súgó szűrés
keresés

Lúdas Matyi

Rendező
Dargay Attila
Bemutató
1977.04.07.
Filmcím
Lúdas Matyi
Filmtípus
animációs film
Filmhossz
1 óra 10 perc
A szócikk szerzője
Varga Zoltán

Jankovics Marcell 1973-as János vitézének kiugró sikere lehetővé tette, hogy a Pannónia Filmstúdió folytassa az egész estés rajzfilmek készítését. Dargay Attila már az 1960-as években tervezett egész estés animációt, A trójai háborút, ám ezt az elképzelést sem akkor, sem később nem valósította meg, az övé lett viszont a János vitézt követő második magyar kezdeményezésű pannóniás rajzfilm, a Lúdas Matyi megrendezésének lehetősége. Bár a Lúdas Matyival a kultúrpolitika rokonszenvezett, a megvalósítás engedélyezéséhez rögös út vezetett: Dargay és forgatókönyvíró-társa, Nepp József számos alkalommal írta újra a cselekményt, s végül a kilencedik változat kapta meg az illetékesek jóváhagyását (a korábbi verziók esetében hol a lúdfigura megsokszorozását rótták fel, hol Matyi jellemfejlődésének hiányát kérték számon). A rajzfilm forgatókönyvét Dargay és Nepp mellett Romhányi József jegyezte, figuratervezőként Jankovics Marcell csatlakozott a csapathoz, az operatőr pedig a rendező felesége és állandó alkotótársa, Henrik Irén volt.

A 70 perces Dargay-féle változat nem az első filmadaptációja Fazekas Mihály 1817-ben megjelent verses elbeszélésének, s miként Nádasdy Kálmán és Ranódy László 1950-es élőszereplős játékfilmje, úgy a Dargay-változat sem szöveghű adaptáció. A rajzfilm a történet főbb pontjait mindazonáltal megtartja: miután a parasztfiú Matyit megveretteti a zsarnokoskodó földesúr, Döbrögi, a fiú bosszút esküszik, amelyet a következő években valóra is vált, háromszor „fizeti vissza” az úrnak a reá kiszabott verésadagot. Miként Fazekas műve, úgy a Dargay-rajzfilm is négy jól elkülönülő egységre tagolódik: Matyi megverettetésének közege a tavaszi erdő, Döbrögi első elnáspángolása nyáron történik, a második őszies közegben, az utolsó „törlesztőrészlet” visszafizetésének téli miliő a kulisszája. A cselekményvezetés és különösen a karakterkészlet megformálása azonban a rajzfilmes tradíciókhoz – s kiváltképp Dargay Attila stílusához – igazítja az irodalmi alapanyagot.

Dargay Disney-követő ars poeticája tetten érhető a képalkotásban, a mélységi fényképezés alkalmazásában és a részletekben gazdag erdei terek láttatásában; ugyanakkor magyar források is felfedezhetőek a látványvilágban: a faluhoz hollókői tájak adtak mintát, a háttereket Mészöly Géza festményei ihlették. Az antropomorf állatfigurák ugyancsak a Disney-hagyományból származtathatók, de Dargay kézjegyévé váltak; mi több, a lúdban olykor még saját arcvonásainak karikírozott mására is rá lehet ismerni (a nyitójelenetben eliszkoló tapsifülesek pedig önreflexív utalásként idézik meg a rendező 1972-es rövid rajzfilmjét, A három nyulat). A Lúdas Matyiban az emberfigurákkal egyenrangú (sőt, akár náluk is fontosabb) karakter a lúd; ellentétben számos klasszikus rajzfilm antropomorfizmusával, neki ugyan nincs neve és beszélni sem tud, ám ezzel együtt markáns figura: kezdettől fogva barátja, később szövetségese és kabalája Matyinak, s megérti a szavakat és a szituációkat. Arckifejezéseivel, szemjátékával és gágogásával, kézfejet formázó szárnyaival rendszeresen reagál is rájuk. A további figurák egyénítése a remek szinkronszínészi munka érdeme is: Geszti Péter a gyermek, Kern András az ifjú Matyit szólaltatja meg, a korpulens Döbrögi Csákányi László hangján dörög, míg a szolgalelkű ispánt Agárdi Gábor, a tolakodó puskatöltögetőt Suka Sándor orgánuma teszi feledhetetlenné.

A Lúdas Matyi a Dargay részvételével készült Macskássy Gyula-mesefilmek, mindenekelőtt a Két bors ökröcske (1955) szellemi folytatása is, ezúttal is a magát a törvény fölé helyező nagyúr bűnhődésének tanmeséjét látjuk. Dargay rajzfilmjében viszont, ellentétben az élőszereplős Ludas Matyival, a cselekményt nem béklyózza ideologikus elkötelezettség – helyette humoros hangvétel dominál. Utóbbi hivatott tompítani azokon az erőszakos mozzanatokon, amelyek ugyan megérdemelten érik Döbrögit, a „korhatármentes” családi rajzfilm ideálja felől azonban mégis feszélyezőek lehetnek (Dargay kissé ódzkodott is ezektől a jelenetektől). Hasonlóképpen ellenpontozza a földesúr csatlósainak gunyoros ábrázolása azokat a részleteket, amelyekben a siserehad sanyargatja és megalázza a jobb sorsra érdemes egyszerű embereket, amikor „a lúdast” keresik közöttük. Ezek a jelenetek azt is előkészítik és indokolttá teszik, hogy Döbrögi harmadik elpáholására – akárcsak az élőszereplős változatban – a nép jelenlétében kerül sor.

Matyi álruhás alteregói, a finomkodó talján mester és a hisztérikus német seborvos a maszk- és jelmezviselésből fakadó karnevalisztikus humort erősítik, miként a ragyogó epizodisták felléptetése is, élen a vajákos Biri nénivel, aki az ispán átváltoztatásával tarkítja fantasztikus cselekményelemekkel a meseszövést. Más ötletek burleszkes mozzanatokat visznek a Lúdas Matyiba. Visszatérő geg, hogy Döbrögi hajdúit komikus csoportmozgásokba „kényszerítik” a helyzetek, legyen szó a vár ésszerűtlen építkezési munkálatairól, az erdő fáinak kivágásáról vagy a gyógyfüvek összegyűjtéséről. A burleszkes elemek csimborasszója a három és fél perces fergeteges üldözésjelenet a végkifejletben, amelyhez a II. Magyar rapszódia adja a (lúd)talpalávalót. A hangulatteremtésben és a ritmusszervezésben egyaránt alapvető jelentőségűek Liszt Ferenc zenéi, amelyek Daróci Bárdos Tamás hangszerelésében hallhatók a rajzfilmben.

Dargay Attila Lúdas Matyija szenzációs sikernek bizonyult: közel két és fél milliós (!) nézőszámával máig a legkedveltebb magyar mozgóképek közé tartozik.

Irodalom

Féjja Sándor, A Lúdas Matyi c. animációs és élőszereplős film konfrontációs hatásvizsgálata, Budapest, 1979, Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum és MOKÉP.

Kuczka Péter, „Döbrögben vala hát akkor vásár…” Dargay Attila: Lúdas Matyi, Filmkultúra, 2. sz., 1977, 27–32.

Varga Zoltán, Szavakból rajzolt mozgóképek. Magyar irodalmi művek animációs adaptációi, Új Nautilus, http://ujnautilus.info/varga-zoltan-szavakbol-rajzolt (Utolsó letöltés: 2019. 07. 23.)