súgó szűrés
keresés

Láng Zsolt: Bestiárium Transylvaniae

alcím
Az ég madarai
Szerző
Láng Zsolt
Kiadás éve
1997
Műfaj
regény
Kiadás helye
Pécs
Kiadó
Jelenkor Kiadó
Oldalszám
239
A szócikk szerzője
N. N.

Láng Zsolt több mint egy évtizedes írói munkával megalkotott nagyszabású epikai vállalkozásának egyik legfontosabb poétikai újítása a történelmi hitelesség igénye nélkül felidézett historikus régmúlt, valamint a valóság- és cselekményformáló természetfeletti erők együttes ábrázolásában ragadható meg. A magyar prózahagyományban előzmény nélkülinek tekinthető írói alkotástechnika mindezt rendhagyó módon valósította meg, amikor a történelem genealógiai jelentését az emberi és állati létmódot összekapcsoló mágikus világkép egészében vitte színre. A regényműfaj megújításának igényét a szerző ugyanakkor nem a történelem iránti érdeklődésre vezette vissza, művészi gyakorlatában képzelet és valóság szembeállítását egy harmadik (mágikus) alternatíva révén, a „tükör valóságának valóságát” ábrázolva kívánta meghaladni.

A regény architextuális irodalmi mintája a valós és képzelt állatokról szóló példázatok gyűjteménye, a magyar irodalomban a 16–17. században megjelenő bestiárium volt. A morális tanulságot közvetítő régi bestiáriumok tetralógiaként általában a négy őselem (levegő, tűz, víz, föld) alapján épültek fel. Prózaművéhez Láng elsősorban az első magyar nyelvű állattani könyv, Franzius Farkas Egy jeles Vad-Kert, avagy az oktalan állatoknak könyvekbe foglaltatott teljes históriája (1702) öt kötetes munkáját használta fel, de a bestiáriumok mellett Kemény János önéletírása, Gelei és Apáczai históriái, valamint Borges Képzelt lények könyve is fontos inspirációs forrást jelentett számára.

Bestiárium Transylvaniae metafikcionális felépítéséből adódik, hogy az ábrázolt történelmi világ esztétikai illúziójának megteremtésekor a fantázia saját fikcióképző karakterét mágikus jelentésében aktualizálja. Láng epikai művében a különböző fantasztikus állati lények és a szenvedélyeiknek kiszolgáltatott emberi szereplők egyaránt az imaginárius mágikus hatalmának alávetett lélekvilág részesei. A mágia a lélek fölött a vágy erejénél fogva gyakorol hatalmat, ezért válhat a szerelem a cselekmény legfőbb mozgatórugójává, amelyben a vágybeteljesülés az érzéki test szenvedéstörténeteként beszélhető el.

A regény legfontosabb művészi kifejezésmódját az emberi és állati világ határait egymásba nyitó, átjárhatóvá tevő bestialitás jelenti. A műben az elállatiasodott ember és az emberi vonásokkal felruházott állat a test anyagi valóságába alámerült lélek animális létállapotát jelenítik meg, melyet a szöveg az érzéki excesszusok kimerítő és széles körű stiláris leírásai révén közvetít. A vágyéletnek kitett test integritásának mágikus-démonikus erők általi felemésztése az ismétlődő kegyetlen mészárlásokban, véres kivégzésekben, a zabolátlan szenvedélyek tobzódásában, valamint a mértéktelen kulináris élvezetekben, féktelen ivászatokban egyaránt megjelenik.

Láng erdélyi bestiáriumának első része, Az ég madarai (1997) tizenkét fejezetcímében egy-egy madárnév szerepel. A kötet mitikus ornitológiájában az állatok nem csupán illusztratív funkcióval bírnak, hanem az Erdélyi Fejedelemség 1540 és 1690 közt játszódó eseményeinek alakítóiként kapnak szerepet. A cselekmény Sapré báró Vidrányi Xénia iránt érzett szerelme köré épül, a báró első lánykérésének kudarcát politikai, alkímiai, mágikus praktikák és machinációk révén próbálja feledtetni. A mű zárásában a harmadik fontos szereplőre, Péter páterre hárul a szemtanú feladata, neki kell közelről végignéznie, miként valósul meg látványos ceremoniális külsőségek között a szerelmi egyesülés Sapré és Xénia egymásra szegezett testének kereszthalálában.

A hat év várakozás után, 2003-ban kiadott A tűz és a víz állatai az ortodox szerzetes Eremie útjáról szól, aki 18 évesen maga mögött hagyja a hegyi kolostor aszketikus közegét, s a Moldvai vajdaság hétköznapjainak profán világába alászállva jut el a női test érzéki megtapasztalásáig. A narratív alaphelyzet szerint Eremie egy ismeretlennel folytatott beszélgetésben meséli el életét, melynek részét alkotja a tűz angyala általi elragadtatásban feltáruló Vazul/Despotes 16. századi betéttörténete is. A szöveg megidézi Az ég madarai kötetét, amelyet a főszereplő akkor vásárol meg, mielőtt az állatkertben szembesül vele, hogy a mágikus szabadság „szárnyas lényei” miként sínylődnek immár bezárt rabként ketreceikben.

A harmadik kötet, A föld állatai (2011) Szatmárnémetiben játszódik, ahol a magyar líceum diákéletének ábrázolása szorosan kapcsolódik a Ceauşescu-diktatúra utolsó időszakához. Az állatvilág ezúttal a város főtere alatt élő patkányok életén keresztül jelenik meg a műben. A női főszereplő története az 1989-ben kitört forradalommal zárul, a történelmi fordulópont egybeesik azzal a pillanattal, amikor Bori sikeresen kimenekíti szerelmét Kharisz, a város alatt élő víznyelő szörny birodalmából.

Láng Zsolt műve a lélek szabadulásvágyának katartikus történetét a mágikus képzelet nyelvén adja elő. Lenyűgöző epikai világot tár az olvasó elé, ahol az embert az állatok mint „a teremtés eikón legomenonjai” kísérik végig útja során.

Teljes kiadás: Bestiárium Transylvaniae I–III.
I. Az ég madarai. Pécs, 1997, Jelenkor, 239 p.
II-III. A tűz és a víz állatai. Pécs, 2003, Jelenkor, 403 p.
IV. A föld állatai. Pozsony, 2011, Kalligram, 310 p.

Irodalom

Láng Zsolt, A valódi regény, Forrás, 2002/6.

Láng Zsolt, Kaland, rejtély, izgalom és még valami, Élet és Irodalom, 2001/23.

Csaplár Vilmos - Darvasi László - Láng Zsolt - Lengyel Péter, A történelem visszatérése az irodalomba. Lettre-beszélgetés a Kortárs Irodalmi Központban. 1998. október 17., Magyar Lettre, 1999/32.

Nagy András, Madárijesztés, (Láng Zsolt: Az ég madarai), Holmi, 1999/3.

Márton László, Néma anyának beszédes fia, Élet és Irodalom, 2003/24.