Erdélyi kastély

A főnemesi származású Podmaniczky Félix a második világháború éveinek egyik sokat foglalkoztatott filmrendezője volt Magyarországon. Olyan művek fűződnek a nevéhez, mint az Erzsébet királyné (1940), a Régi nyár (1941), a Leányvásár (1941) vagy a Lejtőn (1943). Az 1930-as évek második felében Hunyady Sándor több írását is feldolgozták, így született meg a Lovagias ügy (1937), a Havasi napsütés (1941) vagy Podmaniczky első nagyjátékfilmje, az Erdélyi kastély, amelynek a forgatókönyvét Radványi Géza jegyezte.

Az 1930-as években a magyar játékfilmek még ritkán játszódtak Erdélyben (a kivételek közé tartozik Keleti Márton Torockói menyasszonya [1937] vagy Csepreghy Jenő Uz Bencéje [1938]), azonban az 1940. augusztus 30-i második bécsi döntés után megnőtt a számuk, és ezek jelentős részét valóban Erdélyben is forgatták (Szőts István Emberek a havason [1943] című alkotása az elsők közé tartozott). Az Erdélyi kastélyt 1940-ben, még a határváltozások előtt mutatták be a mozik, és a cselekmény ideje valamikor 1920 és 1940 közé tehető, mivel a mozgókép nem pontosította ezt (az 1931-es irodalmi szöveg 1924 környékére helyezi a történések időpontját). A történet szerint egy erdélyi arisztokrata pár (Páger Antal – Tasnády Fekete Mária) házassága válságba kerül részben a birtokot ért anyagi természetű kihívások, részben magánéleti gondok (féltékenység, harmadik fél felbukkanása) miatt, és végül nem sikerül teljeskörűen orvosolni ezeket a problémákat. A magánéleti és a közéleti szál kidolgozása mellett hangsúlyossá válik a karakterábrázolás is, hiszen a kastély vendégei között az erdélyi magyarság és különösen az erdélyi arisztokrácia egyes típusaival találkozunk, és általuk olyan jellegzetes, az adott közeghez kapcsolódó életvezetési stratégiák jelennek meg, mint például a rangon aluli házasság, a vállalkozói tevékenység vagy a „vendégeskedés”.

Az Erdélyi kastélyban a helyi magyarságot két oldalról éri kihívás. Egyrészt Bukarest felől, mivel az ottani központi hatalom el akarja lehetetleníteni az életkörülményeiket (például a földjeik kisajátításával), és így próbálja rávenni őket otthonuk elhagyására. Az 1940 előtt született magyarországi játékfilmek – az 1940 utáni alkotásoktól eltérően – nem tartották lehetségesnek a magyar–román együttműködést. Másrészt a film hőseit Budapest felől is kihívás éri, hiszen Bukarest erőszakos fellépése mellett a Budapest irányából érkező csábító erő is Erdély elhagyására késztet a könnyebbnek látszó élet reményében. Akár erőszakos eszközökkel, akár a csábítás révén, a külső erők tehát Erdély elhagyására akarják rávenni a hősöket, ők azonban vállalva a nehézségeket, az áldozatokat, mégis ott maradnak. További sorsuk viszont igen bizonytalan, hiszen – Hunyady Sándor színművével ellentétben – olyan házaspár áll a középpontban, akiknek az életéből a hosszú együttélésük ellenére még hiányzik az utód. A gyermektelen házasság mint dramaturgiai kiindulópont jelentősen eltér a korabeli magyar játékfilmek családábrázolásától. Hasonló jelenik meg Cserépy László 1944-es Az elsőjében, amely a gyermekért folytatott családi erőfeszítéseket tematizálja. Az Erdélyi kastélyban nem derül ki, miért nincs a házaspárnak gyermeke. Két alternatíva lehetséges. Vagy az addigi életforma következménye a gyermektelenség (a férj dolgozik, távol van és mindig elfoglalt – a feleség otthon tölti idejét), és ez alapján a mű végkifejlete optimistább olvasatot sugall: mivel a finálé után a hősök életformája megváltozik, így a magánéletükre, az intimitásra nagyobb hangsúlyt tudnak helyezi, és az együtt maradásnak pozitív (hosszú távú) hatása is lehet. Vagy pedig biológiai okai vannak az utód hiányának, amely pesszimistább olvasat, hiszen így hiába maradnak együtt, a terméketlenség miatt jövőjük hosszú távon sokkal bizonytalanabb.

A játékfilm stílusa magán hordozza a korai magyar hangosfilm műtermi jellegének a vonásait (operatőri munka, világítás, plánozás stb.), ugyanakkor több jelenetet külsőben, eredeti helyszíneken rögzítettek (havas erdei táj – favágás, romantikus séta). Ezzel magyarázható, hogy a mű stáblistáján két operatőrt is feltüntettek: Icsey Rezsőt és a külső felvételek készítőjét, Fekete Ferencet.