súgó
keresés

játékfilm

Feltöltés alatt.

Kapcsolódó szócikk(ek)

  • A hegyek lánya

    Farkas Zoltán (1913–1980) a magyar filmtörténet szürke eminenciása, aki – kisebb megszakítással – csaknem fél évszázadon át dolgozott a filmgyárban. Vágóként indult 1935-ben és 1979-ig mintegy száztíz[…]

  • A Hídember

    A rendszerváltás után a múltábrázoló játékfilmek különböző stratégiákkal készültek. A történelmi traumák feldolgozásától (Sára Sándor trilógiája: Könyörtelen idők, 1991; Vigyázók, 1993; A vád, 1996) […]

  • A Pál utcai fiúk

    Fábri Zoltán (1917–1994) bevallottan szeretett kísérletezni, így az ötvenes évek második felében, a szocialista-realista sematizmustól megszabadulva neorealista és expresszív-drámai stílusban […]

  • A papucshős

    A papucshős a teljes hazai filmtörténet egyik leghumorosabb, egyúttal legmegrendítőbb darabja, igazi stílusbravúr. A harmincas évek végén született, abban az időszakban, amikor a glamúrromantikán […]

  • A tanú

    A kádári kultúrpolitika ösztönözte a hatvanas évek magyar újhullámának alkotóit, hogy készítsenek társadalomtudatos, politikailag érzékeny „cselekvő” vagy „kérdező” filmeket (Herskó János 1963-as […]

  • A tolonc

    A magyar némafilmmel foglalkozó kutatók örök gondja, hogy a produktivitását tekintve a tízes években még a világ élvonalában álló honi filmipar termése jobbára hozzáférhetetlen. Az egykor mintegy 600 […]

  • A torinói ló

    Tarr Béla (1955) életművét általában két korszakra bontják a filmtörténészek: a hetvenes-nyolcvanas évek dokumentarista stílusú társadalmi problémafilmjeit (Családi tűzfészek, 1979; Szabadgyalog, […]

  • Agitátorok

    1968-ban forrongott a világ, a tiltakozási hullám azonban elkerülte Magyarországot. A nyugati fiatalokat megmozdulásokra ösztönző újbaloldali eszmékre közvetlenül két magyar játékfilm rezonált. Jancsó[…]

  • Gyerekbetegségek

    Az ötvenes-hatvanas évek fordulóján forradalom zajlott a filmművészetben, amelynek centruma Párizs volt. François Truffaut Négyszáz csapása (Les Quatre Cents Coups, 1959), Jean-Luc Godard […]

  • Keserű szerelem

    Az első, teljes terjedelmében fennmaradt magyar játékfilm. Jóllehet az első magyar film, Zitkovszky Béla A táncz-a már 1901-ben megszületett, csupán egy-két werkfotó maradt meg belőle. A következő […]

  • Két elhatározás

    A hatvanas évek magyar filmművészetét a jelen társadalmával (Sára Sándor: Cigányok, 1962; Kovács András: Nehéz emberek, 1964) és a közelmúlt történelmével (Kovács András: Hideg napok, 1966; Kósa […]

  • Lenz

    A marginális újítók és a lázító látnokok kulturális intézménye, a félszáz évig fennálló Balázs Béla Stúdió eredetileg főiskolás rendezőknek kínált gyakorlási terepet a nagy stúdiók árnyékában, s ezért[…]

  • Ludas Matyi

    A magyar film a második világháború utáni rövid felfutását követően hamar az enyészet sorsára jutott, miután a felgerjedő művészi indulatokat politikus-méregkeverők lefojtották, és a mozit az […]

  • Mezei próféta

    A háború utáni átmeneti korszakban a kultúrpolitikában is egyre nagyobb hatalomhoz jutó kommunisták még nem kényszerítették rá a sztálini és zsdanovi elveket a készülő kevés film alkotóira. Az 1948-as[…]

  • Egy fiúnak a fele

    A fokozatosan felfelé ívelő magyar némafilmgyártás az I. világháború éveire a világ vezető filmes műhelyei közé emelkedett. A csúcsév 1918 volt, előtte, és azóta sem forgattak Magyarországon annyi […]

  • A vizsga

    A kétezres évek magyar tömegfilmjének problémáit leltározva mindenekelőtt a külföldi minták setesuta használata tűnik fel, de legalább ennyire fontos az is, hogy az alkotók mintha nem lennének képesek[…]

  • Állami Áruház

    Az 1950-es évek első felében a sematizmus és a szocialista realista esztétika jegyében, központilag meghatározott tématerv szerint készültek a magyar filmek. A politikai ideológia alapvetően […]

  • Amerikai anzix

    Bódy Gábor (1946–1985) filmes munkásságának kezdete a hatvanas-hetvenes évek fordulóján egybeesett a Balázs Béla Stúdió tagságának és arculatának átalakulásával. Korábban a BBS a pályakezdő diplomás […]

  • Az én XX. századom

    Enyedi Ildikó (1955) Fábri Zoltán osztályában végzi tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, diplomáját azonban csak évekkel később kapja meg. Szellemi és művészi érdeklődésének […]

  • Családi tűzfészek

    Tarr Béla (1955) 1977-ben, 22 évesen, a Balázs Béla Stúdióban forgatta első egész estés filmjét; abban az évben, amelyben – amatőrfilmes munkák után – megkezdte tanulmányait a Színház- és […]

  • Hukkle

    Az ezredfordulón indult fiatal nemzedék, a Simó-osztály tagjai közül Pálfi György (1974) debütáló filmje a legkülönlegesebb és a legkevésbé szabálykövető. Osztályfőnöke, Simó Sándor saját, azaz a […]

  • Ismeretlen ellenfél

    A thriller az egyetemes filmtörténet egyik sikerműfaja, amelynek már a húszas-harmincas években megszülettek az első klasszikus darabjai, és azóta is töretlen népszerűségnek örvend. Nálunk ellenben […]

  • Iszka utazása

    A 2000-es évek filmjeinek egyik izgalmas kérdése volt, hogy milyen történetekben mesélhető el a rendszerváltások nyomán Kelet-Európában lezajló fizikai és szellemi átalakulás. A témát érintő […]

  • Ítélet

    A kádári „puhadiktatúra” egyik jellegzetessége volt, hogy a hatalom ösztönözte a filmeseket társadalmilag érzékeny kérdések taglalására. Ugyanakkor óvatosan vagy egyáltalán nem volt javallott […]

  • Két lány az uccán

    Tóth Endre (1913–2002) a két világháború közötti magyar filmgyártás egyik legizgalmasabb alakja, akinek pályája a korai emigráció miatt végül az Egyesült Államokban, André de Toth néven teljesedett […]

  • Koportos

    A hatvanas-hetvenes évek fordulóján a kelet-európai térségben bekövetkezett konzervatív politikai fordulat a magyar újhullám nagy társadalom- és történelemelemző „cselekvő filmjeinek” is a végét […]

  • Köszönöm, megvagyunk

    A kínzó lakáshiány sokak életét megkeserítette a Kádár-korszakban, de a filmrendezők kétségkívül profitáltak belőle. Ez a mizéria kecsegtető drámai konfliktushelyzetet kínált fel, így […]

  • Külvárosi őrszoba

    A Horthy-korszak fontos művét, az alig néhány év alatt elismert rendezővé váló Hamza D. Ákos (1903–1993) Külvárosi őrszobáját „az első [magyar] rendőrfilmként” reklámozták, és a kritikusok is ekképpen[…]

  • Magasiskola

    Az 1960–70-es évtized fordulóján a történelmi parabolák (Jancsó Miklós filmjei, Kósa Ferenc trilógiája, Maár Gyula első játékfilmje) mellett megjelennek jelen idejű parabolikus művek is. Kortársi […]

  • Mágnás Miska

    Bár Keleti Márton (1905–1973) 1930-as évek elején induló filmes pályája (forgatókönyvíró, rendezőasszisztens, később rendező) a második világháború alatt szünetelt, 1945 után egészen haláláig a […]

  • Meseautó

    A magyar hangosfilmgyártás kezdeti éveit jellemző műfaji kísérletezések lecsengését követően a vígjátéki műfajok, főként a romantikus komédia különféle történettípusai váltak uralkodóvá. Székely […]

  • Meteo

    A nyolcvanas évek elejének új-érzékenység néven elhíresült filmnyelvújító mozgalma sajnálatosan kevés művet termett, és a kihatásai nem voltak trendfordítóak, mindazonáltal zárvány sem maradt, hiszen […]

  • Rengeteg

    A kétezres évek elején szárba szökkenő „fiatal magyar film” rendezőgenerációja látványosan különböző művekkel tűnt fel, de egyazon határozottsággal szakított az előző korszak tematikai és formai […]

  • Saul fia

    Ha történtek valaha csodák a magyar filmtörténetben, akkor a Saul fia biztosan ezek közé tartozik. Az alig néhány kisfilmet maga mögött tudó Nemes Jeles László (1977) istenkísértően vakmerő tervét […]

  • Simon mágus

    A Simon mágus Enyedi Ildikó harmadik egész estés filmje, amely első pillantásra Az én XX. századomtól (1989) legalább annyira eltérőnek tűnik, mint a rendező második mozifilmjétől, a Bűvös vadásztól […]

  • Simon Menyhért születése

    Egyes teoretikusok úgy tartják, a magyar filmművészet hosszas, közel fél évszázados vajúdás után született meg, az ötvenes évek derekán. Míg a korábbi időszakokban csak szórványosan készültek művészi […]

  • Sodrásban

    A hatvanas évek elején robbanva újult meg a magyar film, és megszületett a hazai szerzői mozi. Rendezők sora csatlakozott rá az európai és a világfilm progresszív tendenciáira, az ötvenes években […]

  • Soha, sehol, senkinek

    A Rákosi-éra és a korai Kádár-korszak rémtettei már a rákövetkező évtizedben is foglalkoztatták a közéleti vonzalmú magyar filmeseket, de az „ötvenesévek-filmek” tematikai ciklusa csak 1978 után […]

  • Szamárköhögés

    A Szamárköhögés az első ’56-os film, amelyen nevetni lehetett. Gárdos Péter (1948) rendezése nem a történelmi tragédiát és nem is a forradalmi pátoszt viszi vászonra. Nem a történelemalakító hőst […]

  • Tesó

    Az ezredforduló környékén látványos nemzedékváltás zajlik le a magyar filmrendezők mezőnyében, amely nem csupán a szerzői film térképét rajzolja át, de a szórakoztató moziban is új időket jelez. Míg a[…]

  • Testről és lélekről

    Ez a különös, a rideg hétköznapokat csodás álmokkal keresztező szerelmi történet, amelyben valóság és álom az élet egyenrangú területeiként jelenik meg és alakítja két ember egymásra találását, […]

  • Valami Amerika

    A fogorvosként végzett Herendi Gábor (1960) éveken át a reklámszakmában dolgozott, reklámfilmek és klipek megrendezésével szerzett filmkészítői tapasztalatokat. 1994-ben alapított stúdiója, a Skyfilm […]

  • Bolse Vita

    A rendszerváltás időszaka a modern magyar történelem egyik jól dokumentált pillanata, amely elsősorban a film- és videotechnika fejlődésének, valamint a médiatartalmak iránti növekvő keresletnek […]

  • Csillagosok, katonák

    A hatvanas évek magyar filmrendezői következetesen a közelmúlt addig feldolgozatlan történelmi eseményeivel (például az erőszakos kollektivizálása az ötvenes években vagy az 1956-os forradalom és […]

  • Dalolva szép az élet

    Az államosítás Magyarországon 1948 nyarán érte el a filmipart. Ettől kezdve a gyártás minden területe és eszköze egységes felügyelet alá került és a filmkészítés összes fázisát az állam finanszírozta.[…]

  • Dankó Pista

    A hivatalosan századik magyar hangosfilm minden idők leghíresebb honi cigányprímásának állít emléket. A korszak egyik legjobbnak tartott rendezője, Kalmár László (1900–1980) irányításával készült, […]

  • Díszmagyar

    A második világháború utáni átmeneti korszak két alkorszakra osztható. A filmgyártás 1945-ös felélesztésétől a filmipar 1948-as államosításáig tartó időszak a koalíciós korszak, amikor a Magyar […]

  • Egy kis hely a Nap alatt

    Szász Péter (1927–1983) másfél évtizedes forgatókönyvírói karrierje után elkötelezte magát a filmrendezésnek, de az irányváltás után is hű maradt önmagához. Ahogy írói munkájában jobbára a könnyed, […]

  • Egy pikoló világos

    A sematizmus ínséges évei után az ötvenes évek derekán új tendenciák mutatkoznak a magyar filmben, két meghatározó irányzat is születik, a drámai-expresszionista (kivált Fábri Zoltán munkái) és a […]

  • Holnap lesz fácán

    Jancsó Miklós hatvanas évektől készülő történelmi parabolái megihletik kollégáit: a hetvenes években Kósa Ferenc trilógiát szentel e formának (Ítélet, 1970; Nincs idő, 1973; Hószakadás, 1974), […]

  • Emberek a havason

    Az erdélyi születésű Szőts István (1912–1998) festészeti tanulmányok után fordult a filmhez mint olyan új művészeti ághoz, amely az addigiakhoz képest jóval összetettebb kifejezési lehetőségeket […]

  • Ernelláék Farkaséknál

    Az Ernelláék Farkaséknál az egyik legnagyobb kritikai sikert arató magyar film a 2010-es években. A néhány szereplővel, egyetlen térben forgatott kamaratörténet kortárs társadalmi problémákat is […]

  • Esti Kornél csodálatos utazása

    A rendszerváltás után a magyar filmben megszaporodtak a jelenre reflektáló, publicisztikus hangvételű játékfilmek, de a „fekete széria” (például Tarr Béla és Fehér György művei) révén az elvont […]

  • Feldobott kő

    A magyar filmtörténet hatvanas évekbeli csúcsidőszakában sorozatban születtek a kiválóbbnál kiválóbb művek debütáns rendezők műhelyében: Gaál István Sodrásban (1963), Kósa Ferenc Tízezer nap (1967), […]

  • Férfihűség

    Daróczy József (1885–1950) producerként már a harmincas évektől a filmipar közelében volt, de rendezőként csak a negyvenes években kezdett dolgozni: 1941 és 1944 között gyors egymásutánban hat filmet […]

  • Gyarmat a föld alatt

    A negyvenes évek végén felgyorsult az ország bolsevizálása, amely a kultúrpolitikát sem hagyta érintetlenül. A totalitárius állam a filmet – potenciális tömeghatása miatt – kitüntetetten fontosnak […]

  • Gyula vitéz télen-nyáron

    Bácskai Lauró István (1933) a szocialista tömegfilm megteremtésének egyik apostola volt a hatvanas-hetvenes években, akinek tevékenységét sajnos nem méltányolja eléggé az utókor. Szűkebb körben ugyan […]

  • Ha megjön József

    A hetvenes évek magyar filmesei vonzódtak a társadalmi valósághoz, és ez nem csupán a dokumentarista stílusiskolát hívta életre, de a „nemzedéki közérzetfilmekre” is döntő hatást tett. Ezek az előző […]

  • Beszterce ostroma

    1945 a magyar filmtörténetben is nulladik év, mivel a harmincas-negyvenes években virágzó filmipar romba dőlt. A gyártás újjászervezéséről azonban már 1945 januárjában rendelkeztek, októberben pedig […]

  • Machita

    A világirodalom és a világfilm jelentős alkotóitól, Oidipusz és Iokaszté, Romeo és Júlia, Bonnie és Clyde sorsának krónikásaitól tudjuk, hogy nem csak a viszonzatlan, de a beteljesült szerelem is […]

  • Az ötödik pecsét

    A keleti blokk 1968–1969-es konzervatív fordulata a Csehszlovákia megszállásában résztvevő Magyarországon is végbement. Bár a hatvanas években kidolgozott új gazdasági mechanizmus bevezetésre került […]