Lila akác

Az első világháború előestéjén játszódó Lila akác a viszonzatlan szerelmek keserédes történetével búcsúztatja a boldog békeidőket. A tisztes szegénységben élő Tóth Manci (Ágay Irén) 1914 tavaszán a Városligetben beleszeret a pökhendi bankfiúba, Paliba (Nagy György). A fiatalember azonban tudomást sem vesz a kedves, tisztaszívű teremtésről, mert reménytelenül szerelmes az elvált, csapodár úriasszonyba, Lilibe (Eszterházy Ilona), akit szüntelenül imádók hada vesz körül. Manci a szomszéd énekesnő, Arany Hédi (Biller Irén) közbenjárásának köszönhetően állást kap a Casino de Paris nevű mulatóban, ahol zenés-táncos revüszámmal debütál. Idővel Pali ráébred, hogy feleslegesen pazarolta érzelmeit a szívtelen és számító úriasszonyra, és a tiszta, őszinte szerelem Manci személyében mindvégig karnyújtásnyira volt tőle. Ekkor azonban a lány már oroszországi turnéra készül Arany Hédi társaságában. A rendező, Székely István szándéka szerint a film unhappy enddel ért volna véget, de a mozisok kérésére utólag leforgatták a történet boldog befejezését. Míg az eredeti verzióban Manci elutazik Oroszországba, Palit pedig a film záróképén hadba vonuló katonaként látjuk utoljára, az utókor számára fennmaradt, „happy endesített” zárlatban Palinak sikerül megakadályoznia, hogy Manci elhagyja őt, és a történet a csókolózó szerelmesek képével zárul.

A Szép Ernő azonos című regényéből készült film forgatókönyvét Mihály István írta, megtartva az eredeti mű szellemes, élettel teli dialógusait. Különösen megkapó a Manci és Pali első találkozását bemutató jelenet. Manci kineveti a gazdag úrinő után elkeseredetten epekedő, a Lila akácok című melódiát patetikusan éneklő Palit, mire a sértett fiatalember kérdőn fordul hozzá: „Kisasszony, ha meg nem sértem: mit röhögsz itt, mi?” Pali ezután kacérkodni kezd Mancival, gilisztának nevezi, majd amikor közeledni próbál hozzá, a felháborodott lány duzzogva lerázza magáról a férfi karját: „Na, vegye le ezt a vacak boát a nyakamból.”

A Lila akác központi témája az anyagias érdekkapcsolatok, valamint a materiális javak által nem befolyásolt, őszinte szerelem. A hősnő az egyszerű boldogság életideálját képviseli, és a történet során mindvégig következetesen ellenáll az anyagias boldogságkoncepció csábításának. Amikor első találkozásukkor Pali otromba módon szájon csókolja a hevesen tiltakozó Mancit, engesztelésképpen pénzt, édességet, púdert ajánl fel a dühös lánynak. Az anyagi javak helyett Manci csupán jelképes ajándékot kér: egy szál virágot a föléjük magasodó akácfáról. Bár mulatóbeli karrierje révén betekintést nyer a megjátszott érzelmek és az anyagias kapcsolatok világába, ahol a fiatal lányoknak a színpadi fellépést követően rendelkezésre kell állniuk a férfivendégek privát szórakoztatására (barátnője, Arany Hédi például a tehetős Weber úr [Gózon Gyula] kitartottja), Manci a jómódú vendégekkel mit sem törődve továbbra is a szerény anyagi helyzetű bankfiú után vágyódik.

Amikor egy alkalommal főnöke kifejezett kérésére sem hajlandó Weber urat szórakoztatni, azonnali hatállyal elbocsátják. Munkáját később azzal a feltétellel kapja vissza, ha bocsánatot kér a mulató törzsvendégétől. Manci félszeg, előre betanult mentegetőzését az idősödő úr komoran hallgatja, majd maga mellé ülteti a lányt, és arra kéri, csókolja meg, ha komolyan a „barátnője” akar lenni. Manci sírva fakad, és amikor Weber megtudja, hogy a lány még csak tizenhét éves („de ne tessék szólni senkinek, itt tizenkilencet kell mondani”), vagyis olyan idős, mint a saját lánya, hazaküldi őt. („Gyerek ez még. Hajasbaba való ennek, nem barát.”) Manci romlatlanságát és gyermeki naivitását szimbolizálja színpadi alteregója is, ugyanis Little Baby művésznéven szerepel a mulató műsorában.

A viszonzatlan, beteljesületlen szerelem a Lila akác másik alapmotívuma, melyet a film slágere is kiemel. („Lila akácok, minek a szív, ha úgy fáj? / Lila akácok, minek a vágy, ha elszáll? / Minek a nyíló virág s a kikelet, / mit ér a rongyos világ, ha nem szeretsz?”) A mozisok által kért korrekció híján a film teljes egészében pesszimista képet festett volna a szerelmi kapcsolatokról, ugyanis nem találni benne viszonzott érzelmeket: a történet szereplői szinte kivétel nélkül szerelmi bánatban szenvednek, vagy pedig magányukat anyagi javakkal megvásárolt, művi érzelmekkel próbálják enyhíteni. Lilinek például Palin kívül három férfi udvarol reménytelenül, Hédi pedig a családos Weber úr szeretője, miközben folyamatosan más férfiakba szerelmes.

Székely magyarországi karrierjének 1937-es emigrációja vetett véget. 1972-ben ismét hazatért Magyarországra, hogy elkészítse Szép Ernő regényének újabb feldolgozását, ezúttal Lila ákác címen. Noha a magyar filmtörténet során gyakran előfordult, hogy egy irodalmi művet többször filmre vittek, vagy egy sikeres filmből remake készült, Székelyen kívül csupán Balogh Béla rendezte meg kétszer ugyanazt a történetet, aki A Pál utcai fiúkból két adaptációt is forgatott (1917-ben és 1924-ben; utóbbi fennmaradt), továbbá 1921-es némafilmjét, A megfagyott gyermeket 1936-ban ismét elkészítette Tomi, a megfagyott gyermek címen.

Alapfilmek.hu – a Nemzeti Filmintézet filmtörténeti és pedagógiai módszertani weboldala