Ez történt Budapesten

A háborús konjunktúra – hasonlóan az első világháború időszakához – a negyvenes évek első felében is a filmgyártás fellendülését és a gyártott filmek számának növekedését eredményezte. 1939 és 1943 között, vagyis csupán négy év leforgása alatt megduplázódott az éves filmtermés. A rövid ideig tartó fellendülés 1944-ben a német megszállás, a sorozatos bombatámadások és a fokozódó nyersanyaghiány következtében megtorpant, az év második felére pedig teljesen leállt a filmgyártás. A korszak utolsó nagy sikere az 1944 júniusában bemutatott Ez történt Budapesten volt. A fővárost immár testközelből fenyegető háború előterében játszódó történet központi témája a házastársak közötti hadviselés: egy pletykás rokon hathatós közbenjárásának köszönhetően egy fiatalasszony – jobb belátása ellenére – válókeresetet nyújt be a férje ellen. Egy félreértés következtében István (Hajmássy Miklós) és Erzsébet (Muráti Lili), a feleket képviselő ügyvédek maguk is kénytelenek boldog házasságot mímelni, miközben a folyamatban lévő válóperben a frontvonal ellentétes oldalán harcolnak.

Hamza D. Ákos utolsó nagyjátékfilmjéről bátran kijelenthető, hogy az egész korszak egyik legprofibban kivitelezett vígjátéka. A feszes dramaturgia és a remekül megírt dialógok mellett a film látványvilága bátran versenyre kelhet a korszak élvonalbeli filmgyártásainak alkotásaival. A holly­woodi filmeket idéző formanyelv különösen akkor szembetűnő, ha az Ez történt Budapestent összehasonlítjuk a korszak első felében készült magyar filmekkel. Míg utóbbiak nagyrészt totálplánokat használnak, és gyakran teljes jeleneteket egy beállításból, fix kamerával mutatnak be, addig Hamza D. filmjében a kamera folyamatos követő mozgásokkal kíséri a szereplőket, amely a színészek rutinjátékával társítva könnyed és elegáns stílust kölcsönöz a filmnek.

A vígjátéki hangnem dacára az Ez történt Budapesten a hátország lakossága számára egyre fenyegetőbb háborús helyzetet is megidézi. A második világháború kitörését követően felvetődött a kérdés: alkalmas-e a háború témája vígjátéki alapanyagnak, vagy kizárólag komoly műfaji keretek között (háborús film, melodráma, kémthriller) adaptálható? 1942-ben például több olyan holly­woodi vígjáték készült, amelyben az alkotók a cselekmény helyszínét a háborús események kellős közepébe, Európába helyezték (Leo McCarey: Volt egyszer egy nászút [Once Upon a Honeymoon, 1942]; Ernst Lubitsch: Lenni vagy nem lenni [To Be or Not To Be, 1942]), de a fesztelen humor és a háború borzalmainak ilyetén ötvözését a kritikusok ízléstelennek és sértőnek találták. Ezután született meg a hátországban játszódó romantikus történetek műfaja, amelyben a könnyed románc került a cselekmény középpontjába, a háború pedig csupán távoli háttérként jelent meg (Billy Wilder: Az őrnagy meg a csitri [The Major and the Minor, 1942]; George Stevens: Társbérlet [The More the Merrier, 1943]; Peter Godfrey: Karácsony Connecticutban [Christmas in Connecticut, 1945]).

A magyar filmkészítők holly­woodi kollégáiknál bátortalanabbak voltak a háborús tematika vígjátéki feldolgozásának terén. Ugyan a korszakban szép számban készültek háborús filmek (László István: Magyar sasok, 1943; Pacséry Ágoston: Egy gép nem tért vissza, 1944) és háborús melodrámák (Székely István: Café Moszkva, 1935; Gertler Viktor: Elcserélt ember, 1938; Vaszary János: Egy nap a világ, 1943), de a könnyed hangvételű filmrevitel már kevés. A ritka kivételek közé tartozik Hamza D. filmjén kívül a Csákó és kalap (Martonffy Emil, 1941) és az Anyámasszony katonája (Ráthonyi Ákos, 1943). Bár a boldog békeévek utolsó napjait bemutató Lila akác (Székely István, 1934) eredeti verziójában az első világháború kitörése a film végén elválasztotta egymástól a szerelmeseket, a mozitulajdonosok kérésére a film eredeti zárlatát Székely happy endre cserélte.

A korabeli kritika pozitívumként üdvözölte, hogy az Ez történt Budapesten meséje „a legmaibb mát eleveníti a vászonra”: a háborús helyzetet olyan utalások egyértelműsítik, mint a taxihiány és légitámadáskor a lakások elsötétítése, valamint az ellátási nehézségekre reflektáló epizódok. Utóbbiak nagyrészt István inasának karakteréhez (Makláry Zoltán) kapcsolódnak, aki gazdája belvárosi bérpalotájának fürdőszobájában baromfit nevelget, cserekereskedelmet folytat, és a háború utáni szűkös időkre készülve mániákusan felvásárol bármit, ami a keze ügyébe kerül, legyen az két vég műrostos vászon vagy néhány pár korcsolya.

Az Ez történt Budapesten forgatása 1944 márciusában vette kezdetét. A film nyitóképei seregszemlét tartanak Budapest látványosságai felett: a Mátyás templomot, a budai várat, a Halászbástyát és a nem sokkal később megsemmisült dunai hidakat pásztázó látképek ráérősen vezetik fel a film történetét, mintha az alkotók megérezték volna, hogy a még sértetlen Budapest utolsó pillanatait örökítik meg.

Alapfilmek.hu – a Nemzeti Filmintézet filmtörténeti és pedagógiai módszertani weboldala