súgó szűrés
keresés

Kalózok szeretője

Rendező
Péterffy Zsófia
Bemutató
2002
Filmtípus
animációs film
Filmhossz
9 perc
A szócikk szerzője
Varga Zoltán

Péterffy Zsófia (1971) festményanimációs filmje a rendszerváltás – és az ezredforduló – utáni magyar animáció nagy sikereinek egyike: Velencében elnyerte a legjobb rövidfilmnek járó díjat, Kecskeméten a nagydíjjal tüntették ki, Szolnokon különdíjat kapott, az Európai Filmakadémia pedig jelölte a legjobb európai rövidfilm díjára.

A művészcsaládból származó alkotó az Iparművészeti Főiskola animáció szakán végzett, s már diplomamunkájával (Démonoknak nemzetsége, 1997) „rátalált” a filmjeiben alkalmazott festményanimációra. Péterffyt bevallottan Kovásznai György életműve ösztönözte a formaválasztásban: a Pannónia Filmstúdió nagy renitensének festményanimációi hatása a diplomafilmben éppúgy felfedezhető, mint az utána készült Szaggatlak, mint a fergetegben (1999), vagy éppen a Kalózok szeretőjében. Akárcsak az előző filmeket, a Kalózok szeretőjét is szoros szálak fűzik a festészet mellett a költészethez is: a Démonoknak nemzetsége a Carmina Buranából merít, a Szaggatlak, mint a fergeteg József Attilához kapcsolódik, a többszörösen díjazott film pedig François Villon versét (Ballada a kalózok szeretőjéről) veszi alapul.

Kalózok szeretője az elkészítéséhez szükséges anyagi támogatás akadozása miatt három éven keresztül készült; képanyagát a rendező másodmagával festette, alkotótársa Polányi Rita volt. A markáns vizuális világ megteremtésében kiemelendő az operatőr, Varga György szerepe: a film bővelkedik stroboszkóp-effektusokban, bizonyos kameramozgások pedig az érzéki hatásosságot fokozzák. A vibráló, zaklatott és mindenekelőtt rendkívül expresszív festményanimáció megidézi a Villon-ballada alaphelyzetét, s ugyanahhoz a dermesztő végkifejlethez jut el: a bordélyházban cselédlányként dolgozó Jenny – aki a költői szövegnek megfelelően szőke szépség – állandó megaláztatásoknak, bántalmazásoknak van kitéve, ám végül a városba érkező kalózokkal – egykori szeretőivel – lemészároltatja mindazokat, akik ártottak neki. Mégis, Péterffy animációjában a történetmesélés felé tett minden gesztus másodlagos csupán, a történéseket az eredeti mű ismerete nélkül nem könnyű dekódolni. A Kalózok szeretőjében a „tiszta” vizualitás dominál, sodró erejű képzuhataga álomszerű élményt kínál. A rendezőt más filmjeiben is erősen foglalkoztató álomszerűség fenntartását olyan mozzanatok is segítik, mint egyes személyek titokzatos átváltozása (a kiélt prostituáltak helyén kalózfigurák jelennek meg), az arcok és a testek (szimbolikus értelmű, de egyúttal roppant érzéki-anyagszerű) szétfolyása, s kiváltképpen az, hogy a filmben egyetlen szó sem hangzik el. A Kalózok szeretője képsorait csak zene kíséri – méghozzá kifejezetten kakofón, zörejértékű muzsika, amelynek sokat köszönhet a filmet uraló nyugtalanító atmoszféra.

A Péterffy-film stílusában olyan festők inspirációja fedezhető fel, mint Oksar Kokokschka vagy Egon Schiele, de az alkotót Paul Gaugain színhasználata is megihlette. A rendező mindazon eljárásokat alkalmazta animációjában, amelyeket korábbi festményfilmjeiben is használt. Így a Kalózok szeretőjében váltakoznak, illetve keverednek a folyamatosan keletkező-átalakuló, a kamera alatt megfestett képek (az „átfestődő” felületek emlékeztetnek leginkább Kovásznai filmjeire, mindenekelőtt az Átváltozásokra [1964]); a festményekből kivágott képrészletek mozgatása; valamint az egymásra következő fázisokból összeálló, realisztikus mozgásillúziót eredményező látványok. Előbbi kettő különösen a felbolydulások, a zavargások érzékeltetését segíti, utóbbi pedig a mindennapi tevékenységek, ismétlődő cselekvések (például a cselédmunka) láttatásához társulnak.

Kalózok szeretője túlfűtött képeiben a szex és az erőszak aktusai sorjáznak, nemcsak külön, hanem egybefonódva is: a film alapvetően a nemiség sötét, durva, kizsákmányoló aspektusait fürkészi. Különösen erős ez a törekvés Jenny megerőszakolásának jelenetében, ahol a kameramozgások, az előrelendülések és hátrahőkölések dinamikája is érzékelteti a gyötrelmeket. Máskor ismétlődő snittek láttatják különböző aktusok közben az örömlányokat (a lovagló pózban végzett közösüléstől a felláció sejtetéséig). Péterffy Zsófia műve azért is kivételes tehát, mert a magyar animációs film erotikában leginkább bővelkedő alkotásai közé tartozik.

Kalózok szeretője a Pannóniafilm Kft. Grácia Alkotócsoportjának égisze alól került ki: a Mikle Judit által vezetett animációs műhely sokat tett azért, hogy a Pannónia Filmstúdió művészi animációsfilmes vonulata a rendszerváltás után is folytatódhasson. S nemcsak a stúdió nagy nemzedékéhez tartozó alkotók kaptak filmkészítési lehetőséget, de azok a pályakezdők is, akik közé Péterffy Zsófia is tartozott. Rajta kívül kortársai közül többen felelevenítették a Pannónia legmívesebb rövidfilmjeinek hagyományait. Bánóczki Tibor például ugyancsak a festményanimációs formát választotta a Holtágban (2001) felkavaró, pszichothrillerbe hajló leépülés-történetének vizualitásához, amelyet nagyszerű narrátorszöveggel kapcsolt össze. Péterffyhez hasonlóan Rófusz Kinga is „némajátékként” formálta meg az Arlequint (2002), puha képi világa és melankolikus hangvétele viszont szöges ellentéte a Kalózok szeretője lázas víziójának. A világ fesztiválközönsége mindenesetre utóbbit részesítette nagyobb figyelemben – így vált a Kalózok szeretője az ezredforduló magyar animációjának emblematikus tételévé.

Irodalom

Palotai János, Világ – Kép. Portré Péterffy Zsófiról, Filmkultúra online, http://www.filmkultura.hu/regi/2002/articles/profiles/peterffyzs.hu.html (utolsó letöltés: 2020. 03. 03.)