súgó
keresés

Forum Könyvkiadó

A Forum Könyvkiadó 1957. február 8-án alakult Jugoszláviában, Novi Sadon (Újvidék). 2008. július 1-jétől Forum Könyvkiadó Intézetként működik, alapítója a Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza és a Magyar Nemzeti Tanács. Székhelye Újvidék (Szerbia).

A jugoszláviai / szerbiai / vajdasági / délvidéki magyar írók legfontosabb szellemi műhelye. Fennállása óta több mint kétezer művet jelentetett meg. A Forum kiadásában jelenik meg Kárpát-medence legrégebben, 1934-ben indult magyar irodalmi folyóirata, a Híd és az 1971-ben indult Létünk, a vajdasági magyar tudományosság műhelye. A Forum évente három rangos elismerést oszt ki: a Híd Irodalmi Díjat, a Forum Képzőművészeti Díjat és a Vajdasági Magyar Művészeti Díjat.

Kapcsolódó szócikk(ek)

  • Fehér Ferenc: Akác és márvány

    Fehér Ferenc költészetére az 1970-es évek elején Nagy László hívta fel a figyelmet, mondván, a magyar költészet realista értékeit őrzi. Válogatott verseinek gyűjteménye, az Akác és márvány egyben az […]

  • Tari István: Akarsz egy Jugoszláviát?

    Tari István az 1970-es évek közepétől kezdődően majd két évtizeden át az újvidéki Képes Ifjúság című lap munkatársa volt. Az ifjúsági hetilap nemcsak arról vált ismertté, hogy helyt adott az avantgárd[…]

  • Gion Nándor: Az angyali vigasság

    A szerzői fülszöveg szerint Az angyali vigasság című kötet „folytatása” A kárókatonák még nem jöttek vissza (1977) és a Sortűz egy fekete bivalyért (1982) című ifjúsági Gion-regényeknek, még ha […]

  • Domonkos István: Áthúzott versek

    Domonkos István első kötetét, a Rátkát az a bizonyosság járja át, hogy a dolgok lényege hitelesen megnevezhető, az ismeretlen tudattartalmak felszínre hozhatóak, a létezés egészéhez közel lehet […]

  • Hornyik Miklós: Beszélgetés írókkal

    A Beszélgetés írókkal kötet tíz interjút tartalmaz, amelyek 1967 és 1979 között készültek. Hornyik Miklós újvidéki kritikus és szerkesztő Füst Milánt, Déry Tibort, Weöres Sándort, Örkény Istvánt, […]

  • Tari István: Betakarják az eget

    Tematikai és poétikai fordulatokban gazdag költői utat tett meg Tari István első, 1979-ben megjelent Térzene a majomszigeten című kötetének megjelenése óta. A kisvárosi gyermek- és kamaszkor […]

  • Balázs Attila: Cuniculus

    Több mint négy évtized múlt el Balázs Attila első regénye, a Cuniculus megjelenése óta, de szinte minden újabb művének, még 2008/2010-es történelmi regényének, a Kinek Észak, kinek Délnek a kritikai […]

  • Szirmai Károly: A csend víziói

    Szirmai Károly a vajdasági magyar irodalom különös egyénisége. Egy Újvidék melletti faluban, Temerinben született, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, 1914-ben szerzett jogászdoktori címet. A […]

  • Kontra Ferenc: Drávaszögi keresztek

    Kontra Ferenc első regénye a Forum Könyvkiadó 1987. évi regénypályázatán nyert első díj jóvoltából először 1988-ban jelent meg. A Drávaszögi keresztek egy meg nem nevezett baranyai magyar faluközösség[…]

  • Herceg János: Ég és föld

    A faluba megérkezik a trupp. A cirkuszi sereglet elvegyül a lakossággal, toboroz az esti előadásra. Ezzel a jelenettel kezdődik Herceg János Ég és föld című regénye, amelyet a korabeli kritika […]

  • Végel László: Egy makró emlékiratai

    „Szabad, szép könyv. (Weöres lelkesedett érte.) Talán az egyetlen ’68-as magyar regény. Egyáltalán, ’68 szelleméből innét tudhatunk meg a legtöbbet” – olvashatjuk negyedik kiadása (2017) borítóján […]

  • Sinkó Ervin: Egy regény regénye 1-2.

    Az Egy regény regénye egy különös sorsú író különös sorsú kéziratának története. Sinkó Ervin 1898-ban Spitzer Ferencként látta meg a napvilágot Apatinban. Húszévesen Budapestre megy, ahol aktívan […]

  • Böndör Pál: Eleai tanítvány

    Négy korábbi verseskötetből (Karszt, 1974; Vérkép, 1978; Jégverés, 1985; A gázló, 1989) válogatott és kilencvenes években íródott (az akkori keletkezéstörténeti kontextusban: új) verseket (Ördöglakat)[…]

  • Gion Nándor: Ezen az oldalon

    Gion Nándor pályája kezdetétől haláláig (2002) írt novellákat, de az általa összeállított kötetekből látható, hogy többnyire nem magukban, hanem valamely nagyobb egység, novellaciklus, novellafüzér, […]

  • Brasnyó István: Família

    Artisztikum és tudattér – ezek a fogalmak jelentkeznek leggyakrabban a Brasnyó István prózájáról szóló elemzésekben és értelmezésekben (Fekete J., Bori); továbbá utalások a brasnyói „szövegtenger” […]

  • Kontra Ferenc: Gyilkosság a joghurt miatt

    Az 1998-ban megjelent, három novellaciklust és egy színművet tartalmazó Gyilkosság a joghurt miatt c. kötet mind témaválasztása, mind nyelvi megformálása miatt jól tükrözi Kontra Ferenc prózájának […]

  • Juhász Erzsébet: Határregény

    Juhász Erzsébet Határregénye a vajdasági magyar irodalom egyik legtöbbet elemzett és hivatkozott alkotása. Érzékeny kérdéseket fogalmazott meg, amelyek aktuálisak voltak keletkezésének idején. […]

  • Németh István: Házioltár

    A Jugoszlávia széthullásához vezető, 1991-ben kirobbanó háború nemcsak a térség emberének életét változtatta meg és forgatta fel gyökerestül, hanem a vajdasági magyar irodalom jellegére is hatással […]

  • Varga Zoltán: Indiánregény

    Az Indiánregény valójában irodalmi adaptáció, kölcsönvett történet. Varga Zoltán azonban nem Karl May indiánromantikáját akarta feléleszteni, hanem történeti forrásra támaszkodott, az amerikai Dee […]

  • Gion Nándor: A kárókatonák még nem jöttek vissza

    Gion Nándor életművének fontos és integráns részét alkotják az ifjúsági- és felnőttirodalom határán álló regényei: Engem nem úgy hívnak (1970); Postarablók (1972); A kárókatonák még nem jöttek vissza […]

  • Herceg János: Kék nyárfás

    A Kék nyárfás című novelláskötet Herceg János hetvenedik születésnapjára jelent meg. Az életmű összegzéseként tekinthetünk rá, olyan alakokra, témákra, novellaváltozatokra ismerhetünk benne, amelyek […]

  • Domonkos István: A kitömött madár

    A kitömött madár az újvidéki Forum Könyvkiadó 1968-ban meghirdetett, nagy jelentőségű regénypályázatára íródott. Harmadik díjat nyert, ám a recepció egy része azóta is a pályázat legkiemelkedőbb […]

  • Gion Nándor: Latroknak is játszott. Virágos katona, Rózsaméz

    Gion Nándor halála (2002) előtt néhány héttel fejezte be a három évtizedig formált, mégis szorosan egymáshoz kapcsolódó, egymásra épülő részekből álló regényfolyamát (Virágos katona, 1973; Rózsaméz, […]

  • Herceg János: Módosulások

    Menni vagy maradni? – ez a kérdés foglalkoztatja Herceg János regényének szereplőit. A semleges érzelmi töltésű cím nem árul el sokat tárgyáról, értelmezéséhez a szövegben találjuk meg a kulcsot: a […]

  • Juhász Erzsébet: Műkedvelők

    A Műkedvelők főhőse, Sztantits Aurél a két világháború között a vajdasági magyar irodalom megalapításán munkálkodik. Lapot alapít, írásokat javítgat, irodalmi programot hirdet, miközben egyéb napi […]

  • Ladik Katalin: A parázna söprű – Bludna metla

    A költő, performer és színésznő Ladik Katalin költészetét a térségi, azaz a vajdasági magyar irodalom alakulástörténetében elhelyezni szándékozó gondolkodás a „rokontalanok” (társtalanok, outsiderek) […]

  • Domonkos István: Rátka

    A jugoszláviai magyar irodalomban az 1960-as években jelentős változások mentek végbe. A fiatal írók meg akartak szabadulni a konvencióktól, új kifejezésformákat kerestek, az avantgárdra figyeltek, […]

  • Majtényi Mihály: Remények batárján

    A Remények batárján jubileumi novelláskötet, az író hetvenedik születésnapjára jelent meg Major Nándor válogatásában és előszavával. A harmincnyolc novellát tartalmazó kötet címadó szövege A remények […]

  • Tolnai Ottó: Rovarház

    Tolnai Ottó regénye az újvidéki Forum Könyvkiadó 1968. évi regénypályázatára íródott, és díjat ugyan nem kapott, csupán közlésre megvásárolt pályamű lett, az irodalomtörténeti összegzések szerint […]