súgó szűrés
keresés

Bari Károly: A varázsló sétálni indul

alcím
Válogatott és új versek
Szerző
Bari Károly
Kiadás éve
1985
Műfaj
vers
Kiadás helye
Budapest
Kiadó
Szépirodalmi Könyvkiadó
Oldalszám
168
A szócikk szerzője
Jánosi Zoltán

Bari negyedik könyve nemcsak addigi munkásságának (Holtak arca fölé, 1970; Elfelejtett tüzek, 1973; A némaság könyve, 1983) válogatása, de tíz új művel kiegészítve a költő addigi alkotói pályájának ívét, újabb poétikai útkereséseinek vonásait is összegzi. Az első két kötet kiemelkedő sikere, majd a szerző társadalmi konfliktusait, illetve magánéleti fordulatait követő, tragikumra hangolt harmadik kötete, A némaság könyve (1983) után A varázsló sétálni indul egyszerre számvetés és szintézis. A korábbi kötetek szerkezeti alapozását újrahangoló, tíz ciklusra tagolt könyv a cigány örökség és a művészi önkifejezés egyre összetettebb forrásaiból táplálkozik. A szerzőnek a Holtak arca fölé kötetéből ismert jellegzetes műfajai mellett (életkép, portré, a cigány történelembe és tudatvilágba sugárzó látomásvers, önbiztató küldetés, vallomás) az újabb kötet cigányfolklórt integráló verses (Csoszrekár, a varjúkirály) vagy prózában megírt mesét (A páva története), gyermekverset (Két gyermekvers Máriusznak), képverset (Falevél; Maszk), továbbá – helyenként az irodalmi művek illusztrációinak tekinthető (A leányrabló fa; Jákob harca az angyallal; Jézus születése) – filcrajzokat is tartalmaz. A cigányfolklór és az etnográfiai motívumok nagy intenzitással formálódnak meg a Mise Dévláért és a Cigánysor soraiban. A történelmi emlékek, tapasztalatok, eredettörténetek, mítosztöredékek, mesék, énekek a szerzőt egyre határozottabb küldetéstudattal szembesítik.

A kötet első részének fő tematikai rétegét a cigánysors mélyvilága adja. A cigánylét megváltoztatására irányuló akarat (Árvák árvája; Ha kopárság küzdene) és e küldetés nehézsége (Cigánytörvény; Nyár a cigánytelepen) egyaránt fontos részeit képezik e verscsoportnak. Egyre katartikusabban képződik meg ugyanakkor a népét a korszerűbb Európába vezetni akaró költő szerepértelmezésének, belső vívódásainak (Motyogva; Azonosítás) és a társadalommal szemben vállalt konfliktusainak (Trónbeszéd; Ne felejtsék el) a megrajzolása is (Száműzetés; A bohóc testamentuma). A külső szorongatások, kényszerek nyomán a versvilág a könyv második felétől a szereptudat krízisének és a bölcseleti igényű önértelmezésének – a kötetcímben is kifejezett – irányába mozdul el (Másnap; Fehér füveken meghálni). A mindenség, a történelem és a személyiség viszonyát kutató gondolati tájékozódás a Pi-kuan és a Szatori című versekben Európán kívüli (zen-buddhista) forrásokat is felmutat.

A kötet időrendjében előre haladva egyre markánsabban szólal meg a szerzőnek a cigánysors szűkebb keretei közül kitörő, fokozatosan a teljes országra kiterjedő, társadalmi változtatást sürgető radikalizmusa is. A szocializmus cigányságot, magyarságot sorvasztó világát számos művében megrázó képekben leplezi le: A „kivégzőudvarnyi ország” (Száműzetés); „szívverések robbanásaitól rettegő ország” (A némaság könyve), „hamuban járkáló ország”, „gumiboton suhogó álmok nyögése” (Jannisz Ritszosz); „kaméleon-libériások”, „selyemsenkik” (Trónbeszéd); „e megmaradt kicsinyke föld fölött delelő ámítások” (Ne felejtsétek el). A cigány és a magyar sors megváltoztatásáért küzdő hang olyan nyíltsággal beszél, amely Baka István, Nagy Gáspár, Oláh János, Petri György, Ratkó József, Utassy József rendszerbíráló verseivel rokonítható. A némaság könyve és a Száműzetés című alkotások a létében fenyegetett Radnóti sorsérzésének (Levél a hitveshez; Hetedik ecloga) közeléből sugárzanak. A népének vágyait kifejező elégedetlenség a cigányság – belső akaratból – sorsot váltani képtelen vonásaival szemben is kritikusan megnyilvánul (Cigánytörvény): „öröklött szavaitokat / megszégyenítik itt és megalázzák kegyetlenül, / és nem mertek megszólalni, és meghalni sem tudtok” (Nyár a cigánytelepen).

A szerelem a költő e kötetében a küldetéses és üldözött sors megtartó védelmezőjévé alakul (Téli napló). Az intenzív képalkotás, a nemzeti és személyes sorstükrözés műfaji-formai szempontból több alkotásban is a hosszúvers bölcseleti stílusjegyeivel telítődik (Száműzetés; Hajnalkötöző; Elégia az éjszakáról). A legnagyobb igényű számvetés ezek közül A némaság könyve, amelyBari számos alapmotívumának drámai hangú szintézise.

Irodalom

Blénesi Éva, Cigánynak lenni, költőnek lenni. Közelítések Bari Károly alkotói világához, Budapest, 2018, Kalligram Kiadó.

Domokos Mátyás, Műbírálatok – kiszabott parcellán. Bari Károly: A varázsló sétálni indul, Kortárs, 1986/2.

Gyurácz Ferenc, Bari Károly: A varázsló sétálni indul, Kritika, 1986/8.

Keresztury Tibor, A varázsló sétálni indul, Alföld, 1986/12.

Mező Ferenc, Végleteken innen és túl. Bari Károly: A varázsló sétálni indul, Új Írás, 1986/2.