súgó szűrés
keresés

Pesti mese

Rendező
Gaál Béla
Bemutató
1937.05.27.
Filmtípus
játékfilm
Filmhossz
1 óra 26 perc
A szócikk szerzője
Lakatos Gabriella

Gaál Béla (1893–1945) pályája a húszas évek elején indult (ekkor rendezte többek között A vörösbegy [1920], a Diadalmas élet [1923] és a Rongyosok [1925] című némafilmeket), a harmincas évekre pedig a magyar filmgyártás meghatározó alakjává vált. Igaz-e vagy sem, Gaál saját elmondása szerint egyetlen mozgóképet sem látott egészen addig, míg színházi rendezőként szerzett tapasztalata folytán felkérést nem kapott: készítsen némafilmeket a Star Filmgyár számára. Ezt követően a filmgyártás számos területén kipróbálta magát: epizodistaként, világosítóként, a filmlabor munkatársaként és segédrendezőként is dolgozott, mielőtt végleg elkötelezte magát a rendezői hivatás mellett. A húszas évek közepétől magániskolát vezetett, és filmjeinek elkészítésében több ízben íróként is részt vett. Székely István mellett a harmincas évek legtermékenyebb rendezője volt: 1932 és 1938 között, vagyis mindössze 7 év leforgása alatt 21 filmet készített. Ezek közül az ismertebbek közé tartozik Az új rokon (1934), a Helyet az öregeknek (1934), a Meseautó (1934), A csúnya lány (1935), a Címzett ismeretlen (1935), a Pesti mese (1937) és a Maga lesz a férjem (1937). Bár pályája során mindvégig a romantikus vígjátékok elkötelezett híve maradt, alkalomadtán kipróbálta magát egyéb műfajokban is: készített melodrámát (Évforduló, [1936]), bűnügyi filmet (A vörösbegy), illetve irodalmi adaptációkat (Az új földesúr [1935], Az aranyember [1936], János vitéz [1938]).

Az 1937-ben bemutatott Pesti mese a Hollywoodban akkoriban igen sikeres romkom alapsémát, a modernkori Hamupipőke-történetet ülteti hazai környezetbe. A történettípus lényege, hogy a szegény vagy átlagos anyagi helyzetű hősnő egyik pillanatról a másikra – látszólag megmagyarázhatatlan események következtében – a gazdagok világában találja magát. A váratlan fordulat oka általában valamilyen félreértés vagy egy másik szereplő cselszövése. Az Egy leány, aki mer (Mitchell Leisen: Easy Living, 1937) hősnőjét például tévedésből egy dúsgazdag Wall Street-i bankár szeretőjének nézik. Ennek okán egy csőd szélén álló, impozáns szálloda tulajdonosa a legszebb lakosztályba költözteti a pletykáról mit sem sejtő Mary-t, remélve, hogy hitelezője, a bankár nem küld végrehajtókat arra a szállodára, melyben a szeretője lakik.

Pesti mese hősnője, Copfos (Turay Ida) egy belvárosi kalapszalon alkalmazottja. A szegény, kedves, bár kissé kétbalkezes és együgyű lányt Kubikon, a fuvaroson (Páger Antal) kívül senki sem veszi emberszámba, mígnem egy napon kiderül: a szegény árva 3,5 millió pengőt örökölt Amerikába elszármazott rokonától. Annie (Dobos Annie), a csőd szélén álló kalapszalon tulajdonosa és öccse, Feri (Békássy István) meglátják az örökségben rejlő lehetőséget. Feri udvarolni kezd Copfosnak, és addig nem árulják el az angolul nem értő lánynak az örökséget hírül adó levél valódi tartalmát, amíg az feleségül nem megy Ferihez. A mesés örökségről mit sem sejtő, korábban cselédként ugráltatott és folyamatos megaláztatásoknak kitett Copfos értetlenül áll felettesei hirtelen jött – és látszólag indokolatlan – figyelmessége előtt. Annie és Feri tetemes összeget költ a jó befektetésnek ígérkező lányra, aki új cipő, elegáns ruhák, ékszerek, divatos frizura és egy alibi előléptetés segítségével esik át a Hamupipőke-metamorfózison.

A Hamupipőke-történet aktualizált változatai gyakran idézik meg a gazdasági válság ínséges éveit: az Easy Livingben például a csőd szélén álló Hotel Louis-t a forgatókönyvet jegyző Preston Sturges a tőzsdekrachot követő összeomlás után átadott és sokáig üresen álló New York-i Waldorf Towers szállodáról mintázta. A Pesti mese is több ponton megidézi a korai harmincas évek nehézségeit: a kalapszalon tulajdonosai képtelenek saját erőből megmenteni csőd szélén álló üzletüket, Copfost és fizetőképtelen albérlőtársait hónapról hónapra a kilakoltatás veszélye fenyegeti, Kubik pedig fuvarosként dolgozik, noha egykoron belgyógyásznak készült.

A korszak vígjátékaihoz hasonlóan Gaál filmjében is központi szerepet játszik a siker és érvényesülés témája. A történet az egyéni boldogulás eltérő módozatait mutatja be. Munkaideje leteltét követően Kubik esti iskolába jár, hogy megszerezze az érettségit, korábban ugyanis félbe kellett hagynia a gimnáziumot azért, hogy családját eltartsa. A Kubik által képviselt szorgalommal és kitartással áll szemben a tudás nélküli pozíciószerzés (az esti iskolában az egyik tanuló [Kabos Gyula] bankigazgatói titulusa dacára nem rendelkezik érettségivel), a hazugság és cselszövés (a kalapszalon ügyeskedő tulajdonosai), és a szegény masamód ölébe hulló váratlan örökség.

A történet végére Kubik és Copfos egy pár lesznek, de gondtalan jövőjüket nem a férfi kitartása és tenni akarása, hanem a lány öröksége szavatolja. A Hamupipőke-történet tehát azt üzeni, hogy a kemény munka és szorgalom nem kifizetődő stratégia: az érvényesüléshez összeköttetés, csalás vagy mesebeli csoda szükséges.

Irodalom

Vallomások egy banketten,Színházi Élet, 4. sz., 1935, 50.

Zsolt Béla, Premier plánban, Színházi Élet, 4. sz., 1936, 38.

Mudrák József – Deák Tamás szerk., Magyar Hangosfilm Lexikon 1931–1944, Máriabesnyő – Gödöllő, 2006, Attraktor, 115.

Sikov, Ed, Screwball. Hollywood’s Madcap Romantic Comedies,New York, 1989, Crown Publishers, Inc., 109–126.