Műfaj ∙ regény
-
Örkény István: „Rózsakiállítás”
Örkény István írásművészetének sajátos jellemvonása az abszurd humor, amely leginkább a mindenkit mélyen érintő témákban tud jól kiteljesedni. A Tóték esetében az emberi kiszolgáltatottság és […]
-
Mács József: Adósságtörlesztés
A regényt első elemzői abba a vonulatba sorolták be, amelynek jellegadó darabjai Dobos László Messze voltak a csillagok és Rácz Olivér Megtudtam, hogy élsz c. regényei. Mint „legközvetlenebb […]
-
Szilágyi István: Agancsbozót
A Tiltott könyvek szabadon sorozatában kiadott kötet, amely a megjelenését követő esztendőben elnyerte a román írószövetség díját, több mint két évig készült, a Ceauşescu-diktatúra cenzúrája miatt a […]
-
Szabó Pál: Ahogy lehet
A maga korában alig jelent meg róla kritika, ezért az Ahogy lehet az életmű számbavételekor háttérbe szorult. Viszont utóbb egyre többen látják úgy, hogy a negyvenes évek eleji regénytrilógia mellett […]
-
Vida Gábor: Ahol az ő lelke
Pécsi Györgyi Honvágy egy hazáért című esszéjében az erdélyi magyarságot illetően – Paul Ricoeur nyomán – túltengő emlékezetről beszél, amely Vida Gábor Ahol az ő lelke című regényét is átjárja. E […]
-
Szabó Magda: Az ajtó
A Régimódi történet (1977) és a Für Elise (2002) kapcsolata a rendszerváltozást megelőző pályaszakasz zenitjén megjelent, utóbb nemzetközi sikert aratott művel, a szintén önéletrajzi ihletésű Az […]
-
Szávai Géza: Aletta bárkája
Szávai Géza változatos életművének szinte minden darabját más merész szerkezeti, nyelvi, stílusbeli, műfaji változatosság jellemzi. A matematikai logikai-elmejátékra épülő monumentális Múlt évezred […]
-
Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér
Sütő András az Anyám könnyű álmot ígér című művével egyéni műformát teremtett. Az író édesanyja kérésére kezd naplóírásba, hogy megörökítse életüket. A napló azonban szétfeszíti hagyományos kereteit: […]
-
Rubin Szilárd: Aprószentek
A 2010-ben bekövetkezett halála után fordult a figyelem Rubin Szilárd munkássága felé (Csirkejáték, 1963; Római Egyes, 1985). Az Aprószentek végső formája ugyanakkor nem Rubin munkája, hanem a szerző […]
-
Czakó Gábor: Aranykapu
Pusztán a mű címe alapján meseregényre gondolhatnánk, ám a megerősítő címként is értelmezhető „Boldog Salamon király” elgondolkoztat: vajon az ószövetségi bölcs jelzővel felruházott Salamonról lesz […]
-
Sánta Ferenc: Az áruló
Sánta művei közül Az áruló mutatja fel legközvetlenebbül az író 1956 tragédiája miatt érzett keserű vívódását. Az ötödik pecsét a magatartástípusok etikai vizsgálatával, azok megérthetőségével […]
-
Mózes Attila: Árvízkor a folyók megkeresik régi medrüket
Mózes Attila nyolcvanas évek közepén (1986–87-ben) írott kötetei már csak a romániai rendszerváltoztatás éveiben jelenhettek meg. A Yesterday, Az Oroszlán Hava és egyéb történetek (1990) novellái és[…]
-
Polcz Alaine: Asszony a fronton
Ebben a többször kiadott regényben máig azt dicsérik leginkább, hogy a személyes – akár nagyon intim témák – és az országos súlyú események közvetlenül egymás mellett kapnak helyet, az egyéni életút […]
-
Márton László: Átkelés az üvegen
A Márton-életmű talán legellentmondásosabb, esztétikai értékei tekintetében mindmáig leginkább vitatott prózai alkotásaként az Átkelés az üvegent tartja számon a recepció. Nagyrészt az egymással is […]
-
Mészöly Miklós: Az atléta halála
A prózatörténeti fordulat kezdetét – főként Esterházy Péter későbbi megnyilatkozásait véve alapul – rendszerint Ottlik Géza Iskola a határon című regényéhez köti az irodalomtörténet-írás. Mészöly Az […]
-
Kardos G. György: Avraham Bogatir hét napja
Az írói pályáján negyvennégy éves korában induló Kardos G. György első regénye megjelenésének évében mindjárt két kiadást ért el. Hamarosan lefordították több nyelvre is, sikerét Bertha Bulcsu a mára […]
-
Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér
A Báró Wenckheim hazatér nagyszabású regény, mely a Krasznahorkai-életmű elejére, a Sátántangó (1985) és Az ellenállás melankóliája (1989) című regényekhez vezet vissza, azok legfontosabb kérdéseit […]
-
Temesi Ferenc: Bartók
A zenei szakirodalom több nézőpontból vizsgálta a bartóki életművet: foglalkoztak a zeneszerzővel, a népzenetudóssal, a zongoraművésszel, a tanárral is, életrajzának feldolgozottsága azonban még ma is[…]
-
Ács Margit: Beavatás
A szerző első regényének (második széppróza-kötetének) igen erős az indítása. Arra a pszichikai jelenségre építkezik, amely szerint a külföldi (különösen a „nyugati”) turistaút a maga nem rögzült […]
-
Baka István: Beavatások
A Beavatások Baka István kisregényeit gyűjti egybe. A korábbi kötetekben (Szekszárdi mise, 1984; A kisfiú és a vámpírok, 1988) megjelent prózai írások az Én, Thészeusz című új kisregénnyel egészültek […]
-
Láng Zsolt: Bestiárium Transylvaniae
Láng Zsolt több mint egy évtizedes írói munkával megalkotott nagyszabású epikai vállalkozásának legfontosabb poétikai újítása a történelmi hitelesség igénye nélkül felidézett historikus régmúlt, […]
-
Esterházy Péter: Bevezetés a szépirodalomba
A vaskos, külsőleg enciklopédiaformátumú könyv Esterházy Péter Termelési-regényt (1979) követően írt elbeszéléseit gyűjti egybe. A cím egyfajta proklamáció: bevezetés abba a szépirodalomba, amelyet ő […]
-
Dobai Péter: A birodalom ezredese
A nyolcvanas évek új korszakot jelent Dobai Péter pályáján. A szerző első alkotói periódusát (ami 1968–69 és 1978–79 közé tehető) az intenzív és – a műfaji megoszlás tekintetében – kiegyensúlyozott […]
-
Kodolányi János: Boldog békeidők
Ez az önéletrajzi fogantatású regény 1949-ben keletkezett, a Vízözön és az Új ég, új föld (1958) című mítoszregények közötti időszakban. A történet fókuszában álló család az író családjának […]
-
Kun Árpád: Boldog észak
A Boldog észak először novellák formájában jelent meg folyóiratokban, de átdolgozásuk után az egyes darabok már a regény gerincét alkották. A könyv előzményeként szolgált továbbá a szerző Szülsz c. […]
-
Ottlik Géza: Buda
. századi irodalmunkban talán ez a regény és kiadásának körülményei vetik fel a legtöbb kérdést. Ottlik az Iskola a határon (1959) után hosszú ideig nem jelentetett meg újabb könyvet, s szakmai […]
-
Bogdán László: Bűbájosok
Bogdán László nemcsak verseiből szeret ciklusokat építeni, hanem hosszabb-rövidebb prózáiból, s még regényeiből is. Egyik nyilatkozatában például elárulja, hogy szándékai szerint a nyolcvanas évek […]
-
Balázs Attila: Cuniculus
Több mint négy évtized múlt el Balázs Attila első regénye, a Cuniculus megjelenése óta, de szinte minden újabb művének, még 2008/2010-es történelmi regényének, a Kinek Észak, kinek Délnek a kritikai […]
-
Esterházy Péter: Csokonai Lili: Tizenhét hattyúk
A Bevezetés a szépirodalomba (1986) után a kritikai visszhang szerint az Esterházy-próza próteuszi irányt vett, önismétlőn termelte ki Hrabal, Hahn-Hahn grófnő, Házy Eszter és Csokonai Lili könyvét. […]
-
Dobai Péter: Csontmolnárok
A hetvenes évek eleje Dobai Péter legtermékenyebb alkotói időszaka. Az Új Írás 1972. decemberi körkérdésére adott válaszából kiderül, hogy másfél év alatt egy verseskötetet (Kilovaglás egy őszi […]
-
Hernádi Gyula: Deszkakolostor
Az 1959-ben megjelent Deszkakolostor Hernádi Gyula első prózakötete, mely egyben megalapozta az addig költőként ismert szerző prózaírói karrierjét is. A tizennyolc elbeszélést tartalmazó kötetet […]
-
Sándor Iván: Drága Liv
A Drága Liv Sándor Iván emblematikus jelentőségű, összefoglaló jellegű regénye. Kapcsolódik a szerző esszéihez - ezeket először A föld alá vitt tények üzenete című kötetében gyűjtötte össze, hogy […]
-
Kontra Ferenc: Drávaszögi keresztek
Kontra Ferenc első regénye a Forum Könyvkiadó 1987. évi regénypályázatán nyert első díj jóvoltából először 1988-ban jelent meg. A Drávaszögi keresztek egy meg nem nevezett baranyai magyar faluközösség[…]
-
Háy János: Dzsigerdilen
Írói munkái közül Háy János Dzsigerdilen c. regényével vállalt úttörő szerepet abban a kilencvenes évekbeli metahistóriai fordulatban, amely török kori epikai alkotások formájában állította újra az […]
-
Herceg János: Ég és föld
A faluba megérkezik a trupp. A cirkuszi sereglet elvegyül a lakossággal, toboroz az esti előadásra. Ezzel a jelenettel kezdődik Herceg János Ég és föld című regénye, amelyet a korabeli kritika […]
-
Németh László: Égető Eszter
A regény 1948 nyara és 1949 tavasza között keletkezett, ám csak 1956 szeptemberében jelent meg. Szerzője szerint nem a legtökéletesebb, ámde a legfontosabb regénye: egy közösségépítő „mai szent” […]
-
Nádas Péter: Egy családregény vége
Nádas Péternek az általános elismertséget meghozó, első regénye a prózafordulat meghatározó kötete, amely a magyar posztmodern próza emlékezetpoétikai vonulatának egyik elindítója is. Főszereplője […]
-
Végel László: Egy makró emlékiratai
„Szabad, szép könyv. (Weöres lelkesedett érte.) Talán az egyetlen ’68-as magyar regény. Egyáltalán, ’68 szelleméből innét tudhatunk meg a legtöbbet” – olvashatjuk negyedik kiadása (2017) borítóján […]
-
Németh Gábor: Egy mormota nyara
A Németh Gábornak általános kritikai elismerést hozó, több mint tíz évig írt regénye sajátos műfaji dilemmával szembesíti az olvasóját. Az Egy mormota nyara lehet az implicit szerző gyermekének szóló […]
-
Sinkó Ervin: Egy regény regénye 1-2.
Az Egy regény regénye egy különös sorsú író különös sorsú kéziratának története. Sinkó Ervin 1898-ban Spitzer Ferencként látta meg a napvilágot Apatinban. Húszévesen Budapestre megy, ahol aktívan […]
-
Mora, Terézia: Az egyetlen ember a kontinensen
A Magyarországról a rendszerváltozás után, tizenkilenc évesen Berlinbe költöző Terézia Mora első kötete, a Seltsame Materie (1999; magyarul: Különös anyag, 2001) erőteljesen tematizálja magyar–osztrák[…]
-
Mózes Attila: Egyidejűségek
A Kolozsváron élt Mózes Attila első novellásköteteit (Átmenetek, 1978; Fény, árnyék átdereng, 1980) a témák, novellatípusok, poétikai eljárások rendkívüli gazdagsága jellemzi. A hagyományosan […]
-
Jókai Anna: Az együttlét
Az együttlét az irodalompolitika instrukcióit mindig is fenntartásokkal kezelő Jókai Annának az a regénye, amely a „cenzúra”, az „elvárások” minimális figyelembe vételét is mellőzhette. Megírásának […]
-
Ambrus Lajos: Eldorádó
Az 1848-49-es szabadságharcban, majd az utána következő Bach-korszakban zajló eseményekből rajzolódik ki Ambrus regényének családtörténete. Az Eldorádó indítása rögtön megelőlegezi a végkifejletet: az[…]
-
Grendel Lajos: Éleslövészet
Grendel Lajos a nyolcvanas évek első felében megjelent regényeivel (Éleslövészet; Galeri, 1982; Áttételek, 1985) robbant be a magyar irodalomba. Művei nagymértékben hozzájárultak a (cseh)szlovákiai […]
-
Birkás Endre: Elfelejtett emberek
Birkás Endre a magyar próza kevésbé ismert nagysága. Szinte mindenki ezzel kezdi ismertetését, aki róla ír. És főleg olyanok fedezik föl rendre, akik maguk is írók. Grendel Lajos például így vezeti be[…]
-
Krasznahorkai László: Az ellenállás melankóliája
Az 1989-ben megjelent szöveg, Az ellenállás melankóliája Krasznahorkai László második regénye az elsőhöz hasonlóan pozitív kritikai fogadtatásban részesült, még ha nem is aratott olyan kirobbanó […]
-
Mezey Katalin: Élőfilm
A modern magyar próza egyik izgalmasan kiteljesedő vonulata a Kaffka Margit, Kosztolányi, Kodolányi, Németh László, Szilágyi István, Jókai Anna, Nagy Zoltán Mihály és mások fémjelezte lélektani […]
-
Konrád György: Elutazás és hazatérés
„Álló marhavagonban ültünk 1945 februárjában egy padon. Nem tudtam elszakadni a nyitott ajtótól, amelyen át a havas síkságról bevágott a szél. Haza akartam menni Budapestről, hogy ne legyek vendég, […]
-
Keszi Imre: Elysium
Bár Keszi Imre zenekritikusi tevékenysége mellett több műfajban gazdag irodalmi korpuszt hagyott maga után, ma mégis leginkább a kommunista kultúrpolitika elvtelen kiszolgálójaként kivívott kétes […]
-
Majoros Sándor: Emberrel esik meg
Az Emberrel esik meg Majoros Sándor korábbi öt novelláskötetéből nyújt válogatást, négy új elbeszéléssel kiegészítve. A ciklusokba nem sorolt írások jól kivehető ívet rajzolnak meg: a gyermektől a […]
-
Nádas Péter: Emlékiratok könyve
A Nádas-életmű csúcsteljesítményének tartott Emlékiratok könyve átveszi az Egy családregény végének (1977) narratív komplexitását, ám annál sokrétűbben vezeti a szereplők közötti párhuzamos viszonyok […]
-
Kodolányi János: Én vagyok I–II.
Az Én vagyok az újszövetségi történet parafrázisa, Jézus nyilvános működését ismerhetjük meg kettős nézőpontból: a külső, objektív narrátor elbeszéléséből és egyik tanítványa, az áruló Júdás […]
-
Cseres Tibor: Én, Kossuth Lajos
Elemzői többféleképpen határozták meg e regény műfaját. Volt, aki szerint Kossuth-apokrifnak tartható, mások fiktív emlékiratnak, illetve olyan képzeletbeli Kossuth-életrajznak mondták, amely vallomás[…]
-
Sütő András: Engedjétek hozzám jönni a szavakat
Sütő András a nevelési regény hagyományára építi nagyfokú epikai és szemléleti összetettségű esszéregényét. Felemlíti Rousseau Émile című nevelési regényét mint előképet, ám saját munkájában a műfaj […]
-
Karinthy Ferenc: Epepe
Vagy kéttucatnyi könyve – regények, elbeszélések, színművek, tárcák, krokik, riportok, továbbá nyelvészeti és nyelvművelő tárgyú írások – után, melyek jobbára a magyar félmúltból, szűkebb és tágabb […]
-
Márai Sándor: Erősítő
Márai Sándor az inkvizíció időszakát használja fel arra, hogy a meghasonlásról, a megtorlás belső logikájáról, a felismerésekből fakadó megtérésről és nem utolsósorban a megidézett 16. század és saját[…]
-
Bodor Ádám: Az érsek látogatása
A Sinistra körzet (1992) átütő sikere magasra tette az esztétikai mércét, az írónak ezért a hét évvel később kiadott regényével fokozott kritikai elvárásoknak kellett megfelelnie. Az új művészi […]
-
Bánki Éva: Esőváros
Bánki Éva író, irodalomtörténész, több tanulmánykötet szerzője, verseket, novellákat, regényeket is ír; szerteágazó életművének első prózai kötete a 2004-ben megjelent Esőváros, mely egy csallóközi […]
-
Krasznahorkai László: Északról hegy, délről tó, nyugatról utak, keletről folyó
A különös című Krasznahorkai-regény 2003-ban jelent meg, majdnem két évtizeddel a hatalmas visszhangot kiváltó, és sokat elemzett nagy mű, a Sátántangó (1985) után. Az első pályaszakaszhoz képest az […]
-
Brasnyó István: Família
Artisztikum és tudattér – ezek a fogalmak jelentkeznek leggyakrabban a Brasnyó István prózájáról szóló elemzésekben és értelmezésekben (Fekete J., Bori); továbbá utalások a brasnyói „szövegtenger” […]
-
Dragomán György: A fehér király
A regény egy romániai iskolás gyerek, Dzsátá szemszögéből meséli el apja elvesztését és a felnőtté válás folyamatát a Ceaușescu-diktatúra legreménytelenebb éveiben, egyben betekintést nyújtva a […]
-
Lázár Ervin: A fehér tigris
A fehér tigris az egyetlen felnőtteknek szóló regény Lázár Ervin írói pályáján, ez azonban alig több biografikus adaléknál. Nem csak novelláira, a regényre is érvényes Görömbei András jellemzése: […]
-
Tompa Andrea: Fejtől s lábtól
Ahogyan az anyaországba települt erdélyi írók közül sokaknál, úgy Tompa Andrea prózájában is meghatározó tematizáló erő az odahagyott szülőföld. Jelen esetben a szülőváros, Kolozsvár, amely – akárcsak[…]
-
Mészöly Miklós: Film
Mészöly Miklósnak e regénye az irodalmi kísérletezés emblémájává vált. Esztétikai értékét, különlegességét a kritika is elismerte, ám folyamatosan hangsúlyozta, hogy a regény nagyon próbára teszi az […]
-
Spiró György: Fogság
Spiró írói pályáján az Ikszekhez (1981) hasonló zajos siker a huszonnégy évvel később megjelent Fogság fogadtatását kísérte. Az egy év alatt hét kiadást megért regény recepciójához ezúttal nemzetközi […]
-
Panek Zoltán: A földig már lépésben
Korjelenség volt a magyar regény intellektualizálódása ~ megírása és megjelenése idején, vagyis át- és felértékelődött a reflexió regénybeli szerepe. A reflexió a Panek-regényben is egyenlő, ha nem […]
-
Dobos László: Földönfutók
A kisebbségi-nemzetiségi magyarság valóságos életéről a második világháború utáni első húsz esztendőben alig-alig szólt az irodalom – állapítja meg Czine Mihály úttörő szerepű tanulmányában a […]
-
Wass Albert: A funtineli boszorkány
A regényt Wass Albert emigrációja első helyszínén, a bajor Bleibachban írta, még 1945–46-ban, s először németül jelent meg, 1956-ban Heidelbergben, hogy rá három évre magyarul is kiadják, méghozzá […]
-
Szabó Magda: Für Elise
Az író utolsó regénye az életmű nyíltan önéletrajzi vonulatához tartozik. A korábbi hasonló művekhez – mindenekelőtt az Ókúthoz (1970) – képest lényeges különbség a szülők által örökbefogadott Cili […]
-
Lakatos Menyhért: Füstös képek
A Füstös képek Bari Károly Holtak arca fölé (1972) című verseskötete mellett elsőként tárta fel a szépirodalomban a magyarországi cigány sorsot. A szerző önéletrajzi elemeket is tartalmazó regénye […]
-
Déry Tibor: G. A. úr X.-ben
Déry írói életművében az egyik legrendhagyóbb művészi megformáltságú, maradandó értékű prózai alkotásnak a G. A. úr X.-ben tekinthető, melyet A kiközösítő mellett mindmáig a kései pályaszakasz […]
-
Nadj Abonji, Melinda: Galambok röppennek föl
Melinda Nadj Abonji vajdasági magyar kulturális háttérrel rendelkező író. Ötéves korában vették magukhoz Svájcban vendégmunkásként dolgozó szülei, és hamarosan a német lett az első nyelve és a […]
-
Határ Győző: Golghelóghi
Határ Győző Magyarországon, majd 1956 után Angliában élt. Zeneszerzői, utóbb írói ambícióit követve viszonylagos jólétét és személyes függetlenségét – sőt első világháborús sérüléséből felépülni nem […]
-
Sarkadi Imre: A gyáva
Csaknem pontosan harminc évvel korábban, 1931 márciusában történhetett hasonló, amikor az íróember végzete elemi erővel hatott alkotása sorsára: Kuncz Aladár váratlan halála nagyjából egybeesett a […]
-
Kovács István: A gyermekkor tündöklete
A Kilencek költőcsoport 1969-es antológiájában (Elérhetetlen föld) feltűnt, s a A gyermekkor tündöklete megjelenésének idejére már négy verseskötettel és több, elsősorban lengyel tárgyú […]
-
Kontra Ferenc: Gyilkosság a joghurt miatt
Az 1998-ban megjelent, három novellaciklust és egy színművet tartalmazó Gyilkosság a joghurt miatt c. kötet mind témaválasztása, mind nyelvi megformálása miatt jól tükrözi Kontra Ferenc prózájának […]
-
András Sándor: Gyilkosság Alaszkában
Az ezredfordulón játszódó történetben különös, főleg népszerű regényekből ismert társai vannak a vélhetően többszáz éves, mégsem öreg Sherlock Holmesnak. Némó (egy ponton Odüsszeusszal azonosul), […]
-
Hajnóczy Péter: A halál kilovagolt Perzsiából
Hajnóczy Péter A halál kilovagolt Perzsiából című önéletrajzi és fikciós elemeket is ötvöző kisregénye az író főművének tekinthető: töredékessége, intertextuális utalásai paradigmaváltónak számítottak[…]
-
Esterházy Péter: Harmonia Caelestis
Az Esterházy Péter főműveként számon tartott Harmonia Caelestis műfaja aparegény (ahogyan a Bevezetés a szépirodalomba-ban (1986) szereplő A szív segédigéi anyaregény) – a műfaj sajátos közép-európai[…]
-
Juhász Erzsébet: Határregény
Juhász Erzsébet Határregénye a vajdasági magyar irodalom egyik legtöbbet elemzett és hivatkozott alkotása. Érzékeny kérdéseket fogalmazott meg, amelyek aktuálisak voltak keletkezésének idején. […]
-
Temesi Ferenc: Híd
A regény folyamatosan és nagyjából a megtörténés sorrendjében közöl két eseménysort: Tóth Pál és Zoltán István történetét. Az előbbi egy teljes életút 1890-től a hetvenes évek elején bekövetkezett […]
-
Cseres Tibor: Hideg napok
Szinte egyöntetű volt az irodalmi vélekedés: a Hideg napok új fejezetet nyitott mind a szerző életművében, mind pedig a magyar nemzeti önismeret dolgában. Kiváltképp a regény filmváltozata után (r.: […]
-
Dobos László: Hólepedő
A regény szerzője szerint is „elágazás” a pályáján; különös helyet foglal el a Messze voltak a csillagok (1963), a Földönfutók (1967) és az Egy szál ingben (1976) szabálytalan trilógiájának […]
-
Szilágyi István: Hollóidő
Szilágyi első regényét (Üllő, dobszó, harang, 1969) viszonylag hamar követte a második, a remekművek rangjára emelt Kő hull apadó kútba (1975), hogy ezután másfél évtizedet kelljen várni az abszurd […]
-
Sánta Ferenc: Húsz óra
Az író első regényét, Az ötödik pecsétet fanyalgó értékelések, világszemléleti fenntartások kísérték, a Húsz óra viszont lelkes kritikai fogadtatásban részesült. Sánta ugyan korábban is hangsúlyozta, […]
-
Farnbauer Gábor: Az ibolya illata
Az 1957-ben született Farnbauer Gábor az Érsekújvárott szerveződő Iródia-csoporttal indult az 1980-as évek első felében. Sajátos hangú és látásmódú, a lírai-szemléleti konvenciókkal szembemenő versei […]
-
Kontra Ferenc: Idegen
Az Idegen három, korábban önállóan megjelent kisregény (Gimnazisták, Magyarország, elejétől fogva, 2002; Farkasok órája, 2003; Wien a sínen túl, 2006) mennyiségileg és tartalmilag is kibővített […]
-
Csaplár Vilmos: Igazságos Kádár János
Egy mára lassan feledésbe merülő életérzéssel, a Kádár-kor iránti nosztalgiával játszik el a kötetben Csaplár Vilmos. A címadás eleve többértelmű, ironikus gesztus, hiszen a Mátyás király […]
-
Lengyel József: Igéző
A sztálinizmus elmondhatatlannak mutatkozó szörnyűségeiről, a létezés mindennapi abszurditásáról az első hiteles szépirodalmi tudósításokat Lengyel József kezdte el közzétenni 1961 legvégén megjelent […]
-
Spiró György: Ikszek
Spiró György műfajokban gazdag életművén belül a nagyszabású prózai művek kitüntetett helyet foglalnak el; ezek közül is kiemelkedik az Ikszek című regény. A szerző három évet dolgozott a kritikusok […]
-
Varga Zoltán: Indiánregény
Az Indiánregény valójában irodalmi adaptáció, kölcsönvett történet. Varga Zoltán azonban nem Karl May indiánromantikáját akarta feléleszteni, hanem történeti forrásra támaszkodott, az amerikai Dee […]
-
Németh László: Irgalom 1-2.
A regény Németh László írói munkásságának utolsó nagy alkotása, késői társa a Gyásznak (1930), az Iszonynak (1947) és az Égető Eszternek (1956). „Hőse egy lány […], harmadéves orvostanhallgató, a […]
-
Ottlik Géza: Iskola a határon
A magyar irodalomban alig találunk olyan regényt, amelyiknek annyira változatos lenne a története, mint az Iskola a határonnak. A szerző 1949-ben adta le a kiadónak, ám Schöpflin Aladár lektori […]
-
Gyurkovics Tibor: Isten nem szerencsejátékos
Az Isten nem szerencsejátékos a több műfajban alkotó (vers, regény, színpadi mű) Gyurkovics legsikeresebb műve. Népszerűvé vált az olvasók körében, a kritika is kedvezően fogadta, színpadi változata […]
-
Márai Sándor: Ítélet Canudosban
A hetvenes évek a leggazdagabb alkotói időszakot jelentik Márai Sándor emigrációjában, az írói pálya késői virágzásának tekinthető. Nem csak az jelzi, hogy 1968–1980 között hat új kötete jelenik meg, […]
-
Vathy Zsuzsa: Itt a szépséget nézzük
Vathy Zsuzsa Itt a szépséget nézzük c. regénye a szemléletére jellemző teljességigény első komplex megnyilatkozása. A kötet időben és tematikában igen különböző három darabja a szerző műfaji […]
-
Závada Pál: Jadviga párnája
A naplóformában megírt regény az 1997-es év nagy figyelmet keltő irodalmi eseménye volt. A figyelem megmutatkozott az elismerő kritikák és gesztusok számosságában is. Az elbeszélő, Osztatni András […]
-
Jókai Anna: Jákob lajtorjája
A Jákob lajtorjája sok tekintetben kapcsolódik a szerző előző műveihez, de új formai megoldások és eszmei-világképi kezdemények is jellemzik, amennyiben újfajta viszonyba lép a profán és a szakrális. […]
-
Mészöly Miklós: Jelentés öt egérről
A Jelentés öt egérről kötet két részből áll, az első részben a Magasiskola című kisregényt (nagyelbeszélést) olvashatjuk, majd tizenegy elbeszélés következik, amelyeket – a Balkon és jegenyék […]
-
Oravecz Imre: Kaliforniai fürj
A Rög gyermekei-trilógia második köteteként a Kaliforniai fürj az Ondrok gödrében (2007) megismert Árvai-család történetét folytatja azt követően, hogy a legidősebb fiú, István meghozza döntését: az […]
-
Wass Albert: Kard és kasza
A kötet előszavában a szerző emberi és magyar kötelességének nevezi szülőföldje, a Mezőség megírását, amelyhez úgy fél évszázad óta gyűjtögette az „anyagot”, lényegében őseinek, a cegei Wass családnak[…]
-
Hamvas Béla: Karnevál
Az 1948 és 1952 között íródott, de nyomtatásban csupán 1985-ben hozzáférhetővé váló Karneválra mint Hamvas Béla főművére szokás tekinteni. Bár erősen kérdéses, hogy egy ilyen terjedelmes és gazdag […]
-
Kemény István: Kedves Ismeretlen
A Kedves Ismeretlen Kemény István legnagyobb közönségsikert hozó prózai műve, amely az 1970-es és ’80-as évekbeli ellenkulturális fiatalság mindennapjait idézi meg Budapesten és egy fikciós […]
-
Király László: Kék farkasok
A hetvenes évek romániai magyar prózairodalmában jelen vannak a dokumentumanyagra, az írói önéletrajzi alapokra (mozaikokra) támaszkodó valóságirodalmi, illetve a tárgyias alaptörténetekből […]
-
Gergely Ágnes: Két szimpla a Kedvesben
A regényként is olvasható memoár a költő gyermek- és ifjúkorának, az első harminc évnek fordulatokban, tragédiákban, traumatikus eseményekben is bővelkedő, mégis művészi gondossággal, megírt […]
-
Illyés Gyula: Kháron ladikján
Aki kinyitja ezt a könyvet, könnyen meglehet, hogy egy számára már ismerős verssel találkozik elsőként, minthogy az 1960-ban megjelent Új versek kötetben volt olvasható: „Kháron ladikja nem akkor […]
-
Bruck Edith: Ki téged így szeret
A falusi ortodox zsidó családban született Bruck Edith Olaszországban vált íróvá, első prózai alkotása, az 1959-ben kiadott Ki téged így szeret (Chi ti ama cosí) sikere széles körben ismertté tette a […]
-
Hernádi Gyula: Kiáltás és kiáltás
A Kiáltás és kiáltás Hernádi Gyula második regénye. 1960-ban készült el, egy évvel a Péntek lépcsőin c. regénye megjelenése után. Bár Hernádi ekkor ha nem is elismert, de már ismert szerző, […]
-
Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka
Az addig költőként ismert szerző első regényét egykorú kritikusai és az azóta született értelmezések is a történelmi regény műfajának megújítására tett, ezredforduló környéki nagyszabású kísérletek […]
-
Déry Tibor: A kiközösítő
A történeti források szerint a Római Birodalom egyik legelismertebb hitszónoka és egyházi méltósága Aurelius Ambrosius (335–394) volt, akit 373-ban császári kormányzóból egy gyermeknek tulajdonított […]
-
Balázs Attila: Kinek Észak, kinek Dél
Nem kis ambícióval írta meg Balázs Attila a Kinek Észak, kinek Dél című regényét. „Könyveim Könyvének” nevezi, a lét- és világösszegző szándék pedig alcímében is megjelenik, miszerint a regény nem […]
-
Péterfy Gergely: Kitömött barbár
A regény egy irodalomtörténeti jelentőséggel bíró, ámde a szerző disszertációjáig – amelyből maga a Kitömött barbár is született – jobbára feltáratlanul maradt barátságot mutat be Kazinczy Ferenc és […]
-
Simonffy András: Kompország katonái
Ahogy nyolc év telt el Simonffy András első és második kötete, a Lázadás reggelig (1965) és a pályájának mai olvasatban is egyik csúcsát jelentő Egy remek nap (1973) között, ez utóbbit is nyolc évvel […]
-
Balázs József: Koportos
Az 1975-ben megjelent Magyarokat, az 1976-os Fábián Bálint találkozása Istennel című regényt és a legkorábban megfogant, de csak 1976-ban napvilágot látott Koportost Balázs József […]
-
Mester Zsolt: Koppantó
„Nem hiszem, hogy írtak volna az utóbbi negyven évben Közép-Európában olyan regényt, amelyben több tárgy szerepelne, mint a Koppantóban” – így vélekedik Panek Zoltán a kötet hátsó borítóján, ahol azt […]
-
Szilágyi István: Kő hull apadó kútba
Szilágyi első regényét (Üllő, dobszó, harang, 1969) eredetileg egy trilógia nyitó könyvének szánta, s a második kötet végén kezdődött volna Szendy Ilka története. Az Üllő, dobszó, harang végül önálló […]
-
Darvasi László: A könnymutatványosok legendája
Az 1999-ben napvilágot látott regény Darvasi László első pályaszakaszának összegzése, a kilencvenes évek egyik jelentős regénye, melyet már megjelenésekor megkülönböztetett figyelem kísért, és azóta […]
-
Határ Győző: Köpönyeg sors
Az 1985-ben megjelent regény Határ Győző prózaírói munkásságának összegezése. Határ Győző nem az utókor szemében „hitehagyó” császárt, a hellén világot pillanatra visszaállító álmodozót formálja […]
-
Oláh János: Közel
A Kilencek költőcsoport egyik meghatározó alakjának első nagyepikai műve, a Közel több száz oldalas tudatregény (fejlődésregény, regényfolyam), a szerző első lírakötete (Fordulópont, 1972) után, […]
-
Kertész Imre: A kudarc
A Kertész-életmű egyik legjelentősebb prózaírói teljesítménye, A kudarc több mint tíz évnyi hallgatás után látott napvilágot. A mű elsősorban kompozicionális összetettségénél fogva különleges darabja […]
-
Hász Róbert: A künde
Míg a rendszerváltozás utáni évek történelmi regényei (Szilágyi István: Hollóidő; Darvasi László: A könnymutatványosok legendája; Márton László: Testvériség; Háy János: Dzsigerdilen) a három részre […]
-
Konrád György: A látogató
„Egyemeletes ház, mégis elveszetten kóválygok benne.” A mondat önmagában kifejezi Konrád György szociografikus regényének feloldhatatlan belső konfliktusait és reménytelenségét. Az 1967-es […]
-
Gion Nándor: Latroknak is játszott. Virágos katona, Rózsaméz
Gion Nándor halála (2002) előtt néhány héttel fejezte be a három évtizedig formált, mégis szorosan egymáshoz kapcsolódó, egymásra épülő részekből álló regényfolyamát (Virágos katona, 1973; Rózsaméz, […]
-
Bereményi Géza: Legendárium
A szerző első regénye egy „zilált sorsú” család több generációjának történetét meséli el egy nagyon újszerű ötlet segítségével: az egyes, önálló novellaként is életképes fejezeteknek más és más a […]
-
Szőcs Géza: Limpopo
Szőcs Géza életművében különös színfoltot képez a Limpopo című regény, amely egy több irányba is utat nyitó műként értelmezhető. Műfajilag a korábbi rövidpróza-kötetével mutat rokonságot (Kitömött […]
-
Száraz Miklós György: Lovak a ködben
A regény szerelmi históriát mesél el. Egy felvidéki magyar lány régészetet tanulni Budapestre érkezik. Megismerkedik későbbi szerelmével, egy matematika- és történelemtanárral, a „kérő”-vel, akinek a […]
-
Örkény István: Macskajáték
Örkény műveiben gyakran találkozunk az elesettek és elnyomottak iránti együttérzéssel. Ilyenkor vagy az abszurd humorral gúnyolja ki az elnyomókat, vagy a kiszolgáltatott helyzetben élők iránti […]
-
Lengyel Péter: Macskakő
A millenniumi ünnepségekre készülődő, világvárossá fejlődő Budapesten a csillogás, a gazdagság, a növekvő jólét mellett a bűnözés is megjelent. Egy Dajka nevű detektív egész Európát izgalomban tartó […]
-
Sarusi Mihály: Magyar Krisztus
1986 a pártpolitika hatalmi döntései által súlyosan meghatározott, a közélet egészét megmozgató irodalmi események éve volt. Közéjük tartozott a Tiszatáj betiltása; Csurka István szilenciumra ítélése;[…]
-
Balázs József: Magyarok
A Magyarok című kisregény (és az azonos című, 1978-as, Fábri Zoltán rendezte film) az 1943-ban németországi vendégmunkás életre, mezőgazdasági napszámos munkára szegődött, nincstelen szabolcsi […]
-
Kertész Ákos: Makra
A Makra Kertész Ákos harmadikként megjelent, máig legismertebb regénye. A realista mű – mely a sokáig karosszérialakatosként dolgozó szerző élettapasztalatait is tükrözi – fejlődésregényként és […]
-
Barnás Ferenc: Másik halál
Másfél évtizeddel debütregénye, Az élősködő megjelenése után Barnás Ferenc a Másik halálban újra a pszichés zavart teszi meg az elbeszélést szervező beszédmóddá. A mindvégig névtelenségbe burkolózó […]
-
Székely János: A másik torony
A két évtizedes érlelődési folyamat után, 1983-ban elkészült s először az 1988. 2. Újhold-Évkönyvben, a szerző nevének feltüntetése nélkül (irodalomtörténeti kuriózumként) megjelent mű elbeszélője az […]
-
Mészöly Miklós: Megbocsátás. Merre a csillag jár?
Mészöly Miklós nemcsak az írástechnikával, az irodalmi szövegek különféle megformálási módjával kísérletezett pályája során, hanem azzal is, hogy a korábban elkészült műveket különböző […]
-
Majoros Sándor: Meghalni Vukovárnál
Majoros Sándor első novelláskötetét még az újvidéki Forum Könyvkiadó adta ki (A visszhangkísérlet, 1989), azonban az író a délszláv háború miatt 1991-ben Budapestre települt. További három […]
-
Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz
A Mellettem elférsz családregény, egyúttal az útkeresés és önmegismerés mementója. Grecsó ekkorra már korábbi művei – a Pletykaanyu (2001), az Isten hozott (2005) és a Tánciskola (2008) – révén […]
-
Gáll István: A ménesgazda
A szerző az 1945 után indult második prózaíró nemzedék (Galgóczi Erzsébet, Szabó István, Kamondy László, Galambos Lajos, Bertha Bulcsu és mások) tagja volt. Életművének legjelentősebb kötete az […]
-
Szász Imre: Ménesi út
Szász Imre regénye legalább annyira szól az Eötvös Kollégium történetek egyik leginkább megrázó fordulatáról, a kommunista hatalom 1947-től kezdődő átalakító munkájáról, mint az 1985-ös magyar valóság[…]
-
Garaczi László: metaXa
Garaczi László harmadik regénye nem nélkülözi a Lemur-sorozatból ismert, a Pompásan buszozunkot (1998) is jellemző formai virtuozitást: egyetlen lezáratlan mondatban meséli el a zenész főhős […]
-
Tandori Dezső: Miért élnél örökké?
Tandori pár év tanárkodás után, könyve megjelenésekor már szabadfoglalkozású író, tíz éve nős, s nemsokára feltűnnek a madarak is a Lánchíd utcai lakásban. A „lények”, növények, „medve-természetű” […]
-
Monoszlóy Dezső: A milliomos halála
Különös alakja a magyar irodalomnak Monoszlóy Dezső (1923–2012). Jellegzetesen közép-európai, önmagában is regénybe kívánkozó sors és identitás az övé – világpolgár a kisebbségi létbe szorítottság s a[…]
-
Ottlik Géza: Minden megvan
Az Iskola a határon után (részben annak kezdeti negatív kritikai fogadtatása miatt is) Ottlik keveset publikált, ezért 1969-ben érdekességnek számított az új kötet. A megjelent könyvben nemcsak az új […]
-
Herceg János: Módosulások
Menni vagy maradni? – ez a kérdés foglalkoztatja Herceg János regényének szereplőit. A semleges érzelmi töltésű cím nem árul el sokat tárgyáról, értelmezéséhez a szövegben találjuk meg a kulcsot: a […]
-
Marosi Gyula: Motívumnak jó lesz
Tíz évvel első elbeszélésének megjelenése után látott napvilágot Marosi Gyula két kisregényt tartalmazó kötete. Mindkét írás a művészsorsot állítja középpontba, de mégsem nevezhetők egyértelműen […]
-
Juhász Erzsébet: Műkedvelők
A Műkedvelők főhőse, Sztantits Aurél a két világháború között a vajdasági magyar irodalom megalapításán munkálkodik. Lapot alapít, írásokat javítgat, irodalmi programot hirdet, miközben egyéb napi […]
-
Grendel Lajos: Nálunk, New Hontban
Grendel Lajos pályája során megfigyelhető, hogy az író meg-megújulóan, hosszabb távú, több kötetre rúgó regényírói programokban érdekelt. Egyetlen regény általában kevés számára, inkább regények lazán[…]
-
Jókai Anna: Napok
Korai regénykísérletek (4447, 1968; Tartozik és követel, 1970) után a Napok nagyigényű vállalkozás, az újszerű „lélekregény” kísérlete, hatszáz lapos „tudatáramlás”. A szaggatott mondatok és […]
-
Jókai Anna: Ne féljetek
A Ne féljetek különös rangra emelkedett mint „drasztikus és szakrális létezésregény” (Imre L.), de külső mutatók szerint is: egyetlen év alatt öt újranyomása jelent meg, az év regényévé választották, […]
-
Moldova György: Negyven prédikátor
A Negyven prédikátor című kötet témaválasztását és nyelvi megformáltságát tekintve egyaránt jelentősnek számít Moldova György szépirodalmi munkásságában: a szerző kevés történelmi regényeinek egyike; […]
-
Végel László: Neoplanta, avagy az Ígéret Földje
Újvidék latin nevének címbe emelése konkretizál: rámutat a városra, amelynek a történetét beszéli el az ekként műfajtípusát is megjelölő regény. Bibliai toposzt megnevező alcíme ugyanakkor a […]
-
Déry Tibor: Niki
Déry kisepikai írásai közül az egyik legnagyobb szakmai és olvasói sikert a tizennyolc nyelvre lefordított Niki aratta. Az író 1955 végén vetette papírra a művet, amely először az Új Hang folyóiratban[…]
-
Borbély Szilárd: Nincstelenek
A regénynek óriási sikere volt: tizenkét országban fordították le, itthon gyors egymásutánban öt kiadást ért meg, különböző fórumok, lapok olvasói az Év Könyvének választották. Írókollégák méltatták a[…]
-
Bartis Attila: A nyugalom
Bartis Attila második regénye folytatja A sétában (1995) már bejáratott önéletrajzi fikciós szólamot: a narráció az A nyugalomban szintén E/1-es, amely a főszereplő és az elbeszélő szólamának […]
-
Fekete Gyula: Az orvos halála
A Rákosi-kor ideológiája az új társadalmi rend pozitívnak minősített, új típusú hőseit kívánta középpontba állítani. Kedvelte a nagyregényformát, amely utópikusan elvezethet egy ideális világba. A […]
-
Gergely Ágnes: Őrizetlenek
Gyanúsak azok a könyvek, amelyeknek a végén könnybe lábad az olvasó szeme: hatásvadásznak, érzelgősnek, romantikusnak, korszerűtlennek gondolhatjuk az ilyen regényeket. Különösen akkor, ha ehhez egy […]
-
Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét
Sánta Ferenc Erdélyben született, tizenhét éves koráig ott is élt, szemléletének formálódásában jelentős szerepet játszott a kolozsvári unitárius kollégium. Életrajzi élményei közül a társadalomban […]
-
Karátson Gábor: Ötvenhatos regény
Szerteágazó életmű központi darabja az Ötvenhatos regény. Karátson Gábor nemcsak író volt, festő, fordító, környezetvédő is. Bár fiatalon írói-költői tervei vannak, az ’56-os forradalomban való […]
-
Mándy Iván: A pálya szélén
A negyvenes évek korai regényei, a negyvennyolcban elnyert Baumgarten-díj és a Vendégek a Palackban (1949) elbeszélései után az 1957-ig tartó időszak az emberi és művészi létbizonytalanság korszaka a […]
-
Zalán Tibor: Papírváros I. kimerülve
Páratlan, az elmúlt évtizedek magyar prózairodalmában valószínűleg egyedülálló a költő Zalán Tibor Papírváros c. (egy lassúdad regény alcímű) írói vállalkozása, amely az egyébként is sokműfajú […]
-
Cseres Tibor: Parázna szobrok
Interjúk sora tanúsította, mekkora lelkiismereti terhet vett magára Cseres Tibor, amikor csak a magyarok háborús felelősségét kutatva írta meg a Hideg napokat. Már az újvidéki vérengzéssel való […]
-
Rónay György: A párduc és a gödölye
Rónay György sokfelé ágazó életművében a költészet, a fordítás, az esszé mellett kezdettől jelen van a regény. Első ilyen műve, a Keresztút 1937-ben jelenik meg. Eleinte egy-két évente, a háború után […]
-
Nádas Péter: Párhuzamos történetek
Nádas Péter rendhagyó családregénye az úgynevezett rövid 20. századot (1914–1989) középpontba állítva dolgozza fel a magyar történelem meghatározó eseményeit. A szereplők személyes nézőpontjából és a […]
-
Bartók Imre: A patkány éve
A Virágba borult világvége regénytrilógia első darabjaként A patkány éve jól jelzi azt a változást, amely a 2010-es évek fiatal prózaíró nemzedékének a hagyományhoz való hozzáállásában történt. Ma már[…]
-
Térey János: Paulus
Irodalmunk 1990-es évekbeli átalakulása után a posztmodern korszak egyik igen fontos, az újítási módokat összefoglaló műveként értékelte a kritika Térey Paulusát. Egyrészt irodalmi hagyományaink […]
-
Határ Győző: Pepito és Pepita
1945 húsvétján három nyulat vásárol a piacon Pepito, más néven a Hárfás. Az egyiket a Pepitónak anyai szeretettel gondját viselő Bábikának viszi; ők laknak együtt a húsz emelet magas óratorony […]
-
Garaczi László: Pompásan buszozunk
A 2010-es évek végére ötrészessé bővült Egy lemur vallomásai második kötete a Pompásan buszozunk. Míg az első, a Mintha élnél a születést és a gyerekkort idézte meg, addig ez egy igazgatói megrovás […]
-
Temesi Ferenc: Por
Első nagyregényén dolgozva vált az íróban meghatározóvá az a nézet, hogy a világnak nincsen centruma, minden periféria. Szakított az európai kultúra többek által már megkérdőjelezett Nyugat-centrikus […]
-
Lőrincz György: Pusztulás
Tamási Áron, Szabó Dezső és Sütő András szépprózai örökségének folytatójaként kizárólag szülőföldje, a Székelyföld múltját és jelenét örökíti meg riportjaiban, elbeszéléseiben és regényeiben Lőrincz […]
-
Somlyó György: Rámpa
Az író többszöri sikertelen nekifutás után, 1981 és 1983 közt vetette papírra a zsidóüldözések során szerzett személyes tapasztalatait, tehát majd negyven év távlatából dolgozta fel életének […]
-
Szabó Magda: Régimódi történet
Szabó Magda két verseskötet (Bárány, 1947; Vissza az emberig, 1949) és nyolc év szilencium után regény- és drámaíróként folytatta pályafutását. A Freskó (1958) és Az őz (1959) hozta meg számára az […]
-
Fehér Béla: Romfürdő
Önvallomásaiból tudható, hogy a Magyar Nemzet c. napilapnál dolgozó Fehér Béla véletlenül, mintegy biztatásra vált íróvá. Debütálásként a Zöldvendéglőt, az első prózakötetet említi, s hogy a benne […]
-
Tolnai Ottó: Rovarház
Tolnai Ottó regénye az újvidéki Forum Könyvkiadó 1968. évi regénypályázatára íródott, és díjat ugyan nem kapott, csupán közlésre megvásárolt pályamű lett, az irodalomtörténeti összegzések szerint […]
-
Fejes Endre: Rozsdatemető
A regényt indító, mottószerű Pascal-idézet a gondolkodás erkölcsi kötelességére hívja fel a figyelmet, hogy utána korántsem létfilozófiainak nevezhető kérdésekkel találja szembe magát az olvasó. A mű […]
-
Nádas Péter: Saját halál
Az irodalomnak mint nyelvi megnyilatkozásnak az egyik alapvető tétele, hogy senki nem képes a saját haláláról tanúságot tenni: a beszédben lehetséges a hiány, de a hiányban, a távollétben senki nem […]
-
Talamon Alfonz: Samuel Borkopf: Barátaimnak egy Trianon előtti kocsmából
„Talamon Alfonz a modern próza sokféle fekvésében tud ugyan beszélni, de mindig csak arról beszél, amit neki kell mondania” – írta Domokos Mátyás az akkor mindössze huszonkét éves író első kötetéről, […]
-
Márai Sándor: San Gennaro vére
Márai Sándor 1948-ban elhagyta Magyarországot, mint kiderült, végleg. Az emigráció kényszer volt számára:„Az író, aki az anyanyelv rejtettségéből kilép a világba, néma énekes marad. De még mindig […]
-
Füst Milán: A sanda bohóc, Goldnágel Efráim csodálatos kalandjai
A sanda bohóc Füst Milán egyik legkülönösebb műve. A szerző legjelentősebb prózai alkotásának, A feleségem történetének harmadik kiadásával, az Ez mind én voltam egykor első részével, illetve az […]
-
Parti Nagy Lajos: Sárbogárdi Jolán: A test angyala
A regény első részlete eredetileg 1990-ben, a Jelenkor folyóirat hasábjain látott napvilágot. A szöveget a fiktív szerző levele kísérte, melyet Balassa Péternek írt. A korszak egyik legelismertebb […]
-
Nagy Zoltán Mihály: A sátán fattya
A második világháború után a Szovjetunióhoz csatolt Kárpátalja magyarsága első éveinek súlyos tragédiáit mutatja be a szerző negyedik könyve. A Szovjetunió megszűnését követően a kárpátaljai irodalom […]
-
Szabó Gyula: A Sátán labdái I.
Szabó Gyula elsőként a székely falu második világháború utáni átalakulásának, a szövetkezetesítés korának hiteles, a proletkult követelményeit figyelmen kívül hagyó nagyepikai ábrázolásával (Gondos […]
-
Krasznahorkai László: Sátántangó
Krasznahorkai László első regénye 1985-ben jelent meg. Már akkor rendkívül pozitív kritikai visszhang övezte, korszakos műként tárgyalták, és a szöveget elemző kedv nem csökkent a későbbiekben sem; […]
-
Mészöly Miklós: Saulus
Rövid terjedelme ellenére a leggazdagabb motívum- és jelentéshálózattal bíró Mészöly-alkotás. Ehhez nagy mértékben hozzájárul a témaválasztás: az író azt a folyamatot ragadja meg, amely során Saulból,[…]
-
Krasznahorkai László: Seiobo járt odalent
Krasznahorkai László életművében Az urgai fogoly (1992) megjelenése új korszakot nyitott, és ennek az új szakasznak az egyik darabja többek között az Északról hegy, délről tó, nyugatról utak, keletről[…]
-
Bodor Ádám: Sinistra körzet
Az elsőrangú novellistaként számon tartott Bodor Ádám számára az igazi szakmai áttörést legtöbbre értékelt prózaműve, a Sinistra körzet hozta meg. A regény sikerét jól mutatja, hogy rövid időn belül […]
-
Páskándi Géza: A sírrablók
Páskándi Géza a romániai börtönévek (1957–1963) és az ezt követő közlési tilalom (1963–1965) után mindhárom műnemben jelentőset alkotott, nem egy esetben stíluskezdeményező íróként lépett föl, amit a […]
-
Dobos László: Sodrásban
Egy interjúban azt fejtegette az író, hogy művével a személyi kultuszt és a maga nemzedéke indulásának „naiv hitét, hiszékenységét, lelkesedését, rózsaszín árnyaltságát” akarta kifejezni, méghozzá egy[…]
-
Kertész Imre: Sorstalanság
A Sorstalanság Kertész Imre legsikerültebb regénye, életművének legfontosabb és legtöbbre értékelt alkotása. A szerző első műveként jelent meg, ma mind egyedülálló művészi megformáltságánál, mind a […]
-
Szentkuthy Miklós: Szent Orpheus Breviáriuma
Szentkuthy Miklós a magyar regényirodalom jelentős megújítóinak egyike, művei ma már számos nyelven olvashatók; elképzelhető, hogy ha regényei megírásuk után azonnal eljutnak a külföldi olvasókhoz, […]
-
Thurzó Gábor: A szent
Az 1960-as évek közepének egyik visszhangos irodalmi eseménye Thurzó Gábor A szent című regényének a megjelenése volt, melyről – az író egyik nyilatkozata szerint – már a gépírónője megállapította, […]
-
Szilasi László: Szentek hárfája
Szilasi László első egyéni szépírói munkája a történelmi (szociografikus) regény és a metafizikai detektívregény elemeit vegyíti, eközben pedig a fikció és a valóságra vonatkoztatás viszonyait is […]
-
Iancu Laura: Szeretföld
A Szeretföld a korábban elsősorban költőként, néprajztudósként és népmesegyűjtőként ismert Iancu Laura első nagyobb terjedelmű prózai munkája. A szöveg műfaji értelemben a novellaciklus és a zártabb […]
-
Cserna-Szabó András: Szíved helyén épül már a Halálcsillag
A novellás-, esszé- és receptkötetek után a Szíved helyén épül már a Halálcsillag Cserna Szabó András első regénye, amely intellektuális lektűrként tálalja magát, és a „regény a regényben” technikát […]
-
Benedikty Tamás: Szuvenír
A szerző Illyés Gyula-díjának átadásakor Ács Margit hangsúlyozta: a Szuvenír az a regény, amelyet „mindig számon szoktak kérni a kortárs magyar irodalmon: a forradalom hiteles megörökítése”. […]
-
Duba Gyula: Téli áradás
Az életmű fogadtatástörténetében szinte közhelyként tér vissza, hogy a szlovákiai magyar szerző jószerével csak magáról ír. Jellemző, hogy ahol e felfogás egyoldalúságát panaszolja a szerző (Emlék és […]
-
Kalász Márton: Téli bárány
Kalász Márton önéletrajzi ihletésű regénye két dél-baranyai német család, s rajtuk keresztül egy többnemzetiségű (németek, magyarok, szerbek, sokácok, zsidók, cigányok), de javarészt svábok lakta falu[…]
-
Esterházy Péter: Termelési-regény
A Fancsikó és Pinta (1976) és a Pápai vizeken ne kalózkodj (1977) köteteket követően Esterházy Péter számára a Termelési-regény hozta meg az országos ismertséget. A regény nemcsak másfajta […]
-
Márton László: Testvériség
Márton László történelmi témájú művei közül kiemelkedik a Testvériség regényciklus, amely a török hódoltság idejét a barokk kulturális emlékezetével összekapcsolva teszi prózafikció tárgyává. A mű […]
-
Csiki László: Titkos fegyverek
Az 1984-től Magyarországon élő Csiki László, vallomása szerint, „megszenvedett józansággal” költőként, próza-, dráma- és esszéíróként is mindvégig Erdélyről akart írni. Regényeire azonban nem kevésbé […]
-
Kristof, Agota: Trilógia
Kristóf Ágota 1956-ban hagyta el Magyarországot, majd Svájc francia nyelvű részén élt. Franciául írt regényei Agota Kristof névvel Párizsban jelentek meg. Legnagyobb sikere A nagy füzet (Le grand […]
-
Dobozi Eszter: Túl a rákbarakkon
„Itt már sír reng minden ágy körül. / A hús sárrá terül. A hő tűnik. / Nedvek csörgedeznek szét. Hív a föld” – Dobozi Eszter mottóként választotta regényéhez Gottfried Benn Férj és feleség átmegy a […]
-
Kukorelly Endre: TündérVölgy
Korabeli kritikusainak egybehangzó ítélete szerint a TündérVölgy Kukorelly Endre (addigi) legjobb könyve. Az eleinte csak költőként számon tartott szerző első prózai munkájáról írva az értelmezők […]
-
Ignácz Rózsa: A vádlott
A Nemzeti Színház erdélyi származású színésznője 1937-ben jelentette meg első könyvét, az Anyanyelve magyart (1937), amely tizenhat kiadást ért meg. További regényei – többek között Született […]
-
Bereményi Géza: Vadnai Bébi
Eredetileg egy, a második világháború alatti Budapesten játszódó film forgatókönyvének szánta a szerző a később regénnyé átdolgozott művét, de a szövegen továbbra is érződik a filmes gondolkodás, sőt […]
-
Sigmond István: Varjúszerenád
Sigmond István nehezen besorolható szerző. Ennek oka nemcsak regényvilágának és nyelvezetének egyediségében, az abszurd és a groteszk határmezsgyéjén játszó stílusában rejlik, hanem a megkésett írói […]
-
Czakó Gábor: Várkonyi krónika
Ez a mű az író ötödik regénye, mely alcíme szerint krónika. Már a szókettőzés is arra utal, hogy a komikum különböző formái, s főként a humor fontos szerepet játszik az alkotásban. Ebben az esetben a […]
-
Méliusz József: Város a ködben
Méliusz József az 1929 nemzedékének nevezett generációs hullámmal tűnt fel az Erdélyben 1918 után lassan kibontakozó magyar szellemi életben. Irodalmi publicisztikáját 1929-ben […]
-
Wodianer-Nemessuri Zoltán: Végvidék
Wodianer-Nemessuri Zoltán önértelmezésében történelmi tényregénynek nevezte művét. A török korban játszódó történet legfontosabb inspirálója Móricz Zsigmond Erdély című műve – továbbá Gárdonyi Géza […]
-
Domahidy András: Vénasszonyok nyara
Domahidy András az ötvenes évek végén tűnt föl írásaival az emigráns irodalom egyik jelentős folyóiratában, az Új Látóhatárban. Ekkor már Ausztráliában élt, miután 1948-ban elhagyta Magyarországot. […]
-
Bólya Péter: A veréb századik lépése
Bólya Péter kisregényének erős az önéletrajzi háttere. Az író-orvos alteregójának is tekinthető Berecz László elsőéves szegedi orvostanhallgató. Az ő két hónapjának – 1963. szeptember közepétől az év […]
-
Bodor Ádám: Verhovina madarai
A Verhovina madarai a Bodor-próza minden jól ismert egyedi karakterjegyét magán hordozza, ennélfogva az epikai világalkotás korábbi regényekben kidolgozott modelljének egy újabb példájaként vehető […]
-
Galgóczi Erzsébet: Vidravas
Sokatmondó tény, hogy az író búcsúztatásakor az életműből több nekrológ is éppen ezt a regényt emelte ki. Juhász Béla azt hangsúlyozta, hogy Galgóczi „az epikát szikkasztó jelenségek idején is […]
-
Tamás Menyhért: Vigyázó madár
Tamás Menyhért 1940-ben született a bukovinai Hadikfalván, ahová ősei a hírhedt 1764-es siculicidium miatt menekültek Erdélyből. Alig volt egyesztendős, amikor közel húszezer ember indult el, hogy […]
-
Darvasi László: Virágzabálók
Darvasi László első nagyregényének (A könnymutatványosok legendája, 1999) hatalmas sikere után épp egy évtizedet kellett várni a következő regényre, hiszen a szerző érdeklődése ezt követően egy időre […]
-
Cseres Tibor: Vízaknai csaták
A terjedelmében is monumentális, több mint nyolcszázötven oldalas regényt az életmű csúcsaként, az író legnagyobb vállalkozásaként, egyszersmind az élő irodalom egyik legfontosabb műveként méltatta a […]
-
Kodolányi János: Vízözön
Kodolányi mitikus tetralógiája megírását a második világháború végén, a budapesti ostrom idején határozta el. A világégés kataklizmáját, a régi világrend megszűnését s az új kialakulását, magát az […]
-
Bálint Tibor: Zarándoklás a panaszfalhoz
Bálint Tibor második nagyregényében a lidércnyomásos ötvenes évek elevenednek meg. Hasonló eposzias szemléleti tágassággal és elementáris hatással, mint az előző évtizedek élményrengetege a Zokogó […]
-
Bálint Tibor: Zokogó majom
Az erdélyi magyar irodalomban a hatvanas években lezajló modernizációs folyamatot esztétikai „nagykorúsodásnak” és „korváltásnak” tekintették már az akkori kritikusok is. A második világháború vége […]
-
Albert Gábor: Zsákutcák hősei
Albert Gábornak az 1986-os írószövetségi közgyűlésen a kádári diktatúrát élesen bíráló fölszólalása miatt az évtizedben a rendszerváltozásig nem jelenhettek meg könyvei. A nyolcvanas években az író […]
-
Mándy Iván: Zsámboky mozija
A Népszabadság recenzense értetlenül alulértékeli megjelenésekor a művet, lényegében azt mondja, hogy az anyag nem érdekes, „csak” jól van megírva. „Ennyi, nem több. Rutinosan, nagy biztonsággal […]
-
Pusztai János: Zsé birtoka
Közel ezeroldalas Önéletrajzában (1999) pályafutását bőségesen dokumentálva hosszan elidőzik a szerző regénye, a Zsé birtoka születésének előzményeinél és körülményeinél. A korabeli romániai magyar […]
-
Méliusz József: Zsilava nem volt kávéház
Méliusz József Zsilava nem volt kávéház című regénye a Szolzsenyicin nevével fémjelezhető börtöntematikájú irodalom vonulatába sorolható. A GULAG szigetcsoportot író Szolzsenyicin az igazság […]