érthetően nem készült mozgókép, ezért Károly az első magyar király, akinek uralkodóvá avatásáról film született – egyúttal az utolsó, aki az ország […]
-
Jelenlét I–III.
Megvalósítási módjában, formájában és témájában egyaránt a szerzőhöz méltó különleges alkotás a Jelenlét című dokumentumfilm-sorozat Jancsó Miklós művészetében. A vállalkozás nem sorozatnak indult. A […]
-
K – Film a prostituáltakról: Rákóczi tér
Az „üzletszerű kéjelgés” egészen 1993-ig a nemi erkölcs elleni bűncselekménynek minősült Magyarországon, igaz, már a nyolcvanas évektől enyhült a szigor: a tetten ért lányokat nem ítélték […]
-
Káin gyermekei
Bódy Gábor esszéiben rávilágított arra, hogy a dokumentumfilm és a játékfilm formai szempontból nem különíthetők el élesen egymástól, mert a dokumentumfilmek alkotói már kezdettől alkalmaztak […]
-
Kelj fel, és járj!
Az 1969-ben a Filmkultúrában publikált Szociológiai filmcsoportot! kiáltvány szerint a dokumentumfilmet szociográfiai módszerek (résztvevő megfigyelés, anyaggyűjtés, riportok készítése) bevonásával […]
-
Kémek a porfészekben – Rimner Gábor története
A Kémek a porfészekben a szocialista rendszerben nyolc évig az amerikaiaknak kémkedő Rimner Gábor különleges történetét beszéli el. A játékfilmes elemeket is felhasználó rendezés a „kreatív […]
-
Kilencedik emelet
A hetvenes–nyolcvanas évek társadalmát „alulnézetből” megvizsgáló klasszikus, szociográfiai (Schiffer Pál: Fekete vonat, 1971; Dárday István – Mihályfy László – Szalai Györgyi – Vitézy László – Wilt […]
-
Könnyű leckék
A 2010-es évek menekültválságára több magyar filmrendező is reagált direktebb vagy közvetettebb módon. Hajdu Szabolcs Délibábjára (2014), Vranik Roland Az állampolgárra(2017) és Mundruczó Kornél […]
-
Küldetés
Legyen szó játékfilmjeiről (Tízezer nap, 1965/1967; A másik ember, 1988) vagy dokumentumfilmjeiről (Küldetés; Az utolsó szó jogán, 1987), Kósa Ferencet mindig azok a hősök foglalkoztatták, akik a […]
-
A látogatás
B. Révész László dokumentumfilm- és televíziós rendező amatőr filmesként kezdte pályáját, majd évtizedeken keresztül a televíziónál dolgozott (közel 1500 műsor rendezője volt). Társadalmi problémákra […]
-
A létezés eufóriája
A társadalmi emlékezet alakításában meghatározó a szerepük azoknak a filmeknek, amelyek történelmi tragédiát átélt, tanúságot tevő embereket állítanak középpontba. A holokausztról a magyar […]
-
Lumière-összeállítás 1896-ból
A nemzeti filmtörténetek legelső fejezeteit gyakran külföldről érkezett alkotók írják. A legkorábbi mozgóképek számos országban nem helyi munkák, paradoxonnal élve: importtermékek. Így van ez nálunk […]
-
Macskaköröm
A hetvenes években számos szatirikus dokumentumfilm készült, amelyek a fennálló rend abszurditását, tragikomikus jelenségeit, intézményeit és embertípusait mutatták be (Jeles András: A meghallgatás, […]
-
Magyar nők a Gulágon I–II–III.
A hazánkat megszálló Vörös Hadsereg és a szovjet hatalom a második világháború végétől 1948-ig több százezer magyar polgári lakost hurcolt el ártatlanul Gulag- és Gupvi-lágerekbe. A 20. század magyar […]
-
Málenkij robot
A második világháború végétől 1948-ig szovjet lágerekbe ártatlanul elhurcolt magyar emberek sorsának feltárásban – több évtizedes kényszerű amnézia után – két dokumentumfilmnek kulcsszerepe volt: […]
-
Másik Magyarország – Töredékek egy falu hétköznapjaiból
Míg a 20. század első felében a társadalom tagjainak közel fele mezőgazdaságban dolgozott, addig a 2010-es évek elejére ez az arány öt százalék alá csökkent. Kovách Imre szociológus a magyar vidéki […]
-
Meddig él az ember?
Elek Judit harmadik, egyben utolsó Balázs Béla Stúdióban forgatott filmje – az előző Kastélyok lakóival (1966) együtt – a műhely lírai dokumentarista irányzatához tartozik, olyan művek társaságában, […]
-
A mi gólyánk
Aligha akad madár, amelyikhez annyi szimpátia, szeretet társulna a magyar közgondolkodásban, mint a gólya. Részben nyilván azért, mert sok van belőle, számos helyen megtalálható, régi időkben az […]
-
Miheztartás végett
Dárday István – állandó alkotótársával, Szalai Györgyivel együtt, akivel a Miheztartás végettet is készítette, bár az ő neve nem szerepel a stáblistán – a hetvenes évek dokumentarista irányzatának […]
-
Nagyi projekt
A magyar–angol–német koprodukcióban megvalósult Nagyi projekt három különböző életút és két generáció találkozásáról szól. Az ötlet Révész Bálinté, aki elhatározta, hogy filmre veszi holokauszt-túlélő[…]
-
Nászutak
A hatvanas–hetvenes évek fordulóján a fiatal generáció belépésével a Balázs Béla Stúdió műhelyében tovább folytatódik a dokumentarista formák megújítása. Az első ilyen kísérletek lírai […]
-
Nehéz emberek
Ha Kovács András Falakját (1968) a reformkorszak egyik zárófilmjének tekintjük, akkor „cselekvő” dokumentumfilmje, a Nehéz emberek az egyik emblematikus nyitófilm. Kovács párizsi útja során […]
-
Ózd-sorozat
A rendszerváltás környékén készült dokumentumfilmek egy része a közelmúlt feldolgozatlan történelmi traumáira, másik része a „jelenre”, az 1989 utáni társadalmi folyamatokra fókuszált (Fekete Ibolya: […]
-
Pergőtűz I–V.
A 2. magyar hadsereg doni tragédiáját elbeszélő televíziós sorozat, a Krónika (1982), és annak rövidített mozi változata, a Pergőtűz mérföldkő a történelmi dokumentumfilmek hazai történetében. Sára […]
-
Pócspetri
A hetvenes–nyolcvanas évek fordulóján kibontakozó ötvenesévek-filmek első hullámát néhány korábbi előzmény (Bacsó Péter: Nyár a hegyen, 1967; Makk Károly: Szerelem, 1971) után Kovács András A […]
-
Porrajmos – cigány holokauszt
Varga Ágota a kilencvenes évek végétől következetesen készíti visszaemlékezésekre épülő történelmi dokumentumfilmjeit a holokauszt emlékezetéről és a szocialista rendszer visszaéléseiről. A múlt olyan[…]
-
Recsk 1950–1953 – Egy titkos kényszermunkatábor története
A nyolcvanas évek második fele és a kilencvenes évek eleje a magyar dokumentumfilm történetének kiemelkedő korszaka. Társadalmi presztízse ritkán volt olyan magas, mint ebben a kivételes időszakban, […]
-
Rocktérítő
A nyolcvanas évek nyitányán a hazai avantgárd művészeti szcéna szoros frigyben élt a korabeli újhullámos zenekarok világával – ez az intim kapcsolat világosan kitűnik a korszak kísérletező kedvű […]
-
Sejtjeink
Mi a jó dokumentumfilmes legfontosabb tulajdonsága? A kérdésre adható lehetséges válaszok – oknyomozói módszeresség, bátorság, művészi kreativitás – halványan e filmes műnem különböző típusait is […]
-
Szépleányok
1985 jelentős közéleti eseménye a szocialista korszak első szépségversenye. Az ötven év kihagyás után, osztrák minta alapján szervezett rendezvényen a kétezer jelentkező közül a koronát Molnár Csilla […]
-
A színésznő és a halál
Az élet és a halál közti szürkületi világban a magány felfokozza, míg a szerető személy, személyek jelenléte oldja a fájdalmat: a figyelő, óvó tekintet még a halálba szenderülést is könnyebbé teheti. […]
-
Tagfelvétel
Vitézy László munkásságának első fele a dokumentarizmus jegyében állt. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése (1973) után a hetvenes évek végéig a Balázs Béla Stúdió vezetőségének tagja volt, […]
-
Társasutazás
A szocialista rendszerben a hatalom tudatosan nem foglalkozott a közelmúlt történelmi traumáival, az elhallgatással és a szembenézés elutasításával felejtésre ítélve a holokauszt társadalmi […]
-
Tartsd eszedben
Erdélyi „hideg napok”: 1940-ben, a terület visszafoglalásakor a szilágysági Ipp községben egy gránátokat szállító kocsi felrobbant, két magyar katona életét vesztette. A megalapozatlan gyanú a […]
-
Törvénysértés nélkül I–II
A dokumentumfilmek a szocializmus utolsó és a rendszerváltozás első éveiben jelentős mértékben járultak hozzá a társadalmi-politikai változások szellemi előkészítéséhez és kiteljesedéséhez. Az […]
-
Törvénytelen Muskátli I–II–III
A képzőművésznek tanult, majd hivatásául a dokumentumfilm-készítést választó Kisfaludy András fiatalon abban a fővárosi értelmiségi-művész közegben élt, amelyről évtizedekkel később több filmet […]
-
Úgy érezte, szabadon él
A nyolcvanas évek – kivált az utolsó harmada – kegyelmi időszak a magyar dokumentumfilm történetében. Nemcsak azért, mert végre lehet beszélni olyan kérdésekről, amelyekről korábban nem szabadott, […]
-
Új Eldorádó
A magyar dokumentumfilmek jellemzően aktuális társadalmi kérdésekkel vagy a közelmúlttal foglalkoznak, de készültek ökológiai témákat is érintő alkotások (Csillag Ádám: Dunaszaurusz, 1989). Kocsis […]
-
Újmagyar siralom
Újmagyar siralomom mártírjainak jelképes síremlékét, miközben ugyanaznap a Budapest belvárosában zajló tüntetést szétverték. Ám a történelmi események már feltartóztathatatlanok voltak. Az […]
-
Az út
„Senki sem próféta a saját hazájában” – a közhellyé koptatott evangéliumi mondás különösen igaz Moldoványi Ferencre. Első hazai témájú, hagyományosabb felépítésű dokumentumfilmjei után Moldoványi – […]
-
Vannak változások
Az 1969-es Szociológiai filmcsoportot! kiáltvány a Balázs Béla Stúdió egyik programpontjává, így az egészestés dokumentumfilm megújítójává vált. Az ezt aláíró Grunwalsky Ferenc (Anyaság, 1974), […]
-
Városlakók
1989 után nagy számban készültek a jelen társadalmát elemző, a rendszerváltás veszteseit bemutató dokumentumfilmek (Almási Tamás: Ózd-sorozat, 1988–1998; Mihályfy László: Hajléktalanok, 1991; Oláh […]
-
Vérrel és kötéllel
1956. október 26-án Mosonmagyaróváron mintegy ezer tüntető (munkások, akadémisták, gimnazisták) vonult végig a városon, követelve a vörös csillag eltávolítását a középületekről. A laktanya elé […]
-
A Videoton sztori I–III
Almási Tamás az Ózdi Kohászati Üzem pusztulásának történetét lezáró Tehetetlenül-je (Ózd-sorozat, 1988–1998), valamint Schiffer Pál az országelső elektronikai vállalat, a Videoton válságát, illetve […]
-
Vízkereszt
A Vízkereszt Sára Sándor Balázs Béla Stúdióban forgatott második filmje, amely szoros szemléleti és stiláris kapcsolatban áll az elsővel, a korszakos jelentőségű Cigányokkal (1963). A kettő között […]