súgó szűrés
keresés

Mágnás Miska

Rendező
Keleti Márton
Bemutató
1949.02.10.
Filmcím
Mágnás Miska
Filmtípus
játékfilm
Filmhossz
1 óra 35 perc
A szócikk szerzője
Záhonyi-Ábel Márk

Bár Keleti Márton (1905–1973) 1930-as évek elején induló filmes pályája (forgatókönyvíró, rendezőasszisztens, később rendező) a második világháború alatt szünetelt, 1945 után egészen haláláig a legfoglalkoztatottabb magyar játékfilmrendezők közé tartozott. Pályája során különböző műfajú szórakoztató filmeket készített, ezek között több zenés darab is található (pl. Bob herceg, 1972).

Szirmai Albert Mágnás Miska című operettjét 1916-ban mutatták be először, és azóta a műfaj egyik magyar klasszikusaként tartják számon. Már 1916-ban megfilmesítette Korda Sándor Mágnás Miska címen, 1942-ben pedig készült belőle egy dramaturgiailag erőteljesen átdolgozott, a kor ideológiai kívánalmaihoz igazodó filmváltozat Pista tekintetes úr (1942) címmel. Keleti Márton 1949-es verziója szintén dramaturgiai és zenei változtatásokon esett át (forgatókönyvíró: Békeffy István; zenei átdolgozás: Fényes Szabolcs), hogy megfeleljen az államosított filmgyártás és a szocialista realizmus elvárásainak.

1910-ben a paraszti származású mérnök, Baracs István (Sárdy János) hazatér szülőfalujába, hogy vasutat építtessen a környéken, azonban a tervek nem tetszenek a helyi grófi családnak, Korláthyéknak, emiatt megsértik a grófkisasszonyba, Rollába (Németh Marika) beleszerető mérnököt, aki úgy tréfálja meg az arisztokratákat, hogy az estélyükre elküldi a magát grófnak kiadó lovászlegényt, Miskát (Gábor Miklós). A mű az operettekre és számos 1930-as, 1940-es évekbeli vígjátékra jellemző dramaturgiai szerkezetet követ, amikor két történetszálat, s így két szerelmespárt mutat be. Egyrészt Baracs István és Rolla szerelmének beteljesülését, amely a szerelem lírai és drámai jellemzőit reprezentálja (karakterépítés, a dalok jellege), másrészt pedig Miskának és kedvesének, Marcsának (Mészáros Ági) a kapcsolatát, amely a szerelemnek inkább komikus oldalát hangsúlyozza (jellem- és helyzetkomikum markáns alkalmazásával). Mind Baracs István, mind Miska népi hősök, akik a nép érdekeiért küzdenek, és móresre tanítják a gazdagokat. Baracs István érzelmei ellenére csak akkor fogadja el véglegesen Rollát, amikor a grófkisasszony szembeszegül szülei akaratával, és önkritikát gyakorol „tanítójának”. Miska grófnak öltözve az estélyen érdekeinek megfelelően intézi a dolgokat: nemcsak azt éri el csellel, hogy Korláthyék hozzájáruljanak a falusiaknak kedvező vasútépítéshez, hanem megleckézteti azt a két arisztokratát, Pixi és Mixi grófot is (Latabár Kálmán és Latabár Árpád), akik a kedvesével szórakoztak és fogságba juttatták a lovászlegényt. Miután helyben sikerrel jár, a film záróképein továbbáll kedvesével, hogy máshol is megoldja az elintéznivaló problémákat. Ez a befejezés egybecseng egy másik 1949-es alkotás, a Ludas Matyi zárlatával, ahol a főhős szintén elmegy szülőfalujából, miután ott teljesítette küldetését.

A Mágnás Miska karakterábrázolása igen leegyszerűsítő, amely különösen megmutatkozik az arisztokrata karakterek megjelenítésében: többségük tudatlan, önző, kapzsi figuraként jelenik meg. Lényegében az önkritikát gyakorló Rolla az egyetlen, aki pozitív irányú változáson megy keresztül. A negatív tulajdonságok eltúlzása a mű szatirikus jegyeit erősíti. Ugyanakkor a sztereotipizálás nemcsak a társadalmi osztályok esetében mutatkozik meg, hanem a társadalmi nemek vagy az etnikai kisebbségek ábrázolásánál is. A nők folyamatosan alárendelt szerepben jelennek meg, akik kiszolgáltatottak a férfi karaktereknek. Rolla először alárendelődik az apai akaratnak, és bár a film végére fellázad ez ellen, a boldogsága érdekében Baracs István elvárásaihoz kell alkalmazkodnia (fel sem merül lehetőségként, hogy a közös boldogság végett a mérnök igazodjon a lány családjához és értékrendjéhez). Marcsa többször is a férfiúi vágyak tárgyaként jelenik meg, legyen szó Pixiről és Mixiről vagy Miskáról. A két gróf szándékait és közeledését kontrollálja, illetve hárítja (a vásárban azért fogadja el az udvarlásukat, hogy féltékennyé tegye kedvesét, a kastélyban pedig megvédi magát az ágy bevetése közben, mivel elutasítja a grófok azon hozzáállását, hogy „Óriási, hogy itt találtuk magát! Ágyhoz készítve, mint egy reggelit!”). A Miskával való viszonya viszont ellentmondásosabb. Folyamatosan arról ábrándozik, hogy Miska feleségül veszi, ennek érdekében állandóan féltékennyé teszi, és ezért agresszív, fizikai erőszakkal fenyegető megnyilvánulásait is tolerálja.

Keleti Márton filmjének stílusa követi az 1945 előtti műtermi filmezés hagyományát. Nemcsak a rendező vagy a színészek egy része kezdte a pályáját még a Horthy-korszakban, hanem Eiben István is, aki a 20. század első felének egyik legjelentősebb magyar operatőre (Hyppolit, a lakáj, 1931; Semmelweis, 1939; A tanítónő, 1945; Egy pikoló világos, 1955), és leginkább a műtermi világítás mestereként tartják számon.

A Mágnás Miska a bemutatását követően igen nagy népszerűségre tett szert: mindmáig a legnézettebb magyar játékfilm.

Irodalom

Szilágyi Gábor, Tűzkeresztség. A magyar játékfilm története 1945–1953, Budapest, 1992, Magyar Filmintézet, 157–160.

Vajdovich Györgyi, Vígjátékváltozatok az 1931–1944 közötti magyar filmben, Metropolis, 3. sz., 2014, 8–22.