súgó szűrés
keresés

Keserű szerelem

Rendező
Góth Sándor
Bemutató
1912
Filmcím
Keserű szerelem
Filmtípus
játékfilm
Filmhossz
8 perc
A szócikk szerzője
Dósa István

Az első, teljes terjedelmében fennmaradt magyar játékfilm.

Jóllehet az első magyar film, Zitkovszky Béla A táncz-a már 1901-ben megszületett, csupán egy-két werkfotó maradt meg belőle. A következő tizenegy év termése néhány – jobbára dokumentumfilmjellegű – töredék (például a II. Rákóczi Ferenc újratemetését bemutató képsorok) kivételével egészében elkallódott, elpusztult, de a tízes-húszas évtizedet sem kímélték a történelem viharai. Ez azért is szomorú, mert a hazai volt a tízes években a világ egyik legproduktívabb filmgyártása: alig néhány országban – az Egyesült Államokban, Németországban, Franciaországban, Dániában, Olaszországban – gyártottak több filmet, mint Magyarországon. A hazai némafilmek 90%-a megsemmisült, így kiváltképpen nehéz a magyar némafilmkorszak közel harminc évének rekonstruálása.

Az I. világháború előtt készült filmek esetében ez a szám sajnos még magasabb. Alig néhány töredék (K. Kovács Andor: A gazdag ember kabátja, 1912; Félix Vanyl: Sárga csikó, 1913) és pár rövid produkció maradt az utókor számára, így például a Tábori Kornél által jegyzett Pufi cipőt vesz (1914), a harmincas évek nagy sztárja, Kabos Gyula egyik legelső filmszerepe.

Ezért is keltett nagy szenzációt, amikor megszületése után kilencven évvel, 2002-ben hazakerült Franciaországból Góth Sándor 1912-es filmje, a Keserű szerelem. Góth Sándor (1869–1946) színész, rendező, aki ez idő tájt a Vígszínház tagja volt. A gyártó cég a Hunnia Biográf Társaság, amelyet Faludi Miklós, a Vígszínház igazgatója alapított 1911-ben. Ugyanennek az évnek a végére felépítették a cég műtermét a Pannónia és a Sziget utca sarkán. Ez az üvegcsarnok lett később az első magyar filmműterem, így filmtörténeti szempontból szintén fontos tényező. Rövid játékfilmek egész sora készült itt Góth Sándor rendezésében, a Vígszínház tagjainak közreműködésével. Ezek közül egyedül a Keserű szerelem látható ma is.

Góth Sándor munkája vígjáték; annak a műfajnak a reprezentánsa tehát, amelyik a magyar filmtörténet legkülönbözőbb korszakaiban játszott fontos szerepet, sőt volt olyan időszak is – a harmincas évtized –, amikor úgyszólván egyeduralkodónak számított. A film címe Hunyadi János keserűvizére utal, Franciaországban pedig La purge (Hashajtó) címen forgalmazták. Története egy leánykérés köré épül. Már ebben a filmben megtalálhatók a harmincas évek magyar filmgyártásának bevett karakterei: a teltkarcsú anya, aki lányát a számára rokonszenves korosodó, kövér kérőnek szánja; a szerelmesek pártfogója, az apa és a fiatal lovag, akihez a lány szíve húz. A nyitány egy kertben játszódik, az ifjú szerelmesek egy padon ülve beszélgetnek, majd a lány húga, aki szintén a szerelmesek oldalán áll, figyelmezteti őket, hogy közeleg a mama és a papa. A következő jelenetben a koros kérő udvarlását láthatjuk, illetve a fiatal leány gúnyos fellépését vele szemben. Ezt követően a mama tanácsokkal látja el a kikosarazott kérőt, miközben az apa lányaival megoldást talál a problémára. A patikába megy és keserűvizet vásárol: a hashajtó hatásával teszik nevetségessé a következő jelenetben a koros urat, akinek az italába kevernek a szerből. A megcsúfolt kérő „elszelel”, a szerelmesek egymásra találnak, s a mama is áldását adja rájuk.

A rövid terjedelme ellenére komplett történetben a korszak nagy, később komoly karriert befutó sztárjai sorakoznak fel. Ebben a filmben látható először az eladó lány szerepében Lenkeffy Ica, a későbbi magyar némafilmgyártás vitathatatlanul egyik legnagyobb csillaga. Testvérét a később drámai színésznőként komoly karriert befutott Makkay Margit alakítja, a koros kérő szerepében pedig korának ismert színésze, Vendrey Ferenc látható. Vendrey hosszú pályája során ott volt a magyar film születésénél, szerepelt már A táncz-ban is, majd harminc évvel később, 1931-ben az első magyar hangosfilm, A kék bálvány John nagybácsijaként tűnt fel.

A magyar filmgyártásban ekkoriban még nem alkalmaztak képközi feliratokat (inzerteket), így a film története teljes mértékben a szereplők gesztusain át jut el a közönséghez. A filmet ugyanakkor színezték, és a felújítás során visszaállították a virazsírozott kópiát eredeti színeibe. A Keserű szerelem plánozását tekintve hagyományosnak mondható. Jobbára színpadias totálokat alkalmaz, de előfordulnak szekond- és premier plánok is benne. A film végén pedig található egy párhuzamos montázs: ez unikálisnak mondható a korban. Fontos még megemlíteni, hogy a film a műtermi felvételek mellett tartalmaz szabadban, illetve a budapesti utcákon felvett jeleneteket is.

A Keserű szerelem méltán fontos mű a magyar film történetében, hiszen a kor filmes stílusának állít emléket, ám egyúttal néhány olyan megoldást is tartalmaz, amely a magyar filmgyártás kezdeti fejlődéséről tanúskodik.

Irodalom

Balogh Gyöngyi, Keserű szerelem. Bohózat 1912-ből, https://filmarchiv.hu/hu/aktualis/cikk-archivum/keseru-szerelem-bohozat-1912-bol (Utolsó letöltés: 2019. 01. 13.)