Keserű szerelem

A Keserű szerelem az első, teljes terjedelmében fennmaradt magyar játékfilm. Jóllehet az első magyar film, Zsitkovszky Béla A táncza már 1901-ben megszületett, csupán egy-két werkfotó maradt meg belőle. A következő évek termése néhány – jobbára dokumentumfilm jellegű – töredék (például a II. Rákóczi Ferenc újratemetését bemutató képsorok) kivételével egészében elkallódott, és az 1910-es évek legelejéről sem sok minden maradt meg. Az első világháború előtti időszakból alig néhány töredéket (K. Kovács Andor: A gazdag ember kabátja, 1912; Félix Vanyl: Sárga csikó, 1913) és pár rövid produkciót ismerünk csupán, így például a Pufi cipőt vesz (Tábori Kornél, 1914) című kisfilmet, a harmincas évek nagy sztárja, Kabos Gyula egyik legelső filmszerepét.

Ezért is keltett nagy szenzációt, amikor megszületése után kilencven évvel, 2002-ben hazakerült Franciaországból Góth Sándor 1912-es filmje, a Keserű szerelem. Góth Sándor (1869–1946) színész, rendező, aki ez idő tájt a Vígszínház tagja. A gyártó cég a Hunnia Biográf Társaság, amelyet Faludi Miklós, a Vígszínház igazgatója alapít 1911-ben. Ugyanezen év végére felépítik a cég műtermét a Pannónia és a Sziget utca sarkán: ez az üvegcsarnok lesz az első magyar filmműterem. Rövid játékfilmek egész sora készül itt Góth Sándor rendezésében, a Vígszínház tagjainak közreműködésével. Ezek közül egyedül a Keserű szerelem látható ma is.

Góth Sándor munkája vígjáték; annak a műfajnak a reprezentánsa tehát, amelyik a magyar filmtörténet legkülönbözőbb korszakaiban játszott fontos szerepet, sőt volt olyan időszak is – a harmincas évtized –, amikor úgyszólván egyeduralkodónak számított. A film címe Hunyadi János keserűvizére utal, Franciaországban pedig La purge (Hashajtó) címen forgalmazták. Története egy leánykérés köré épül. Már ebben a filmben megtalálhatók a harmincas évek magyar filmgyártásának bevett karakterei. A teltkarcsú anya, aki lányát a számára rokonszenves, korosodó, korpulens kérőnek szánja. A szerelmesek pártfogója, az apa és a fiatal lovag, akihez a lány szíve húz. A nyitány egy kertben játszódik, az ifjú szerelmesek padon ülve beszélgetnek, majd a lány húga, ki szintén a szerelmesek oldalán áll, figyelmezteti őket arra, hogy közeleg a mama és a papa. A következő jelenetben a koros kérő udvarlását láthatjuk, illetve a fiatal leány gúnyos fellépését vele szemben. Ezt követően a mama tanácsokkal látja el a kikosarazott kérőt, miközben az apa lányaival megoldást talál a problémára. A patikába megy és keserűvizet vásárol: a következő jelenetben a koros úr italába kevernek a szerből. A megcsúfolt kérő „elszelel”, a szerelmesek egymásra találnak, s a mama is áldását adja frigyükre.

A rövid terjedelme ellenére komplett történetben a korszak nagy, később komoly karriert befutó sztárjai sorakoznak fel. Ebben a filmben látható először az eladó lány szerepében Lenkeffy Ica, a későbbi magyar némafilmgyártás vitathatatlanul egyik legnagyobb csillaga. Testvérét, a később drámai színésznőként komoly karriert befutott Makay Margit alakítja, a koros kérő szerepében pedig korának ismert színésze, Vendrey Ferenc látható. Vendrey hosszú pályája során ott volt a magyar film születésénél, szerepelt már A tánczban is, majd harminc évvel később, 1931-ben az első magyar hangosfilm, a Kék bálvány John nagybácsijaként tűnt fel.

A magyar filmekben ekkoriban még nem alkalmaztak képközi feliratokat (inzerteket), így a Keserű szerelem története teljes mértékben a szereplők gesztusain át jut el a közönséghez. A képeket ugyanakkor színezték, és a felújítás során visszaállították a virazsírozott kópiát eredeti színeibe. A Keserű szerelem plánozása kevéssé tér el a kor filmjeinek zömében látottaktól: Góth Sándor jobbára hosszú snitteket és kistotálokat alkalmaz, ezek miatt erősen színpadias az összhatás. Mindazonáltal egészében mégsem avítt, sőt két ponton progresszív a forma. Az idős kérő megviccelésekor üdítő plánvariáns szakítja meg a teátrális kistotálok sorát (szűkszekondban látni a kezet, amely a poharába tölti a keserűvizet), továbbá a menekülésekor magáról a pórul járt kérőről is kapunk egy csaknem premier plán értékű szűkszekondot. A film végén párhuzamos montázs áll: ez is progresszívebb megoldásnak mondható. Mindennek tetejébe a film a műtermi felvételek mellett tartalmaz szabadban, illetve a budapesti utcákon felvett jeleneteket is, ezek szintén a látvány izgalmasságát növelik.

A Keserű szerelem fontos mű a magyar film történetében, hiszen a kor filmes stílusának állít emléket, egyúttal néhány olyan megoldást is tartalmaz, amely a magyar filmgyártás kezdeti fejlődéséről tanúskodik.