súgó
keresés

Műfaj ∙ regény

  • Fejes Endre: Rozsdatemető

    Feldolgozás alatt.

  • Bálint Tibor: Zokogó majom

    Az erdélyi magyar irodalomban a hatvanas években lezajló modernizációs folyamatot esztétikai „nagykorúsodásnak” és „korváltásnak” tekintették már az akkori kritikusok is. A második világháború vége […]

  • Bálint Tibor: Zarándoklás a panaszfalhoz

    Bálint Tibor második nagyregényében a lidércnyomásos ötvenes évek elevenednek meg. Hasonló eposzias szemléleti tágassággal és elementáris hatással, mint az előző évtizedek élményrengetege a Zokogó […]

  • Fehér Béla: Romfürdő

    Önvallomásaiból tudható, hogy a Magyar Nemzet című napilapnál dolgozó Fehér Béla véletlenül, mintegy biztatásra vált íróvá. Debütálásként a Zöldvendéglőt, az első prózakötetet említi, s hogy a benne […]

  • Grendel Lajos: Nálunk, New Hontban

    Grendel Lajos pályája során megfigyelhető, hogy az író meg-megújulóan, hosszabb távú, több kötetre rúgó regényírói programokban érdekelt. Egyetlen regény általában kevés számára, inkább regények lazán[…]

  • Déry Tibor: G. A. úr X.-ben

    Feldolgozás alatt.

  • Kertész Imre: A kudarc

    A Kertész-életmű egyik legjelentősebb prózaírói teljesítménye, A kudarc több mint tíz évnyi hallgatás után látott napvilágot. A mű elsősorban kompozicionális összetettségénél fogva különleges darabja […]

  • Spiró György: Fogság

    Spiró írói pályáján az Ikszekhez hasonló zajos siker a 24 évvel később megjelent Fogság fogadtatását kísérte. Az egy év alatt hét kiadást megért regény recepciójához ezúttal nemzetközi szakmai […]

  • Jókai Anna: Napok

    Korai regénykísérletek (4447,1968; Tartozik és követel, 1970) után a Napok nagy igényű vállalkozás, az újszerű „lélekregény” kísérlete, hatszáz lapos „tudatáramlás”. A szaggatott mondatok és […]

  • Jókai Anna: Jákob lajtorjája

    A Jákob lajtorjája sok tekintetben kapcsolódik előző műveihez, de új formai megoldások és eszmei-világképi kezdemények is jellemzik, amennyiben újfajta viszonyba lép a profán és a szakrális. A […]

  • Jókai Anna: Ne féljetek

    A Ne féljetek különös rangra emelkedett mint „drasztikus és szakrális létezésregény” (Imre László), de külső mutatók szerint is: egyetlen év alatt öt újranyomása jelent meg, az év regényévé […]

  • Jókai Anna: Az együttlét

    Az együttlét az irodalompolitika instrukcióit mindig is fenntartásokkal kezelő Jókai Annának az a regénye, amely a „cenzúra”, az „elvárások” minimális figyelembe vételét is mellőzhette. Megírásának […]

  • Dobos László: Hólepedő

    A regény szerzője szerint is „elágazás” a pályáján; különös helyet foglal el a Messze voltak a csillagok (1963), a Földönfutók (1967) és az Egy szál ingben (1976) szabálytalan trilógiájának […]

  • Dobos László: Földönfutók

    A kisebbségi-nemzetiségi magyarság valóságos életéről a második világháború utáni első húsz esztendőben alig-alig szólt az irodalom – állapítja meg Czine Mihály úttörő szerepű tanulmányában a […]

  • Duba Gyula: Téli áradás

    Az életmű fogadtatástörténetében szinte közhelyként tér vissza, hogy a szlovákiai magyar szerző jószerével csak magáról ír. Jellemző, hogy ahol e felfogás egyoldalúságát panaszolja a szerző (Emlék és […]

  • Galgóczi Erzsébet: Vidravas

    Sokatmondó tény, hogy az írónő búcsúztatásakor az életműből több nekrológ éppen ezt a regényt emelte ki. Juhász Béla azt hangsúlyozta, hogy Galgóczi „az epikát szikkasztó jelenségek idején is […]

  • Sarkadi Imre: A gyáva

    Csaknem pontosan harminc évvel korábban, 1931 márciusában történhetett hasonló, amikor az íróember végzete elemi erővel hatott alkotása sorsára: Kuncz Aladár váratlan halála nagyjából egybeesett a […]

  • Szilágyi István: Agancsbozót

    A Tiltott könyvek szabadon sorozatában kiadott kötet, amely a megjelenését követő esztendőben elnyerte a román írószövetség díját, több mint két évig készült, a Ceauşescu-diktatúra cenzúrája miatt a […]

  • Szilágyi István: Kő hull apadó kútba

    Szilágyi első regényét (Üllő, dobszó, harang, 1969) eredetileg egy trilógia nyitó könyvének szánta, s a második kötet végén kezdődött volna Szendy Ilka története. Az Üllő, dobszó, harang végül önálló […]

  • Ambrus Lajos: Eldorádó

    Az 1848/49-es szabadságharcban, majd az utána következő Bach-korszakban zajló eseményekből rajzolódik ki Ambrus regényének családtörténete. Az Eldorádó indítása rögtön megelőlegezi a végkifejletet: az[…]

  • Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér

    Sütő András az Anyám könnyű álmot ígér című művével egyéni műformát teremtett. Az író édesanyja kérésére kezd naplóírásba, hogy megörökítse életüket. A napló azonban szétfeszíti hagyományos kereteit: […]

  • Sütő András: Engedjétek hozzám jönni a szavakat

    Sütő András a nevelési regény hagyományára építi nagyfokú epikai és szemléleti összetettségű esszéregényét. Felemlíti Rousseau Émile című nevelési regényét mint előképet, ám saját munkájában a műfaj […]

  • Mészöly Miklós: Film

    Feldolgozás alatt.

  • Mészöly Miklós: Az atléta halála

    Feldolgozás alatt.

  • Mészöly Miklós: Magasiskola

    Feldolgozás alatt.

  • Mészöly Miklós: Saulus

    Rövid terjedelme ellenére a leggazdagabb motívum- és jelentéshálózattal bíró Mészöly-alkotás. Ehhez nagy mértékben hozzájárul a témaválasztás: az író azt a folyamatot ragadja meg, amely során Saulból,[…]

  • Karátson Gábor: Ötvenhatos regény

    Szerteágazó életmű központi darabja az Ötvenhatos regény. Karátson Gábor (1935–2015) nemcsak író volt, festő, fordító, környezetvédő is. Bár fiatalon írói-költői tervei vannak, az ’56-os forradalomban[…]

  • Ottlik Géza: Buda

    . századi irodalmunkban talán ez a regény és kiadásának körülményei vetik fel a legtöbb kérdést. Ottlik az Iskola a határon (1959) után hosszú ideig nem jelentetett meg újabb könyvet, s szakmai […]

  • Térey János: Paulus

    Irodalmunk 1990-es évekbeli átalakulása után a posztmodern korszak egyik igen fontos, az újítási módokat összefoglaló műveként értékelte a kritika Térey Paulusát. Egyrészt irodalmi hagyományaink […]

  • Szávai Géza: Aletta bárkája

    Szávai Géza változatos életművének szinte minden darabját más merész szerkezeti, nyelvi, stílusbeli, műfaji változatosság jellemzi. A matematikai logikai-elmejátékra épülő monumentális Múlt évezred […]

  • Sánta Ferenc: Az áruló

    Sánta művei közül Az áruló mutatja fel legközvetlenebbül az író 1956 tragédiája miatt érzett keserű vívódását. Az ötödik pecsét a magatartástípusok etikai vizsgálatával, azok megérthetőségével […]

  • Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét

    Sánta Ferenc Erdélyben született, tizenhét éves koráig ott élt. Szemléletének formálódásában jelentős szerepet játszott a kolozsvári unitárius kollégium is. Életrajzi élményei közül a társadalomban […]

  • Sánta Ferenc: Húsz óra

    Az író első regényét, Az ötödik pecsétet fanyalgó kritikák, világszemléleti fenntartások kísérték. A Húsz óra viszont lelkes kritikai fogadtatásban részesült. Sánta ugyan korábban is hangsúlyozta, […]

  • Nádas Péter: Párhuzamos történetek

    Nádas Péter rendhagyó családregénye az úgynevezett rövid 20. századot (1914–1989) középpontba állítva dolgozza fel a magyar történelem meghatározó eseményeit. A szereplők személyes nézőpontjából és a […]

  • Ottlik Géza: Minden megvan

    Az Iskola a határon után (részben annak kezdeti negatív kritikai fogadtatása miatt is) Ottlik keveset publikált, ezért 1969-ben érdekességnek számított az új kötet. A megjelent könyvben nemcsak az új […]

  • Ottlik Géza: Iskola a határon

    A magyar irodalomban alig találunk olyan regényt, amelyiknek annyira változatos lenne a története, mint az Iskola a határonnak. A szerző 1949-ben leadta a kiadónak, ám Schöpflin Aladár lektori […]

  • Határ Győző: Köpönyeg sors

    Az 1985-ben megjelent regény Határ Győző prózaírói munkásságának összegezése. Határ Győző nem az utókora szemében „hitehagyó” császárt, a hellén világot pillanatra visszaállító álmodozót formálja […]

  • Dragomán György: A fehér király

    A regény egy romániai iskolás gyerek, Dzsátá szemszögéből meséli el apja elvesztését és a felnőtté válás folyamatát a Ceaușescu-diktatúra legreménytelenebb éveiben, egyben betekintést nyújtva a […]

  • Nádas Péter: Emlékiratok könyve

    A Nádas-életmű csúcsteljesítményének tartott Emlékiratok könyve átveszi az Egy családregény végének narratív komplexitását, ám annál sokrétűbben vezeti a szereplők közötti párhuzamos viszonyok […]

  • Nádas Péter: Egy családregény vége

    Nádas Péternek az általános elismertséget meghozó első regénye a prózafordulat meghatározó kötete, amely a magyar posztmodern próza emlékezetpoétikai vonulatának egyik elindítója is. Főszereplője […]

  • Nádas Péter: Saját halál

    Az irodalomnak mint nyelvi megnyilatkozásnak az egyik alapvető tétele, hogy senki nem képes a saját haláláról tanúságot tenni: a beszédben lehetséges a hiány, de a hiányban, a távollétben senki nem […]

  • Péterfy Gergely: Kitömött barbár

    Az Aegon-díjas regény egy irodalomtörténeti jelentőséggel bíró, ámde a szerző disszertációjáig – amelyből maga a Kitömött barbár is született – jobbára feltáratlanul maradt barátságot mutat be […]

  • Spiró György: Ikszek

    Spiró György műfajokban gazdag életművén belül a nagyszabású prózai művek kitüntetett helyet foglalnak el; ezek közül is kiemelkedik az Ikszek című regény. A szerző három évet dolgozott a kritikusok […]

  • Kertész Imre: Sorstalanság

    A Sorstalanság Kertész Imre legsikerültebb regénye, életművének legfontosabb és legtöbbre értékelt alkotása. A szerző első műveként jelent meg, ma mind egyedülálló művészi megformáltságánál, mind a […]

  • Szász Imre: Ménesi út

    Szász Imre regénye legalább annyira szól az Eötvös Kollégium történetek egyik leginkább megrázó fordulatáról, a kommunista hatalom 1947-től kezdődő átalakító munkájáról, mint az 1985-ös magyar valóság[…]

  • Herceg János: Ég és föld

    A faluba megérkezik a trupp. A cirkuszi sereglet elvegyül a lakossággal, toboroz az esti előadáshoz. Ezzel a jelenettel kezdődik Herceg János Ég és föld című regénye, amelyet a korabeli kritika […]

  • Herceg János: Módosulások

    Menni vagy maradni? – ez a kérdés foglalkoztatja a Herceg János regényének szereplőit. A semleges érzelmi töltésű cím nem árul el sokat tárgyáról, értelmezéséhez a szövegben találjuk meg a kulcsot: a […]

  • Juhász Erzsébet: Határregény

    Juhász Erzsébet Határregénye a vajdasági magyar irodalom egyik legtöbbet elemzett és hivatkozott alkotása. Érzékeny kérdéseket fogalmazott meg, amelyek aktuálisak voltak keletkezésének idején. […]

  • Sinkó Ervin: Egy regény regénye 1-2.

    Az Egy regény regénye egy különös sorsú író különös sorsú kéziratának története. Sinkó Ervin 1898-ban Spitzer Ferencként látta meg a napvilágot Apatinban. Húszévesen Budapestre megy, ahol aktívan […]

  • Füst Milán: A sanda bohóc, Goldnágel Efráim csodálatos kalandjai

    A sanda bohóc Füst Milán egyik legkülönösebb műve. A szerző legjelentősebb prózai alkotásának, A feleségem történetének harmadik kiadásával, az Ez mind én voltam egykor első részével, illetve az […]

  • Székely János: A másik torony

    A két évtizedes érlelődési folyamat után, 1983-ban elkészült, s először az 1988. 2. Újhold-Évkönyvben, a szerző nevének feltüntetése nélkül (irodalomtörténeti kuriózumként) megjelent mű elbeszélője az[…]

  • Grendel Lajos: Éleslövészet

    Grendel Lajos a nyolcvanas évek első felében megjelent regényeivel (Éleslövészet; Galeri, 1982; Áttételek, 1985) robbant be a magyar irodalomba. Művei nagymértékben hozzájárultak a (cseh)szlovákiai […]

  • Mózes Attila: Árvízkor a folyók megkeresik régi medrüket

    Mózes Attila nyolcvanas évek közepén (1986–87-ben) írott köte­tei már csak a romániai rendszerváltoztatás éveiben jelenhettek meg. A Yesterday, Az Orosz­lán Hava és egyéb történetek (1990) novellái és[…]

  • Balázs József: Koportos

    Az 1975-ben megjelent Magyarokat, az 1976-os Fábián Bálint találkozása Istennel című regényt és a legkorábban megfogant, de csak 1976-ban napvilágot látott Koportost Balázs József […]

  • Balázs József: Magyarok

    A Magyarok című kisregény (és az azonos című, 1978-as, Fábri Zoltán rendezte film) az 1943-ban németországi vendégmunkás életre, mezőgazdasági napszámos munkára szegődött, nincstelen szabolcsi […]

  • Szentkuthy Miklós: Szent Orpheus Breviáriuma

    Szentkuthy Miklós a magyar regényirodalom jelentős megújítóinak egyike, művei ma már számos nyelven olvashatók; elképzelhető, hogy ha regényei megírásuk után azonnal eljutnak a külföldi olvasókhoz, […]

  • Talamon Alfonz: Samuel Borkopf: Barátaimnak egy Trianon előtti kocsmából

    „Talamon Alfonz a modern próza sokféle fekvésében tud ugyan beszélni, de mindig csak arról beszél, amit neki kell mondania” – írta Domokos Mátyás az akkor mindössze huszonkét éves író első kötetéről, […]

  • Németh László: Irgalom 1-2.

    A regény Németh László írói munkásságának utolsó nagy alkotása, késői társa a Gyásznak, az Iszonynak és az Égető Eszternek. „Hőse egy lány […], harmadéves orvostanhallgató, a Gyász elektrai hősnőjével[…]

  • Németh László: Égető Eszter

    A regény 1948 nyara és 1949 tavasza között keletkezett, ám csak 1956 szeptemberében jelent meg. Szerzője szerint nem a legtökéletesebb, ámde a legfontosabb regénye: egy közösségépítő „mai szent” […]

  • Márai Sándor: Erősítő

    Márai Sándor az inkvizíció időszakát használja fel arra, hogy a meghasonlásról, a megtorlás belső logikájáról, a felismerésekből fakadó megtérésről és nem utolsósorban a megidézett 16. század és saját[…]

  • Ács Margit: Beavatás

    A szerző első regényének (második széppróza-kötetének) erős indítása van. Arra a pszichikai jelenségre építkezik, amely szerint a külföldi (különösen a „nyugati”) turistaút a maga nem rögzült […]

  • Rónay György: A párduc és a gödölye

    Rónay György sokfelé ágazó életművében a költészet, a fordítás, az esszé mellett kezdettől jelen van a regény. Első ilyen műve, a Keresztút 1937-ben jelenik meg. Eleinte egy-két évente, a háború után […]

  • Gion Nándor: Latroknak is játszott. Virágos katona, Rózsaméz

    Gion Nándor halála (2002) előtt néhány héttel fejezte be a három évtizedig formált, mégis szorosan egymáshoz kapcsolódó, egymásra épülő részekből álló regényfolyamát (Virágos katona, 1973; Rózsaméz, […]

  • Márai Sándor: Ítélet Canudosban

    A hetvenes évek a leggazdagabb alkotói időszakot jelentik Márai Sándor emigrációjában, az írói pálya késői virágzásának tekinthető. Nem csak az jelzi, hogy 1968–1980 között hat új kötete jelenik meg, […]

  • Márai Sándor: San Gennaro vére

    Márai Sándor 1948-ban elhagyta Magyarországot, mint kiderült, végleg. Az emigráció kényszer volt számára:„Az író, aki az anyanyelv rejtettségéből kilép a világba, néma énekes marad. De még mindig […]

  • Gáll István: A ménesgazda

    A szerző az 1945 után indult második prózaíró nemzedék (Galgóczi Erzsébet, Szabó István, Kamondy László, Galambos Lajos, Bertha Bulcsu és mások) tagja volt. Életművének legjelentősebb kötete az […]

  • Baka István: Beavatások

    A Beavatások Baka István kisregényeit gyűjti egybe. A korábbi kötetekben (Szekszárdi mise, 1984; A kisfiú és a vámpírok, 1988) megjelent prózai írások az Én, Thészeusz című új kisregénnyel egészültek […]

  • Vathy Zsuzsa: Itt a szépséget nézzük

    Vathy Zsuzsa regénye az író szemléletére jellemző teljességigény első komplex megnyilatkozása. A kötet időben és tematikában igen különböző három darabja a szerző műfaji meghatározása szerint egészet […]

  • Király László: Kék farkasok

    A hetvenes évek romániai magyar prózairodalmában jelen vannak a dokumentumanyagra, az írói önéletrajzi alapokra (mozaikokra) támaszkodó valóságirodalmi, és a tárgyias alaptörténetekből […]

  • Simonffy András: Kompország katonái

    Ahogy nyolc év telt el Simonffy András első és második kötete, a Lázadás reggelig (1965) és a pályájának mai olvasatban is egyik csúcsát jelentő Egy remek nap (1973) között, ez utóbbit is nyolc év […]

  • Oláh János: Közel

    A Kilencek költőcsoport egyik meghatározó alakjának első nagyepikai műve, a Közel több száz oldalas tudatregény (fejlődésregény, regényfolyam) a szerző első lírakötete (Fordulópont, 1972) után, […]

  • Esterházy Péter: Tizenhét hattyúk

    Feldolgozás alatt.

  • Illyés Gyula: Kháron ladikján

    Aki kinyitja ezt a könyvet, először egy talán már ismerős verssel fog találkozni, amely az 1960-ban megjelent Új versek kötetben volt olvasható: „Kháron ladikja nem akkor indul velünk / midőn lezárul […]

  • Kukorelly Endre: TündérVölgy

    Korabeli kritikusainak egybehangzó ítélete szerint a TündérVölgy Kukorelly Endre (addigi) legjobb könyve. Az eleinte csak költőként számon tartott szerző első prózai munkájáról írva az értelmezők […]

  • Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka

    Az addig költőként ismert szerző első regényét egykorú kritikusai és az azóta született értelmezések is a történelmi regény műfajának megújítására tett, ezredforduló környéki nagyszabású kísérletek […]

  • Farnbauer Gábor: Az ibolya illata

    Farnbauer Gábor az Érsekújvárott szerveződő Iródia-csoporttal indult az 1980-as évek első felében. Sajátos hangú és látásmódú, a lírai-szemléleti konvenciókkal szembemenő versei kiemelt terjedelmet […]

  • Szőcs Géza: Limpopo

    Szőcs Géza életművében különös színfoltot képez a Limpopo című regény, amely egy sok irányba utat nyitó műként értelmezhető. Műfajilag a korábbi rövidpróza-kötetével mutat rokonságot (Kitömött utcák, […]

  • Tandori Dezső: Miért élnél örökké?

    Tandori pár év tanárkodás után, könyve megjelenésekor már szabadfoglalkozású író, tíz éve nős, nemsokára feltűnnek a madarak a Lánchíd utcai lakásban. A „lények”, növények, „medve-természetű” tárgyak,[…]

  • Parti Nagy Lajos: Sárbogárdi Jolán – A test angyala

    A regény első részlete eredetileg 1990-ben, a Jelenkor folyóirat hasábjain látott napvilágot. A szöveget a fiktív szerző levele kísérte, melyet Balassa Péternek írt. A korszak egyik legelismertebb […]

  • Sigmond István: Varjúszerenád

    Sigmond István nehezen besorolható szerző. Nehezen besorolhatóságát nemcsak regényvilágának és nyelvezetének egyedisége, az abszurd és a groteszk határmezsgyéjén játszó stílusa adja, hanem a megkésett[…]

  • Hamvas Béla: Karnevál

    Az 1948 és 1952 között íródott, de nyomtatásban csupán 1985-ben hozzáférhetővé váló Karneválra mint Hamvas Béla főművére szokás tekinteni. Bár erősen kérdéses, hogy egy ilyen terjedelmes és gazdag […]

  • Oravecz Imre: Kaliforniai fürj

    Feldolgozás alatt.

  • Juhász Erzsébet: Műkedvelők

    A Műkedvelők főhőse, Sztantits Aurél a két világháború között a vajdasági magyar irodalom megalapításán munkálkodik. Lapot alapít, írásokat javítgat, irodalmi programot hirdet, miközben egyéb napi […]

  • Monoszlóy Dezső: A milliomos halála

    Különös alakja a magyar irodalomnak Monoszlóy Dezső. Jellegzetesen közép-európai, önmagában is regénybe kívánkozó sors és identitás az övé – világpolgár a kisebbségi létbe szorítottság s a […]

  • Varga Zoltán: Indiánregény

    Az Indiánregény valójában irodalmi adaptáció, kölcsönvett történet. Varga Zoltán azonban nem Karl May indiánromantikáját akarta feléleszteni, hanem történeti forrásra támaszkodott, az amerikai Dee […]

  • Balázs Attila: Kinek Észak, kinek Dél

    Nem kis ambícióval írta meg Balázs Attila a Kinek Észak, kinek Dél című regényét. „Könyveim Könyvének” nevezi, a lét- és világösszegző szándék pedig alcímében is megjelenik, miszerint a regény nem […]

  • Fekete Gyula: Az orvos halála

    A Rákosi-kor ideológiája az új társadalmi rend pozitívnak minősített, új típusú hőseit kívánta középpontba állítani, kedvelte a nagyregényformát, amely elvezethet egy ideális világba. A rendszer […]

  • Lengyel József: Igéző

    A sztálinizmus elmondhatatlannak mutatkozó szörnyűségeiről, a létezés mindennapi abszurditásáról az első hiteles szépirodalmi tudósításokat Lengyel József kezdte el közzétenni 1961 legvégén megjelent […]

  • Temesi Ferenc: Bartók

    A zenei szakirodalom több nézőpontból vizsgálta a bartóki életművet: foglalkoztak a zeneszerzővel, a népzene tudósával, a zongoraművésszel, a tanárral is, életrajzának feldolgozottsága azonban még ma […]

  • Temesi Ferenc: Por

    Első nagyregényén dolgozva vált az íróban meghatározóvá az a nézet, hogy a világnak nincsen centruma, minden periféria. Szakított az európai kultúra többek által már megkérdőjelezett Nyugat-centrikus […]

  • Cseres Tibor: Hideg napok

    Szinte egyöntetű volt az irodalmi vélekedés: a Hideg napok új fejezetet nyitott mind a szerző életművében, mind pedig a magyar nemzeti önismeret dolgában. Kiváltképp a regény filmváltozata után (r.: […]

  • Esterházy Péter: Termelési-regény

    Feldolgozás alatt.

  • Cseres Tibor: Parázna szobrok

    Interjúk sora tanúsította, mekkora lelkiismereti terhet vett magára Cseres Tibor, amikor csak a magyarok háborús felelősségét kutatva írta meg a Hideg napokat. Már az újvidéki vérengzéssel való […]

  • Dobos László: Sodrásban

    Egy interjúban azt fejtegette az író, hogy művével a személyi kultuszt és a maga nemzedéke indulásának „naiv hitét, hiszékenységét, lelkesedését, rózsaszín árnyaltságát” akarta kifejezni, méghozzá egy[…]

  • Sarusi Mihály: Magyar Krisztus

    1986 a pártpolitika hatalmi döntései által súlyosan meghatározott, a közélet egészét megmozgató irodalmi események éve volt. Közéjük tartozott a Tiszatáj betiltása; Csurka István szilenciumra ítélése;[…]

  • Szilágyi István: Hollóidő

    Szilágyi első regényét (Üllő, dobszó, harang, 1969) viszonylag hamar követte a második, a remekművek rangjára emelt Kő hull apadó kútba (1975), hogy ezután másfél évtizedet kelljen várni az abszurd […]

  • Gergely Ágnes: Őrizetlenek

    Gyanúsak azok a könyvek, amelyeknek a végén könnybe lábad az olvasó szeme, hatásvadásznak, érzelgősnek, romantikusnak, korszerűtlennek gondolhatjuk az ilyen regényeket. Különösen akkor, ha ehhez egy […]

  • Gergely Ágnes: Két szimpla a Kedvesben

    A regényként is olvasható memoár a költőnő gyermek- és ifjúkorának, az első harminc évnek fordulatokban, tragédiákban, sőt traumatikus eseményekben is bővelkedő, mégis művészi gondossággal, szépen […]

  • Temesi Ferenc: Híd

    A regény folyamatosan és nagyjából a megtörténés sorrendjében közöl két eseménysort. Tóth Pál és Zoltán István történetét. Az előbbi egy teljes életút 1890-től a hetvenes évek elején bekövetkezett […]

  • Szabó Magda: Für Elise

    Feldolgozás alatt.

  • Szabó Magda: Régimódi történet

    Szabó Magda két verseskötet (Bárány, 1947; Vissza az emberig, 1949) és nyolc év szilencium után regény- és drámaíróként folytatta pályafutását. A Freskó (1958) és Az őz (1959) hozta meg számára az […]

  • Szabó Magda: Az ajtó

    A Régimódi történet (1977) és a Für Elise (2002) kapcsolata a rendszerváltozást megelőző pályaszakasz zenitjén megjelent, utóbb nemzetközi sikert aratott művel, a szintén önéletrajzi ihletésű Az […]