súgó szűrés
keresés

Valami Amerika

Rendező
Herendi Gábor
Bemutató
2002.01.31.
Filmtípus
játékfilm
Filmhossz
1 óra 55 perc
A szócikk szerzője
Varga Zoltán

A fogorvosként végzett Herendi Gábor éveken át a reklámszakmában dolgozott, reklámfilmek és klipek megrendezésével szerzett filmkészítői tapasztalatokat. 1994-ben alapított stúdiója, a Skyfilm berkein belül 2001-ben forgatta első játékfilmjét, amelyet nemcsak rendezőként, de producerként és (Márton Gyula mellett) társíróként is jegyez. A következő esztendő elején bemutatott Valami Amerika az év legnagyobb magyar filmsikerét aratta, közel hatszázezer néző váltott rá jegyet.

A Valami Amerika az évtizedeken keresztül jóformán tetszhalott, ám az 1990-es évek során, ha óvatosan is, de újjáéledni-újjáformálódni látszó magyar tömegfilm fontos állomása, amely némiképp új színt is hozott a vígjátéki receptekre építő hazai közönségfilmben. A Valami Amerika fogadtatása ugyanis rávilágított, hogy van alternatívája azoknak a vígjátékoknak, amelyek jólfésült színdarabot filmesítenek meg vagy a hazai komédiaklasszikusok remake-jeként készülnek. A Valami Amerika sikerreceptjének legfőbb összetevői a színészek és az írók által egyaránt kitűnően megformált típusfigurák, a köréjük szövődő, sok meglepetést nem tartogató, de élvezetes cselekmény, s kiváltképpen a zenei betétek és a tömegkulturális referenciák. Utóbbiakhoz tartozik, hogy a szereplők videoklipet forgatnak, időnként koncertekre látogatnak el, s a bárjelenetekben is élőzenét hallhatunk (például a Herendi-reklámokból „érkezett” Soproni Ászok produkcióját). A tömegkultúrára tett utalások főként Terka néni (Schütz Ila) mellékkarakteréhez kötődnek: a takarítónő a latin-amerikai szappanoperák rajongója, s miután marihuánás süteménytől kerül „betépett” állapotba, az asszony „Ross doktort” ismeri fel orvosában, akinek szerepében történetesen Szabó Sipos Barnabás – vagyis a Vészhelyzet (ER) Ross doktorát játszó George Clooney állandó magyar hangja – cameózik.

A Valami Amerika középpontjában a három Várnai fivér áll. Tamás reklámfilmrendező (Pindroch Csaba), aki dédelgetett filmterve, a Bűnös város megvalósítására készül. Ákos erotomán közgazdász (Szabó Győző), aki férfiúi vonz­erejét is beveti, hogy megszerezze a pénzt a film előkészületeihez. András elszállt bölcsész (Hujber Ferenc), aki sikeres(nek tűnő) bátyjai árnyékában jobbára csak tengődik. Az ő életükbe gurul be luxusautójával a magát holly­woodi producernek kiadó Alex Brubeck (Szervét Tibor), aki hajlandónak mutatkozik finanszírozni Tamás filmtervét, ha a fiúk állják az összeg másik felét. Míg a három fivér szórakoztatni s „puhítani” igyekszik az Amerikából érkezett nagymenőt – Budapest látványosságaival, közös programokkal, bulikkal –, az érzelmi szálak összegubancolódnak: Tamás barátnője, a fiú által elhanyagolt Eszter (Ónodi Eszter) egyre közelebb kerül Alexhez. A csattanó szerint mégsem ő, hanem Ákos ledér párja, Timi (Oroszlán Szonja) lép le a szélhámossal és a fivérek összeguberált millióival. A meseszerű végkifejlet mégis hőseink váratlan szerencséjével ellensúlyozza az átverés és a kifosztás keserűségét.

Herendi filmjének humora elsősorban a fivéreknek köszönhető, külön-külön és együtt is szórakoztatóak. A Várnai-fiúk nyilvánvalóan felidézik a népmesékből jól ismert három fiútestvér alakját, s ezúttal is – akárcsak a mesékben – a legkisebb üti meg, a szó szoros értelmében, a főnyereményt. A három fivér az élet más-más aspektusainak sűrítménye, s ebből is erednek komikus mozzanatok. Tamás művészlélek, aki alkotói kiteljesedésről álmodozik, de reklámfilmrendezőként tehetségtelen színészekkel kénytelen bajlódni (mint a film elején Timivel). Ákos hiperpotens karakterének légyottjait – köszönhetően az érkező takarítónőnek, a benyitó titkárnőnek vagy a becsengető öcsnek – rendre megszakítják (ez a visszatérő incidens komikus variációt kínál a coitus interruptus fogalmára). A lottószámok misztikájáról elmélkedő András pedig, az intellektus embere, kék majomjelmezben ugrabugrálva keresi a kenyérrevalót. A cselekmény viszonylag kései pontjáig érvényesül annak helyzetkomikuma, hogy nem mindegyik karakter van tisztában azzal: a környezetében ki milyen nyelven nem ért (vagy ellenkezőleg, nagyon is ért).

A Valami Amerikában némely mellék- vagy epizódszereplő is kap komikus jutalomjátékot. Az Ákos iránt epekedő titkárnő (Vasvári Emese) pedánsan visszarakja az asztalra a le­sö­pört iratokat, dossziékat, miközben főnöke éppen az államtitkár asszonnyal közösül a bútoron. A fivérek pornófilmeseknek adják ki magukat a bárban, s a dúskeblű pincérnő barátja (Gesztesi Károly) felül az ugratásnak. A legemlékezetesebb magánszám kétségkívül a Terka nénit játszó Schütz Iláé: a porszívóval tévére célzó és a kanapén önfeledten vonagló asszony jelenetét nehéz feledni, nem utolsó sorban azért, mert Terka néni szerepe a tragikus hirtelenséggel elhunyt színésznő utolsó mozifilmes jelenése.

További, nem mindig hasonlóképpen jól működő műfajfilmjei mellett Herendi Gábor a Várnai fivérekhez kétszer is visszatért: a Valami Amerika 2 (2008) a show-musical zsánerkellékeivel, míg a Valami Amerika 3 (2018) a börtönfilm elemeivel dúsítja a vígjátéki kereteket.

 

Alapfilmek.hu – a Nemzeti Filmintézet filmtörténeti és pedagógiai módszertani weboldala

Irodalom

Ágfalvi Attila: Luxusautó és cicanadrág. Herendi Gábor: Valami Amerika. Filmvilág, 2002. 2. sz.