súgó szűrés
keresés

Kontra Ferenc: Gyilkosság a joghurt miatt

alcím
a bűn mint próza
Szerző
Kontra Ferenc
Kiadás éve
1998
Műfaj
regény
Kiadás helye
Újvidék
Kiadó
Forum Könyvkiadó
Oldalszám
212
A szócikk szerzője
Mudriczki Judit

Az 1998-ban megjelent, három novellaciklust és egy színművet tartalmazó Gyilkossága joghurt miatt – a bűn mint próza című kötet mind témaválasztása, mind nyelvi megformálása miatt jól tükrözi Kontra Ferenc prózájának irodalmi játékosságát, sokszínűségét és egzisztenciális mélységét. Bori Imre szerint az itt közölt írások a szerzői életművön belül egy korszak lezárásaként és a jövőbeli „narrációs utak” kijelöléseként olvashatóak, és számtalan részletük az író más, korábbi vagy későbbi regényének szövegébe is beépült. A kötetkompozíció szempontjából az egyes írások egy poétikailag átgondolt rendbe szerveződnek: az egymást követő ciklusok Kontra Ferenc prózavilágának az egyszerűbb, hagyományosabb, a gyermekkori élményeket egyes szám első személyben elbeszélő narrátorától a felnőtt és már érettebb, kifinomultabb hangon megszólaló író által megélt valós és irodalmi világokat fokozatosan tárják fel. Az alcím játékossága ellenére nem szórakoztatóan oknyomozó bűnügyi történetekről van szó, hanem olyan kavalkádszerűen változatos stílusú szövegekről, amelyekben a vajdasági lét személyes és történelmi élettapasztalatának és tragikumának lenyomata is egyértelműen kirajzolódik. „Az emlékezés szintjén a békebeli, már-már monarchiás (látszat)idilltől napjaink fegyverrel fekvő-kelő és sérülékeny embereinek fölszínre dobódásáig a világ forrja, vajúdja magát. A kötet az állandó emberi magatartásformákat méri föl a változó történelmi időben. Az intim, a személyiség belső világában zajló sérüléseket, traumákat, a nemzetiségi, kisebbségi komplexusokat a »titói béke« korából (az első ciklus írásai); majd a háborús zűrzavaros balkáni tragédiákat, melyek már brutálisan belegázolnak a személyiségbe.” (Pécsi Györgyi)

Az első, az Apám földrajza című, hét novellából álló ciklus egy gyermek ijesztő, izgalmas vagy éppen érdekfeszítő életéről mesél. Helyet kap itt az iskolai és családi jelenetektől kezdve a laskói moziban szerzett élményekig a kamaszkornak irodalmi köntösbe bújtatott több olyan mozzanata, amelyek a szerző későbbi munkáiban is visszatérnek. A The Last Picture Showés A rézfaszú bagó némileg átdolgozott formában a Gimnazisták, illetve a Farkasok órája című regények nyitófejezeteiként köszönnek majd vissza.

A második, Felhőszakadás című ciklusban megismert szereplők élethelyzetét a közelmúltban zajlott délszláv háború emlékének borzalma és tragédiája határozza meg. Fekete J. József találóan jegyzi meg erről az öt történetről, hogy „annyira valóságosak, hogy már szinte hihetetlenek.” Az áldozatok, családtagjaik és a civil túlélők mindennapjainak szürrealisztikus realizmusát, valamint az emberi cselekedet ösztönös és irracionális megnyilvánulásainak hátborzongató hatását ötvözik ezek az írások. Erre jó példa a Gyilkosság a joghurt miatt: a valódi újsághírből kölcsönzött, az albán bureksütő hirtelen felindulásból való meggyilkolását elmesélő történet és cím nemcsak a már leszerelt és traumatizált katona gyilkos tettének hátterét villantja fel, hanem az 1988-as, a Vajdaság és Koszovó autonómiáját megszüntető szerb joghurtforradalomra való utalással a térség történelmi tragédiáját is egyértelműen felidézi. A Felhőszakadás című novellában megismert, a gyermekük maradványait egy ládában szállító házaspár története némi módosítással a 2018-ban megjelent Az álom hídja című regény egyik fejezetének is alapjául szolgált.

Az utolsó, hét novellából álló Fénykazuisztika című ciklus a kötet narratív szempontból leginkább formabontó és innovatív írásait, irodalmi „esettanulmányait” tartalmazza. Ezeket a Pécsi Györgyi által prózaversnek tekintett darabokat nem lehet konkrét életkorhoz vagy tájhoz, illetve történelmi emlékhez kötni, mert bennük maga az írás folyamata tematizálódik. A ciklus címadó novellája például az olvasás során a vizuálisan és verbálisan is ható ingerek és az eltérő narratív nézőpontok jelentésformálására irányítja a figyelmet; A mi macskánk megdöglött egy önkiszolgáló boltba betérő férfi története az irodalmi lehetőségek egész sorát nyitja meg; a kötetzáró Csáth Géza utolsó novellája című elbeszélés pedig az irodalmi hagyomány szövegformáló erejét példázza: a szerző arra tesz kísérletet, hogy egy rajz és néhány vázlat alapján azonosuljon szellemi elődjével, és megírja helyette azt, amit Csáth már nem tudott befejezni.

A műfaji eltérés ellenére a három novellaciklust követő Határsár mind háborús tematikáját, mind nyelvi megformáltságát tekintve poétikailag szervesen illeszkedik a kötetkompozíció egészébe: ez az a színdarab, amelynek előadására siet az utolsó ciklus Kellett neki című novellája szereplője, miközben az épület előtt hagyott kutyájáról az újságárus és a jegyszedő gondoskodik. A megtörtént eseményeket feldolgozó egyfelvonásos, négyszereplős kamaradarab a kaposvári Csiky Gergely Színháznak az 1956-os forradalom és szabadságharc 40 éves évfordulója alkalmából kiírt irodalmi pályázatára készült. A metaforikus térben zajló cselekmény, valamint a két határátlépő, illetve az intéző és az őr párbeszédeinek dramaturgiai problémája, hogy a történelem minként alakítja a szülőföldhöz, a családhoz tartozás és a határ túloldalára menekülés egzisztenciális kényszerét. A kötet 1998-ban elnyerte a Híd irodalmi díjat, később pedig több novella fordítása német, francia, szerb és lengyel irodalmi antológiákban jelent meg.

Irodalom

Bíró Gergely, „A tiszta beszédnek nincsen oldala”. Beszélgetés Kontra Ferenccel, = A kristálnak mindegy, Budapest, 2014, Magyar Napló.

Bori Imre, Kontra Ferenc: Gyilkosság a joghurt miatt, = Kilátással a tengerre. Esszék tanulmányok Kontra Ferenc műveiről, Budapest, 2018, Arany János Alapítvány.

Fekete J. József, Félúton a halál felé - Kontra Ferenc elbeszéléseiről, Új Forrás 1998/7.

Huszka Árpád, Kontra Ferenc írói munkássága, Szabadka, 2015, Életjel.

Pécsi Györgyi, Kontra Ferenc: Gyilkosság a joghurt miatt, Tiszatáj 2000/4.