Szépirodalmi Könyvkiadó
A Szépirodalmi Könyvkiadó 1950. október 1-jén alapított állami vállalat, felügyeleti szerve a Kiadói Főigazgatóság. Székhelye Budapest, megalakulásakor főszerkesztője, 1957 és 1986 között igazgatója Illés Endre volt. A rendszerváltás után elhalt a tevékenysége.
Kapcsolódó szócikk(ek)
-
Vas István: Az ismeretlen isten
Az inkább költőként, emlékezések írójaként, műfordítóként számon tartott Vas István az értekező műfajokban is jelentőset alkotott, joggal sorolható akár a két háború közt jelentkező nagy esszéisták […]
-
Bálint Tibor: Zokogó majom
Az erdélyi magyar irodalomban a hatvanas években lezajló modernizációs folyamatot esztétikai „nagykorúsodásnak” és „korváltásnak” tekintették már az akkori kritikusok is. A második világháború vége […]
-
Kertész Imre: A kudarc
A Kertész-életmű egyik legjelentősebb prózaírói teljesítménye, A kudarc több mint tíz évnyi hallgatás után látott napvilágot. A mű elsősorban kompozicionális összetettségénél fogva különleges darabja […]
-
Jókai Anna: Napok
Korai regénykísérletek (4447,1968; Tartozik és követel, 1970) után a Napok nagy igényű vállalkozás, az újszerű „lélekregény” kísérlete, hatszáz lapos „tudatáramlás”. A szaggatott mondatok és […]
-
Jókai Anna: Jákob lajtorjája
A Jákob lajtorjája sok tekintetben kapcsolódik előző műveihez, de új formai megoldások és eszmei-világképi kezdemények is jellemzik, amennyiben újfajta viszonyba lép a profán és a szakrális. A […]
-
Jókai Anna: Az együttlét
Az együttlét az irodalompolitika instrukcióit mindig is fenntartásokkal kezelő Jókai Annának az a regénye, amely a „cenzúra”, az „elvárások” minimális figyelembe vételét is mellőzhette. Megírásának […]
-
Galgóczi Erzsébet: Vidravas
Sokatmondó tény, hogy az írónő búcsúztatásakor az életműből több nekrológ éppen ezt a regényt emelte ki. Juhász Béla azt hangsúlyozta, hogy Galgóczi „az epikát szikkasztó jelenségek idején is […]
-
Sarkadi Imre: A gyáva
Csaknem pontosan harminc évvel korábban, 1931 márciusában történhetett hasonló, amikor az íróember végzete elemi erővel hatott alkotása sorsára: Kuncz Aladár váratlan halála nagyjából egybeesett a […]
-
Baka István: Döbling
Baka István számára a harmadik verseskötete hozta meg az elismertséget. Az első közléseivel 1969-ben (a Tiszatájban, Ilia Mihály bevezetőjével) jelentkező költő a kezdetektől egységes […]
-
Szakonyi Károly: Francia tanya
Amikor első kötete, a Középütt vannak a felhők 1961-ben megjelenik, Szakonyi már harminc éves. Ezután sorra jönnek a könyvei, az egy kisregényt és huszonöt elbeszélést tartalmazó Francia tanya ötödik […]
-
Sütő András: Advent a Hargitán
Az 1980-as évekre Sütő András művészetének fő iránya a kisebbségi kiszolgáltatottság elleni küzdelem lett. Esszéiben és drámáiban a romániai magyarság szétszóródása, fogyatkozása és megalázottsága […]
-
Kondor Béla: Boldogságtöredék
Kondor Béla (1931–1972) negyvenéves, országosan ismert festő, grafikus, amikor első verseskötete, a Boldogságtöredék megjelenik, a második, a Jelet hagyni (1974) halála után került kiadásra. Az írásos[…]
-
Marsall László: Szerelem alfapont
A költő elég későn jelentkezett önálló kötettel. Amikor az első könyve, a Vízjelek 1970-ben megjelenik, már harminchét éves. A korban származása is késleltethette beérkezését (apja főszolgabíró volt […]
-
Illyés Gyula: Dőlt vitorla
Az önálló hangot kereső, a klasszikus avantgárdhoz is vonzódó első időszak után Illyés Gyula költészete legalább három nagyobb szakaszra osztható. Az elsőt szükségszerűen 1944 zárja le, a másodikat […]
-
Kormos István: Szegény Yorick
A költő Dülöngélünk című, szakmai elismerést hozó verseskötetét 1949-től igen hosszú szünet követte. 1956-ban, majd 1963-ban szólalt meg néhány verssel, második kötetével csak 1971-ben […]
-
Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét
Sánta Ferenc Erdélyben született, tizenhét éves koráig ott élt. Szemléletének formálódásában jelentős szerepet játszott a kolozsvári unitárius kollégium is. Életrajzi élményei közül a társadalomban […]
-
Sánta Ferenc: Isten a szekéren
Sánta Ferenc kisepikai munkásságának keresztmetszetét adja az Isten a szekéren című válogatott kötet. Az író pályakezdő elbeszélései önéletrajzisággal átitatottan szóltak az életet végigküzdendő […]
-
Vas István: Önarckép a hetvenes évekből
A hetvenes években már élő klasszikus Vas István. 1960 és 1969 között négy új verseskötete jelenik meg (Rapszódia egy őszi kertben 1960; Római rablás 1962; Földalatti Nap 1965; Nem számít 1969). Az […]
-
Vas István: Földalatti Nap
Vas a Földalatti Nap kötetben mindenekelőtt a közelítő öregséggel és elmúlással vet számot. Hisz, hinni akar a személyesség maradandóságában, a halált legyőző értékekben. „Nem akarok / Átlépni sehová,[…]
-
Illyés Gyula: Hajszálgyökerek
A mű előhangja néhány bekezdés után egyértelművé teszi a biológiai fogalom szimbolikus értelmét. Eredetileg egy alig bővebb címváltozat: „A nemzeti érzés hajszálgyökerei”, még korábban „A közösségi […]
-
Hubay Miklós: Hősökkel és hősök nélkül
Hubay Miklós első drámakötete, a Hősökkel és hősök nélkül az 1956-ot követő hat év termését mutatja be, leszámítva a Hősök nélkül című drámát, a huszonnégy éves drámaíró első darabját, mely 1942-ben […]
-
Szakonyi Károly: Harmincnégy ember
A Harmincnégy emberben jelent meg először az Adáshiba, Szakonyi kétségtelenül legsikeresebb drámája. A 2000-es évek közepéig körülbelül kilencven helyen mutatták be Magyarországon és külföldön. Az […]
-
Hubay Miklós: Napló nélkülem
Hubay Miklós nemcsak kiváló drámaíró, de jelentős esszéista is volt: esszéiben szívesen reflektált a dráma lehetőségeire és feladataira, másrészt azokat a gondolatokat, ötleteket is hasznosította, […]
-
Hubay Miklós: Színház a cethal hátán
Hubay Miklós a Színház a cethal hátánt megelőző két kötetének (Játékok életre-halára, 1968 és a Tüzet viszek, 1971) legkiválóbb darabjaiban a kortárs nyugati drámairodalom, Giraudoux, Kafka, Miller, […]
-
Nádas Péter: Emlékiratok könyve
A Nádas-életmű csúcsteljesítményének tartott Emlékiratok könyve átveszi az Egy családregény végének narratív komplexitását, ám annál sokrétűbben vezeti a szereplők közötti párhuzamos viszonyok […]
-
Nádas Péter: Egy családregény vége
Nádas Péternek az általános elismertséget meghozó első regénye a prózafordulat meghatározó kötete, amely a magyar posztmodern próza emlékezetpoétikai vonulatának egyik elindítója is. Főszereplője […]
-
Spiró György: Ikszek
Spiró György műfajokban gazdag életművén belül a nagyszabású prózai művek kitüntetett helyet foglalnak el; ezek közül is kiemelkedik az Ikszek című regény. A szerző három évet dolgozott a kritikusok […]
-
Kiss Benedek: Szemem parazsa mellett
A Kilencek költőcsoport Elérhetetlen föld (1969) című antológiájával induló Kiss Benedek a korabeli kritikák szerint is a csoport egyik jellegadó költője. A Kilencek alkotómódszerét Görömbei András […]
-
Lator László: Sárangyal
Lator Lászlót az Újhold költői közé soroljuk, habár nem jelent meg verse a folyóiratban. Az odatartozást az indokolja mégis, hogy a háború pusztításának testközeli tapasztalata, a csontokig hatoló […]
-
Illyés Gyula: Tiszták
Illyés Gyula 1940-ben kezdett el drámát írni, a legutolsót, a huszonkettediket nem sokkal halála előtt fejezte be. E műnemben létrehozott alkotásai közül a fogadtatástörténet a Kegyenc(1963), a […]
-
Kormos István: N. N. bolyongásai
A lírai költészetével megkésve ugyan, de végre beérkezett költő korábbi kötete elégikus-játékos névadása szerint végül Szegény Yorickkal azonosította magát. Új kötetében a clown százféle nevét […]
-
Mózes Attila: Árvízkor a folyók megkeresik régi medrüket
Mózes Attila nyolcvanas évek közepén (1986–87-ben) írott kötetei már csak a romániai rendszerváltoztatás éveiben jelenhettek meg. A Yesterday, Az Oroszlán Hava és egyéb történetek (1990) novellái és[…]
-
Tandori Dezső: Töredék Hamletnek
A tisztviselő családban nevelkedő, magyar-német szakot végző, magányosságra és megnyílásra egyaránt vágyó Tandori ugyan prózaírónak készült, de műfordításokkal és versekkel jelentkezett. E versekért […]
-
Kiss Anna: Feketegyűrű
Kiss Annát első, antológiabeli jelentkezésekor (Költők egymás közt, 1969) Nagy László, első kötetének megjelenésekor (Fabábu, 1971) Kormos István mutatta be az olvasóknak. A két költő hasonlóképpen […]
-
Balázs József: Koportos
Az 1975-ben megjelent Magyarokat, az 1976-os Fábián Bálint találkozása Istennel című regényt és a legkorábban megfogant, de csak 1976-ban napvilágot látott Koportost Balázs József […]
-
Kiss Tamás: Holdkikötő
Hogy egyszerre szemléletes és sugallatos költészet a Kiss Tamásé, a Holdkikötő kötete tanúsíthatja legjobban. A Nyugat harmadik nemzedékéből, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Takáts Gyula[…]
-
Illyés Gyula: Minden lehet
Az életmű értelmezői hajlottak arra, hogy a Dőlt vitorla (1965), a Fekete-fehér (1968) és a Minden lehet kötet-hármas szerves egységnek tekinthető. Közülük az első és a legkésőbbi kötet megjelenése […]
-
Csurka István: Nász és pofon
„Elemérnek elszorult a torka, pillanat alatt felismerte, mekkora badarságot művelt, s azt is: teljesen értelmetlenül. Szatirikus vígjáték hőséből egyszeriben tragédia hősévé vedlett át.” Csurka egyik […]
-
Németh László: Változatok egy témára
1959-ben egy erdélyi származású tanárnő folytatásokban küldte el Németh Lászlónak a Bolyaiak levelezését (és egyéb dokumentumokat), ami arra késztette, hogy mélyebben, részleteiben is megismerkedjék a[…]
-
Németh László: Irgalom 1-2.
A regény Németh László írói munkásságának utolsó nagy alkotása, késői társa a Gyásznak, az Iszonynak és az Égető Eszternek. „Hőse egy lány […], harmadéves orvostanhallgató, a Gyász elektrai hősnőjével[…]
-
Buda Ferenc: Ébresszen aranysíp
Buda Ferenc Ébresszen aranysíp című – sorrendben második – verseskötetének szövegeiből egy érett, autonóm költő arcéle rajzolódik ki. Míg a szerző első verseskönyvében, az 1963-as Füvek példájában még[…]
-
Ács Margit: Beavatás
A szerző első regényének (második széppróza-kötetének) erős indítása van. Arra a pszichikai jelenségre építkezik, amely szerint a külföldi (különösen a „nyugati”) turistaút a maga nem rögzült […]
-
Vas István: Nehéz szerelem
Vas monumentális, hat kötetből és néhány további, csak folyóiratban megjelent fejezetből álló emlékezésfolyama majdnem ötven év alatt készült. Az elejét 1942–1943-ban írta. Ez csak 1957-ben jelent […]
-
Gáll István: A ménesgazda
A szerző az 1945 után indult második prózaíró nemzedék (Galgóczi Erzsébet, Szabó István, Kamondy László, Galambos Lajos, Bertha Bulcsu és mások) tagja volt. Életművének legjelentősebb kötete az […]
-
Simonffy András: Egy remek nap
Simonffy András irodalmi belépője az 1960-as évek első felében arra az időre esett, amikor a megelőző évtized irodalmi sematizmusát levetkőző és az 1956 utáni megtorlások következményeit szenvedő, sok[…]
-
Sarkadi Imre: A szökevény
Feldolgozás alatt.
-
Petri György: Magyarázatok M. számára
A hatvanas és a hetvenes évek fordulója valóságos mérföldkő volt a magyar költészet történetében, az akkor jelentkezett generáció költői a mai napig meghatározzák versolvasási szokásainkat, lírával […]
-
Vasadi Péter: Fahíd
Vasadi Péter abban az életkorban indult el költői pályáján, amikor másé – szerencsés esetben – már a zenitje felé tart: közelebb volt a harminchoz, amikor első zsengéjét papírra vetette, s újabb évek […]
-
Csoóri Sándor: Jóslás a te idődről
A Jóslás a te idődről Csoóri Sándor első válogatott verseskötete. „Első két kötetem [Felröppen a madár (1954); Ördögpille (1957)] valamiképpen botorkálás. Erkölcsi értelemben még találnék […]
-
Bari Károly: Holtak arca fölé
Az 1952-ben, Bükkaranyoson sokgyermekes cigánycsaládban született Bari Károly nevét már középiskolás korában ismertté tette a 14 és 16 éves kora között írott verseit tartalmazó, Domokos Mátyás […]
-
Serfőző Simon: Hozzátok jöttem
A magyar vidék mélységéből, egy Zagyvarékas közeli tanyáról az ötvenes évek legvégén a magyar irodalomba érkezett, s tehetségét később a próza (→Gyerekidő) és a dráma területein is próbára tevő szerző[…]
-
Oláh János: Közel
A Kilencek költőcsoport egyik meghatározó alakjának első nagyepikai műve, a Közel több száz oldalas tudatregény (fejlődésregény, regényfolyam) a szerző első lírakötete (Fordulópont, 1972) után, […]
-
Illyés Gyula: Kháron ladikján
Aki kinyitja ezt a könyvet, először egy talán már ismerős verssel fog találkozni, amely az 1960-ban megjelent Új versek kötetben volt olvasható: „Kháron ladikja nem akkor indul velünk / midőn lezárul […]
-
Pilinszky János: Szálkák
A Szálkák Pilinszky negyedik verskötete: az 1946-os Trapéz és korlát után csak 1959-ben jelenhetett meg nagy jelentőségű második, Harmadnapon című verseskönyve, s 1970-ben látott napvilágot a költő […]
-
Pilinszky János: Harmadnapon
Pilinszky Harmadnapon című kötete hosszú hallgatás és elhallgattatás, az 1946-os első, Trapéz és korlát után csak 1959-ben jelenhetett meg. A szakirodalom szinte teljes megegyezést mutat a […]
-
Pilinszky János: Nagyvárosi ikonok
Az 1970-ben megjelent Nagyvárosi ikonok kötet címe szerint a szent és a profán létezés és tér sajátos összekapcsolását valósítja meg: az ikon mint fára festett szentkép az ortodox vallásban nem Isten […]
-
Pilinszky János: Beszélgetések Sheryl Suttonnal
A Beszélgetések Sheryl Suttonnal egy fiktív párbeszéd, amely azonban valós alappal bír. Pilinszky 1971-ben látta Párizsban a Robert Wilson rendezte színházi előadást, a Le regard du sord-t (’A süket […]
-
Szabó István: Ne nézz hátra
A Ne nézz hátra a prózaíró Szabó István harmadik kötete (a fiatalon elhunyt szerzőnek életében több könyve már nem is jelent meg). Gyűjteményes kiadványnak tekinthető: azon túl, hogy tíz művet közöl […]
-
Áprily Lajos: Akarsz-e fényt?
Az Akarsz-e fényt? Áprily Lajos utolsó, posztumusz verseskönyve az alkotó korábban kötetben meg nem jelent költeményeit tartalmazza. A verseskötet első egysége, az Őszi tükör 1929 és 1964 között […]
-
Csukás István: Ima a vadevezősökért
Csukás István negyedik verseskönyve, az Ima a vadevezősökért érett, szuverén lírikusi teljesítmény. Ugyanakkor a Kisújszállásról származó, a vidéki, kisvárosi létmód, illetve a népiség iránti […]
-
Csalog Zsolt: Parasztregény
Csalog Zsolt bölcsészként tévedt a szépirodalom felségterületére, s lett utóbb a prózafordulatot előkészítő nemzedék aktív tagja. 1970-ben bekapcsolódott az MTA Szociológiai Intézete által indított […]
-
Fekete Gyula: Az orvos halála
A Rákosi-kor ideológiája az új társadalmi rend pozitívnak minősített, új típusú hőseit kívánta középpontba állítani, kedvelte a nagyregényformát, amely elvezethet egy ideális világba. A rendszer […]
-
Lengyel József: Igéző
A sztálinizmus elmondhatatlannak mutatkozó szörnyűségeiről, a létezés mindennapi abszurditásáról az első hiteles szépirodalmi tudósításokat Lengyel József kezdte el közzétenni 1961 legvégén megjelent […]
-
Cseres Tibor: Parázna szobrok
Interjúk sora tanúsította, mekkora lelkiismereti terhet vett magára Cseres Tibor, amikor csak a magyarok háborús felelősségét kutatva írta meg a Hideg napokat. Már az újvidéki vérengzéssel való […]
-
Sarusi Mihály: Magyar Krisztus
1986 a pártpolitika hatalmi döntései által súlyosan meghatározott, a közélet egészét megmozgató irodalmi események éve volt. Közéjük tartozott a Tiszatáj betiltása; Csurka István szilenciumra ítélése;[…]
-
Gergely Ágnes: Hajóroncs
A matróz joggal retteg a parttól, ha látja, hogy hajóroncsok borítják. A kötetben is felidéződő mondás jelentése alighanem az, hogy csak kellő óvatossággal szabad olyasmivel próbálkozni, ami korábban […]
-
Szabó Magda: Régimódi történet
Szabó Magda két verseskötet (Bárány, 1947; Vissza az emberig, 1949) és nyolc év szilencium után regény- és drámaíróként folytatta pályafutását. A Freskó (1958) és Az őz (1959) hozta meg számára az […]
-
Déry Tibor: Niki
Déry kisepikai írásai közül az egyik legnagyobb szakmai és olvasói sikert a 18 nyelvre lefordított Niki aratta. Az író a művet 1955 végén vetette papírra, amely először az Új Hang folyóiratban jelent […]
-
Déry Tibor: A kiközösítő
A történeti források szerint a Római Birodalom egyik legelismertebb hitszónoka és egyházi méltósága Aurelius Ambrosius (335–394) volt, akit 373-ban császári kormányzóból egy gyermeknek tulajdonított […]
-
Déry Tibor: Ítélet nincs
A G. A. úr X-ben megjelenése után Déry pályáján jelentős változás következett be, ezt jelzi, hogy 1965 után az író nem vállalt többé nyilvános szereplést, és visszavonult az irodalmi életből. A […]
-
Déry Tibor: Szerelem
Déry legjelentősebb novelláskötetét 1963-ban adták ki, a megjelenést kísérő várakozást jól jelzi, hogy a több mint tízezer példányban kinyomtatott mű két nap után elfogyott. Az író számára ez a prózai[…]
-
Déry Tibor: G. A. úr X.-ben
Déry írói életművében az egyik legrendhagyóbb művészi megformáltságú, maradandó értékű prózai alkotásnak a G. A. úr X.-ben tekinthető, melyet A kiközösítő mellett mindmáig a kései pályaszakasz […]
-
Somlyó György: A mesék könyve
Somlyó György életművének jelentős részét versfordítói és esszéírói munkássága teszi ki. Ez utóbbi középpontjában szintén a vers, a versről való gondolkodás (jellemző módon versben, ars poeticákban […]
-
Polcz Alaine: Asszony a fronton
Ebben a bár sokszor kiadott, de fontosságához képest kevéssé méltatott regényben leginkább az érintheti meg a mai olvasót, hogy a személyes – akár nagyon intim témák – és az országos súlyú események […]
-
Mészöly Miklós: Az atléta halála
A prózatörténeti fordulat kezdetét – főként Esterházy Péter későbbi megnyilatkozásait véve alapul – rendszerint Ottlik Géza Iskola a határon című regényéhez köti az irodalomtörténet-írás. Mészöly Az […]