súgó
keresés

Műfaj ∙ regény

  • Fejes Endre: Rozsdatemető

    Feldolgozás alatt.

  • Bálint Tibor: Zokogó majom

    Az erdélyi magyar irodalomban a hatvanas években lezajló modernizációs folyamatot esztétikai „nagykorúsodásnak” és „korváltásnak” tekintették már az akkori kritikusok is. A második világháború vége […]

  • Bálint Tibor: Zarándoklás a panaszfalhoz

    Bálint Tibor második nagyregényében a lidércnyomásos ötvenes évek elevenednek meg. Hasonló eposzias szemléleti tágassággal és elementáris hatással, mint az előző évtizedek élményrengetege a Zokogó […]

  • Fehér Béla: Romfürdő

    Önvallomásaiból tudható, hogy a Magyar Nemzet című napilapnál dolgozó Fehér Béla véletlenül, mintegy biztatásra vált íróvá. Debütálásként a Zöldvendéglőt, az első prózakötetet említi, s hogy a benne […]

  • Grendel Lajos: Nálunk, New Hontban

    Grendel Lajos pályája során megfigyelhető, hogy az író meg-megújulóan, hosszabb távú, több kötetre rúgó regényírói programokban érdekelt. Egyetlen regény általában kevés számára, inkább regények lazán[…]

  • Kertész Imre: A kudarc

    A Kertész-életmű egyik legjelentősebb prózaírói teljesítménye, A kudarc több mint tíz évnyi hallgatás után látott napvilágot. A mű elsősorban kompozicionális összetettségénél fogva különleges darabja […]

  • Spiró György: Fogság

    Spiró írói pályáján az Ikszekhez hasonló zajos siker a 24 évvel később megjelent Fogság fogadtatását kísérte. Az egy év alatt hét kiadást megért regény recepciójához ezúttal nemzetközi szakmai […]

  • Jókai Anna: Napok

    Korai regénykísérletek (4447,1968; Tartozik és követel, 1970) után a Napok nagy igényű vállalkozás, az újszerű „lélekregény” kísérlete, hatszáz lapos „tudatáramlás”. A szaggatott mondatok és […]

  • Jókai Anna: Jákob lajtorjája

    A Jákob lajtorjája sok tekintetben kapcsolódik előző műveihez, de új formai megoldások és eszmei-világképi kezdemények is jellemzik, amennyiben újfajta viszonyba lép a profán és a szakrális. A […]

  • Jókai Anna: Ne féljetek

    A Ne féljetek különös rangra emelkedett mint „drasztikus és szakrális létezésregény” (Imre László), de külső mutatók szerint is: egyetlen év alatt öt újranyomása jelent meg, az év regényévé […]

  • Jókai Anna: Az együttlét

    Az együttlét az irodalompolitika instrukcióit mindig is fenntartásokkal kezelő Jókai Annának az a regénye, amely a „cenzúra”, az „elvárások” minimális figyelembe vételét is mellőzhette. Megírásának […]

  • Dobos László: Hólepedő

    A regény szerzője szerint is „elágazás” a pályáján; különös helyet foglal el a Messze voltak a csillagok (1963), a Földönfutók (1967) és az Egy szál ingben (1976) szabálytalan trilógiájának […]

  • Dobos László: Földönfutók

    A kisebbségi-nemzetiségi magyarság valóságos életéről a második világháború utáni első húsz esztendőben alig-alig szólt az irodalom – állapítja meg Czine Mihály úttörő szerepű tanulmányában a […]

  • Duba Gyula: Téli áradás

    Az életmű fogadtatástörténetében szinte közhelyként tér vissza, hogy a szlovákiai magyar szerző jószerével csak magáról ír. Jellemző, hogy ahol e felfogás egyoldalúságát panaszolja a szerző (Emlék és […]

  • Galgóczi Erzsébet: Vidravas

    Sokatmondó tény, hogy az írónő búcsúztatásakor az életműből több nekrológ éppen ezt a regényt emelte ki. Juhász Béla azt hangsúlyozta, hogy Galgóczi „az epikát szikkasztó jelenségek idején is […]

  • Sarkadi Imre: A gyáva

    Csaknem pontosan harminc évvel korábban, 1931 márciusában történhetett hasonló, amikor az íróember végzete elemi erővel hatott alkotása sorsára: Kuncz Aladár váratlan halála nagyjából egybeesett a […]

  • Szilágyi István: Agancsbozót

    A Tiltott könyvek szabadon sorozatában kiadott kötet, amely a megjelenését követő esztendőben elnyerte a román írószövetség díját, több mint két évig készült, a Ceauşescu-diktatúra cenzúrája miatt a […]

  • Szilágyi István: Kő hull apadó kútba

    Szilágyi első regényét (Üllő, dobszó, harang, 1969) eredetileg egy trilógia nyitó könyvének szánta, s a második kötet végén kezdődött volna Szendy Ilka története. Az Üllő, dobszó, harang végül önálló […]

  • Ambrus Lajos: Eldorádó

    Az 1848/49-es szabadságharcban, majd az utána következő Bach-korszakban zajló eseményekből rajzolódik ki Ambrus regényének családtörténete. Az Eldorádó indítása rögtön megelőlegezi a végkifejletet: az[…]

  • Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér

    Sütő András az Anyám könnyű álmot ígér című művével egyéni műformát teremtett. Az író édesanyja kérésére kezd naplóírásba, hogy megörökítse életüket. A napló azonban szétfeszíti hagyományos kereteit: […]

  • Sütő András: Engedjétek hozzám jönni a szavakat

    Sütő András a nevelési regény hagyományára építi nagyfokú epikai és szemléleti összetettségű esszéregényét. Felemlíti Rousseau Émile című nevelési regényét mint előképet, ám saját munkájában a műfaj […]

  • Mészöly Miklós: Film

    Feldolgozás alatt.

  • Mészöly Miklós: Saulus

    Rövid terjedelme ellenére a leggazdagabb motívum- és jelentéshálózattal bíró Mészöly-alkotás. Ehhez nagy mértékben hozzájárul a témaválasztás: az író azt a folyamatot ragadja meg, amely során Saulból,[…]

  • Karátson Gábor: Ötvenhatos regény

    Szerteágazó életmű központi darabja az Ötvenhatos regény. Karátson Gábor (1935–2015) nemcsak író volt, festő, fordító, környezetvédő is. Bár fiatalon írói-költői tervei vannak, az ’56-os forradalomban[…]

  • Ottlik Géza: Buda

    . századi irodalmunkban talán ez a regény és kiadásának körülményei vetik fel a legtöbb kérdést. Ottlik az Iskola a határon (1959) után hosszú ideig nem jelentetett meg újabb könyvet, s szakmai […]

  • Térey János: Paulus

    Irodalmunk 1990-es évekbeli átalakulása után a posztmodern korszak egyik igen fontos, az újítási módokat összefoglaló műveként értékelte a kritika Térey Paulusát. Egyrészt irodalmi hagyományaink […]

  • Szávai Géza: Aletta bárkája

    Szávai Géza változatos életművének szinte minden darabját más merész szerkezeti, nyelvi, stílusbeli, műfaji változatosság jellemzi. A matematikai logikai-elmejátékra épülő monumentális Múlt évezred […]

  • Sánta Ferenc: Az áruló

    Sánta művei közül Az áruló mutatja fel legközvetlenebbül az író 1956 tragédiája miatt érzett keserű vívódását. Az ötödik pecsét a magatartástípusok etikai vizsgálatával, azok megérthetőségével […]

  • Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét

    Sánta Ferenc Erdélyben született, tizenhét éves koráig ott élt. Szemléletének formálódásában jelentős szerepet játszott a kolozsvári unitárius kollégium is. Életrajzi élményei közül a társadalomban […]

  • Sánta Ferenc: Húsz óra

    Az író első regényét, Az ötödik pecsétet fanyalgó kritikák, világszemléleti fenntartások kísérték. A Húsz óra viszont lelkes kritikai fogadtatásban részesült. Sánta ugyan korábban is hangsúlyozta, […]

  • Nádas Péter: Párhuzamos történetek

    Nádas Péter rendhagyó családregénye az úgynevezett rövid 20. századot (1914–1989) középpontba állítva dolgozza fel a magyar történelem meghatározó eseményeit. A szereplők személyes nézőpontjából és a […]

  • Ottlik Géza: Minden megvan

    Az Iskola a határon után (részben annak kezdeti negatív kritikai fogadtatása miatt is) Ottlik keveset publikált, ezért 1969-ben érdekességnek számított az új kötet. A megjelent könyvben nemcsak az új […]

  • Ottlik Géza: Iskola a határon

    A magyar irodalomban alig találunk olyan regényt, amelyiknek annyira változatos lenne a története, mint az Iskola a határonnak. A szerző 1949-ben leadta a kiadónak, ám Schöpflin Aladár lektori […]

  • Határ Győző: Köpönyeg sors

    Az 1985-ben megjelent regény Határ Győző prózaírói munkásságának összegezése. Határ Győző nem az utókora szemében „hitehagyó” császárt, a hellén világot pillanatra visszaállító álmodozót formálja […]

  • Dragomán György: A fehér király

    A regény egy romániai iskolás gyerek, Dzsátá szemszögéből meséli el apja elvesztését és a felnőtté válás folyamatát a Ceaușescu-diktatúra legreménytelenebb éveiben, egyben betekintést nyújtva a […]

  • Nádas Péter: Emlékiratok könyve

    A Nádas-életmű csúcsteljesítményének tartott Emlékiratok könyve átveszi az Egy családregény végének narratív komplexitását, ám annál sokrétűbben vezeti a szereplők közötti párhuzamos viszonyok […]

  • Nádas Péter: Egy családregény vége

    Nádas Péternek az általános elismertséget meghozó első regénye a prózafordulat meghatározó kötete, amely a magyar posztmodern próza emlékezetpoétikai vonulatának egyik elindítója is. Főszereplője […]

  • Nádas Péter: Saját halál

    Az irodalomnak mint nyelvi megnyilatkozásnak az egyik alapvető tétele, hogy senki nem képes a saját haláláról tanúságot tenni: a beszédben lehetséges a hiány, de a hiányban, a távollétben senki nem […]

  • Péterfy Gergely: Kitömött barbár

    Az Aegon-díjas regény egy irodalomtörténeti jelentőséggel bíró, ámde a szerző disszertációjáig – amelyből maga a Kitömött barbár is született – jobbára feltáratlanul maradt barátságot mutat be […]

  • Spiró György: Ikszek

    Spiró György műfajokban gazdag életművén belül a nagyszabású prózai művek kitüntetett helyet foglalnak el; ezek közül is kiemelkedik az Ikszek című regény. A szerző három évet dolgozott a kritikusok […]

  • Kertész Imre: Sorstalanság

    A Sorstalanság Kertész Imre legsikerültebb regénye, életművének legfontosabb és legtöbbre értékelt alkotása. A szerző első műveként jelent meg, ma mind egyedülálló művészi megformáltságánál, mind a […]

  • Szász Imre: Ménesi út

    Szász Imre regénye legalább annyira szól az Eötvös Kollégium történetek egyik leginkább megrázó fordulatáról, a kommunista hatalom 1947-től kezdődő átalakító munkájáról, mint az 1985-ös magyar valóság[…]

  • Herceg János: Ég és föld

    A faluba megérkezik a trupp. A cirkuszi sereglet elvegyül a lakossággal, toboroz az esti előadáshoz. Ezzel a jelenettel kezdődik Herceg János Ég és föld című regénye, amelyet a korabeli kritika […]

  • Herceg János: Módosulások

    Menni vagy maradni? – ez a kérdés foglalkoztatja a Herceg János regényének szereplőit. A semleges érzelmi töltésű cím nem árul el sokat tárgyáról, értelmezéséhez a szövegben találjuk meg a kulcsot: a […]

  • Juhász Erzsébet: Határregény

    Juhász Erzsébet Határregénye a vajdasági magyar irodalom egyik legtöbbet elemzett és hivatkozott alkotása. Érzékeny kérdéseket fogalmazott meg, amelyek aktuálisak voltak keletkezésének idején. […]

  • Sinkó Ervin: Egy regény regénye 1-2.

    Az Egy regény regénye egy különös sorsú író különös sorsú kéziratának története. Sinkó Ervin 1898-ban Spitzer Ferencként látta meg a napvilágot Apatinban. Húszévesen Budapestre megy, ahol aktívan […]

  • Füst Milán: A sanda bohóc, Goldnágel Efráim csodálatos kalandjai

    A sanda bohóc Füst Milán egyik legkülönösebb műve. A szerző legjelentősebb prózai alkotásának, A feleségem történetének harmadik kiadásával, az Ez mind én voltam egykor első részével, illetve az […]

  • Székely János: A másik torony

    A két évtizedes érlelődési folyamat után, 1983-ban elkészült, s először az 1988. 2. Újhold-Évkönyvben, a szerző nevének feltüntetése nélkül (irodalomtörténeti kuriózumként) megjelent mű elbeszélője az[…]

  • Grendel Lajos: Éleslövészet

    Grendel Lajos a nyolcvanas évek első felében megjelent regényeivel (Éleslövészet; Galeri, 1982; Áttételek, 1985) robbant be a magyar irodalomba. Művei nagymértékben hozzájárultak a (cseh)szlovákiai […]

  • Mózes Attila: Árvízkor a folyók megkeresik régi medrüket

    Mózes Attila nyolcvanas évek közepén (1986–87-ben) írott köte­tei már csak a romániai rendszerváltoztatás éveiben jelenhettek meg. A Yesterday, Az Orosz­lán Hava és egyéb történetek (1990) novellái és[…]

  • Balázs József: Koportos

    Az 1975-ben megjelent Magyarokat, az 1976-os Fábián Bálint találkozása Istennel című regényt és a legkorábban megfogant, de csak 1976-ban napvilágot látott Koportost Balázs József […]

  • Balázs József: Magyarok

    A Magyarok című kisregény (és az azonos című, 1978-as, Fábri Zoltán rendezte film) az 1943-ban németországi vendégmunkás életre, mezőgazdasági napszámos munkára szegődött, nincstelen szabolcsi […]

  • Szentkuthy Miklós: Szent Orpheus Breviáriuma

    Szentkuthy Miklós a magyar regényirodalom jelentős megújítóinak egyike, művei ma már számos nyelven olvashatók; elképzelhető, hogy ha regényei megírásuk után azonnal eljutnak a külföldi olvasókhoz, […]

  • Talamon Alfonz: Samuel Borkopf: Barátaimnak egy Trianon előtti kocsmából

    „Talamon Alfonz a modern próza sokféle fekvésében tud ugyan beszélni, de mindig csak arról beszél, amit neki kell mondania” – írta Domokos Mátyás az akkor mindössze huszonkét éves író első kötetéről, […]

  • Németh László: Irgalom 1-2.

    A regény Németh László írói munkásságának utolsó nagy alkotása, késői társa a Gyásznak, az Iszonynak és az Égető Eszternek. „Hőse egy lány […], harmadéves orvostanhallgató, a Gyász elektrai hősnőjével[…]

  • Németh László: Égető Eszter

    A regény 1948 nyara és 1949 tavasza között keletkezett, ám csak 1956 szeptemberében jelent meg. Szerzője szerint nem a legtökéletesebb, ámde a legfontosabb regénye: egy közösségépítő „mai szent” […]

  • Márai Sándor: Erősítő

    Márai Sándor az inkvizíció időszakát használja fel arra, hogy a meghasonlásról, a megtorlás belső logikájáról, a felismerésekből fakadó megtérésről és nem utolsósorban a megidézett 16. század és saját[…]

  • Ács Margit: Beavatás

    A szerző első regényének (második széppróza-kötetének) erős indítása van. Arra a pszichikai jelenségre építkezik, amely szerint a külföldi (különösen a „nyugati”) turistaút a maga nem rögzült […]

  • Rónay György: A párduc és a gödölye

    Rónay György sokfelé ágazó életművében a költészet, a fordítás, az esszé mellett kezdettől jelen van a regény. Első ilyen műve, a Keresztút 1937-ben jelenik meg. Eleinte egy-két évente, a háború után […]

  • Gion Nándor: Latroknak is játszott. Virágos katona, Rózsaméz

    Gion Nándor halála (2002) előtt néhány héttel fejezte be a három évtizedig formált, mégis szorosan egymáshoz kapcsolódó, egymásra épülő részekből álló regényfolyamát (Virágos katona, 1973; Rózsaméz, […]

  • Márai Sándor: Ítélet Canudosban

    A hetvenes évek a leggazdagabb alkotói időszakot jelentik Márai Sándor emigrációjában, az írói pálya késői virágzásának tekinthető. Nem csak az jelzi, hogy 1968–1980 között hat új kötete jelenik meg, […]

  • Gáll István: A ménesgazda

    A szerző az 1945 után indult második prózaíró nemzedék (Galgóczi Erzsébet, Szabó István, Kamondy László, Galambos Lajos, Bertha Bulcsu és mások) tagja volt. Életművének legjelentősebb kötete az […]

  • Baka István: Beavatások

    A Beavatások Baka István kisregényeit gyűjti egybe. A korábbi kötetekben (Szekszárdi mise, 1984; A kisfiú és a vámpírok, 1988) megjelent prózai írások az Én, Thészeusz című új kisregénnyel egészültek […]

  • Vathy Zsuzsa: Itt a szépséget nézzük

    Vathy Zsuzsa regénye az író szemléletére jellemző teljességigény első komplex megnyilatkozása. A kötet időben és tematikában igen különböző három darabja a szerző műfaji meghatározása szerint egészet […]

  • Király László: Kék farkasok

    A hetvenes évek romániai magyar prózairodalmában jelen vannak a dokumentumanyagra, az írói önéletrajzi alapokra (mozaikokra) támaszkodó valóságirodalmi, és a tárgyias alaptörténetekből […]

  • Simonffy András: Kompország katonái

    Ahogy nyolc év telt el Simonffy András első és második kötete, a Lázadás reggelig (1965) és a pályájának mai olvasatban is egyik csúcsát jelentő Egy remek nap (1973) között, ez utóbbit is nyolc év […]

  • Oláh János: Közel

    A Kilencek költőcsoport egyik meghatározó alakjának első nagyepikai műve, a Közel több száz oldalas tudatregény (fejlődésregény, regényfolyam) a szerző első lírakötete (Fordulópont, 1972) után, […]

  • Esterházy Péter: Tizenhét hattyúk

    Feldolgozás alatt.

  • Illyés Gyula: Kháron ladikján

    Aki kinyitja ezt a könyvet, először egy talán már ismerős verssel fog találkozni, amely az 1960-ban megjelent Új versek kötetben volt olvasható: „Kháron ladikja nem akkor indul velünk / midőn lezárul […]

  • Kukorelly Endre: TündérVölgy

    Korabeli kritikusainak egybehangzó ítélete szerint a TündérVölgy Kukorelly Endre (addigi) legjobb könyve. Az eleinte csak költőként számon tartott szerző első prózai munkájáról írva az értelmezők […]

  • Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka

    Az addig költőként ismert szerző első regényét egykorú kritikusai és az azóta született értelmezések is a történelmi regény műfajának megújítására tett, ezredforduló környéki nagyszabású kísérletek […]

  • Farnbauer Gábor: Az ibolya illata

    Farnbauer Gábor az Érsekújvárott szerveződő Iródia-csoporttal indult az 1980-as évek első felében. Sajátos hangú és látásmódú, a lírai-szemléleti konvenciókkal szembemenő versei kiemelt terjedelmet […]

  • Szőcs Géza: Limpopo

    Szőcs Géza életművében különös színfoltot képez a Limpopo című regény, amely egy sok irányba utat nyitó műként értelmezhető. Műfajilag a korábbi rövidpróza-kötetével mutat rokonságot (Kitömött utcák, […]

  • Tandori Dezső: Miért élnél örökké?

    Tandori pár év tanárkodás után, könyve megjelenésekor már szabadfoglalkozású író, tíz éve nős, nemsokára feltűnnek a madarak a Lánchíd utcai lakásban. A „lények”, növények, „medve-természetű” tárgyak,[…]

  • Parti Nagy Lajos: Sárbogárdi Jolán – A test angyala

    A regény első részlete eredetileg 1990-ben, a Jelenkor folyóirat hasábjain látott napvilágot. A szöveget a fiktív szerző levele kísérte, melyet Balassa Péternek írt. A korszak egyik legelismertebb […]

  • Sigmond István: Varjúszerenád

    Sigmond István nehezen besorolható szerző. Nehezen besorolhatóságát nemcsak regényvilágának és nyelvezetének egyedisége, az abszurd és a groteszk határmezsgyéjén játszó stílusa adja, hanem a megkésett[…]

  • Hamvas Béla: Karnevál

    Az 1948 és 1952 között íródott, de nyomtatásban csupán 1985-ben hozzáférhetővé váló Karneválra mint Hamvas Béla főművére szokás tekinteni. Bár erősen kérdéses, hogy egy ilyen terjedelmes és gazdag […]

  • Juhász Erzsébet: Műkedvelők

    A Műkedvelők főhőse, Sztantits Aurél a két világháború között a vajdasági magyar irodalom megalapításán munkálkodik. Lapot alapít, írásokat javítgat, irodalmi programot hirdet, miközben egyéb napi […]

  • Monoszlóy Dezső: A milliomos halála

    Különös alakja a magyar irodalomnak Monoszlóy Dezső. Jellegzetesen közép-európai, önmagában is regénybe kívánkozó sors és identitás az övé – világpolgár a kisebbségi létbe szorítottság s a […]

  • Varga Zoltán: Indiánregény

    Az Indiánregény valójában irodalmi adaptáció, kölcsönvett történet. Varga Zoltán azonban nem Karl May indiánromantikáját akarta feléleszteni, hanem történeti forrásra támaszkodott, az amerikai Dee […]

  • Balázs Attila: Kinek Észak, kinek Dél

    Nem kis ambícióval írta meg Balázs Attila a Kinek Észak, kinek Dél című regényét. „Könyveim Könyvének” nevezi, a lét- és világösszegző szándék pedig alcímében is megjelenik, miszerint a regény nem […]

  • Fekete Gyula: Az orvos halála

    A Rákosi-kor ideológiája az új társadalmi rend pozitívnak minősített, új típusú hőseit kívánta középpontba állítani, kedvelte a nagyregényformát, amely elvezethet egy ideális világba. A rendszer […]

  • Lengyel József: Igéző

    A sztálinizmus elmondhatatlannak mutatkozó szörnyűségeiről, a létezés mindennapi abszurditásáról az első hiteles szépirodalmi tudósításokat Lengyel József kezdte el közzétenni 1961 legvégén megjelent […]

  • Temesi Ferenc: Bartók

    A zenei szakirodalom több nézőpontból vizsgálta a bartóki életművet: foglalkoztak a zeneszerzővel, a népzene tudósával, a zongoraművésszel, a tanárral is, életrajzának feldolgozottsága azonban még ma […]

  • Temesi Ferenc: Por

    Első nagyregényén dolgozva vált az íróban meghatározóvá az a nézet, hogy a világnak nincsen centruma, minden periféria. Szakított az európai kultúra többek által már megkérdőjelezett Nyugat-centrikus […]

  • Cseres Tibor: Hideg napok

    Szinte egyöntetű volt az irodalmi vélekedés: a Hideg napok új fejezetet nyitott mind a szerző életművében, mind pedig a magyar nemzeti önismeret dolgában. Kiváltképp a regény filmváltozata után (r.: […]

  • Esterházy Péter: Termelési-regény

    Feldolgozás alatt.

  • Cseres Tibor: Parázna szobrok

    Interjúk sora tanúsította, mekkora lelkiismereti terhet vett magára Cseres Tibor, amikor csak a magyarok háborús felelősségét kutatva írta meg a Hideg napokat. Már az újvidéki vérengzéssel való […]

  • Dobos László: Sodrásban

    Egy interjúban azt fejtegette az író, hogy művével a személyi kultuszt és a maga nemzedéke indulásának „naiv hitét, hiszékenységét, lelkesedését, rózsaszín árnyaltságát” akarta kifejezni, méghozzá egy[…]

  • Sarusi Mihály: Magyar Krisztus

    1986 a pártpolitika hatalmi döntései által súlyosan meghatározott, a közélet egészét megmozgató irodalmi események éve volt. Közéjük tartozott a Tiszatáj betiltása; Csurka István szilenciumra ítélése;[…]

  • Szilágyi István: Hollóidő

    Szilágyi első regényét (Üllő, dobszó, harang, 1969) viszonylag hamar követte a második, a remekművek rangjára emelt Kő hull apadó kútba (1975), hogy ezután másfél évtizedet kelljen várni az abszurd […]

  • Gergely Ágnes: Őrizetlenek

    Gyanúsak azok a könyvek, amelyeknek a végén könnybe lábad az olvasó szeme, hatásvadásznak, érzelgősnek, romantikusnak, korszerűtlennek gondolhatjuk az ilyen regényeket. Különösen akkor, ha ehhez egy […]

  • Gergely Ágnes: Két szimpla a Kedvesben

    A regényként is olvasható memoár a költőnő gyermek- és ifjúkorának, az első harminc évnek fordulatokban, tragédiákban, sőt traumatikus eseményekben is bővelkedő, mégis művészi gondossággal, szépen […]

  • Temesi Ferenc: Híd

    A regény folyamatosan és nagyjából a megtörténés sorrendjében közöl két eseménysort. Tóth Pál és Zoltán István történetét. Az előbbi egy teljes életút 1890-től a hetvenes évek elején bekövetkezett […]

  • Szabó Magda: Für Elise

    Feldolgozás alatt.

  • Szabó Magda: Régimódi történet

    Szabó Magda két verseskötet (Bárány, 1947; Vissza az emberig, 1949) és nyolc év szilencium után regény- és drámaíróként folytatta pályafutását. A Freskó (1958) és Az őz (1959) hozta meg számára az […]

  • Szabó Magda: Az ajtó

    A Régimódi történet (1977) és a Für Elise (2002) kapcsolata a rendszerváltozást megelőző pályaszakasz zenitjén megjelent, utóbb nemzetközi sikert aratott művel, a szintén önéletrajzi ihletésű Az […]

  • Déry Tibor: A kiközösítő

    A történeti források szerint a Római Birodalom egyik legelismertebb hitszónoka és egyházi méltósága Aurelius Ambrosius (335–394) volt, akit 373-ban császári kormányzóból egy gyermeknek tulajdonított […]

  • Esterházy Péter: Bevezetés a szépirodalomba

    Feldolgozás alatt.

  • Márton László: Átkelés az üvegen

    A Márton-életmű talán legellentmondásosabb, esztétikai értékei tekintetében mindmáig leginkább vitatottnak ítélt prózai alkotásaként az Átkelés az üvegent tartja számon a recepció. Nagyrészt az […]

  • Láng Zsolt: Bestiárium Transylvaniae

    Feldolgozás alatt.

  • Darvasi László: A könnymutatványosok legendája

    Feldolgozás alatt.

  • Háy János: Dzsigerdilen

    Feldlgozás alatt.

  • Márton László: Testvériség

    Márton László történelmi témájú művei közül kiemelkedik a Testvériség regényciklus, amely a török hódoltság idejét a barokk kulturális emlékezetével összekapcsolva teszi prózafikció tárgyává. A mű […]

  • Nadj Abonji, Melinda: Galambok röppennek föl

    Melinda Nadj Abonji vajdasági magyar kulturális háttérrel rendelkező író. Ötéves korában vették magukhoz Svájcban vendégmunkásként dolgozó szülei, és hamarosan a német lett az első nyelve és a […]

  • Száraz Miklós György: Lovak a ködben

    A regény szerelmi históriát mesél el. Egy félárva felvidéki magyar lány régészetet tanulni Budapestre érkezik. Megismerkedik későbbi szerelmével, egy matematika- és történelemtanárral, a „kérő”-vel, […]

  • Méliusz József: Város a ködben

    Méliusz Jó­zsef az 1929 nem­ze­dé­ké­nek ne­ve­zett ge­ne­rá­ci­ós hul­lám­mal tűnt fel az Erdélyben 1918 után lassan ki­bon­ta­ko­zó ma­gyar szel­le­mi élet­ben. Iro­dal­mi publicisztikáját 1929-ben […]

  • Déry Tibor: G. A. úr X.-ben

    Déry írói életművében az egyik legrendhagyóbb művészi megformáltságú, maradandó értékű prózai alkotásnak a G. A. úr X.-ben tekinthető, melyet A kiközösítő mellett mindmáig a kései pályaszakasz […]

  • Kemény István: Kedves ismeretlen

    Feldolgozás alatt.

  • Kun Árpád: Boldog észak

    A Boldog észak először novellák formájában jelent meg folyóiratokban, de átdolgozásuk után az egyes darabok már a regény gerincét alkották. A könyv előzményeként szolgált továbbá a szerző Szülsz c. […]

  • Krasznahorkai László: Sátántangó

    Feldolgozás alatt.

  • Méliusz József: Zsilava nem volt kávéház

    Méliusz József Zsilava nem volt kávéház című regénye a Szolzsenyicin nevével fémjelezhető börtöntematikájú irodalom vonulatába sorolható. A GULAG szigetcsoportot író Szolzsenyicin az igazság […]

  • Barnás Ferenc: Másik halál

    Másfél évtizeddel debütregénye, Az élősködő megjelenése után Barnás Ferenc a Másik halálban újra a pszichés zavart teszi meg az elbeszélést szervező beszédmóddá. A mindvégig névtelenségbe burkolózó […]

  • Polcz Alaine: Asszony a fronton

    Ebben a bár sokszor kiadott, de fontosságához képest kevéssé méltatott regényben leginkább az érintheti meg a mai olvasót, hogy a személyes – akár nagyon intim témák – és az országos súlyú események […]

  • Tolnai Ottó: Rovarház

    Tolnai Ottó regénye az újvidéki Forum Könyvkiadó 1968. évi regénypályázatára íródott, és díjat ugyan nem kapott, csupán közlésre megvásárolt pályamű lett, az irodalomtörténeti összegzések szerint […]

  • Márai Sándor: San Gennaro vére

    Márai Sándor 1948-ban elhagyta Magyarországot, mint kiderült, végleg. Az emigráció kényszer volt számára:„Az író, aki az anyanyelv rejtettségéből kilép a világba, néma énekes marad. De még mindig […]

  • Kontra Ferenc: Drávaszögi keresztek

    Kontra Ferenc első regénye a Forum Könyvkiadó 1987. évi regénypályázatán nyert első díj jóvoltából először 1988-ban jelent meg. A Drávaszögi keresztek egy meg nem nevezett baranyai magyar faluközösség[…]

  • Mészöly Miklós: Az atléta halála

    A prózatörténeti fordulat kezdetét – főként Esterházy Péter későbbi megnyilatkozásait véve alapul – rendszerint Ottlik Géza Iskola a határon című regényéhez köti az irodalomtörténet-írás. Mészöly Az […]

  • Kontra Ferenc: Gyilkosság a joghurt miatt

    Az 1998-ban megjelent, három novellaciklust és egy színművet tartalmazó Gyilkossága joghurt miatt – a bűn mint próza című kötet mind témaválasztása, mind nyelvi megformálása miatt jól tükrözi Kontra […]

  • Wodianer-Nemessuri Zoltán: Végvidék

    Wodianer-Nemessuri Zoltán önértelmezésében történelmi tényregénynek nevezte művét. A török korban játszódó történet legfontosabb inspirálója Móricz Zsigmond Erdély című műve – továbbá Gárdonyi Géza […]

  • Dobai Péter: A birodalom ezredese

    A nyolcvanas évek új korszakot jelent Dobai Péter pályáján. A szerző első alkotói periódusát (ami 1968/69 és 1978/79 közé tehető) az intenzív és – a műfaji megoszlás tekintetében – kiegyensúlyozott […]

  • Kontra Ferenc: Idegen

    Az Idegen három, korábban önállóan megjelent kisregény (Gimnazisták, Magyarország, elejétől fogva, 2002; Farkasok órája, 2003; Wien a sínen túl, 2006) mennyiségileg és tartalmilag is kibővített […]

  • Dobai Péter: Csontmolnárok

    A hetvenes évek eleje Dobai Péter legtermékenyebb alkotói időszaka. Az Új Írás 1972. decemberi körkérdésére adott válaszából kiderül, hogy másfél év alatt egy verseskötetet (Kilovaglás egy őszi […]

  • Mózes Attila: Egyidejűségek

    A Kolozsváron élt Mózes Attila első novellásköteteit (Átmenetek, 1978; Fény, árnyék átdereng, 1980) a témák, novellatípusok, poétikai eljárások rendkívüli gazdagsága jellemzi. A hagyományosan […]

  • Bogdán László: Bűbájosok

    Bogdán László nemcsak verseiből szeret ciklusokat építeni, hanem hosszabb-rövidebb prózáiból, s még regényeiből is. Egyik nyilatkozatában például elárulja, hogy szándékai szerint a nyolcvanas évek […]

  • Oravecz Imre: Kaliforniai fürj

    A Rög gyermekei trilógia második köteteként a Kaliforniai fürj az Ondrok gödrében megismert Árvai-család történetét folytatja azt követően, hogy a legidősebb fiú, István meghozza döntését: az Új […]

  • Nagy Zoltán Mihály: A sátán fattya

    A második világháború után a Szovjetunióhoz csatolt Kárpátalja magyarsága első éveinek súlyos tragédiáit mutatja be a szerző negyedik könyve. A Szovjetunió megszűnését követően a kárpátaljai irodalom […]

  • Csaplár Vilmos: Igazságos Kádár János

    Egy mára lassan feledésbe merülő életérzéssel, a Kádár-kor iránti nosztalgiával játszik el a kötetben Csaplár Vilmos. A címadás – Igazságos Kádár János – eleve többértelmű, ironikus gesztus, hiszen a […]

  • Hernádi Gyula: Kiáltás és kiáltás

    A Kiáltás és kiáltás Hernádi Gyula második regénye. 1960-ban készült el, egy évvel a Péntek lépcsőin című regénye megjelenése után. Bár Hernádi ekkor ha nem is elismert, de már ismert szerző, […]

  • Hernádi Gyula: Deszkakolostor

    Az 1959-ben megjelent Deszkakolostor Hernádi Gyula első prózakötete, mely egyben megalapozta az addig költőként ismert szerző prózaírói karrierjét is. A 18 elbeszélést tartalmazó kötetet meglepetten, […]

  • Cseres Tibor: Őseink kertje, Erdély

    Feldolgozás alatt.

  • Cseres Tibor: Vízaknai csaták

    A terjedelmében is monumentális, több mint nyolcszázötven oldalas regényt az életmű csúcsaként, az író legnagyobb vállalkozásaként, egyszersmind az élő irodalom egyik legfontosabb műveként méltatta a […]

  • Kardos G. György: Avraham Bogatir hét napja

    Az írói pályáján negyvennégy éves korában induló Kardos G. György első regénye megjelenésének évében mindjárt két kiadást ért el. Hamarosan lefordították több nyelvre is, sikerét Bertha Bulcsu a mára […]

  • Mészöly Miklós: Jelentés öt egérről

    A Jelentés öt egérről kötet két részből áll, az első részben a Magasiskola című kisregényt (nagyelbeszélést) olvashatjuk, majd tizenegy elbeszélés következik, amelyeket Mészöly a Sötét jelek (1957) […]

  • Cseres Tibor: Én, Kossuth Lajos

    Elemzői többféleképpen határozták meg e regény műfaját. Volt, aki szerint Kossuth-apokrifnak tartható, mások fiktív emlékiratnak, illetve olyan képzeletbeli Kossuth-életrajznak mondták, amely vallomás[…]

  • Konrád György: Elutazás és hazatérés

    „Álló marhavagonban ültünk 1945 februárjában egy padon. Nem tudtam elszakadni a nyitott ajtótól, amelyen át a havas síkságról bevágott a szél. Haza akartam menni Budapestről, hogy ne legyek vendég, […]

  • Déry Tibor: Niki

    Déry kisepikai írásai közül az egyik legnagyobb szakmai és olvasói sikert a 18 nyelvre lefordított Niki aratta. Az író a művet 1955 végén vetette papírra, amely először az Új Hang folyóiratban jelent […]

  • Mészöly Miklós: Megbocsátás. Merre a csillag jár?

    Mészöly Miklós nemcsak az írástechnikával, az irodalmi szövegek különféle megformálási módjával kísérletezett pályája során, hanem azzal is, hogy a korábban elkészült műveket különböző […]

  • Konrád György: A látogató

    „Egyemeletes ház, mégis elveszetten kóválygok benne.” A mondat önmagában kifejezi Konrád György szociografikus regényének feloldhatatlan belső konfliktusait és reménytelenségét. Az 1967-es […]

  • Závada Pál: Jadviga párnája

    A naplóformában megírt regény az 1997-es év nagy figyelmet keltő irodalmi eseménye volt. A figyelem megmutatkozott az elismerő kritikák és gesztusok számosságában is. Az elbeszélő, Osztatni András, […]

  • Thurzó Gábor: A szent

    Az 1960-as évek közepének egyik visszhangos irodalmi eseménye Thurzó Gábor A szent című regényének a megjelenése volt, melyről – az író egyik nyilatkozata szerint – már a gépírónője megállapította, […]

  • Lakatos Menyhért: Füstös képek

    A Füstös képek Bari Károly Holtak arca fölé (1972) című verseskötete mellett elsőként tárta fel a szépirodalomban a magyarországi cigány sorsot. A szerző önéletrajzi elemeket is tartalmazó regénye […]

  • Mora, Terézia: Az egyetlen ember a kontinensen

    A Magyarországról a rendszerváltozás után, tizenkilenc évesen Berlinbe költöző Terézia Mora első kötete, a Seltsame Materie(Különös anyag) erőteljesen tematizálja magyar–osztrák határ menti […]