súgó
keresés

Horváth Péter

(1975)

Irodalomtörténész, a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal tanácsosa.

Fő kutatási területe Kertész Imre életműve, a modern kontinentális filozófia és a művészetelmélet.

Kapcsolódó szócikk(ek)

  • Kertész Imre: A kudarc

    A Kertész-életmű egyik legjelentősebb prózaírói teljesítménye, A kudarc több mint tíz évnyi hallgatás után látott napvilágot. A mű elsősorban kompozicionális összetettségénél fogva különleges darabja […]

  • Kertész Imre: Az angol lobogó

    Kertész művei közt Az angol lobogó egyike azon ritka írásoknak, melyeknek nem a holokauszt közvetlen irodalmi feldolgozása jelenti a témáját. A műfaját tekintve leginkább hosszú novellaként olvasható […]

  • Kertész Imre: A végső kocsma

    Kertész prózaírásában A végső kocsma a pálya utolsó periódusban kiteljesedett azon műformái körébe tartozik, amelyek egy fiktív történet elbeszélése helyett a világ- és önértelmezés igényével íródott,[…]

  • Spiró György: Fogság

    Spiró írói pályáján az Ikszekhez hasonló zajos siker a 24 évvel később megjelent Fogság fogadtatását kísérte. Az egy év alatt hét kiadást megért regény recepciójához ezúttal nemzetközi szakmai […]

  • Spiró György: Csirkefej

    A magyar drámakultúra nyolcvanas évekbeli művészi megújításában fontos kezdeményező szerep jutott Spiró György drámaírói tevékenységének. Ebben az időben született színházi munkái közül az emberi […]

  • Spiró György: Ikszek

    Spiró György műfajokban gazdag életművén belül a nagyszabású prózai művek kitüntetett helyet foglalnak el; ezek közül is kiemelkedik az Ikszek című regény. A szerző három évet dolgozott a kritikusok […]

  • Kertész Imre: Sorstalanság

    A Sorstalanság Kertész Imre legsikerültebb regénye, életművének legfontosabb és legtöbbre értékelt alkotása. A szerző első műveként jelent meg, ma mind egyedülálló művészi megformáltságánál, mind a […]

  • Kertész Imre: Gályanapló

    Kertész írói pályáján a rendszerváltozás körüli években következett be az igazi szakmai áttörés, munkájának hazai és külföldi elismerése. Ezzel párhuzamosan a művészi kifejezésmód terén is érdemi […]

  • Déry Tibor: Niki

    Déry kisepikai írásai közül az egyik legnagyobb szakmai és olvasói sikert a 18 nyelvre lefordított Niki aratta. Az író a művet 1955 végén vetette papírra, amely először az Új Hang folyóiratban jelent […]

  • Déry Tibor: A kiközösítő

    A történeti források szerint a Római Birodalom egyik legelismertebb hitszónoka és egyházi méltósága Aurelius Ambrosius (335–394) volt, akit 373-ban császári kormányzóból egy gyermeknek tulajdonított […]

  • Déry Tibor: Ítélet nincs

    A G. A. úr X-ben megjelenése után Déry pályáján jelentős változás következett be, ezt jelzi, hogy 1965 után az író nem vállalt többé nyilvános szereplést, és visszavonult az irodalmi életből. A […]

  • Márton László: Átkelés az üvegen

    A Márton-életmű talán legellentmondásosabb, esztétikai értékei tekintetében mindmáig leginkább vitatottnak ítélt prózai alkotásaként az Átkelés az üvegent tartja számon a recepció. Nagyrészt az […]

  • Márton László: A nagyratörő

    Márton László tizenöt évet átfogó drámaírói életművét három kötet, a Lepkék a kalapon (1987), a Carmen (1991) és A nagyratörő (1994) fémjelzi. A szerző alkotói figyelme a provokatív, avantgárd […]

  • Márton László: Testvériség

    Márton László történelmi témájú művei közül kiemelkedik a Testvériség regényciklus, amely a török hódoltság idejét a barokk kulturális emlékezetével összekapcsolva teszi prózafikció tárgyává. A mű […]

  • Déry Tibor: Szerelem

    Déry legjelentősebb novelláskötetét 1963-ban adták ki, a megjelenést kísérő várakozást jól jelzi, hogy a több mint tízezer példányban kinyomtatott mű két nap után elfogyott. Az író számára ez a prózai[…]

  • Déry Tibor: G. A. úr X.-ben

    Déry írói életművében az egyik legrendhagyóbb művészi megformáltságú, maradandó értékű prózai alkotásnak a G. A. úr X.-ben tekinthető, melyet A kiközösítő mellett mindmáig a kései pályaszakasz […]