animációs film
Feltöltés alatt.Kapcsolódó szócikk(ek)
-
Az 1812-es év
Cannes-ban a fáma szerint a hetvenes évek elején azt rebesgették, hogy „Magyarországon két szélsőséges őrült van. A hosszúfilmben a Jancsó, a rövidben a Reisenbüchler” – erre legalábbis maga […]
-
Ab ovo
Már kamaszkorában elbűvölte a bábanimáció Cakó Ferencet, aki ekkor kötött személyes ismeretséget a magyar bábfilm mesterével, Foky Ottóval. Évekkel később nyílt lehetősége, hogy Foky mellett […]
-
Átváltozások
Alig egy évvel azután, hogy 1963-ban A monológgal megteremtette a magyar kollázsanimációt, Kovásznai György az Átváltozásokkal is olyan formát vezetett be a magyar animációs filmbe, amely addig […]
-
Babfilm
Aligha túlzás a hazai stop-motion animáció – azon belül a tárgyanimáció – egyik csúcsteljesítményeként méltatni Foky Ottó 1975-ben készült, tizenkét perces Babfilm című rövidfilmjét, amelyet számos […]
-
Boldog király kincse
Csakúgy, mint a magyar némafilmkorszak játékfilmjeit, a hazai animációsfilm-termést sem elsősorban az elkészült alkotások, hanem a korabeli feljegyzések, leírások és a későbbi visszaemlékezések […]
-
A ceruza és a radír
Nem sok olyan nyilvánvaló fordulópont található a magyar animációs film stílustörténetében, mint amilyet Macskássy Gyula 1960-ban készült rövidfilmjei, A ceruza és a radír, illetve a Párbaj kettőse […]
-
Daliás idők
A filmtörténet első – és több mint három évtizeden át egyetlen – egész estés festményanimációja. Gémes József a hetvenes évek első felében szerzett tapasztalatokat egész estés animációban, az amerikai[…]
-
Dűne
Mire gondol az erdő? Ez a címe Eduardo Kohn antropológus 2013-ban megjelent, nagy hatású könyvének, amely az „emberen túli antropológia” elméleti lehetőségének feltárását célozza. A kifejezés […]
-
Egon & Dönci
Technikatörténeti szempontból bizonyos művek akkor is a filmtörténet mérföldkövének számítanának, ha máskülönben érdemtelen alkotások volnának. Roppant örvendetes tehát, hogy a 2007 végén bemutatott […]
-
Egy újabb nap
Hasonlóan ahhoz, hogy a magyar animációs film megszületését több személyhez társíthatjuk (Kató-Kiszly István pionírszerepéhez éppúgy, mint Macskássy Gyula évtizedeket átfogó, az […]
-
Az éjszaka csodái
Ötvösnek tanult a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában Horváth Mária, ám amikor 1971-ben jelentkezett a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műhelyének csapatát toborzó Mikulás Ferenc felhívására, eldőlt a […]
-
Éjszakai kultúrtörténeti hadgyakorlat
Több mint két és fél évtizeden át dolgozott s alkotott a kecskeméti rajzfilmstúdióban Szilágyi Varga Zoltán, aki 1987-ben Romániából áttelepülve érkezett Magyarországra. Az erdélyi születésű, […]
-
Az ember tragédiája
Jankovics Marcell az 1980-as évek elején határozta el, hogy animációs filmet készít Madách Imre drámai költeményéből, Az ember tragédiájából. Inspirálta ezt a tervet többek között az elégedetlenség a […]
-
Ének a csodaszarvasról
A magyar államalapítás millenniuma alkalmából készült filmeket csupán egyetlen egész estés animáció gyarapította: az Ének a csodaszarvasról. A Jankovics Marcell rendezésében készült rajzfilm […]
-
Az erdő kapitánya
Dargay Attila negyedik – rendezői szerepkörben utolsóként jegyzett – egész estés rajzfilmje Az erdő kapitánya. Ötlete Nepp Józseftől származik, aki azután vetette fel a „mesekrimi” koncepcióját, hogy […]
-
Fehérlófia
A János vitéz (1973) óriási sikere ellenére is rögös út vezetett Jankovics Marcell második egész estés rajzfilmje, a Fehérlófia megszületéséhez. A rendező eredetileg – felhasználva (nép)mesékkel és […]
-
Garabonciák
Keresztes Dóra a magyar animáció azon alkotói közé tartozik, akik a képzőművészet felől érkeztek az animációsfilm-készítéshez. A tipográfusként végzett, könyvillusztrátorként is alkotó művész a […]
-
Gombnyomásra
A hetvenes évek elején a magyar animációs film számos alkotója riportokat, valós szituációkból származó szövegeket használt fel egy vagy több művében. Szoboszlay Péter egy házmester rádióműsorban […]
-
Habfürdő
Kovásznai Györgyöt már a hatvanas évek végén foglalkoztatta egy egész estés animációs film elkészítésének gondolata, de elképzeléseit csak azután válthatta valóra, hogy a Pannónia Filmstúdió a […]
-
Hajrá, mozdony!
Dargay Attila nemcsak a magyar animációs film, hanem a hazai mozgókép teljes históriájának egyik legnépszerűbb alkotója is volt: közkedvelt sorozatok (Gusztáv, 1964–68; Pom-Pom meséi, 1978–82; A nagy […]
-
Három nagymamám volt
Babits Mihály versében, A lírikus epilógjában olvassuk: „a mindenséget vágyom versbe venni, / de még tovább magamnál nem jutottam”. Glaser Katalin (1983) első két animációja mintha megfordítaná ezt az[…]
-
Háry János
Több szempontból is különleges helyet foglal el a magyar animációs film történetében Richly Zsolt egyetlen egész estés rajzfilmje, a Háry János. Keletkezéstörténete Kodály Zoltán születésének századik[…]
-
Hé, Te!
Dániel Ferenc filmkritikus méltatása szerint Szoboszlay Péter 1976-ban készült animációs rövidfilmje, a hétperces Hé, Te! „a magyar filmművészet egyik maradandó értékű, reprezentáns alkotása; s lesz […]
-
Hídavatás
A Pannónia Filmstúdió 1960-as évek elején felvett munkatársai közül Jankovics Marcell először a Nepp Józseffel és Dargay Attilával közösen készített Gusztáv-sorozatban (1964–68) mutathatta meg […]
-
Hófehér
Nepp József első egész estés rajzfilmje, a Hófehér a Pannónia Filmstúdió azon produkciói közé tartozik, amelyek eloldódtak a klasszikus rajzanimációk jellegzetességeitől, s nem csak – vagy nem […]
-
Hogyan kerül Eszter az asztalra?
Miután olyan filmjeivel, mint a Sós lötty (1969), a Rend a házban (1970) és a Hé, Te! (1976), Szoboszlay Péter a Pannónia Filmstúdió egyik legmarkánsabb rendezőegyéniségévé vált az 1970-es évek során,[…]
-
Homo faber – Vannak eszközeink
Matolcsy György, a Pannónia Filmstúdió animációsfilmes részlegének igazgatója írta Szabó Sipos Tamásról, hogy „különféle foglalkozásairól izgalmas életrajzi regényt lehetne írni. Volt műszaki […]
-
János vitéz
Több szempontból is az egyik legfontosabb alkotás a magyar animációs film történetében az első egész estés hazai rajzfilm, a Jankovics Marcell rendezésében készült 1973-as János vitéz. Bár korábban […]
-
Jelenések
Nem készült animációsfilmes pályára, mégis úgy hozta a sors, hogy M Tóth Éva útja a grafika felől az animációhoz vezetett. A szakmai fogások megismerésében olyan mesterek segítették, mint a rendezők […]
-
Kalózok szeretője
Péterffy Zsófia (1971) festményanimációs filmje a rendszerváltás – és az ezredforduló – utáni magyar animáció nagy sikereinek egyike: Velencében elnyerte a legjobb rövidfilmnek járó díjat, Kecskeméten[…]
-
Két bors ökröcske
Macskássy Gyula negyedik meseanimációja nemcsak az életmű egyik csúcspontja, de a Két bors ökröcskének kulcsszerep jutott abban is, hogy az animációsfilm-készítés megmenekült a teljes leépítéstől – […]
-
A kiskakas gyémánt félkrajcárja
Míg az 1930-as években számos animációsfilmes alkotó emigrált külföldre Magyarországról (őket John Halas, Jean Image, illetve George Pal néven ismerte meg a világ), addig – Nemeskürty István sokszor[…]
-
Koncertissimo
A magyar animációs film egyik legsikeresebb alkotása a mindössze háromperces Koncertissimo. Rendezője, Gémes József az Iparművészeti Főiskola díszítőfestő szakára járt, s egyike volt azoknak – Bleier […]
-
Körúti esték
Kovásznai György a magyar kollázsanimáció (A monológ, 1963) és festményanimáció (Átváltozások, 1964) megteremtése után megalapozta a hazai dokumentarista animációt is. A rendező monográfusa, […]
-
Küzdők
Művészeti témájú kisfilmek elkészítésére kiírt pályázat indította be Jankovics Marcell képzeletét, amikor kitalálta Küzdők című animációs rövidfilmje alapötletét. A rendező először ugyan Rófusz […]
-
A légy
Az első magyar film, amelyet Oscar-díjjal tüntettek ki, a Pannónia Filmstúdióban készült. Rófusz Ferenc rendhagyó rajzfilmje, A légy nem csupán az Amerikai Filmakadémia aranyszobrocskáját kapta meg, […]
-
Lúdas Matyi
Jankovics Marcell 1973-as János vitézének kiugró sikere lehetővé tette, hogy a Pannónia Filmstúdió folytassa az egész estés rajzfilmek készítését. Dargay Attila már az 1960-as években tervezett egész […]
-
Macskafogó
Nepp József eredetileg a saját örömére írta meg az egész estés rajzfilmnek szánt Macskafogót: az ihletet a The Manhattan Transfer dala, a Four Brothers adta, amelynek átdolgozása a patkányok […]
-
Maestro
A rendszerváltást követő évtizedek egyik legnagyobb magyar (animációs)filmes sikerét aratta M. Tóth Géza (1970) 3D-s számítógépes animációja, a Maestro: világszerte mintegy félszáz díjjal ismerték el,[…]
-
Mielőtt
Kovásznai György színre lépése, vagyis a hatvanas évek dereka óta a magyar animációs film egyik legfontosabb vonulatává érett a képzőművészeti igényű alkotások sora. Nem csupán a Pannónia Filmstúdió […]
-
Modern edzésmódszerek
Ternovszky Béla munkássága elválaszthatatlan a magyar animációs film populáris ágától: generációk számára hivatkozási pontot jelentő sorozatok, köztük a Kérem a következőt! (1973–84) és a Mézga Aladár[…]
-
A monológ
A tragikusan korán elhunyt Kovásznai György mintegy két évtizeden át épülő animációsfilmes életműve a magyar filmtörténet egyik megkerülhetetlen fejezete. A festőművésznek készülő, de a Képzőművészeti[…]
-
Moto perpetuo
A magyar filmtörténet kiemelkedően sikeres alkotásai közé tartozik Vajda Béla rövid rajzfilmje: Cannes-ban Arany Pálma-díjat nyert, Triesztben pedig Arany Pecsét-díjjal tüntették ki. Vajda Béla egyike[…]
-
My Name is Boffer Bings
Az ezredforduló után debütáló animációsfilmes generáció(k) egyik legmarkánsabb alkotója Csáki László (1977), aki olyan formavilágot alkalmaz filmjeiben, mint rajta kívül senki más. Azaz szinte senki: […]
-
A Nap és a Hold elrablása
A magyar animációs film egyik csúcsteljesítménye, A Nap és a Hold elrablása alkotója több szempontból is a hazai animációsfilm-készítés „magányos farkasa” volt, legyen szó az animációhoz vezető […]
-
Nyócker!
A magyar animációs film történetében a karikaturisztikus megközelítés gazdag hagyományra tekinthet vissza, de a Nyócker! pimasz szatírája aligha vezethető le ebből az örökségből. A rendező Gauder Áron[…]
-
Nyuszi és Őz
A 2010-es évek magyar animációs filmjének minden bizonnyal legsikeresebb vonulata volt a diplomafilmek nemzetközi diadalútja. Jóllehet korábban is feltűntek az egyetemi animációs képzésből kikerült […]
-
Öt perc gyilkosság
Nepp József első rövid rajzfilmjei, a Szenvedély (1961), a Holnaptól kezdve (1963) és a Mese a bogárról (1963) az átlagpolgár komikus (gyakorta groteszk) hányattatásait helyezték középpontba; az […]
-
Párbaj
Macskássy Gyula stílusújító remeke, A ceruza és a radír (1960) nem kisebb jelentőségű ikerműve az ugyanabban az esztendőben készült Párbaj. A kilencperces animáció kibékíthetetlen ellentéteket […]
-
A piros pöttyös labda
Torzóban maradt életművével is beírta magát a magyar animációs film történetébe a tragikusan korán, 38 évesen elhunyt Csermák Tibor. A Képzőművészeti Főiskolán grafikusként végzett, közreműködött az […]
-
Ruben Brandt, a gyűjtő
A Ruben Brandt, a gyűjtő a kortárs magyar animáció egyik legnagyobb sikere. Milorad Krstić filmje teljes egészében hazai gyártásban készült, jelentős fesztiválszerepléseket felmutató, és ami művészi […]
-
Sisyphus
Jankovics Marcell hat hét alatt készült, másodmagával rajzolt mesterműve a magyar animációs film egyik legemblematikusabb alkotása. A rendező egy esztendővel korábban befejezett egész estés műve, a […]
-
Suli-buli
Varsányi Ferenc neve a magyar animációs film históriájában az úgynevezett pixilláció különleges formájával fonódott össze. A pixillációt az teszi kivételessé az animációs formák között, hogy benne – […]
-
Symphony No. 42
A 2010-es évek legnagyobb feltűnést keltett magyar animációs filmjei közé tartozik Bucsi Réka diplomamunkája, a Symphony No. 42. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animációs képzésén készült, digitális […]
-
Szaffi
A magyar filmtörténet populáris vonulatában nem elhanyagolható szerepet játszó Jókai Mór-adaptációk (lásd Az aranyember számos feldolgozását, illetve Várkonyi Zoltán több művét: A kőszívű ember fiai, […]
-
A szél
A magyar animáció egyik legsokoldalúbb alakja, Varga Csaba matematika–rajz szakos tanárként végzett, az animációs mozgóképalkotással amatőrfilmesként ismerkedett meg. Alapítója volt a pécsi Yxilon […]
-
A szentgalleni kaland
Amikor Imre István meghatározó szerepét hangsúlyozzuk a magyar bábanimáció megalapozásában, az előzményekről sem feledkezhetünk meg. Macskássy Gyula reklámfilmjei között számos bábanimációt találunk […]
-
Szenvedély
„Mindenesként”, „jolly jokerként” emlegette a szakma Nepp Józsefet, aki felbecsülhetetlen szerepet játszott a hazai animáció formálásában. A rendezői szerepvállaláson túl animátorként, […]
-
Szvit
Richly Zsolt egyike volt azoknak az alkotóknak, akik – Bleier Edit és Gémes József mellett – az Iparművészeti Főiskola díszítőfestő szakán meghirdetett animációsfilmes képzést elvégezve csatlakoztak a[…]
-
Tíz deka halhatatlanság
A magyar animációs film karikaturisztikus áramlatát megalapozó ikerfilmeket, az 1960-as A ceruza és a radírt, illetve a Párbajt követően Macskássy Gyula 1971-es haláláig folytatódott a rendező […]
-
Új lakók
Számos alkotó a képzőművészet felől érkezett az animációhoz a magyar filmtörténetben (Kovásznai Györgytől kezdve Orosz Istvánon át M Tóth Éváig és Ulrich Gáborig), s közülük Gyulai Líviusz az egyik […]
-
Vigyázat, lépcső!
A magyar animációban Orosz István (1951) művei a képzőművészethez legszorosabban kapcsolódó filmek közé tartoznak, ami értelemszerűen magyarázható azzal, hogy az Iparművészeti Főiskolán grafikusként […]
-
Vízipók-csodapók
Az eredetileg televíziós sorozatként készült Vuk 1981-es egész estés változatának szenzációs sikere nyomán terjedtek el a Pannónia Filmstúdióban a szériákból szerkesztett animációs filmek, közülük […]
-
Vuk
Fekete István 1965-ös ifjúsági állatregényét, a Vukot Dargay Attila először nem rajzfilmben, hanem képregényben dolgozta fel 1972-ben. Majdnem egy évtizednek kellett eltelnie, mire a rajzolt rókák […]