játékfilm
Feltöltés alatt.Kapcsolódó szócikk(ek)
-
…hogy szaladnak a fák!
Zolnay Pál életműve a magyar filmtörténeti trendektől függetlenül alakult. A hatvanas évek elején készült első egész estés játékfilmjeivel (Áprilisi riadó, 1962; Négy lány egy udvarban, 1964) még nem […]
-
141 perc a befejezetlen mondatból
A hetvenes években a Szindbád (Huszárik Zoltán, 1971), a Tűzoltó utca 25. (Szabó István, 1973), a Régi idők focija (Sándor Pál, 1973), a Déryné, hol van? (Maár Gyula, 1975) és Fábri Zoltán filmje, a […]
-
1945
A közvetlenül a háború után játszódó 1945 olyan nézőpontból közelíti meg a holokausztot, amelyre addig nagyon kevesen vállalkoztak a magyar filmben: a zsidók elleni bűnökkel való szembenézésről, a […]
-
5 óra 40
A magyar bűnügyi film a harmincas években csak vegetál. Történnek ugyan kísérletek a megteremtésére, de valamennyi próbálkozás hamvába hal, a bűnügyi filmek főelemét jelentő – mert a nyomozás tétjét […]
-
Az 5-ös számú őrház
Bán Frigyes szakmai elhivatottságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a húszas évek válságperiódusában, a hazai ipar recessziója idején kötelezte el magát a filmkészítés mellett; akkor, amikor […]
-
80 huszár
Nemcsak színvonalánál, de sokszínűségénél fogva is a magyar filmtörténet egyik legizgalmasabb életműve Sára Sándoré. Egyszerre találhatóak benne jelentős dokumentum- és játékfilmek, ráadásul utóbbiak […]
-
Adj király katonát!
A hetvenes évek derekán körvonalazódó, fikciós és dokumentarista formákat elegyítő Budapesti Iskola alkotóinak látásmódja és konkrét módszereik ugyan némiképp eltértek, céljaik mégis kibékíthetők. […]
-
Agitátorok
1968-ban forrongott a világ, a tiltakozási hullám azonban elkerülte Magyarországot. A nyugati fiatalokat megmozdulásokra ösztönző újbaloldali eszmékre közvetlenül két magyar játékfilm rezonált. Jancsó[…]
-
Ajándék ez a nap
A művészek, művészetek egyik válasza a brezsnyevi-kádárista pangásra a hatvanas évek végétől, illetve a hetvenes évtized folyamán a groteszk stilizáció. Örkény Istvántól az Egyperces novellák első […]
-
Állami Áruház
Az 1950-es évek első felében a sematizmus és a szocialista realista esztétika jegyében, központilag meghatározott tématerv szerint készültek a magyar filmek. A politikai ideológia alapvetően […]
-
Az állampolgár
A film médiuma természeténél fogva némi fáziskéséssel reagál az aktuális társadalmi eseményekre: a filmkészítés – elsősorban persze a játékfilmkészítés – kollektív és ipari jellegű, erősen […]
-
Álmodozások kora
A magyar film a hatvanas évek elején élete új szakaszába lép: azzal hogy csatlakozik a kurrens egyetemes filmtörténeti folyamatokhoz, az aranykora jön el. A kezdet 1962, a Megszállottak bemutatásának […]
-
Álombrigád
1968 és 1989 között nehéz belső korszakhatárokat megállapítani a magyar film történetében. A hatvanas–hetvenes évek fordulóján induló szakasz voltaképpen a rendszerváltozásig tart. Annak, hogy ez a […]
-
Amerikai anzix
Bódy Gábor filmes munkásságának kezdete a hatvanas–hetvenes évek fordulóján egybeesett a Balázs Béla Stúdió tagságának és arculatának átalakulásával. Korábban a BBS a pályakezdő diplomás rendezők és […]
-
Angi Vera
A hatvanas években a személyi kultusz legfeljebb egy-egy epizód erejéig jelent meg a nagyobb történelmi időszakot áttekintő művekben (Fábri Zoltán: Húsz óra, 1965; Kósa Ferenc: Tízezer nap, […]
-
Apa – Egy hit naplója
Ahogyan a hatvanas évek magyar újhullámát elindító alkotók első nagyjátékfilmjében, úgy Szabó István a francia újhullám szellemében készült pályakezdő művében, az egyébként jelen idejű Álmodozások […]
-
Apám néhány boldog éve
A hatvanas években a magyar rendezők gyakran a szerzői önvallomás igényével meséltek a múltról: az „Így jöttem”-filmek (Szabó István: Álmodozások kora, 1965; Sára Sándor: Feldobott kő, 1969) az […]
-
Aphrodite
Szemben a világmozival, a magyar némafilmben korántsem ritka, hogy színészek emelkednek rendezővé: mások mellett Kertész Mihály, Lajthay Károly, Garas Márton, Janovics Jenő, Balogh Béla pályaképe […]
-
Az aranyember
A magyar némafilm legfontosabb szereplője – a kolozsvári Janovics Jenő mellett – Korda Sándor. Nem feltétlenül, illetve nem kizárólag rendezései színvonala miatt, hanem mert a filmkultúra valamennyi […]
-
Árnyék a havon
Határhelyzetek: élet és halál, ártatlanság és bűn határhelyzetei állnak Janisch Attila munkáinak középpontjában rövidfilmjeitől (Zizi, 1982; A másik part, 1983) kezdve valamennyi nagyjátékfilmjéig. […]
-
Árvácska
A horror – a filmben – valami olyasmi, ami túl van a felfoghatón. A horror eredendően irracionális, a horrorfilmek pedig per definitionem fantasztikus filmek. Ranódy László Árvácskája ellenben […]
-
Átok vára
A teljes némafilmkorszakban hozzávetőleg hatszáz magyar játékfilm készült, a legkülönbözőbb műfajokban: még fantasztikus filmek is születtek, a termés hét százalékát tették ki. Ez is jelzi, hogy a […]
-
Bakaruhában
Az Erdélyből érkezett, az ötvenes évek hazai filmgyártásában kezdetben dramaturgként tevékenykedő Fehér Imre bár nyolc nagyjátékfilmet rendezett, egyetlen más munkájának értéke és jelentősége sem […]
-
Bánk bán
A magyar államalapítás millenniuma alkalmából a 2000-es évek elején több történelmi film is készült, amelyek a magyar nemzeti öntudatot hivatottak erősíteni. A Sacra Corona (Koltay Gábor, 2001), A […]
-
A bánya titka
Alig múlt húszéves, amikor már a kamera mögött áll, pár évre rá ezres nagyságrendű statisztasereget irányít: ifj. Uher Ödön néhány év alatt a magyar némafilm meghatározó alkotójává válik, és számosat […]
-
Bástyasétány hetvennégy
A hatvanas–hetvenes évek fordulójának konzervatív politikai fordulatára a magyar filmrendezők többek között szatirikus parabolákkal reagáltak (Kardos Ferenc: Egy őrült éjszaka, 1970; Sára Sándor: […]
-
Békeidő
A hatvanas évek végén a nemzetközi fejlemények hatására (a prágai bevonulás, a keleti blokk országaira kényszerített Brezsnyev-doktrína, filmbetiltások) a Kádár-rendszer is bekeményített, így […]
-
Beszterce ostroma
1945 a magyar filmtörténetben is nulladik év, mivel a harmincas–negyvenes években virágzó filmipar romba dőlt. A gyártás újjászervezéséről azonban már 1945 januárjában rendelkeztek, októberben pedig […]
-
Bibliothèque Pascal
„A 41. Magyar Filmszemle mezőnyét két részre lehet osztani: az összes versenyben lévő film és a Bibliothèque Pascal” – fogalmazott egy 2010-ben megjelent fesztivál-beszámoló szerzője, ami jól jelzi, […]
-
Bizalom
A hatvanas évek személyes hangú, nemzedéki naplófilmjeit (Álmodozások kora, 1965; Apa – Egy hit naplója, 1966; Szerelmesfilm, 1970), majd a hetvenes évek allegóriáit (Tűzoltó utca 25., 1973; […]
-
Boldogtalan kalap
A ködszürke szocializmus unalma nagy művészi lehetőséget kínált arra, hogy a hetvenes–nyolcvanas évek filmrendezői magát a szürkeséget és az unalmat értelmezzék – s felfedjék a humort a […]
-
Bolse Vita
A rendszerváltás időszaka a modern magyar történelem egyik jól dokumentált pillanata, amely elsősorban a film- és videotechnika fejlődésének, valamint a médiatartalmak iránti növekvő keresletnek […]
-
Budapesti tavasz
1955. április 4-ére, a nácik és honi szálláscsinálóik kisöprése – illetve a szovjet hódítás – tizedik évfordulója, azaz – akkoriban úgy mondták – a „felszabadulás” megünneplésére a kultúrpolitika […]
-
BÚÉK!
Szörény Rezső sorsa szomorúan példázza filmjei világát, az 1968 utáni mozdulatlan Kádár-korszak tehetetlenségét, pangását, benne egy elveszett, elkallódott nemzedékkel. Az 52 éves korában elhunyt […]
-
Butaságom története
Az ötvenes évek sztálinista diktatúráját, a forradalmat, majd megtorlást követően az újonnan berendezkedő kádári rezsim, hogy hatalmát megszilárdítsa, a társadalom depolitizálását tűzte ki célul, […]
-
Büdösvíz
A szatíra az egyik leginkább kortipikus filmfajta. Önmagában a megjelenése – hovatovább megerősödése – sokat elmond kora állapotairól, de beszédes lehet az is, ahogyan presztízse, megítélése […]
-
Café Moszkva
Az egyetemes és a magyar filmtörténet között néha érdekes együttállások észlelhetők, egyes honi alkotók munkái a világfilm klasszikusaira rezonálnak. A Café Moszkva különös mű, számos momentumában az […]
-
Chico
„A háború az egyetlen hiteles állapot. Amikor az ember folyamatosan fizikai-szellemi képességei maximumát nyújtja” – magyarázza a kamerának Chico, vagyis Eduardo Rózsa-Flores, Fekete Ibolya második […]
-
Cifra nyomorúság
Gertler Viktor karrierjét segédrendezőként és vágóként kezdte Berlinben, majd 1933-ban hazatért Magyarországra. Hat év leforgása alatt elkészítette többek között az Ellopott szerdát (1933), a Mária […]
-
Cimborák – Hegyen-völgyön
Azok után, hogy elkészítette az egyetemes filmtörténet első egész estés színes természetfilmjeit (Vadvízország, 1952; Gyöngyvirágtól lombhullásig, 1953), Homoki Nagy István […]
-
Csak a szél
A 2008–2009-es romagyilkosságokkal és utóhatásukkal foglalkozott többek között a tárgyalást bemutató dokumentumfilm, az Ítélet Magyarországon (Hajdu Eszter, 2013), Bogdán Árpád Genezise (2018) és […]
-
Csak szex és más semmi
A korábban monolit filmrendezőképzés az ezredforduló után sokszereplős lesz, sorra nyílnak a különböző iskolák, de megjelennek a magyar film térképén a diplomájukat külföldön, nyugaton – jobbára […]
-
Családi tűzfészek
Tarr Béla 1977-ben, huszonkét évesen, a Balázs Béla Stúdióban forgatta első egész estés filmjét; abban az évben, amelyben – amatőrfilmes munkák után – megkezdte tanulmányait a Színház- és […]
-
Csempészek
Az egyetemes filmtörténetben az ötvenes évek második felében döntő változások játszódnak le, amelyek fókuszában a többek között a neorealizmustól nyert inspirációkra építő – az olasz filmek […]
-
Cséplő Gyuri
Az 1960–70-es évek fordulóján markáns mozgalom indult Magyarországon, amely a filmművészetben a szociológia tudományos módszereinek rendszeres alkalmazását szorgalmazta. A fiatal filmesek által […]
-
Csillagosok, katonák
A hatvanas évek magyar filmrendezői következetesen a közelmúlt addig feldolgozatlan történelmi eseményeivel (például az ötvenes évek erőszakos kollektivizálása vagy az 1956-os forradalom és […]
-
Csinibaba
Tíz évvel a rendszerváltozás után a közvélemény-kutatások szerint a magyarok többsége a hatvanas és hetvenes éveket ítélte a 20. század legsikeresebb évtizedének. A kilencvenes évek népszerű filmjei […]
-
A csodacsatár
Magyarország az 1950-es években is sportnagyhatalomnak számított – mindezt legékesebben a korszak impozáns olimpiai szereplései bizonyítják. A labdarúgást különös megbecsülés övezte, melynek óriási […]
-
A csúnya lány
Az álca az egyetemes vígjátéki tradíció alapvető kelléke, de ritkán alkalmazták annyira következetesen egyazon filmkultúrán belül, mint a magyarban 1931 és 1944 között. A romantikus vígjátékban az […]
-
Dalolva szép az élet
Az államosítás Magyarországon 1948 nyarán érte el a filmipart. Ettől kezdve a gyártás minden területe és eszköze egységes felügyelet alá került és a filmkészítés összes fázisát az állam finanszírozta.[…]
-
Dankó Pista
A hivatalosan századik magyar hangosfilm minden idők leghíresebb honi cigányprímásának állít emléket. A korszak egyik legjobbnak tartott rendezője, Kalmár László irányításával készült, nagy […]
-
Déryné, hol van?
Az államszocialista korszak filmművészete alapvetően társadalmi témákat dolgozott fel. Eleinte még külső politikai kényszer hatására és propagandisztikus jelleggel, 1953-tól, s főképp majd a hatvanas […]
-
Díszmagyar
A második világháború utáni átmeneti korszak két alkorszakra osztható. A filmgyártás 1945-ös felélesztésétől a filmipar 1948-as államosításáig tartó időszak a koalíciós korszak, amikor a Magyar […]
-
Dollárpapa
Az ötvenes évek derekán – a magyar filmművészet zászlóbontásának időszakában –megsokasodtak az egyedi hangú, olykor a burkolt rendszerkritika igényével fellépő vígjátékok: míg a Liliomfi (1955, Makk […]
-
Dögkeselyű
A hatvanas–hetvenes–nyolcvanas évek magyar filmjének visszatérő hőse a vívódó értelmiségi, aki nem alkalmas tömegfilm (műfajfilm) főszereplőjének. Tépelődik, töpreng, amikor akciózni kellene (Simó […]
-
Dr. Kovács István
A magyar hangosfilm első korszakának (1931–1944) második szakasza (1939–1944) számos változást hoz, a műfaji térkép és a filmek értékorientációi is átalakulnak, nem függetlenül a politika döntéseitől […]
-
Édes Emma, drága Böbe
Szabó István életműve, noha stilisztikailag sokszínű, kivételesen egységes gondolatiságot tükröz: valamennyi filmjében a történelmi és társadalmi viszonyoknak kiszolgáltatott emberi sorsot vizsgálja. […]
-
Egészséges erotika
Szinte a véletlennek köszönhető, hogy a korábban trükkoperatőrként tevékenykedő, éveken át kísérleti filmekkel foglalkozó Tímár Péter a saját forgatókönyvön alapuló játékfilm, az Egészséges erotika […]
-
Égi bárány
A Szegénylegények (1966) és a Csillagosok,katonák (1967) nemzetközileg is ünnepelt mesterművei tematikailag és formailag egyaránt kikristályosították Jancsó Miklós összetéveszthetetlen alkotói […]
-
Egri csillagok
Az ellenség sokszoros túlerejével dacoló hős egri várvédők története Gárdonyi Gézának és nem kevésbé Várkonyi Zoltán rendezésének köszönhetően a nemzeti emlékezet alaptörténete. Az 1500-as évek […]
-
Egy dollár
A húszas évek elejére a történelem és a politika csapásai, a rendezők számának leapadása megrendíti a magyar filmipart: míg korábban volt közel száz is, most évente, jó esetben, egy tucat produkció a[…]
-
Egy fiúnak a fele
Vannak idők, amikor a filmcsinálás tétje megnő: amikor az esztétikai vagy gazdasági motívumok eljelentéktelenülnek, és a film leforgatásának apropóját magasabb szempontok jelölik ki. Az 1943-ban […]
-
Egy fiúnak a fele
A fokozatosan felfelé ívelő magyar némafilmgyártás az első világháború éveire a világ vezető filmes műhelyei közé emelkedik. 1920 után azonban hanyatlásnak indult a hazai filmipar. Épp ekkor, a […]
-
Egy kis hely a Nap alatt
Szász Péter másfél évtizedes forgatókönyvírói karrierje után elkötelezte magát a filmrendezésnek, de az irányváltás után is hű maradt önmagához. Ahogy írói munkájában jobbára a könnyed, populáris […]
-
Egy nap
A Magyar Nemzeti Filmalap 2015-ben létrehozott és évente meghirdetett Inkubátor programjának célja az volt, hogy diplomával már igen, de nagyfilmmel még nem rendelkező ifjú rendezőjelölteknek adjon […]
-
Egy őrült éjszaka
A magyar filmben a hatvanas évek végétől megszaporodó szatírák kettős feladatot teljesítenek. Szórakoztató irányultságuk révén a közönség tömegfilméhségét igyekeznek kielégíteni, […]
-
Egy pikoló világos
A sematizmus ínséges évei után az ötvenes évek derekán új tendenciák mutatkoznak a magyar filmben, két meghatározó irányzat is születik, a drámai-expresszionista (kivált Fábri Zoltán munkái) és a […]
-
Egy szoknya, egy nadrág
Hamza D. Ákos a második világháború éveinek igen foglalkoztatott filmes szakembere volt Magyarországon. Előbb gyártásvezetőként, producerként tevékenykedett, majd rendezőként is komoly sikereket ért […]
-
Egy teljes nap
A nyolcvanas években a kádári kiegyezés alapja, az életszínvonal-alku fenntarthatatlanná vált, a nagy mértékű infláció árnyékában a legalizált második gazdaság mellett felértékelődtek más […]
-
Egymásra nézve
Két értelemben is tabusértő film az Egymásra nézve: nők szerelmének tragikus történetét beszéli el a szocialista rendszer mélyen elhallgatott, a forradalom leverését követő, megtorlásokkal és […]
-
Éjfélkor
1957 zűrzavaros klímájában a konszolidációra törekvő hatalom az engedékenység látszatát kereste, és a forradalom leveréséért némi kompenzációt kívánt nyújtani a kultúrán keresztül. Ez azt is lehetővé[…]
-
Eldorádó
Nincs még egy film, amely jobban érzékeltetné a rendszerváltozás bizonytalanságát és értékválságát, mint a szocializmus végórájában forgatott Eldorádó, jóllehet története korábban, a háború utáni […]
-
Elnémult harangok
Miután a hazai némafilmkincs jó része megsemmisült vagy elveszett, illendő fokozottan megbecsülni azt a keveset, ami megmaradt. Mindazonáltal aligha akad film a fellelhetők között, amely ne lenne […]
-
Az első
Cserépy László filmje címét a történelem ironikus megvilágításba helyezte: Az első egy korszak lezárása lett, szimbolikus, illetve szó szerinti értelemben egyaránt. Ez volt a legutolsó film, amelyet –[…]
-
Eltüsszentett birodalom
A Rákosi–Gerő-korszakban a pártideológia áthatotta a történelmi-kosztümös filmeket (Nádasdy Kálmán – Ranódy László – Szemes Mihály: Föltámadott a tenger, 1953), a mesefilmeket (Nádasdy Kálmán – Ranódy[…]
-
Ember a híd alatt
Míg a harmincas években vígjátékok uralták a magyar filmipart, addig a második világháború alatt a korábbiakhoz képest keserűbb komédiák mellett a gyakran társadalmi problémákat érintő melodrámák […]
-
Emberek a havason
Az erdélyi születésű Szőts István festészeti tanulmányok után fordult a filmhez mint olyan új művészeti ághoz, amely az addigiakhoz képest jóval összetettebb kifejezési lehetőségeket rejtett magában, […]
-
Én voltam
A harmincas évek formájában és nyelvében szimpla és konvencionális magyar filmjei között felüdülést jelent egy-egy olyan mű, amelyben a kép funkciója nem pusztán a cselekmény illusztrálása. Amelyben […]
-
Az én XX. századom
Enyedi Ildikó Fábri Zoltán osztályában végzi tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, diplomáját azonban csak évekkel később kapja meg. Szellemi és művészi érdeklődésének alakulásában […]
-
Ének a búzamezőkről
Szőts István fájdalmasan szikár életműve egyúttal az egyik legtermékenyítőbb a magyar filmművészetben: alig fél tucat kisebb és mindössze kettő egész estés alkotásból áll, mégis évtizedekre hatóan […]
-
Erdélyi kastély
A főnemesi származású Podmaniczky Félix a második világháború éveinek egyik sokat foglalkoztatott filmrendezője volt Magyarországon. Olyan művek fűződnek a nevéhez, mint az Erzsébet királyné (1940), a[…]
-
Ernelláék Farkaséknál
Az Ernelláék Farkaséknál az egyik legnagyobb kritikai sikert arató magyar film a 2010-es években. A néhány szereplővel, egyetlen térben forgatott kamaratörténet kortárs társadalmi problémákat is […]
-
Esti Kornél csodálatos utazása
A rendszerváltás után a magyar filmben megszaporodtak a jelenre reflektáló, publicisztikus hangvételű játékfilmek, de a „fekete széria” (például Tarr Béla és Fehér György művei) révén az elvont […]
-
Eszkimó asszony fázik
A nyolcvanas évek elején ellenirányú folyamatok zajlanak a magyar filmben. Az úgynevezett akadémizmus lineáris narratívájú, közérthető, formanyelvében konzervatív, valamint „professzionális” kivitelű […]
-
Európa nem válaszol
Radványi Géza az 1940-es években forgatókönyvíróként és/vagy rendezőként jegyzett filmjeiben olyan témák variációit jelenítette meg, mint a két irányból érkező erők szorításában elszigetelten vívódó […]
-
Évforduló
Legyen mégoly sikeres egy vígjátékrendező a harmincas évek magyar filmjében, nem elégszik meg az egyműfajisággal: repertoárját színesíteni igyekszik. A Hyppolit, a lakáj (1931) alkotója, Székely […]
-
Ez történt Budapesten
A háborús konjunktúra – hasonlóan az első világháború időszakához – a negyvenes évek első felében is a filmgyártás fellendülését és a gyártott filmek számának növekedését eredményezte. 1939 és 1943 […]
-
Fagyöngyök
A hetvenes évek magyar filmtörténetének egyik meghatározó, újító szellemű irányzata a dokumentarizmus. A gyűjtőfogalom több filmtípust foglal magába. Elsőként a hagyományos dokumentumfilmeket, amelyek[…]
-
Falak
A rendező Gervai Andrásnak adott interjúja szerint a hatvanas évek „cselekvő filmjeit” az évtized végi konzervatív politikai fordulat felé közeledve felváltották a „kérdező filmek”, mint a Falak vagy […]
-
Falfúró
Szociográfiai igényű környezetrajz, filmes önreflexió és groteszk humor – e három egyvelege alkotja a Kopaszkutyától (1981) Szomjas György filmjeinek sajátos hangvételét. Az itt megkezdett stílust a […]
-
A falu rossza
Tóth János operatőr személyes hangú szerzői etűdjeiben, ahogy erről a Study (1974), a Study No. II (1975), a Mozikép (1976) és a Shine – Ragyogás (1982) tanúskodik, különös vonzalmat érzett a némafilm[…]
-
Fehér tenyér
Hajdu Szabolcs harmadik nagyjátékfilmje a Macerás ügyekkel (2001) nyitó, a Tamarával (2004) folytatódó szerzői filmes pályán kifejezésmódjában és témájában is újat hozott. Míg első két rendezésében […]
-
Fejlövés
Bacsó Péter szatírái mellett készített kifejezetten komor és drámai filmeket is, részben az ötvenes évekről (Nyár a hegyen, 1967; Tegnapelőtt, 1982), részben a jelen társadalmi problémáiról (Kitörés, […]
-
Fekete kefe
Egy nap élet – ez nemcsak Kemény István szívszorító versének címe, hanem a magyar filmek kicsi, de jelentős csoportjának témája és története is. Egy napban, mint cseppben a tenger, ott az egész élet, […]
-
Feldobott kő
A magyar filmtörténet hatvanas évekbeli csúcsidőszakában sorozatban születtek a kiválóbbnál kiválóbb művek debütáns rendezők műhelyében: Gaál István (Sodrásban,1964), Kósa Ferenc (Tízezer nap, […]
-
Fény és árnyék
Kevés hivatás létezik, amelyet oly mértékben kisajátítottak a férfiak, mint épp a filmrendezést. Magyarországon kiváltképp így van: a hatvanas éveket megelőző időszakokból mindössze kettő, nő által […]
-
Férfihűség
Daróczy József producerként már a harmincas évektől a filmipar közelében volt, de rendezőként csak a negyvenes években kezdett dolgozni: 1941 és 1944 között gyors egymásutánban hat filmet vezényelt […]
-
Férjet keresek
Martonffy Emil egyike a harmincas–negyvenes évek legtermékenyebb rendezőinek: Ráthonyi Ákoshoz hasonlóan huszonhárom filmet rendezett ebben az időszakban, ezzel éppen, hogy megelőzte az ugyancsak […]
-
Filmregény – Három nővér
A brezsnyevi konzervatív fordulat, illetve a filmbetiltások (Magyar Dezső: Agitátorok, 1969/1986; Bacsó Péter: A tanú, 1969/1979) hatására a hatvanas évek végén induló fiatal generáció tagjai […]
-
Forró mezők
A második világháborút követő, 1945-től 1948-ig tartó rövid, átmeneti periódust a történetírás koalíciós korszaknak nevezi, amely egyaránt magán viseli a megelőző, illetve az elkövetkező filmtörténeti[…]
-
Forró vizet a kopaszra!
Bacsó Péter A tanújának (1969/1979) és Magyar Dezső Agitátorokjának (1969/1986) betiltása korszakhatárt jelöl a magyar filmtörténetben. A filmalkotók nem vállalták tovább a nagy, átfogó társadalmi és […]
-
Foto Háber
Kémeket a hatvanas évek előtt is találunk a magyar filmben, a Kádár-rendszer első teljes évtizedében viszont a korábbinál jóval nagyobb számban tűntek fel bűnügyi mozik hőseiként. Valójában csak ekkor[…]
-
Fotográfia
A játékfilmkészítés mellett Zolnay Pál már a hatvanas évektől rendszeresen dolgozott a televízióban, ahol riport- és dokumentumfilmeket forgatott. Vonzódott e forma és a könnyedebb technika […]
-
Föltámadott a tenger
A Rákosi-korszak múltábrázoló játékfilmjeinek – például Keleti Márton Mágnás Miskája (1949) és Erkelje (1952), Ranódy László és Nádasdy Kálmán Ludas Matyija (1950), Kalmár László Dérynéje (1951), Bán […]
-
Friss levegő
A minimalista forma esszenciális filmi kifejezésmód, de nagyon rizikós. A „hiteltelenebb”, manírosabb színészi gesztusok, modorosabb alkotói megoldások ugyanis jobban meglátszanak, nagyobb foltot […]
-
Fügefalevél
Máriássy Félix legtöbbet emlegetett filmjei az ötvenes években készültek: a sematizmushoz sorolt műveket (köztük a Kis Katalin házasságát [1950]) követően a rendező az olasz neorealizmus témáinak, […]
-
Fűszer és csemege
Az 1930-as évek második felében Csathó Kálmán több irodalmi szövegét is mozgóképre adaptálták. Közéjük tartozik az 1938-as esztendő nagy magyar színházi sikere, a Fűszer és csemege 1940-es […]
-
Gázolás
Az ötvenes évek derekán megszülető magyar filmművészet kimunkálói jobbára az új rajhoz tartoznak, harminc és negyven közöttiek: Fábri Zoltán (Körhinta, 1956), Máriássy Félix (Budapesti tavasz, 1955; […]
-
Glamour
Az ezredforduló felé közeledve több magyar rendező is mérlegre tette 20. századi történelmünket. A közéleti-történelmi számvetés igénye motoszkál Jancsó Miklós első szabálytalan pikareszkjében (Nekem […]
-
Gyarmat a föld alatt
A negyvenes évek végén felgyorsult az ország bolsevizálása, amely a kultúrpolitikát sem hagyta érintetlenül. A totalitárius állam a filmet – potenciális tömeghatása miatt – kitüntetetten fontosnak […]
-
Gyerekbetegségek
Az ötvenes–hatvanas évek fordulóján forradalom zajlott a filmművészetben, amelynek centruma Párizs volt. François Truffaut Négyszáz csapása (Les Quatre Cents Coups, 1959), Jean-Luc Godard […]
-
Gyerekgyilkosságok
A nyolcvanas évek második felében Tarr Béla Kárhozata (1988) hosszú idő után az első fekete-fehér mozifilm itthon, amely ráadásul hamar trendet nyit: rendezők sorát, köztük több debütánst inspirál […]
-
Gyula vitéz télen-nyáron
Bácskai Lauró István a szocialista tömegfilm megteremtésének egyik apostola volt a hatvanas–hetvenes években, akinek tevékenységét sajnos nem méltányolja eléggé az utókor. Szűkebb körben ugyan […]
-
Ha megjön József
A hetvenes évek magyar filmesei vonzódtak a társadalmi valósághoz, és ez nem csupán a dokumentarista stílusiskolát hívta életre, de a „nemzedéki közérzetfilmekre” is döntő hatást gyakorolt. Ezek az […]
-
Haggyállógva Vászka
Gothár Péter a két Esterházy-adaptáció (Idő van, 1986; Tiszta Amerika, 1987), majd Bodor Ádám novellája, A részleg (1995) feldolgozása után egy orosz lágermeséhez nyúlt, amely a legenda szerint […]
-
Hahó, Öcsi!
A szocializmusban a tömeg- vagy, ha tetszik, műfaji filmek csúnya hendikepben voltak a szerzőiekkel szemben, bizonyos vígjátéki alakzatokon és a történelmi filmen kívül mostoha sors jutott nekik. A […]
-
Hajnali láz
Egészen kivételes, hogy egy holokauszt-történet a túlélők életszeretetéről szól. A Hajnali láz fiatal hősei a haláltáborok rettenetes emlékét és a lágerekből magukkal hurcolt halálos betegséget a […]
-
A halál után
A mozi hőskorában, azaz a századfordulón, azután pedig végig a némafilmkorszakban a megmozduló képek – legyen a tárgyuk bármilyen reális, a hétköznapi világból vett jelenség – a nézőben titokzatos, […]
-
Halálos tavasz
1939-ben a boldogságmitológiát építő glamúrfilmek sorát váratlanul egy depresszív mű szakítja meg. A magyar tragikus románc Kalmár László szenteste előtt három nappal (illetve a világháború kitörése […]
-
Halálutak és angyalok
A Kádár-korszak utolsó éveiben jócskán kitágult a magyar film szellemi láthatára: rendezők tucatja fordult el a szorongatóan szűkös hétköznapi valóságtól, hogy absztrakt és filozofikus képzeteknek […]
-
Hannibál tanár úr
Az 1950-es évek magyar filmművészeti megújulásának meghatározó darabjai Fábri Zoltán korabeli játékfilmjei. A Körhinta (1956) nemzetközi sikere után készülő Hannibál tanár úr Fábri korai korszakának […]
-
Három hét
A magyar némafilmet az irodalomhoz erős szálak fűzik, hazai és külföldi szerzőket egyaránt szívesen adaptálnak a rendezők. 1917-től kivált megnő a külföldi – elsősorban kortárs – írók munkái iránti […]
-
Ház a sziklák alatt
Az ötvenes évek elejének mindössze néhány évig létező sematikus filmje hihetetlen károkat okozott, és jó ideig – egyes elemeiben évtizedekig – nyomasztotta a magyar filmet. Az eltávolodás a terhes […]
-
Hegyek alján
A tízes–húszas évek váltása a magyar filmben csaknem olyan mérvű, mint majd a negyvenes–ötvenes éveké lesz. Az állam durván belenyúl a filmgyártásba, filmforgalmazásba, mozibemutatásba, és […]
-
A hegyek lánya
Farkas Zoltán a magyar filmtörténet szürke eminenciása, aki – kisebb megszakítással – csaknem fél évszázadon át dolgozott a filmgyárban. Vágóként indult 1935-ben és 1979-ig mintegy száztíz (!) […]
-
Hideg napok
A hatvanas évek magyar filmjében rendre felvetődik a számvetés kérdése az ország (közel)múltjával, a harmincas–negyvenes–ötvenes évek tragikus sorsválasztásaival. Mindez összekapcsolódik a […]
-
A Hídember
A rendszerváltás után a múltábrázoló játékfilmek különböző stratégiákkal készültek.A történelmi traumák feldolgozásától (Sára Sándor trilógiája: Könyörtelen idők, 1991; Vigyázók, 1993; A vád, 1996) […]
-
Holnap lesz fácán
Jancsó Miklós hatvanas évektől készülő történelmi parabolái megihletik kollégáit: a hetvenes években Kósa Ferenc trilógiát szentel e formának (Ítélet, 1970; Nincs idő, 1973; Hószakadás, 1974), […]
-
Hortobágy
Szőts István Emberek a havasonja (1943) előtt igen kevesen vállalkoztak arra, hogy a természetet, illetve a magyar vidéket tegyék meg az egyik főszereplőnek. Fejős Pál (Tavaszi zápor, 1932; Ítél a […]
-
Hosszú alkony
Egy idős nő felszáll a buszra, és elszenderül. Csak ennyi biztos Janisch Attila második nagyjátékfilmjében, bár az is sejthető, hogy a nyugdíjas régészprofesszor álmából nincs ébredés. Shirley Jackson[…]
-
A hölgy egy kissé bogaras
A nemzetközi filmes tapasztalatokkal (London, Hollywood, Párizs) rendelkező Ráthonyi Ákos rendező és akkori felesége, Tolnay Klári színésznő több közös játékfilmet is jegyeztek 1936 és 1943 […]
-
Hukkle
Az ezredfordulón indult fiatal nemzedék, a Simó-osztály tagjai közül Pálfi György debütáló filmje a legkülönlegesebb és a legkevésbé szabálykövető. Osztályfőnöke, Simó Sándor saját, azaz a hatvanas […]
-
Húsz óra
A hatvanas évtized hosszú idő után az első nyugodtabb periódus – legalábbis a háborús konfliktusoktól és a belpolitikai eseményektől motivált fizikai erőszaktól mentes időszak – az ország […]
-
Hyppolit, a lakáj
Könnyű műfaj nem létezik, de ha van igazán nehéz, akkor az a sokak által legkönnyedebbnek nevezett vígjáték, amelynek rendezése ritka nagy fesztelenséget feltételez. Ráadásul a filmeket kiváltképpen […]
-
Idő van
Gothár Péter harmadik nagyjátékjátékfilmje az Ajándék ez a nap (1979) és a Megáll az idő (1982) által elindított generációs közérzetfilmek sorát folytatja. A történet Esterházy Péter irodalmi […]
-
Így jöttem
Jancsó Miklós az 1960-as évek első felében találta meg azt a szerzői hangot, mely az életművét az európai modernizmushoz kapcsolta. Ez az időszak a magyar filmművészetben általános intézményi és […]
-
Ismeretlen ellenfél
A thriller az egyetemes filmtörténet egyik sikerműfaja, amelynek már a húszas-harmincas években megszülettek az első klasszikus darabjai, és azóta is töretlen népszerűségnek örvend. Nálunk ellenben […]
-
Ismeri a szandi mandit?
Nincs annál izgalmasabb, mint amikor egy debütáló rendező a filmformával játszik: sutba hajítja a konvenciókat, újratervezi a filmszerkezet paneljeit, rendhagyó szerkezetet épít. A vegyészmérnökből […]
-
István, a király
A nyolcvanas években az MSZMP vezetői újabb reformokkal próbálták megerősíteni a meggyengült életszínvonal-alkut, ám a társadalom széles körét érintő gazdasági válság és a politikai ellenzék erősödése[…]
-
Iszka utazása
A 2000-es évek filmjeinek egyik izgalmas kérdése volt, hogy milyen történetekben mesélhető el a rendszerváltások nyomán Kelet-Európában lezajló fizikai és szellemi átalakulás. A témát érintő […]
-
Ítél a Balaton
A korai magyar hangosfilm műfajtudatos, nem stílustudatos alakzat. Az 1931 és 1944 közé eső korszak darabjai a vígjáték és a melodráma két vezérzsánerére épülnek, de legyenek bár eltérő műfajúak, a […]
-
Ítélet
A kádári „puha diktatúra ” egyik jellegzetessége volt, hogy a hatalom ösztönözte a filmeseket társadalmilag érzékeny kérdések taglalására. Ugyanakkor óvatosan vagy egyáltalán nem volt javallott […]
-
Jób lázadása
A Kádár-rendszerben a vészkorszak és a holokauszt nem tartozott az egyértelműen tiltott témák közé, a hatalom azonban tudatosan kerülte a szembenézést a közelmúlt traumáival, elfojtva a zsidóság […]
-
Johanna
Az ezredfordulón színre lépő rendezőnemzedék éppolyan nagy kedvvel nyúlt vissza a múltba, mint amilyen lelkesen vágott utat a jövő felé. Míg a hírneves Simó-osztály java a konvencionális […]
-
Jutalomutazás
A hetvenes évek közepétől közel tíz évig a dokumentarista játékfilm a hazai filmkultúra egyik meghatározó filmtípusa. Az irányzat elindítója Dárday István Jutalomutazása, amelynek hatására társadalmi […]
-
A kard
Dömölky János Csurka István filmnovellájából rendezett A kardjának alapkonfliktusa korábbi és későbbi szatírákban (Hintsch György: A veréb is madár, 1969) és groteszkekben (Gothár Péter: Tiszta […]
-
Karenin Anna
Az Anna Karenina nem véletlenül élt meg számos mozgóképes adaptációt. Egyfelől Tolsztoj láttatóan és a filmes gondolkozás számára előnyösen ír, azaz képes a hősök lelki folyamatait a szituációk által […]
-
Kárhozat
Tarr Béla szerint nincs két markáns alkotói korszaka, ám a teátrálisan stilizált, színes Őszi almanach (1985) mégis átmenetet képez dokumentarista, szociografikus, városi közegű filmjei (Családi […]
-
Katonazene
Az Egy magyar nábob (1854), a Kárpáthy Zoltán (1854) és A kőszívű ember fiai (1869) Jókai Mór hazafias és nemzeti identitást erősítő regényklasszikusai, amelyekből Várkonyi Zoltán készített azonos […]
-
A kedves szomszéd
A Kádár-korszak filmtörténetének egyik leggyakoribb motívuma a lakáskérdés volt. Egyrészt azért, mert egy létező társadalmi problémára világított rá, hiszen a lakhatás sokak számára okozott gondot, […]
-
Kék bálvány
A némafilm–hangosfilm-váltás után közvetlenül készült filmeknek jobbára kultúrtörténeti érdekessége, semmint esztétikai jelentősége van a nemzeti filmkultúrák zömében. Az ismerkedés az új médiummal – […]
-
Keresztúton
A magyar filmtörténet egyik bizarr tanulsága, hogy ugyanazon rendező egyszerre lehet a szerelmi fájdalmak és az antiszemita uszítás formátumos szakértője. Kezében könnyzsebkendő, mellkasán […]
-
Kertes házak utcája
1956 és 1962 között megjelentek a hatvanas évek magyar újhullámának megágyazó premodern filmek (Máriássy Félix: Csempészek, 1958; Makk Károly: Megszállottak, 1962), köztük Fejér Tamástól a Kertes […]
-
Keserű igazság
A betiltott magyar játékfilmek toplistáján előkelő helyet foglal el a Keserű igazság: harminc évet töltött dobozba zárva. 1956 nyarán forgatták, a forradalom kitörése miatt nem mutatták be, majd az új[…]
-
Keserű szerelem
A Keserű szerelem az első, teljes terjedelmében fennmaradt magyar játékfilm. Jóllehet az első magyar film, Zsitkovszky Béla A táncza már 1901-ben megszületett, csupán egy-két werkfotó maradt meg […]
-
Két elhatározás
A hatvanas évek magyar filmművészetét a jelen társadalmával (Sára Sándor: Cigányok, 1963; Kovács András: Nehéz emberek, 1964) és a közelmúlt történelmével (Kovács András: Hideg napok, 1966; Kósa […]
-
Két emelet boldogság
A hatvanas évek filmes életének sokoldalú személyisége, Herskó János 1945 után Gertler Viktor és Radványi Géza filmiskolájában, majd ösztöndíjasként Moszkvában tanulta a filmrendezést. Később a Hunnia[…]
-
Két lány az uccán
Tóth Endre a két világháború közötti magyar filmgyártás egyik legizgalmasabb alakja, akinek pályája a korai emigráció miatt végül az Egyesült Államokban, André de Toth néven teljesedett ki. A […]
-
Kétszer kettő
Az egyetemes filmtörténet több olyan rendkívüli tehetségű rendezőt ismer, aki a debütálás után a kudarc tudatában fordult el ettől a kíméletlen szakmától – legyen szó a kritikáktól örökre megrettenő […]
-
Kicsi, de nagyon erős
Mintha csak Caravaggio valamelyik festménye kelne életre Grunwalsky Ferenc filmjének első perceiben: éles fény–árnyék-kontúrral kettémetszett arcot látunk közvetlen közelről, a sötét háttér előtt. A […]
-
Kilenc hónap
A hetvenes évek derekára Mészáros Márta hírneve jócskán túlnő az ország határain: Örökbefogadásának (1975) berlini Arany Medvéje után nemcsak a kényes filmesztéták, hanem a nemzetközi feministák is […]
-
A kis Valentinó
Ha egyszer valaki letűnt korok szellemi-lelki állapotának archeológusaként arra kíváncsi majd, hogy miként érezték magukat a hetvenes évek kelet-európai pangásának polgárai, Nyikita Mihalkov filmje, […]
-
Kontroll
Az elsőfilmes rendezők által jegyzett ezredforduló környéki magyar játékfilmek közül kétségkívül a Kontroll az egyik legeredetibb darab. A Los Angelesben született és nevelkedett, de filmrendezőnek […]
-
Koportos
A hatvanas–hetvenes évek fordulóján a kelet-európai térségben bekövetkezett konzervatív politikai fordulat a magyar újhullám nagy társadalom- és történelemelemző „cselekvő filmjeinek” is a végét […]
-
Kölcsönadott élet
A harmincas évtized végén a magyar film hangja, értékszemlélete s részben műfaji térképe is megváltozik. Az elkomoruló korszellem új műfajokat preferál: megjelenik a tragikus románc (Kalmár László: […]
-
Könnyű testi sértés
Eastern, roncsfilm, lumpenfilm – Szomjas György rendezései nyomán új elnevezések kerültek a magyar filmes köztudatba. Az első a betyár-westernekre (Talpuk alatt fütyül a szél, 1976; Rosszemberek, […]
-
Körhinta
Az 1955-ös év a magyar filmtörténet csillagéve, sorozatban készítenek el és/vagy mutatnak be jelentékeny művészi értékű és hatású műveket. Egyes teoretikusok szerint ekkor születik meg a magyar […]
-
A kőszívű ember fiai
A hatvanas évek hazai filmkultúrájának sajátossága a szerzői és a szórakoztató filmek kiegyensúlyozott aránya. A filmtörténeti kánon elsősorban az előbbi aranykoraként tartja számon az időszakot, […]
-
Köszönöm, megvagyunk
A kínzó lakáshiány sokak életét megkeserítette a Kádár-korszakban, de a filmrendezők kétségkívül profitáltak belőle. Ez a mizéria kecsegtető drámai konfliktushelyzetet kínált fel, így […]
-
Kutya éji dala
A hetvenes–nyolcvanas évek fordulója a posztmodern jelenségek megszaporodását hozza az európai művészfilmben. A filmek – részben a társművészeti, azaz a zenei, képzőművészeti inspirációk megerősítése […]
-
Külvárosi legenda
A film legelső, főcím előtti kockái alkotói hitvallással érnek fel: esernyővel a kézben nyűtt ruhájú kisfiú ugrál garázstetőkön, a háttérben lepusztult, gangos, egyemeletes bérház. Mintha De Sicára, […]
-
Külvárosi őrszoba
A Horthy-korszak fontos művét, az alig néhány év alatt elismert rendezővé váló Hamza D. Ákos Külvárosi őrszobáját „az első [magyar] rendőrfilmként” reklámozták, és a kritikusok is ekképpen hivatkoztak[…]
-
Légy jó mindhalálig
Mi szükséges ahhoz, hogy a papírra vetett szó varázsa a filmvásznat is beragyogja? Fogas kérdés, melyen bizonyára sokat töprengtek mindazok, akik az elmúlt évszázad során Móricz Zsigmond prózájának […]
-
Légy jó mindhalálig
A nagy filmnek nem garanciája a nívós irodalmi alapanyag. Épp ellenkezőleg: lektűrből, sőt fércműből jobb eséllyel születik jelentős film, mint valóban jelentős irodalomból. A Légy jó mindhalálig nagy[…]
-
Lenz
A marginális újítók és a lázító látnokok kulturális intézménye, a félszáz évig fennálló Balázs Béla Stúdió eredetileg főiskolás rendezőknek kínált gyakorlási terepet a nagy stúdiók árnyékában, s ezért[…]
-
Lila akác
Az első világháború előestéjén játszódó Lila akác a viszonzatlan szerelmek keserédes történetével búcsúztatja a boldog békeidőket. A tisztes szegénységben élő Tóth Manci (Ágay Irén) 1914 tavaszán a […]
-
Liliomfi
Makk Károly közel egy évtizednyi rendezőasszisztensi szerepvállalás (Bán Frigyes: Talpalatnyi föld, 1948; Máriássy Félix: Kis Katalin házassága, 1950; Fábri Zoltán: Életjel, 1954) után készíthette el[…]
-
Liza, a rókatündér
Hét évvel az Alena utazása (2008) díjnyertes rövidfilmje után készült el Ujj Mészáros Károly első egész estés játékfilmje, a Liza, a rókatündér, amely a közönség és a szakma körében egyaránt komoly […]
-
Lovagias ügy
Ha a hangulati hullámzása vagy tónusbeli változásai alapján közelítünk Kabos Gyula pályájához, akkor jól látható az 1931-es Hyppolit, a lakájtól (Székely István) az 1938-as A papucshősig (Vaszary […]
-
Ludas Matyi
A világháború utáni koalíciós korszak intermezzóját követően a magyar filmet a politika az ideológia rabságába taszította. Igaz ugyanakkor, hogy nem olyan viharos tempóban zajlott le a szuverén […]
-
Machita
A világirodalom és a világfilm jelentős alkotóitól, Oidipusz és Iokaszté, Romeo és Júlia, Bonnie és Clyde sorsának krónikásaitól tudjuk, hogy nemcsak a viszonzatlan, de a beteljesült szerelem is lehet[…]
-
Macskajáték
Örkény István és Makk Károly kapcsolata az ötvenes évek közepére nyúlik vissza, amikor Örkény a Csillag című lapban elismerő kritikát írt a rendező első nagyjátékfilmjéről, a Liliomfiról (1955). A […]
-
Madárkák
Böszörményi Géza és Gyarmathy Lívia kísérletet tettek a „csehes groteszk” adaptálására abból kiindulva, hogy igen erőteljesen utal a rendszer problémáira az önmagából kifordult, tragikomikus egyén. Az[…]
-
Magasiskola
Az 1960–70-es évtized fordulóján a történelmi parabolák (Jancsó Miklós filmjei, Kósa Ferenc trilógiája, Maár Gyula első játékfilmje) mellett megjelennek jelen idejű parabolikus művek is. Kortársi […]
-
Mágnás Miska
Bár Keleti Márton 1930-as évek elején induló filmes pályája (forgatókönyvíró, rendezőasszisztens, később rendező) a második világháború alatt szünetelt, 1945 után egészen haláláig a […]
-
Magyar Triangulum
A kísérleti film – jellegéből következően – szorosan összefonódik a különféle avantgárd mozgalmakkal. Utóbbinak a filmművészet történetében két nagy felívelése volt: az első az 1920-as évek klasszikus[…]
-
Makra
A termelési filmek emléke sokáig kísértette a magyar mozgóképet, és még a hetvenes években is éreztette hatását. De a munkás-paraszt tematika újdonatúj búvárai már igyekeztek megszabadulni a […]
-
A martfűi rém
Valóban megtörtént hazai sorozatgyilkosság históriájára épül Sopsits Árpád filmje. A magyar bűnügyi krónikák egyik leghátborzongatóbb esete a martfűi rém ámokfutása: a teherautó-sofőrként dolgozó […]
-
Matyólakodalom
1920 körül a magyar film legjelentősebb talentumai közül számos már nincs a látóhatáron. Kertész és Korda ekkorra elhagyta az országot, Garas Márton pedig épp készül rá, miközben Janovics Jenőt az […]
-
Megáll az idő
A hetvenes–nyolcvanas évek fordulóján – szórványos előzményeket követően – új tematikus irányzat indult el, az ötvenes évekről szóló filmeké. A ménesgazdával (Kovács András, 1978) és az Angi Verával […]
-
A megfagyott gyermek
Az 1920-as évek a magyar filmtörténet legszomorúbb periódusa. Az évtized prológusát pedig a teljes magyar filmtörténet egyik legszomorúbb filmje jelenti, a címével is megrázó A megfagyott gyermek. […]
-
Megszállottak
Modern művészfilm kezdődhetne ekképpen: közel négyperces, megszakítatlan snitten magányos férfi bolyong az esőáztatta nagyvárosi éjszakában. Az arcát nem, csak a hátát látni; a tempója, a testtartása[…]
-
A ménesgazda
A kemény diktatúrával foglalkozó úgynevezett ötvenesévek-filmek első hullámát (Gábor Pál: Angi Vera, 1979; Kósa Ferenc: A mérkőzés, 1981; Mészáros Márta: Napló gyermekeimnek, 1982/1984) Kovács András […]
-
Mephisto
Szabó István egész életműve azt a problémakört vizsgálja változatos formában, hogy a történelmi és társadalmi feltételek hogyan befolyásolják az egyén életét. Míg az 1960-as és 1970-es években készült[…]
-
Merénylet
Várkonyi Zoltánra elsősorban legendás színházcsinálóként és irodalmi klasszikusaink, például A kőszívű ember fiai (1965) és az Egri csillagok (1968) nagyszabású filmadaptációjának biztoskezű […]
-
Mese a 12 találatról
A magyar filmtörténetben aligha akad tágabb szemhatárú rendező Makk Károlynál, aki életművének már első két évtizedében a legeltérőbb közelítésmódokat alkalmazza, egymástól távoli filmtípusokkal […]
-
Meseautó
A magyar hangosfilmgyártás kezdeti éveit jellemző műfaji kísérletezések lecsengését követően a vígjátéki műfajok, főként a romantikus komédia különféle történettípusai váltak uralkodóvá. Székely […]
-
Meteo
A nyolcvanas évek elejének új-érzékenység néven ismert filmnyelvújító mozgalma kevés művet termett, és kihatásai nem voltak trendfordítók; mindazonáltal zárvány sem maradt, hiszen az évtized közepére […]
-
Mezei próféta
A háború utáni átmeneti korszakban a kultúrpolitikában is egyre nagyobb hatalomhoz jutó kommunisták még nem kényszerítették rá a sztálini és zsdanovi elveket a készülő kevés film alkotóira. Az 1948-as[…]
-
Mielőtt befejezi röptét a denevér
Tímár Péter harmadik egész estés mozifilmje mindmáig kilóg a rendező főként – jobb-rosszabb – komédiákból álló életművéből, sőt a magyar filmtörténetben is alig vezethető vissza előzményekre. A […]
-
A miniszter félrelép
A miniszter félrelép nézőszáma miatt vált a rendszerváltozás utáni magyar filmtörténet hivatkozási pontjává. Hogy mit jelent a „sok” a mozijegyek eladását tekintve, az természetesen koronként […]
-
Mire megvénülünk
A némafilmkorszakban népszerűek Jókai regényei rendezőink (sőt a német alkotók) körében, nemcsak kalanddramaturgiájuk, érzelmi töltetük, hanem miliőrajzuk, a bennük megjelenő tájak fotogenitása miatt […]
-
Moszkva tér
A Moszkva tér minden bizonnyal a legnépszerűbb a rendszerváltozásról szóló filmek között. Igaz, nem nagyon válogathatunk, ha játékfilmekből szeretnénk az államszocialista rendszerből a demokráciába […]
-
A munkászubbony
A magyar színjátszás egyik legjelentősebb egyénisége, Hegedűs Gyula korán kapcsolatba került a filmmel, már a legelső hazai mozgóképen feltűnt. Zsitkovszky Béla A tánczában (1901) a főszerepeket a […]
-
N. N. a halál angyala
Herskó János mindössze hat játékfilmet rendezett, mégis sokszínű életművet hagyott hátra, amikor 1970-ben emigrált. Változatosságuk mellett feltűnnek a filmek közös vonásai is. Herskó visszatérő […]
-
A nagyrozsdási eset
Az 1956-os forradalom utáni kádári megtorlás és restauráció alapvetően hat az évtized végének magyar filmjére. Szűkül az alkotók mozgástere, erősödik a külső és a belső cenzúra. Utóbbit mindenekelőtt […]
-
A napfény íze
Szabó István modernista korszaka után (Álmodozások kora, 1965; Apa, 1966; Szerelmesfilm, 1970; Tűzoltó utca 25., 1973, Budapesti mesék, 1977) a klasszikus történetmesélés, valamint egyetemes érvényű […]
-
Napló gyermekeimnek
Az ötvenes évek kemény diktatúrájának visszaéléseit, félelemmel terhes nyomasztó légkörét bemutató játékfilmek sora indul 1978-tól, olyan művekkel, mint A ménesgazda (Kovács András, 1978) és az Angi […]
-
Napszállta
Nagy kérdés, hogyan folytatja a pályáját az a rendező, aki első filmjével nemcsak minden díjat megnyert, amit meg lehetett, de többet is tett ennél: a kortárs film egyik legtöbbet vitatott, pillanatok[…]
-
Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten
Váratlan fordulat a Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten Jancsó Miklós pályáján. A Kék Duna keringőt (1992) követően hét évvel jelentkezett új filmmel, és meglepetést okozva egészen új stílussal: […]
-
Nincs idő
A Varsói Szerződés csapatainak 1968-as prágai bevonulását követően a keleti blokk „legvidámabb barakkjában” is adaptálni kellett a brezsnyevi irányelveket, így a hatvanas évek reformista törekvéseit a[…]
-
Nincsen nekem vágyam semmi
Az ezredfordulón szép számú fiatal magyar filmrendező mutatkozik be, izgalmas művekkel. Az egyik legeredetibb világképű, látásmódú, formaérzékenységű debütáns a Színház- és Filmművészeti Főiskolán […]
-
A nyomozó
A kizárólag szellemi műveletekre épülő bűnügyi történet kevéssé mozi-, inkább csak tévékompatibilis: a szobájában szivarozva, pipázgatva üldögélő, jobb napjain az őrsön gyanúsítottakat kihallgatgató […]
-
Az obsitos
A 20. század első felének egyik legnépszerűbb populáris műfaja az operett, amelynek Bécs mellett Budapest a fellegvára. Az első világháború előtt, alatt és után a könnyed zenés előadások a […]
-
Oldás és kötés
Jancsó Miklós már az ötvenes években aktív filmrendező volt, ám sematikus híradófilmjeit és első nagyjátékfilmjét, A harangok Rómába menteket (1958) ő maga sem tartja „Jancsó-filmeknek”. Szerzői […]
-
Orient Express
A filmes önreflexió jóval megelőzte a modernista művészfilmeket: számos hollywoodi film története foglalkozik a filmipar és a sztárrendszer kulisszatitkaival (Eladó lelkek [Souls for Sale, Rupert […]
-
Örökbefogadás
Mészáros Márta korai filmjei hétköznapi munkáshősök sanyarú életterét térképezték fel (Eltávozott nap, 1968; Szabad lélegzet, 1973), ám a perifériát fürkésző alkotó egyre inkább a szereplők belvilága […]
-
Őrségváltás
Egyetlen évtizeden belül – 1938 és 1948 között – a magyar filmszakma két hatalmas vérveszteséget szenved el. A harmincas évek végén a faji alapú, a negyvenes évek végén az osztályalapú tisztogatásnak […]
-
Őszi almanach
Tarr Béla az 1980-as évek első felében eltávolodott a Budapesti Iskola dokumentarista irányzatától és a korábbiaktól eltérő stílusban készítette a filmjeit. Ez a szemléletváltás az életmű jól […]
-
Az ötödik pecsét
A keleti blokk 1968–1969-es konzervatív fordulata a Csehszlovákia megszállásában résztvevő Magyarországon is végbement. Bár a hatvanas években kidolgozott új gazdasági mechanizmus bevezetésre került […]
-
Pacsirta
Kosztolányi Dezső műveit az ötvenes évek végéig kerülték rendezőink, akkor Fábri Zoltán adaptálta az Édes Annát (1958). Mindazonáltal nem Fábri fedezte fel az írót a magyar filmnek, inkább Ranódy […]
-
Pál Adrienn
Az 1970-es évek elején született és az ezredfordulón megismert rendezőgeneráció tagjai, a „fiatal magyar film” legsikeresebb alkotói a kétezres évek második felében ambiciózusabb filmtervekre és […]
-
A Pál utcai fiúk
Fábri Zoltán bevallottan szeretett kísérletezni, így az ötvenes évek második felében, a szocialista-realista sematizmustól megszabadulvaneorealista és expresszív-drámai stílusban készítette filmjeit […]
-
A Pál utcai fiúk
A filmesek már a tízes években felfigyeltek Molnár Ferencre; Kertész Mihály egymaga az író öt művét adaptálta 1914 és 1919 között, továbbá amerikai filmek is készültek az írásaiból: a legelsőt a […]
-
A papucshős
A papucshős a teljes hazai filmtörténet egyik leghumorosabb, egyúttal legmegrendítőbb darabja, igazi stílusbravúr. A harmincas évek végén született, abban az időszakban, amikor a glamúrromantikán […]
-
Párbeszéd
Negyedik játékfilmje, a Párbeszéd bemutatásakor Herskó János már kulcsszereplője a hazai filmkultúrának. A rendezés mellett osztályt vitt a Filmművészeti Főiskolán, egyike az országban működő négy […]
-
Pesti mese
Gaál Béla pályája a húszas évek elején indult (ekkor rendezte többek között a Vörösbegy [1920], a Diadalmas élet [1923] és a Rongyosok [1925] című, azóta elveszett, megsemmisült némafilmeket), a […]
-
A pogány madonna
A nyolcvanas években a hazai filmek nézettségének folyamatos csökkenése új utak keresésére sarkallja a gyártás döntnökeit, és olyan produkcióknak is zöld utat adnak, amelyekhez hasonlók korábban […]
-
Pókfoci
A hatvanas évek reformtörekvéseit megakasztó brezsnyevi konzervatív fordulat általános kiábrándulást eredményezett Magyarországon is. A rendszerrel folytatott párbeszéd értelmetlenségét látva a hazai […]
-
Potyautasok
David Hemmings, a felülmúlhatatlan Nagyítás (Blow Up, 1966) főszereplője nyilatkozta egyszer, hogy ha interjút kérnek tőle, az első három kérdés mindig Antonioni filmjéről szól. Pedig csinált ő sok […]
-
Prés
Maár Gyula igen sokszínű, számos TV- és dokumentumfilmet is felölelő pályafutásának voltaképpen nulladik darabja a Prés. Nulladik, mivel a Balázs Béla Stúdióban készült, s noha egész estésnek […]
-
Presszó
Ha össze kellene gyűjtenünk néhány filmet, amelyek a legtöbbet mondják a kilencvenes évek Magyarországáról, úgy a Presszó biztosan köztük lenne. Sas Tamás bemutatkozó nagyjátékfilmje a korszak […]
-
Psyché
A nyolcvanas évekre a magyar játékfilm eltávolodott a cementszürke valóságtól: a dokumentarizmus ihlető hatása kimerült, s az objektivitás igénye hirtelen önámításnak látszott. Az új idők definitív […]
-
Rabmadár
Amikor Sugár Pál a tízes évek végén elkészíti a Vihar utánt (1919), vagy Garas Márton leforgatja A táncosnőt (1918), rövid időre úgy fest, hogy minőségi váltás következhet, és a magyar filmipar […]
-
Rákóczi nótája
Noha a harmincas–negyvenes évek magyar filmjei nagyrészt alacsony költségvetésből, mindössze másfél-két hét alatt készültek, a korszak filmográfiáját böngészve találunk körülbelül másfél tucat […]
-
Redl ezredes
Az első világháború bizonyosan, és talán a teljes 20. század története is másképp alakul, ha Alfred Redl, az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének főtisztje nem adja át a Monarchia titkos ügynökeinek[…]
-
Régi idők focija
Sándor Pál visszatérő témája az egymásrautaltság, a közösség és az egyén egymást csiszoló viszonya. Filmjeinek híres szállóigéi is a közös ügyért vívott küzdelem életben tartó erejét sulykolják: „Mert[…]
-
Rengeteg
A kétezres évek elején szárba szökkenő „fiatal magyar film” rendezőgenerációja látványosan különböző művekkel tűnt fel, de egyazon határozottsággal szakított az előző korszak tematikai és formai […]
-
A részleg
Történelmietlen kérdés, A részleggel kapcsolatosan mégis fel kell tenni: mi lett volna, ha…? Annál is inkább, mivel egy személyes hangú írásában a rendező is felteszi, s egyszerűen azt a választ adja […]
-
Roncsfilm
Szomjas György filmjének első hat percénél talán még sehol sem fogalmazták meg szomorúbban a rendszerváltást. Egy kis csoport várakozik a város lepukkant körzetében található kocsma előtt, s mivel nem[…]
-
Sátántangó
Ha a nagy filmek égitestek, amelyek roppant anyagsűrűségükkel és törhetetlen fényükkel vonzzák az emberi tekintetet – miként azt Jean-Luc Godard sejteti Robert Bresson Vétlen Balthazárja (Au Hasard […]
-
Saul fia
Ha történtek valaha csodák a magyar filmtörténetben, akkor a Saul fia biztosan ezek közé tartozik. Az alig néhány kisfilmet maga mögött tudó Nemes Jeles László (1977) istenkísértően vakmerő tervét […]
-
Segesvár
A parabolikus beszédmód olyannyira virulensnek mutatkozott a hatvanas–hetvenes évek magyar mozijában, hogy idővel még a Balázs Béla Stúdió elefántcsonttornyába is befészkelte magát. A műhely két […]
-
Semmelweis
A későbbi külföldi karrierje során André de Toth néven világhírűvé vált Tóth Endre öt különböző műfajú alkotást készített az 1939-es esztendőre korlátozódó rövid, de változatos magyarországi […]
-
Senkiföldje
Jeles András születésének (1945), illetve első amatőr- és vizsgafilmjeinek dátuma (1968) pontosan kijelöli a rendező művészetének meghatározó alapelemeit: a 20. század történelmét egyfelől, a […]
-
Simon Judit
A magyar némafilmben nem ritkák az úgynevezett „versfilmek”, népszerű poémák illusztrálása mozgóképekkel: elbeszélő (Illés Jenő – Rákosi Tibor: János vitéz, 1916) és lírai költemények mellett […]
-
Simon mágus
A Simon mágus Enyedi Ildikó harmadik egész estés filmje, amely első pillantásra Az én XX. századomtól (1989) legalább annyira eltérőnek tűnik, mint a rendező második mozifilmjétől, a Bűvös vadásztól […]
-
Simon Menyhért születése
Egyes teoretikusok úgy tartják, a magyar filmművészet hosszas, közel fél évszázados vajúdás után született meg, az ötvenes évek derekán. Míg a korábbi időszakokban csak szórványosan készültek művészi […]
-
A sípoló macskakő
Gazdag Gyula jelentős figyelmet és kritikai elismerést kiváltó két dokumentumfilmen már túl van, amikor huszonnégy évesen elkészíti első játékfilmjét. A sípoló macskakőben a szituatív […]
-
Sodrásban
A hatvanas évek elején robbanva újul meg a magyar film, és megszületik a hazai szerzői mozi. Rendezők sora csatlakozik rá az európai és a világfilm progresszív tendenciáira, az ötvenes években […]
-
Soha, sehol, senkinek
A Rákosi-éra és a korai Kádár-korszak rémtettei már a rákövetkező évtizedben is foglalkoztatták a közéleti vonzalmú magyar filmeseket, de az ötvenesévek-filmek tematikai ciklusa csak 1978 után […]
-
Sok hűhó Emmiért
A harmincas–negyvenes évek játékfilmjei többnyire igen kis költségvetésből, mindössze tíz-tizennégy forgatási nap alatt készültek, ezért a műtermi jeleneteknél sokkalta idő- és pénzigényesebb plein […]
-
Sorstalanság
A holokauszt ábrázolása különös kihívás elé állítja a művészeket, elsősorban a filmeseket. A gázkamrák az emberi történelem addig elképzelhetetlen botrányát jelentik, s ez – meggyőző művészetelméleti […]
-
Sose halunk meg
Koltai Róbert huszonöt éves színészi tapasztalattal mutatkozott be rendezőként, és készítette el a rendszerváltozás utáni filmgyártás első jelentős közönségsikerét. A film népszerűségének egyik oka a […]
-
Szabad lélegzet
Mészáros Márta az ötvenes évek közepén, a moszkvai Filmművészeti Főiskola hallgatójaként kezdte rendezői életművét. Az évtized végéig Romániában készített dokumentumfilmeket, hazatérte után […]
-
Szabadíts meg a gonosztól
A hetvenes évek második felében a filmkritikusok támadták a hazai mozifilmeket, mondván, hogy azonosulásra alkalmas hősök és átélhető történetek híján eltávolodtak a közönségtől. Filmrendezőink egy […]
-
Szabadság, szerelem
Magyar játékfilmen a legtöbbször ábrázolt történelmi esemény az 1956-os forradalom, mégis ötven évet kellett várni, míg megszületett az októberi események műfaji sémákba és archetípusokba sűrített […]
-
Szakadék
A negyvenes évek végén, illetve – a sematizmus korának sajnálatos intermezzója után – az ötvenes évek derekán és második felében készült magyar filmek a harmincas évtized paraszti-plebejus irodalmának[…]
-
Szamárköhögés
A Szamárköhögés az első ’56-os film, amelyen nevetni lehetett. Gárdos Péter rendezése nem a történelmi tragédiát és nem is a forradalmi pátoszt viszi vászonra. Nem a történelemalakító hőst ábrázolja, […]
-
Szegénylegények
A magyar filmnek számos korszakos mestere van, de az egyetemes filmtörténet csak kettőt ismer el közülük a maga klasszikusaként. Azt a két alkotót, akik önálló poétikát teremtettek, és olyan filmeket […]
-
Szemüvegesek
A hatvanas évek közéleti hagyománya főként a generációs közérzetfilmekben élt tovább a következő évtizedben, a társadalmi-politikai érdeklődés nagyívű analízisek helyett jobbára dokumentarista […]
-
Szép napok
A 2000-es évek új filmrendező-generációinak tagjai, Török Ferenc (Moszkva tér, 2001), Mundruczó Kornél (Szép napok), Fliegauf Benedek (Dealer, 2004), Hajdu Szabolcs (Fehér tenyér, 2006), Kocsis Ágnes[…]
-
Szépek és bolondok
Szász Péter két filmjével is csatlakozott a hetvenes évek fontos irányzataihoz, a filmgroteszkhez (András Ferenc: Veri az ördög a feleségét, 1977; Zsombolyai János: Kihajolni veszélyes, 1978) és a […]
-
Szerelem
A Szerelem mérföldkő a magyar film történetében. Számos körülmény bizonyítja ezt. Az alkotást bemutatója után itthon és külföldön egyaránt elismerték: a magyar filmkritikusoktól megkapta a nagydíjat, […]
-
Szerelem első vérig
Az 1980-as évek közepének közönségfilmjei visszahozták a hazai filmművészetbe a népszerű műfajokat, és mertek könnyeden szórakoztató, közérthető módon fogalmazni. Ebben az időben megnőtt a […]
-
Szerencsés Dániel
A jóhiszemű, kamasz címszereplő és nála érettebb barátja, Angel Gyuri 1956. december elején úgy döntenek, elmennek az országból. Előbbi nem forradalmár, nem kell menekülnie, ő szerelme után indul […]
-
Sziámi macska
A negyvenes évek magyar filmjei a nyereségek – és a látszólagos happy endek – ellenére gyakran a veszteség és a vereség érzetét keltik fel a nézőben (Bánky Viktor: Keresztúton [1942] és Kölcsönadott […]
-
Sziget a szárazföldön
Életműve első korszakában Elek Judit a magány lírikusa volt, formai értelemben pedig a fikciós és dokumentarista forma elegyítésének egyik úttörője. Ennek jegyében születtek a Balázs Béla Stúdióban […]
-
Szindbád
Huszárik Zoltán negyven éves, amikor bemutatják első nagyjátékfilmjét, a Szindbádot, a második (Csontváry, 1980) pedig egyben az utolsó is a rendező halála miatt. Rövidfilmjei (Játék, 1959; Groteszk, […]
-
Szíriusz
A sikeres tömegfilm-kultúrákat a műfaji differenciálódás jellemzi. Így van ez a magyar filmben is a harmincas–negyvenes évtizedfordulón, amikor a domináns vígjáték és melodráma mellett megjelenik a […]
-
Szirmok, virágok, koszorúk
A Kelet és Nyugat közé préselődött magyarság az elmúlt ezer évben folyton-folyvást újraélte a beszorítottság fojtogató tapasztalatát, s a hazai történelmi filmek gyakran ezt a légszomjas […]
-
Szívzűr
Böszörményi Géza negyedik játékfilmje azt a csapásirányt követi, amelyet a tíz évvel korábbi Madárkák (1971) kijelölt: a hetvenes–nyolcvanas évek lírai-groteszk filmvígjátékainak jellegzetes, mégis […]
-
Szováthy Éva
A második világháború kezdetétől elkomorult a magyar film tónusa: míg a harmincas években nagyobbára a vígjáték zsánere uralkodott a hazai mozikban, addig a rákövetkező évek terméséből már jelentős […]
-
Szörnyek évadja
Jancsó Miklós hatvanas évekbeli paraboláit (Szegénylegények, 1966; Fényes szelek, 1968) követő életművében az erősen szimbolista, a koherens cselekményt destruáló Égi báránytól (1971) kezdve a zárt, […]
-
Szulamit
A magyar némafilm egykor jelentős, de mára még a fanatikus filmrajongók előtt is ismeretlen – inkább csak a kutatók körében ismert – alkotói sorában kitüntetett pozíció illeti meg Illés Jenőt. Kora […]
-
Szürkület
Néha megtagadja a sors egy-egy alkotótól, hogy kifussa magát – a politika vagy más bajok kisiklatják terveit –, torzóban maradt életműve mégis lehengerlő. A magyar filmtörténetből elsősorban Szőts […]
-
Talpalatnyi föld
Az archaizáló és paraszti témájú magyar film markáns jelenség a szocializmus első évtizedeiben: a paraszti világ jó ideig számos jelentős mű visszatérő tárgya. Már a Horthy-korszak és a koalíciós […]
-
Talpuk alatt fütyül a szél
A magyar filmtörténetben nem gyakoriak a műfaji kísérletek, a műfajteremtési próbálkozások mégannyira sem. Már pusztán – de nem csupán – emiatt figyelemre méltó a hetvenes évek egyik szolid, alig fél […]
-
A táncosnő
Ha a mozi maga a mozgás, vagyis egyik legfontosabb funkciója a mozgás ábrázolása, akkor a táncról, a táncosokról szóló történetek esszenciális filmtémák. Részben ezért, részben Garas Márton rendező […]
-
A tanítványok
Bereményi Géza íróként és dalszövegíróként, Cseh Tamás szerzőtársaként már országosan ismert alkotó, a Kádár-rendszer hétköznapi életvilágának népszerű költője, amikor közel negyven évesen megrendezi […]
-
A tanú
A kádári kultúrpolitika ösztönözte a hatvanas évek magyar újhullámának alkotóit, hogy készítsenek társadalomtudatos, politikailag érzékeny „cselekvő” vagy „kérdező” filmeket (Herskó János 1963-as […]
-
Tavaszi zápor
A magyar (hangos)film művészetté tételét célzó első kísérlet egy világpolgár hazánkfia munkásságához köthető. Fejős Pál innovatívabb stílus meghonosításáért vívott szélmalomharca nemcsak unikális, de […]
-
Taxidermia
A 2000-es évek rendezői, illetve Simó Sándor osztályának tagjai azt az instrukciót kapták osztályfőnöküktől, hogy személyes, „Így jöttem”-filmekkel induljanak el a pályán. Ez a személyesség áthatotta […]
-
Tegnap
1919 áprilisában – Szovjet-Oroszországot is megelőzve – a világon elsőként Magyarországon államosítják a filmipart, beleértve annak minden területét: az összes filmgyárat, labort, kölcsönzőt és […]
-
Természetes fény
A nemzetközi filmvilág fontos seregszemléjén, a berlini fesztiválon 2021-et megelőzően soha nem fordult elő, hogy debütáns alkotó nyerje az Arany Medve utáni legjelentősebb díjat, a legjobb […]
-
Tesó
Az ezredforduló környékén látványos nemzedékváltás zajlik le a magyar filmrendezők mezőnyében, amely nem csupán a szerzői film térképét rajzolja át, de a szórakoztató moziban is új időket jelez. Míg a[…]
-
Testről és lélekről
Ez a különös, a rideg hétköznapokat csodás álmokkal keresztező szerelmi történet, amelyben valóság és álom az élet egyenrangú területeiként jelenik meg és alakítja két ember egymásra találását, […]
-
Tiszavirág
Az 1945 előtti magyar hangosfilmek alkotói között kevés olyan akad, aki művészi igényű produkció készítésében gondolkodik: a harmincas évekből elsősorban Fejős Pál (Tavaszi zápor, 1932, Ítél a […]
-
A tizedes meg a többiek
Az 1944–1945 előtti időszakban a magyar film vezető műfaját jelentő vígjáték presztízse az impériumváltás után csökkent. Az ötvenes–hatvanas években a műfaj lélegeztetőgépen tartásában gyakran azok az[…]
-
A tizennegyedik
Nyilvánvalóan nagyon nehéz megítélni az akár koherensnek tűnő némafilmet is, ha nem a moziban egykor bemutatott változatát ismerjük. Márpedig a magyar – illetve nemcsak a magyar – némafilmeket a […]
-
Tízezer nap
A harmincas évek végétől a hatvanas évek elejéig tragédiák sora – egy világégés, több rezsimváltás és egy elbukott forradalom – szántja fel a magyar történelmet. Értelmezzük bárhogyan a kádári […]
-
A tolonc
A magyar némafilmmel foglalkozó kutatók örök gondja, hogy a produktivitását tekintve a tízes években még a világ élvonalában álló honi filmipar termése jobbára hozzáférhetetlen. Az egykor mintegy […]
-
Tomi, a megfagyott gyermek
Balogh Béla megbecsült és termékeny rendező volt a múlt század húszas és harmincas éveiben, aki felettébb sikeres „üzletfilmeket” vezényelt le A vörös kérdőjeltől (1919) az Édes mostoháig (1935), de […]
-
A torinói ló
Tarr Béla életművét általában két korszakra bontják a filmtörténészek: a hetvenes–nyolcvanas évek dokumentarista stílusú társadalmi problémafilmjeit (Családi tűzfészek, 1977/1979; Szabadgyalog, […]
-
Torzók
Sopsits Árpád negyedik egész estés játékfilmje olyan, mintha az első volna. Legalábbis, ha az 1960-as évektől jelen lévő erős filmtörténeti hagyományt tekintjük, miszerint a pályakezdő rendezők […]
-
Utazás Jakabbal
A nyugati hatvannyolcas tüntetések elcsendesedtek az évtizedfordulón, a magyarországi reformok megtorpantak a hetvenes évek közepére, és még a fiatalok lázadását tápláló beatkultúrát is sikerült […]
-
Az utolsó éjszaka
A korai magyar filmgyártás nem vízfejű, több központja van: Budapest mellett Egerben, Aradon, Kolozsvárott is komoly munka folyik. Utóbbi műhely kivált jelentős; fő alakja a Nemzeti Színház […]
-
Az utolsó hajnal
A világháború utolsó szakaszából a honi filmipar sokat profitál. Mind több az elkeseredett ember, aki a moziban felejteni akar, miközben egyre kevesebb az amerikai film, amelynél pedig nincs jobb […]
-
Utószezon
Fábri Zoltán huszonegy játékfilmet számláló gazdag rendezői életművét gondolatisága és visszatérő témái teszik egységessé. Az erkölcsi határhelyzetek dilemmáit, az önvád és a lelkiismeret-furdalás […]
-
Üvegtigris
Az utóbbi húsz évben legfeljebb maroknyi olyan magyar film készült, amelyre azt mondhatjuk, „mindenki látta”. De lehet, hogy csak egy: az Üvegtigris. Nem is moziban volt átütő a siker, az ezredforduló[…]
-
Valahol Európában
A magyar film ritkán kerül szinkronba a világfilm progresszív törekvéseivel, illetve amikor mégis, a politikai-történelmi meghatározottságok kevéssé engedik meg az újító törekvések kifutását. A […]
-
Valami Amerika
A fogorvosként végzett Herendi Gábor éveken át a reklámszakmában dolgozott, reklámfilmek és klipek megrendezésével szerzett filmkészítői tapasztalatokat. 1994-ben alapított stúdiója, a Skyfilm berkein[…]
-
Valamit visz a víz
A negyvenes évek megváltozó, egyes elemeiben – kivált a tónusában – újraformálódó magyar filmje az előző évtized glamúrvilágképét támadja. A Halálos tavasz (1939) indítja a folyamatot, majd pedig […]
-
VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan
A jó film titka végül is nem nagy titok: csupán tehetség és hatalmas szív kell hozzá. A kortárs szcéna egyik legizgalmasabb debütfilmjét jelentő VAN-ban mindez együtt volt, illetve még valami plusz. […]
-
Vasvirág
Herskó János sokoldalú, meghatározó alakja volt a magyar filmszakmának. Nemcsak rendezései, hanem tanári munkássága is kiemelkedő: növendékei között volt Ember Judit, Gyarmathy Lívia, Böszörményi […]
-
Vattatyúk
Szőke András a hazai amatőrfilmes mozgalom egyik legkiemelkedőbb és legsokoldalúbb alkotója. A Szomjas György által vezetett Kőbányai Filmstúdiónál kezdte mozgóképes pályáját, később a Czabán György […]
-
A veréb is madár
Hintsch György párhuzamosan készítette komoly témájú és könnyed hangvételű filmjeit. Az előbbihez tartoznak az irodalmi művek adaptációi (Jókai nyomán a Rab Ráby [1964]; Németh László regénye alapján […]
-
Veri az ördög a feleségét
A hetvenes évek két fő irányzata, a dokumentarista módszert a fikciós filmek világával ötvöző Budapesti Iskola és a szerzői stílus mellett egyre inkább teret nyert magának a szatíra, így készülhettek […]
-
A vizsga
A kétezres évek magyar tömegfilmjének problémáit leltározva mindenekelőtt a külföldi minták setesuta használata tűnik fel, de legalább ennyire fontos az is, hogy az alkotók mintha nem lennének képesek[…]
-
Vorrei morir
A magyar némafilm a tízes években elsősorban a dán és az amerikai stílust keresztezi. Előbbi inkább az érzelmek megjelenítésére, utóbbi az akciókra helyezi a hangsúlyt, de nemcsak a cselekményszövést,[…]
-
Vörös rekviem
A hatvanas–hetvenes években a magyar film legkivált kódok és rejtjelek között beszélt a történelmi félmúltról, és alig akadt olyan rendező, aki dacolni mert a parabolikus forma tartós divatjával. A […]
-
Werckmeister harmóniák
Sokak szerint Tarr Béla (1955) életművében a Kárhozat (1988) stílusfordulatot hozott, s a megújult eszközöket tovább radikalizálta a hét és fél órás játékideje miatt is óriási feltűnést keltő […]
-
Witman fiúk
Tarr Béla és Fehér György mellett Szász János kapcsolódott több művével a nyolcvanas–kilencvenes évek filmművészeti irányzatához, a „magyar fekete szériához”, amelyhez a Szász-életműből a Woyzeck […]
-
Woyzeck
A nyolcvanas évek végének és a kilencvenes évek elejének meghatározó hazai filmművészeti irányzata, a fekete széria filmjei (Tarr Béla: Kárhozat, 1988; Fehér György: Szürkület, 1991; Janisch Attila: […]
-
Zárt tárgyalás
A harmincas évek végén a zsidótörvényekkel kiszorított alkotók helyére ismeretlenek kerülnek a hazai filmiparban. Egyeseket a tehetségtelenségük kompromittál, másokat a politikai szerepvállalásuk és […]
-
Zöldár
Gaál István első munkái fároszként világítanak az ötvenes–hatvanas évek magyar filmművészetében: a Pályamunkások (1957) négypercese a csekély számú hazai kísérleti film örökbecsűje, a Sodrásban (1964)[…]
-
Zsötem
A rendszerváltást követő piacgazdasági szabadverseny nemcsak a nyugati termékek Magyarországra áramlását, de a magyar szexmunkások nyugat felé tartó „exportját” is felgyorsította. Salamon András a […]