Szépirodalmi Könyvkiadó
A Szépirodalmi Könyvkiadó 1950. október 1-jén alapított állami vállalat, felügyeleti szerve a Kiadói Főigazgatóság. Székhelye Budapest, megalakulásakor főszerkesztője, 1957 és 1986 között igazgatója Illés Endre volt. A rendszerváltás után elhalt a tevékenysége.
Kapcsolódó szócikk(ek)
-
Sütő András: Advent a Hargitán
Az 1980-as évekre Sütő András művészetének fő iránya a kisebbségi kiszolgáltatottság elleni küzdelem lett. Esszéiben és drámáiban a romániai magyarság szétszóródása, fogyatkozása és megalázottsága […]
-
Szabó Pál: Ahogy lehet
A maga korában alig jelent meg róla kritika, ezért az Ahogy lehet az életmű számbavételekor háttérbe szorult. Viszont utóbb egyre többen látják úgy, hogy a negyvenes évek eleji regénytrilógia mellett […]
-
Áprily Lajos: Akarsz-e fényt?
Az Akarsz-e fényt? Áprily Lajos utolsó, posztumusz verseskönyve, mely az alkotó korábban kötetben meg nem jelent költeményeit tartalmazza. A verseskötet első ciklusa, az Őszi tükör 1929 és 1964 között[…]
-
Moldova György: Akit a mozdony füstje megcsapott
Az Akit a mozdony füstjemegcsapott Moldova György nagy ívű, a teljesség igényére törekvő riportkötete, amely a Magyar Államvasutak történetét, feladatait és problémáit ismerteti a 19. század végétől […]
-
Polcz Alaine: Asszony a fronton
Ebben a bár sokszor kiadott, de fontosságához képest kevéssé méltatott regényben leginkább az érintheti meg a mai olvasót, hogy a személyes – akár nagyon intim témák – és az országos súlyú események […]
-
Mészöly Miklós: Az atléta halála
A prózatörténeti fordulat kezdetét – főként Esterházy Péter későbbi megnyilatkozásait véve alapul – rendszerint Ottlik Géza Iskola a határon című regényéhez köti az irodalomtörténet-írás. Mészöly Az […]
-
Ács Margit: Beavatás
A szerző első regényének (második széppróza-kötetének) igen erős az indítása. Arra a pszichikai jelenségre építkezik, amely szerint a külföldi (különösen a „nyugati”) turistaút a maga nem rögzült […]
-
Pilinszky János: Beszélgetések Sheryl Suttonnal
A Beszélgetések Sheryl Suttonnal egy valós alapokon nyugvó, de fiktív párbeszéd. Pilinszky 1971-ben látta Párizsban a Robert Wilson rendezte színházi előadást, a Le regard du sord-t (’A süket […]
-
Kondor Béla: Boldogságtöredék
Kondor Béla (1931–1972) negyvenéves, országosan ismert festő, grafikus, amikor első verseskötete, a Boldogságtöredék megjelenik, a második, a Jelet hagyni (1974) halála után került kiadásra. Az írásos[…]
-
Sziveri János: Bábel
A kritikusi közmegegyezés szerint a Bábel, még a harmincöt éves költő által összeállított, de már csak a halála után megjelent, hatodik verseskötete Sziveri János lírájának betetőzése. A pályán […]
-
Veress Miklós: Bádogkirály
Harmincévesen mutatkozott be első önálló verseskötetével Veress Miklós, ám a pályakezdők akkori igencsak népes seregében máris figyelmet keltett az Erdő a vadaknak (1972). A kötet élére kiemelt címadó[…]
-
Jékely Zoltán: A Bárány Vére
A kötet Jékely tanulmányait, esszéit, könyvkritikáit és publicisztikai írásait adja közre, körülbelül négy évtized, vagyis a teljes életpálya termését az 1930-as évektől az 1970-es évekig. Betekintést[…]
-
Utassy József: Csillagok árvája
Utassy József már első kötetével (Tüzem, lobogóm, 1969) és a Kilencek Elérhetetlen föld (1969) antológiájával is a figyelem középpontjába került. A Csillagok árvája – megkésettsége ellenére: a cenzúra[…]
-
Rákos Sándor: Csörte
Az elmúlással, a halállal való szembenézés magasabb színvonalú összegzése a kötet. Rákos Sándor az elfeledett kötetről így nyilatkozott egyik vallomásában: a Csörtét „maga alá temette az összeomló […]
-
Hernádi Gyula: Deszkakolostor
Az 1959-ben megjelent Deszkakolostor Hernádi Gyula első prózakötete, mely egyben megalapozta az addig költőként ismert szerző prózaírói karrierjét is. A 18 elbeszélést tartalmazó kötetet meglepetten, […]
-
Baka István: Döbling
Baka István számára a harmadik verseskötete hozta meg az elismertséget. Az első közléseivel 1969-ben (a Tiszatájban, Ilia Mihály bevezetőjével) jelentkező költő a kezdetektől egységes […]
-
Illyés Gyula: Dőlt vitorla
Az önálló hangot kereső, a klasszikus avantgárdhoz is vonzódó első időszak után Illyés Gyula költészete legalább három nagyobb szakaszra osztható. Az elsőt szükségszerűen 1944 zárja le, a másodikat […]
-
Nádas Péter: Egy családregény vége
Nádas Péternek az általános elismertséget meghozó, első regénye a prózafordulat meghatározó kötete, amely a magyar posztmodern próza emlékezetpoétikai vonulatának egyik elindítója is. Főszereplője […]
-
Csanádi Imre: Egy hajdani templomra
Csanádi Imre idegeiben hordozza a magyar múltat. Eszményi magyarosság, szabatosság és választékosság jellemzi – írja róla monográfusa, Alföldy Jenő. Kiemelt ihletforrása az irodalmi régiség, a […]
-
Simonffy András: Egy remek nap
Simonffy András irodalmi belépője az 1960-as évek első felében arra az időre esett, amikor a megelőző évtized irodalmi sematizmusát levetkőző és az 1956 utáni megtorlások következményeit szenvedő, sok[…]
-
Jókai Anna: Az együttlét
Az együttlét az irodalompolitika instrukcióit mindig is fenntartásokkal kezelő Jókai Annának az a regénye, amely a „cenzúra”, az „elvárások” minimális figyelembe vételét is mellőzhette. Megírásának […]
-
Albert Gábor: Emelt fővel
Albert Gábor hatvanas, hetvenes években írt, más-más kísérleti prózapoétika szerint épülő négy elbeszéléskötetét és két regényét szerény szakmai visszhang fogadta. A több rétegű kultúrából eredő […]
-
Nádas Péter: Emlékiratok könyve
A Nádas-életmű csúcsteljesítményének tartott Emlékiratok könyve átveszi az Egy családregény végének narratív komplexitását, ám annál sokrétűbben vezeti a szereplők közötti párhuzamos viszonyok […]
-
Karinthy Ferenc: Epepe
Vagy kéttucatnyi könyve – regények, elbeszélések, színművek, tárcák, krokik, riportok, továbbá nyelvészeti és nyelvművelő tárgyú írások – után, melyek jobbára a magyar félmúltból, szűkebb és tágabb […]
-
Vasadi Péter: Fahíd
Vasadi Péter abban az életkorban indult el költői pályáján, amikor másé – szerencsés esetben – már a zenitje felé tart: közelebb volt a harminchoz, amikor első zsengéjét papírra vetette, s újabb évek […]
-
Lázár Ervin: A fehér tigris
A fehér tigris az egyetlen felnőtteknek szóló regény Lázár Ervin írói pályáján, ez azonban alig több biografikus adaléknál. Nem csak novelláira, a regényre is érvényes Görömbei András jellemzése: […]
-
Kemenes Géfin László: Fehérlófia I–VI.
A költő által életre hívott, posztmodern Fehérlófia-eposz a mai napig egyedülálló kísérletnek számít a kortárs magyar irodalomban. Változó stíluselemei, sokrétű intertextuális utalásai ugyan […]
-
Kiss Anna: Feketegyűrű
Kiss Annát első, antológiabeli jelentkezésekor (Költők egymás közt, 1969) Nagy László, első kötetének megjelenésekor (Fabábu, 1971) Kormos István mutatta be az olvasóknak. A két költő hasonlóképpen […]
-
Szakonyi Károly: Francia tanya
Amikor első kötete, a Középütt vannak a felhők 1961-ben megjelenik, Szakonyi már harminc éves. Ezután sorra jönnek a könyvei, az egy kisregényt és huszonöt elbeszélést tartalmazó Francia tanya az […]
-
Vas István: Földalatti Nap
Vas a Földalatti Nap kötetben mindenekelőtt a közelítő öregséggel és elmúlással vet számot. Hisz, hinni akar a személyesség maradandóságában, a halált legyőző értékekben. „Nem akarok / Átlépni sehová,[…]
-
Hajnóczy Péter: A fűtő
A fűtő Hajnóczy Péter első, azonos című elbeszéléskötetének címadó novellája. Szikár, kiforrott stílusú próza, mely már nem az útkereső, hanem a hangját és témáját ismerő szerzőre utal. Hajnóczy […]
-
Déry Tibor: G. A. úr X.-ben
Déry írói életművében az egyik legrendhagyóbb művészi megformáltságú, maradandó értékű prózai alkotásnak a G. A. úr X.-ben tekinthető, melyet A kiközösítő mellett mindmáig a kései pályaszakasz […]
-
Sarkadi Imre: A gyáva
Csaknem pontosan harminc évvel korábban, 1931 márciusában történhetett hasonló, amikor az íróember végzete elemi erővel hatott alkotása sorsára: Kuncz Aladár váratlan halála nagyjából egybeesett a […]
-
Illyés Gyula: Hajszálgyökerek
A mű előhangja néhány bekezdés után egyértelművé teszi a biológiai fogalom szimbolikus értelmét. Eredetileg egy alig bővebb címváltozat: „A nemzeti érzés hajszálgyökerei”, még korábban „A közösségi […]
-
Gergely Ágnes: Hajóroncs
„A matróz joggal retteg a parttól, ha látja, hogy hajóroncsok borítják.” A kötetben is felidéződő mondás jelentése alighanem az, hogy csak kellő óvatossággal szabad olyasmivel próbálkozni, ami […]
-
Hajnóczy Péter: A halál kilovagolt Perzsiából
Hajnóczy Péter A halál kilovagolt Perzsiából című önéletrajzi és fikciós elemeket is ötvöző kisregénye az író főművének tekinthető: töredékessége, intertextuális utalásai paradigmaváltónak számítottak[…]
-
Juhász Ferenc: Harc a fehér báránnyal
Közel tíz évnyi – részben politikai okokkal is magyarázható – hallgatás után szólalt meg Juhász Ferenc ismét ezzel a kötetével. Egyik ciklusa címével külön is emlékeztet hosszú hallgatására: a […]
-
Pilinszky János: Harmadnapon
Pilinszky Harmadnapon című kötete hosszú hallgatás és elhallgattatás, az 1946-os első, Trapéz és korlát után csak 1959-ben jelenhetett meg. A szakirodalom szinte teljes megegyezést mutat a […]
-
Szakonyi Károly: Harmincnégy ember
A Harmincnégy emberben jelent meg először az Adáshiba, Szakonyi kétségtelenül legsikeresebb drámája. A 2000-es évek közepéig körülbelül kilencven helyen mutatták be Magyarországon és külföldön. Az […]
-
Nagy László: Himnusz minden időben
Nagy László erőteljesen megnyilatkozó, a küzdő életelvre hangolt költőiségét (Rege a tűzről és jácintról) már az 1957-es kötetében (→Deres majális) elemien megrázkódtatja az 1956-os forradalom […]
-
Kiss Tamás: Holdkikötő
Hogy egyszerre szemléletes és sugallatos költészet a Kiss Tamásé, a Holdkikötő kötete tanúsíthatja legjobban. A Nyugat harmadik nemzedékéből, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Takáts Gyula[…]
-
Bari Károly: Holtak arca fölé
Az 1952-ben, Bükkszentkereszten sokgyermekes cigánycsaládban született Bari Károly nevét már középiskolás korában ismertté tette a 14 és 16 éves kora között írott verseit tartalmazó, Domokos Mátyás […]
-
Serfőző Simon: Hozzátok jöttem
A magyar vidék mélységéből, egy Zagyvarékas közeli tanyáról az ötvenes évek legvégén a magyar irodalomba érkezett, s tehetségét később a próza (Gyerekidő) és a dráma területein is próbára tevő szerző […]
-
Hubay Miklós: Hősökkel és hősök nélkül
Hubay Miklós első drámakötete, a Hősökkel és hősök nélkül az 1956-ot követő hat év termését mutatja be, leszámítva a Hősök nélkül című drámát, a huszonnégy éves drámaíró első darabját, mely 1942-ben […]
-
Lengyel József: Igéző
A sztálinizmus elmondhatatlannak mutatkozó szörnyűségeiről, a létezés mindennapi abszurditásáról az első hiteles szépirodalmi tudósításokat Lengyel József kezdte el közzétenni 1961 legvégén megjelent […]
-
Spiró György: Ikszek
Spiró György műfajokban gazdag életművén belül a nagyszabású prózai művek kitüntetett helyet foglalnak el; ezek közül is kiemelkedik az Ikszek című regény. A szerző három évet dolgozott a kritikusok […]
-
Bertha Bulcsu: Ilyen az egész életed
E válogatott kötet fülszövegének önvallomása szerint is a gyermek- és ifjúkorában megtapasztalt élmények – a dunántúli táj, az ott élő emberek – tették íróvá Berthát. Idővel úgy látta, hogy az író […]
-
Csukás István: Ima a vadevezősökért
Csukás István negyedik verseskönyve, az Ima a vadevezősökért érett, szuverén lírikusi teljesítmény. Ugyanakkor a Kisújszállásról származó, a vidéki, kisvárosi létmód, illetve a népiség iránti […]
-
Németh László: Irgalom 1-2.
A regény Németh László írói munkásságának utolsó nagy alkotása, késői társa a Gyásznak, az Iszonynak és az Égető Eszternek. „Hőse egy lány […], harmadéves orvostanhallgató, a Gyász elektrai hősnőjével[…]
-
Vas István: Az ismeretlen isten
Az inkább költőként, emlékezések írójaként, műfordítóként számon tartott Vas István az értekező műfajokban is jelentőset alkotott, joggal sorolható akár a két háború közt jelentkező nagy esszéisták […]
-
Sánta Ferenc: Isten a szekéren
Sánta Ferenc kisepikai munkásságának keresztmetszetét adja az Isten a szekéren című válogatott kötet. Az író pályakezdő elbeszélései önéletrajzisággal átitatva szóltak a szegénységről, mely az életet […]
-
Jókai Anna: Jákob lajtorjája
A Jákob lajtorjája sok tekintetben kapcsolódik előző műveihez, de új formai megoldások és eszmei-világképi kezdemények is jellemzik, amennyiben újfajta viszonyba lép a profán és a szakrális. A […]
-
Tamási Áron: Jégtörő gondolatok
„A Jégtörő gondolatok Tamási négy évtizedes publicisztikai munkásságának a gyűjteménye, amely ismeretlen írásokat, hozzáférhetetlen újságok és folyóiratok lapjain rejtőzködő cikkeket, riportokat, a […]
-
Hajnóczy Péter: Jézus menyasszonya
A Jézus menyasszonya Hajnóczy Péter utolsó kisregénye, egyúttal utolsó, életében megjelent válogatáskötetének címadó műve. A kötet írásai változatosak: a fabulától a kollázsregényen át az abszurd […]
-
Csoóri Sándor: Jóslás a te idődről
A Jóslás a te idődről Csoóri Sándor első válogatott verseskötete. „Első két kötetem [Felröppen a madár (1954); Ördögpille (1957)] valamiképpen botorkálás. Erkölcsi értelemben még találnék […]
-
Illyés Gyula: Kháron ladikján
Aki kinyitja ezt a könyvet, könnyen meglehet, hogy egy számára már ismerős verssel találkozik elsőként, minthogy az 1960-ban megjelent Új versek kötetben volt olvasható: „Kháron ladikja nem akkor […]
-
Déry Tibor: A kiközösítő
A történeti források szerint a Római Birodalom egyik legelismertebb hitszónoka és egyházi méltósága Aurelius Ambrosius (335–394) volt, akit 373-ban császári kormányzóból egy gyermeknek tulajdonított […]
-
Dobai Péter: Kilovaglás egy őszi erődből
A Kilovaglás egy őszi erődből Dobai Péter egyetemista korában írt verseinek és experimentális alkotói periódusának gyűjteménye. A szerzőt akkor a konvencionális esztétikai formáktól tudatosan […]
-
Balázs József: Koportos
Az 1975-ben megjelent Magyarokat, az 1976-os Fábián Bálint találkozása Istennel című regényt és a legkorábban megfogant, de csak 1976-ban napvilágot látott Koportost Balázs József […]
-
Tamkó Sirató Károly: Kozmogrammok
Az 1950-es évek kommunista diktatúráját, valamint az 1956 utáni, a magyar írókat is sújtó retorziókat követően, az 1960-as évek közepére fokozatosan enyhült az irodalomra nehezedő nyomás, ami az […]
-
Kertész Imre: A kudarc
A Kertész-életmű egyik legjelentősebb prózaírói teljesítménye, A kudarc több mint tíz évnyi hallgatás után látott napvilágot. A mű elsősorban kompozicionális összetettségénél fogva különleges darabja […]
-
Kónya Lajos: Kései ábránd
Kónya Lajos mint a Rákosi diktatúrát kiszolgáló költő szerzett kétes hírnevet. 1950-ben és 1953-ban is Kossuth-díjat kapott. Az ötvenes évek közepétől viszont ellenzéki magatartása miatt a […]
-
Oláh János: Közel
A Kilencek költőcsoport egyik meghatározó alakjának első nagyepikai műve, a Közel több száz oldalas tudatregény (fejlődésregény, regényfolyam) a szerző első lírakötete (Fordulópont, 1972) után, […]
-
Simonyi Imre: Különvélemény
Simonyi Imrét sokan „a gyulai költő”-ként ismerték, s ma is a város költőjeként emlékeznek rá. Nem alaptalanul, ugyanis, bár a magyar irodalomtörténet számos olyan alkotóról tud, akinek a neve, […]
-
Kálnoky László: Lángok árnyékában
Az 1912-ben született költőnek a Lángok árnyékában még csak a harmadik verseskötete. A kortársak néhány (sokan mindössze egy: a Szanatóriumi elégia) nagy vers jelentős, de nem elsőrangú szerzőjeként […]
-
Örkény István: Macskajáték
Örkény műveiben gyakran találkozunk az elesettek és elnyomottak iránti együttérzéssel. Ilyenkor vagy az abszurd humorral gúnyolja ki az elnyomókat, vagy a kiszolgáltatott helyzetben élők iránti […]
-
Sarusi Mihály: Magyar Krisztus
1986 a pártpolitika hatalmi döntései által súlyosan meghatározott, a közélet egészét megmozgató irodalmi események éve volt. Közéjük tartozott a Tiszatáj betiltása; Csurka István szilenciumra ítélése;[…]
-
Petri György: Magyarázatok M. számára
A hatvanas és a hetvenes évek fordulója valóságos mérföldkő volt a magyar költészet történetében, az akkor jelentkezett generáció költői a mai napig meghatározzák versolvasási szokásainkat, lírával […]
-
Kertész Ákos: Makra
A Makra Kertész Ákos harmadik megjelent, máig legismertebb regénye. A realista mű – mely a sokáig karosszérialakatosként dolgozó szerző élettapasztalatait is tükrözi – fejlődésregényként és szerelmi […]
-
Kamondy László: Megdézsmált örömök
Kamondy Lászlót az Emberavatás-nemzedék tagjai között tartja számon az irodalomtörténet. Olyan íróként, aki Sánta Ferenccel, Csurka Istvánnal, Szabó Istvánnal és több, ma már kevésbé ismert alkotóval […]
-
Somlyó György: A mesék könyve
Somlyó György életművének jelentős részét versfordítói és esszéírói munkássága teszi ki. Ez utóbbi középpontjában szintén a vers, a versről való gondolkodás (jellemző módon versben, ars poeticákban […]
-
Bertha Bulcsu: Meztelen a király
Bertha Bulcsu nemcsak szépíróként, hanem publicistaként, írókkal készített interjúk alkotójaként is fel tudta kelteni az olvasók érdeklődését. A magyar újságírásban az interjú műfaja csak 1920 után […]
-
Illyés Gyula: Minden lehet
Az életmű értelmezői hajlottak arra, hogy a Dőlt vitorla (1965), a Fekete-fehér (1968) és a Minden lehet kötet-hármas szerves egységnek tekinthető. Közülük az első és a legkésőbbi kötet megjelenése […]
-
Marosi Gyula: Motívumnak jó lesz
Tíz évvel első elbeszélésének megjelenése után látott napvilágot Marosi Gyula két kisregényt tartalmazó kötete. Mindkét írás a művészsorsot állítja középpontba, de mégsem nevezhetők egyértelműen […]
-
Gáll István: A ménesgazda
A szerző az 1945 után indult második prózaíró nemzedék (Galgóczi Erzsébet, Szabó István, Kamondy László, Galambos Lajos, Bertha Bulcsu és mások) tagja volt. Életművének legjelentősebb kötete az […]
-
Kormos István: N. N. bolyongásai
A lírai költészetével megkésve ugyan, de végre beérkezett költő korábbi kötete elégikus-játékos névadása szerint végül Szegény Yorickkal azonosította magát. Új kötetében a clown százféle nevét […]
-
Pilinszky János: Nagyvárosi ikonok
Az 1970-ben megjelent ~ kötet címe szerint a szent és a profán létezés és tér sajátos összekapcsolását valósítja meg: az ikon mint fára festett szentkép az ortodox vallásban nem Isten (vagy a szentek)[…]
-
Hubay Miklós: Napló nélkülem
Hubay Miklós nemcsak kiváló drámaíró, de jelentős esszéista is volt: utóbbi műfajban szívesen reflektált a dráma lehetőségeire és feladataira, másrészt azokat a gondolatokat, ötleteket is […]
-
Jókai Anna: Napok
Korai regénykísérletek (4447,1968; Tartozik és követel, 1970) után a Napok nagy igényű vállalkozás, az újszerű „lélekregény” kísérlete, hatszáz lapos „tudatáramlás”. A szaggatott mondatok és […]
-
Szabó István: Ne nézz hátra
A Ne nézz hátra a prózaíró Szabó István harmadik kötete (a fiatalon elhunyt szerzőnek életében több könyve már nem is jelent meg). Gyűjteményes kiadványnak tekinthető: azon túl, hogy tíz művet közöl […]
-
Moldova György: Negyven prédikátor
A Negyven prédikátor című kötet témaválasztását és nyelvi megformáltságát tekintve egyaránt jelentősnek számít Moldova György szépirodalmi munkásságában: a szerző kevés történelmi regényeinek egyike; […]
-
Vas István: Nehéz szerelem
Vas monumentális, hat kötetből és néhány további, csak folyóiratban megjelent fejezetből álló emlékezésfolyama majdnem ötven éven át íródott. Az elejét 1942–1943-ban írta, de megjelentetni csak […]
-
Déry Tibor: Niki
Déry kisepikai írásai közül az egyik legnagyobb szakmai és olvasói sikert a 18 nyelvre lefordított Niki aratta. Az író 1955 végén vetette papírra a művet, amely először az Új Hang folyóiratban jelent […]
-
Csurka István: Nász és pofon
„Elemérnek elszorult a torka, pillanat alatt felismerte, mekkora badarságot művelt, s azt is: teljesen értelmetlenül. Szatirikus vígjáték hőséből egyszeriben tragédia hősévé vedlett át.” Csurka egyik […]
-
Fekete Gyula: Az orvos halála
A Rákosi-kor ideológiája az új társadalmi rend pozitívnak minősített, új típusú hőseit kívánta középpontba állítani. Kedvelte a nagyregényformát, amely utópikusan elvezethet egy ideális világba. A […]
-
Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon
A szerző tragikus halálával a hagyatékba, s onnan a kétkötetes A szökevénybe (1962) beemelt Oszlopos Simeon drámaváltozatát igazából a majd csak a Szépirodalmi Kiadó gondozta életműsorozat Regények […]
-
Galgóczi Erzsébet: Ott is csak hó van
Galgóczi Erzsébet elsősorban éles társadalomkritikájával vált az Emberavatás-antológia (1955) nemzedékének (Csurka István, Kamondy László, Moldova György, Sánta Ferenc, Szabó István, Szántó Tibor) […]
-
Csalog Zsolt: Parasztregény
Csalog Zsolt bölcsészként tévedt a szépirodalom felségterületére, s lett utóbb a prózafordulatot előkészítő nemzedék aktív tagja. 1970-ben bekapcsolódott az MTA Szociológiai Intézete által indított […]
-
Cseres Tibor: Parázna szobrok
Interjúk sora tanúsította, mekkora lelkiismereti terhet vett magára Cseres Tibor, amikor csak a magyarok háborús felelősségét kutatva írta meg a Hideg napokat. Már az újvidéki vérengzéssel való […]
-
Simon István: Rapszódia az időről
A kamaszkori kötete (Egyre magasabban, 1944) után igazából 1950-ben pályát kezdő Simon István költészetét az akkor nemcsak elfogadott, hanem erősen támogatott realizmus fogalmával közelítették meg. Ő […]
-
Fodor András: Reményfutam
A Reményfutam Fodor András tizenegyedik verseskötete. A szerző beérkezett költő, ez idő tájt a Magyar Írók Szövetségének alelnöke. Sokrétű kapcsolatrendszer köti a magyar irodalom úgyszólván minden […]
-
Szabó Magda: Régimódi történet
Szabó Magda két verseskötet (Bárány, 1947; Vissza az emberig, 1949) és nyolc év szilencium után regény- és drámaíróként folytatta pályafutását. A Freskó (1958) és Az őz (1959) hozta meg számára az […]
-
Kormos István: Szegény Yorick
A költő Dülöngélünk című, szakmai elismerést hozó verseskötetét 1949-től igen hosszú szünet követte. 1956-ban, majd 1963-ban szólalt meg néhány verssel, második kötetével csak 1971-ben […]
-
Kiss Benedek: Szemem parazsa mellett
A Kilencek költőcsoport Elérhetetlen föld (1969) című antológiájával induló Kiss Benedek a korabeli kritikák szerint is a csoport egyik jellegadó költője. A Kilencek alkotómódszerét Görömbei András […]
-
Déry Tibor: Szerelem
Déry legjelentősebb novelláskötetét 1963-ban adták ki, az ezt megelőző várakozást jól jelzi, hogy a több mint tízezer példányban kinyomtatott mű két nap után elfogyott. Az író számára ez a prózai […]
-
Marsall László: Szerelem alfapont
A költő elég későn jelentkezett önálló kötettel: harminchét éves, amikor 1970-ben az első könyve, a Vízjelek. A korban származása is késleltethette beérkezését (apja főszolgabíró volt Békésben). […]
-
Juhász Ferenc: Szerelmes hazatántorgás
A hetvenes évek Juhász Ferencének jellegzetes kötete a terjedelmes, vegyes műfajú Szerelmes hazatántorgás. Ez a gyűjtemény verspróza-elmélkedések, kortárs-köszöntők, költői játékok (köztük képversek, […]
-
Pilinszky János: Szálkák
A Szálkák Pilinszky negyedik verskötete: az 1946-os Trapéz és korlát után csak 1959-ben jelenhetett meg nagy jelentőségű második, Harmadnapon című verseskönyve, s 1970-ben látott napvilágot a költő […]
-
Takáts Gyula: Száz nap a hegyen
A dunántúli tájköltőként induló Takáts költészete fokozatosan mélyült létköltészetté. Néprajzi ismeretei, a Bece-hegyi borászkodás, a gazdagodó élettapasztalat konkrétumai érzékletes tárgyiasságukat […]
-
Kassák Lajos: Szénaboglya
Kassák előtt az 1949-es kommunista hatalomátvétel után bezárultak a közlés fórumai. Csak 1954-ben, az átmeneti „olvadás” idején jelentek meg folyóiratban újabb művei. De Nagy Imre háttérbe szorulása, […]
-
Hubay Miklós: Színház a cethal hátán
Hubay Miklós a Színház a cethal hátánt megelőző két kötetének (Játékok életre-halára, 1968 és a Tüzet viszek, 1971) legkiválóbb darabjaiban a kortárs nyugati drámairodalom, Giraudoux, Kafka, Miller, […]
-
Sarkadi Imre: A szökevény
A Sarkadi Imre életművéről a Kortárs hasábjain, majd az írószövetségben zajló vitákban (1962) igazából igen kevés szó esett a B. Nagy László gyűjtötte és szerkesztette A szökevény második kötetéről, […]
-
Lator László: Sárangyal
Lator Lászlót az Újhold költői közé soroljuk, habár nem jelent meg verse a folyóiratban. Az odatartozást az indokolja mégis, hogy a háború pusztításának testközeli tapasztalata, a csontokig hatoló […]
-
Illyés Gyula: Tiszták
Illyés Gyula 1940-ben kezdett el drámát írni, a legutolsót, a huszonkettediket nem sokkal halála előtt fejezte be. E műnemben létrehozott alkotásai közül a fogadtatástörténet a Kegyenc(1963), a […]
-
Tandori Dezső: Töredék Hamletnek
A tisztviselő családban nevelkedő, magyar-német szakot végző, magányosságra és megnyílásra egyaránt vágyó Tandori ugyan prózaírónak készült, de műfordításokkal és versekkel jelentkezett. E versekért […]
-
Zelk Zoltán: Tűzből mentett hegedű
„Mi az, ami leginkább megragadja az olvasót Zelk Zoltán új verseskönyvében? […] a börtönévek tragikus élménye, s a szeretett, többé viszont sem látott feleség halála, a kedves elvesztésének, az immár […]
-
Tamási Áron: Vadrózsa ága
Tamási Áron 1966 elején a Kútvölgyi úti kórházban, ágyban fekve kezdte tollba mondani alig egy hónapja elvett negyedik feleségének, Bokor Ágotának személyes emlékeit. Az utolsó mondatok május 24-én […]
-
Bari Károly: A varázsló sétálni indul
Bari negyedik könyve nemcsak addigi munkásságának (Holtak arca fölé, 1970; Elfelejtett tüzek, 1973; A némaság könyve, 1983) válogatása, de tíz új művel kiegészítve a költő addigi alkotói pályájának […]
-
Nagy László: Versben bujdosó
A költő halála előtt öt évvel kiadott kötet mindazokat a tematikai, műfaji és poétikai értéket nagyívűen teljesíti ki, amelyeket a szerző az 1956 utáni könyveiben (Deres majális; Himnusz minden […]
-
Galgóczi Erzsébet: Vidravas
Sokatmondó tény, hogy az írónő búcsúztatásakor az életműből több nekrológ éppen ezt a regényt emelte ki. Juhász Béla azt hangsúlyozta, hogy Galgóczi „az epikát szikkasztó jelenségek idején is […]
-
Tamás Menyhért: Vigyázó madár
Tamás Menyhért 1940-ben született a bukovinai Hadikfalván, ahová ősei a hírhedt 1764-es siculicidium miatt menekültek el Erdélyből. Ő alig volt egyesztendős, amikor közel húszezer ember indult el, […]
-
Németh László: Változatok egy témára
1959-ben egy erdélyi tanárnő folytatásokban küldte el Németh Lászlónak a Bolyaiak levelezését (és egyéb dokumentumokat), ami arra késztette, hogy mélyebben, részleteiben is megismerkedjék a […]
-
Czakó Gábor: Várkonyi krónika
Ez a mű az író ötödik regénye, mely alcíme szerint krónika. Már a szókettőzés is arra utal, hogy a komikum különböző formái, s főként a humor fontos szerepet játszik az alkotásban. Ebben az esetben a […]
-
Kovács István: Véset
A későbbi történész, polonista és kultúrdiplomata Kovács István költőként a Kilencek alkotói közösségének Elérhetetlen föld című antológiájában (1969) tűnt fel. A „fényes szellők” nemzedéke és az […]
-
Cseres Tibor: Vízaknai csaták
A terjedelmében is monumentális, több mint nyolcszázötven oldalas regényt az életmű csúcsaként, az író legnagyobb vállalkozásaként, egyszersmind az élő irodalom egyik legfontosabb műveként méltatta a […]
-
Bálint Tibor: Zokogó majom
Az erdélyi magyar irodalomban a hatvanas években lezajló modernizációs folyamatot esztétikai „nagykorúsodásnak” és „korváltásnak” tekintették már az akkori kritikusok is. A második világháború vége […]
-
Mózes Attila: Árvízkor a folyók megkeresik régi medrüket
Mózes Attila nyolcvanas évek közepén (1986–87-ben) írott kötetei már csak a romániai rendszerváltoztatás éveiben jelenhettek meg. A Yesterday, Az Oroszlán Hava és egyéb történetek (1990) novellái és[…]
-
Buda Ferenc: Ébresszen aranysíp
Buda Ferenc Ébresszen aranysíp című – sorrendben második – verseskötetének szövegeiből egy érett, autonóm költő arcéle rajzolódik ki. Míg a szerző első verseskönyvében, az 1963-as Füvek példájában még[…]
-
Mezey Katalin: Élőfilm
A modern magyar próza egyik izgalmasan kiteljesedő vonulata a Kaffka Margit, Kosztolányi, Kodolányi, Németh László, Szilágyi István, Jókai Anna, Nagy Zoltán Mihály és mások fémjelezte lélektani […]
-
Császár István: Én voltam az
Császár István negyedik kötete az első három kötet – Fejforgás (1971); Feljegyzések az utolsópadból (1973); …és más történetek (1975) – anyagának megrostált, válogatott gyűjteménye. Kiselbeszélései, […]
-
Lakatos István: Írás a porban
E költői életmű sorstörténete egyike a legkülönösebbeknek. A szerző első kötete 1949-ben jelent meg A Pokol tornácán és egyéb kisebb költemények címmel, s még előtte, az év kezdetén megkapta a […]
-
Déry Tibor: Ítélet nincs
A G. A. úr X-ben megjelenése után Déry pályáján jelentős változás következett be, ezt jelzi, hogy 1965 után az író nem vállalt többé nyilvános szereplést, és visszavonult az irodalmi életből. A […]
-
Vas István: Önarckép a hetvenes évekből
A hetvenes években már élő klasszikus Vas István. 1960 és 1969 között négy új verseskötete jelenik meg (Rapszódia egy őszi kertben 1960; Római rablás 1962; Földalatti Nap 1965; Nem számít 1969). Az […]
-
Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét
Sánta Ferenc Erdélyben született, tizenhét éves koráig ott is élt, szemléletének formálódásában jelentős szerepet játszott a kolozsvári unitárius kollégium. Életrajzi élményei közül a társadalomban […]
-
Benjámin László: Ötödik évszak
Benjámin László pályakezdő költőként került kapcsolatba a munkásmozgalommal. A Népszavában kezdett publikálni, 1948-ban a kommunista párt tagja lett. A fordulat évének időszakában az új irány egyik […]
-
Zalán Tibor: és néhány akvarell
Zalán Tibor a hetvenes évek második felében fiatal, szegedi egyetemista költőként vált az (éppen általa, egy 1979-es esszéjében) „arctalan”-nak nevezett nemzedék egyik legismertebb alkotójává. […]
-
Örkény István: „Rózsakiállítás”
Örkény István írásművészetének sajátos jellemvonása az abszurd humor, amely leginkább a mindenkit mélyen érintő témákban tud jól kiteljesedni. A Tóték esetében az emberi kiszolgáltatottság és […]