súgó
keresés

Szépirodalmi Könyvkiadó

A Szépirodalmi Könyvkiadó 1950. október 1-jén alapított állami vállalat, felügyeleti szerve a Kiadói Főigazgatóság. Székhelye Budapest, megalakulásakor főszerkesztője, 1957 és 1986 között igazgatója Illés Endre volt. A rendszerváltás után elhalt a tevékenysége.

Kapcsolódó szócikk(ek)

  • Örkény István: „Rózsakiállítás”

    Örkény István írásművészetének sajátos jellemvonása az abszurd humor, amely leginkább a mindenkit mélyen érintő témákban tud jól kiteljesedni. A Tóték esetében az emberi kiszolgáltatottság és […]

  • Sütő András: Advent a Hargitán

    Az 1980-as évekre Sütő András művészetének fő iránya a kisebbségi kiszolgáltatottság elleni küzdelem lett. Esszéiben és drámáiban a romániai magyarság szétszóródása, fogyatkozása és megalázottsága […]

  • Szabó Pál: Ahogy lehet

    A maga korában alig jelent meg róla kritika, ezért az Ahogy lehet az életmű számbavételekor háttérbe szorult. Viszont utóbb egyre többen látják úgy, hogy a negyvenes évek eleji regénytrilógia mellett […]

  • Áprily Lajos: Akarsz-e fényt?

    Az Akarsz-e fényt? Áprily Lajos utolsó, posztumusz verseskönyve, mely az alkotó korábban kötetben meg nem jelent költeményeit tartalmazza. A verseskötet első ciklusa, az Őszi tükör az 1929 és 1964 […]

  • Moldova György: Akit a mozdony füstje megcsapott

    Az Akit a mozdony füstjemegcsapott Moldova György nagy ívű, a teljesség igényére törekvő riportkötete, amely a Magyar Államvasutak történetét, feladatait és problémáit ismerteti a 19. század végétől […]

  • Mózes Attila: Árvízkor a folyók megkeresik régi medrüket

    Mózes Attila nyolcvanas évek közepén (1986–87-ben) írott köte­tei már csak a romániai rendszerváltoztatás éveiben jelenhettek meg. A Yesterday, Az Orosz­lán Hava és egyéb történetek (1990) novellái és[…]

  • Polcz Alaine: Asszony a fronton

    Ebben a többször kiadott regényben máig azt dicsérik leginkább, hogy a személyes – akár nagyon intim témák – és az országos súlyú események közvetlenül egymás mellett kapnak helyet, az egyéni életút […]

  • Mészöly Miklós: Az atléta halála

    A prózatörténeti fordulat kezdetét – főként Esterházy Péter későbbi megnyilatkozásait véve alapul – rendszerint Ottlik Géza Iskola a határon című regényéhez köti az irodalomtörténet-írás. Mészöly Az […]

  • Sziveri János: Bábel

    A kritikusi közmegegyezés szerint a Bábel, még a harmincöt éves költő által összeállított, de már csak a halála után megjelent, hatodik verseskötet Sziveri János lírájának betetőzése. A pályán […]

  • Veress Miklós: Bádogkirály

    Harmincévesen mutatkozott be első önálló verseskötetével Veress Miklós, ám a pályakezdők akkori igencsak népes seregében máris figyelmet keltett az Erdő a vadaknak (1972). A kötet élére kiemelt címadó[…]

  • Jékely Zoltán: A Bárány Vére

    A kötet Jékely tanulmányait, esszéit, könyvkritikáit és publicisztikai írásait adja közre, körülbelül négy évtized, vagyis a teljes életpálya termését az 1930-as évektől az 1970-es évekig. Betekintést[…]

  • Ács Margit: Beavatás

    A szerző első regényének (második széppróza-kötetének) igen erős az indítása. Arra a pszichikai jelenségre építkezik, amely szerint a külföldi (különösen a „nyugati”) turistaút a maga nem rögzült […]

  • Pilinszky János: Beszélgetések Sheryl Suttonnal

    A Beszélgetések Sheryl Suttonnal egy valós alapokon nyugvó, de fiktív párbeszéd. Pilinszky 1971-ben látta Párizsban a Robert Wilson rendezte színházi előadást, a Le regard du sord-t (’A süket […]

  • Kondor Béla: Boldogságtöredék

    Kondor Béla (1931–1972) negyvenéves, országosan ismert festő, grafikus, amikor első verseskötete, a Boldogságtöredék megjelenik, a második, a Jelet hagyni (1974) már halála után került kiadásra. Az […]

  • Utassy József: Csillagok árvája

    Utassy József már első kötetével (Tüzem, lobogóm, 1969) és a Kilencek Elérhetetlen föld (1969) antológiájával is a figyelem középpontjába került. A Csillagok árvája – megkésettsége ellenére: a cenzúra[…]

  • Rákos Sándor: Csörte

    Az elmúlással, a halállal való szembenézés magasabb színvonalú összegzése a kötet. Rákos Sándor az elfeledett kötetről így nyilatkozott egyik vallomásában: a Csörtét „maga alá temette az összeomló […]

  • Hernádi Gyula: Deszkakolostor

    Az 1959-ben megjelent Deszkakolostor Hernádi Gyula első prózakötete, mely egyben megalapozta az addig költőként ismert szerző prózaírói karrierjét is. A tizennyolc elbeszélést tartalmazó kötetet […]

  • Baka István: Döbling

    Baka István számára harmadik verseskötete hozta meg az elismertséget. Az első közléseivel 1969-ben (a Tiszatájban, Ilia Mihály bevezetőjével) jelentkező költő a kezdetektől egységes […]

  • Illyés Gyula: Dőlt vitorla

    Az önálló hangot kereső, a klasszikus avantgárdhoz is vonzódó első időszak után Illyés Gyula költészete legalább három nagyobb szakaszra osztható. Az elsőt szükségszerűen 1944 zárja le, a másodikat […]

  • Buda Ferenc: Ébresszen aranysíp

    Buda Ferenc Ébresszen aranysíp című – sorrendben második – verseskötetének szövegeiből egy érett, autonóm költő arcéle rajzolódik ki. Míg a szerző első verseskönyvében, az 1963-as Füvek példájában még[…]

  • Nádas Péter: Egy családregény vége

    Nádas Péternek az általános elismertséget meghozó, első regénye a prózafordulat meghatározó kötete, amely a magyar posztmodern próza emlékezetpoétikai vonulatának egyik elindítója is. Főszereplője […]

  • Csanádi Imre: Egy hajdani templomra

    Csanádi Imre idegeiben hordozza a magyar múltat. Eszményi magyarosság, szabatosság és választékosság jellemzi – írja róla monográfusa, Alföldy Jenő. Kiemelt ihletforrása az irodalmi régiség, a […]

  • Simonffy András: Egy remek nap

    Simonffy András irodalmi belépője az 1960-as évek első felében arra az időre esett, amikor a megelőző évtized irodalmi sematizmusát levetkőző és az 1956 utáni megtorlások következményeit szenvedő, sok[…]

  • Jókai Anna: Az együttlét

    Az együttlét az irodalompolitika instrukcióit mindig is fenntartásokkal kezelő Jókai Annának az a regénye, amely a „cenzúra”, az „elvárások” minimális figyelembe vételét is mellőzhette. Megírásának […]

  • Mezey Katalin: Élőfilm

    A modern magyar próza egyik izgalmasan kiteljesedő vonulata a Kaffka Margit, Kosztolányi, Kodolányi, Németh László, Szilágyi István, Jókai Anna, Nagy Zoltán Mihály és mások fémjelezte lélektani […]

  • Albert Gábor: Emelt fővel

    Albert Gábor hatvanas, hetvenes években írt, más-más kísérleti prózapoétika szerint épülő négy elbeszéléskötetét és két regényét szerény szakmai visszhang fogadta. A több rétegű kultúrából eredő […]

  • Nádas Péter: Emlékiratok könyve

    A Nádas-életmű csúcsteljesítményének tartott Emlékiratok könyve átveszi az Egy családregény végének (1977) narratív komplexitását, ám annál sokrétűbben vezeti a szereplők közötti párhuzamos viszonyok […]

  • Császár István: Én voltam az

    Császár István negyedik kötete az első három kötet – Fejforgás (1971); Feljegyzések az utolsó padból (1973); …és más történetek (1975) – anyagának megrostált, válogatott gyűjteménye. Kiselbeszélései, […]

  • Karinthy Ferenc: Epepe

    Vagy kéttucatnyi könyve – regények, elbeszélések, színművek, tárcák, krokik, riportok, továbbá nyelvészeti és nyelvművelő tárgyú írások – után, melyek jobbára a magyar félmúltból, szűkebb és tágabb […]

  • Zalán Tibor: és néhány akvarell

    Zalán Tibor a hetvenes évek második felében fiatal, szegedi egyetemista költőként vált az (éppen általa, egy 1979-es esszéjében) „arctalannak” nevezett nemzedék egyik legismertebb alkotójává. 1980-ban[…]

  • Vasadi Péter: Fahíd

    Vasadi Péter abban az életkorban indult el költői pályáján, amikor másé – szerencsés esetben – már a zenitje felé tart: közelebb volt a harminchoz, amikor első zsengéjét papírra vetette, és ismét évek[…]

  • Lázár Ervin: A fehér tigris

    A fehér tigris az egyetlen felnőtteknek szóló regény Lázár Ervin írói pályáján, ez azonban alig több biografikus adaléknál. Nem csak novelláira, a regényre is érvényes Görömbei András jellemzése: […]

  • Kemenes Géfin László: Fehérlófia I–VI.

    A költő által életre hívott, posztmodern Fehérlófia-eposz a mai napig egyedülálló kísérletnek számít a kortárs magyar irodalomban. Változó stíluselemei, sokrétű intertextuális utalásai ugyan […]

  • Kiss Anna: Feketegyűrű

    Kiss Annát első, antológiabeli jelentkezésekor (Költők egymás közt, 1969) Nagy László, első önálló kötetének megjelenésekor (Fabábu, 1971) Kormos István mutatta be az olvasóknak. A két költő […]

  • Vas István: Földalatti Nap

    Vas a Földalatti Nap kötetben mindenekelőtt a közelítő öregséggel és elmúlással vet számot. Hisz, hinni akar a személyesség maradandóságában, a halált legyőző értékekben. „Nem akarok / Átlépni sehová,[…]

  • Szakonyi Károly: Francia tanya

    Amikor első kötete, a Középütt vannak a felhők 1961-ben megjelenik, Szakonyi már harminc éves. Ezután sorra jönnek a könyvei, az egy kisregényt és huszonöt elbeszélést tartalmazó Francia tanya az […]

  • Hajnóczy Péter: A fűtő

    A fűtő Hajnóczy Péter első, azonos című elbeszéléskötetének címadó novellája. Szikár, kiforrott stílusú próza, mely már nem az útkereső, hanem a hangját és témáját ismerő szerzőre utal. Hajnóczy […]

  • Déry Tibor: G. A. úr X.-ben

    Déry írói életművében az egyik legrendhagyóbb művészi megformáltságú, maradandó értékű prózai alkotásnak a G. A. úr X.-ben tekinthető, melyet A kiközösítő mellett mindmáig a kései pályaszakasz […]

  • Sarkadi Imre: A gyáva

    Csaknem pontosan harminc évvel korábban, 1931 márciusában történhetett hasonló, amikor az íróember végzete elemi erővel hatott alkotása sorsára: Kuncz Aladár váratlan halála nagyjából egybeesett a […]

  • Gergely Ágnes: Hajóroncs

    „A matróz joggal retteg a parttól, ha látja, hogy hajóroncsok borítják.” A kötetben is felidéződő mondás jelentése alighanem az, hogy csak kellő óvatossággal szabad olyasmivel próbálkozni, ami […]

  • Illyés Gyula: Hajszálgyökerek

    A mű előhangja néhány bekezdés után egyértelművé teszi a biológiai fogalom szimbolikus értelmét. Eredetileg egy alig bővebb címváltozat: „A nemzeti érzés hajszálgyökerei”, még korábban „A közösségi […]

  • Hajnóczy Péter: A halál kilovagolt Perzsiából

    Hajnóczy Péter A halál kilovagolt Perzsiából című önéletrajzi és fikciós elemeket is ötvöző kisregénye az író főművének tekinthető: töredékessége, intertextuális utalásai paradigmaváltónak számítottak[…]

  • Juhász Ferenc: Harc a fehér báránnyal

    Közel tíz évnyi – részben politikai okokkal is magyarázható – hallgatás után szólalt meg Juhász Ferenc ismét ezzel a kötetével. Egyik ciklusa címével külön is emlékeztet hosszú hallgatására: a […]

  • Pilinszky János: Harmadnapon

    Pilinszky Harmadnapon című kötete hosszú hallgatás és elhallgattatás, az 1946-os első, Trapéz és korlát után csak 1959-ben jelenhetett meg. A szakirodalom szinte teljes megegyezést mutat a […]

  • Szakonyi Károly: Harmincnégy ember

    A Harmincnégy emberben jelent meg először az Adáshiba, Szakonyi kétségtelenül legsikeresebb drámája. A 2000-es évek közepéig körülbelül kilencven helyen mutatták be Magyarországon és külföldön. Az […]

  • Nagy László: Himnusz minden időben

    Nagy László erőteljesen megnyilatkozó, a küzdő életelvre hangolt költőiségét (Rege a tűzről és jácintról) már az 1957-es kötetében (Deres majális) elemien megrázkódtatja az 1956-os forradalom […]

  • Kiss Tamás: Holdkikötő

    Hogy egyszerre szemléletes és sugallatos költészet a Kiss Tamásé, a Holdkikötő kötete tanúsíthatja legjobban. A Nyugat harmadik nemzedékéből, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Takáts Gyula[…]

  • Bari Károly: Holtak arca fölé

    Az 1952-ben, Bükkszentkereszten sokgyermekes cigánycsaládban született Bari Károly nevét már középiskolás korában ismertté tette a tizennégy és tizenhat éves kora között írott verseit tartalmazó, […]

  • Serfőző Simon: Hozzátok jöttem

    A magyar vidék mélységéből, egy Zagyvarékas közeli tanyáról az ötvenes évek legvégén a magyar irodalomba érkezett, s tehetségét később a próza (Gyerekidő) és a dráma területein is próbára tevő szerző […]

  • Hubay Miklós: Hősökkel és hősök nélkül

    Hubay Miklós első drámakötete, a Hősökkel és hősök nélkül az 1956-ot követő hat év termését mutatja be, leszámítva a Hősök nélkül című drámát, a huszonnégy éves drámaíró első darabját, mely 1942-ben […]

  • Lengyel József: Igéző

    A sztálinizmus elmondhatatlannak mutatkozó szörnyűségeiről, a létezés mindennapi abszurditásáról az első hiteles szépirodalmi tudósításokat Lengyel József kezdte el közzétenni 1961 legvégén megjelent […]

  • Spiró György: Ikszek

    Spiró György műfajokban gazdag életművén belül a nagyszabású prózai művek kitüntetett helyet foglalnak el; ezek közül is kiemelkedik az Ikszek című regény. A szerző három évet dolgozott a kritikusok […]

  • Bertha Bulcsu: Ilyen az egész életed

    E válogatott kötet fülszövegének önvallomása szerint is a gyermek- és ifjúkorában megtapasztalt élmények – a dunántúli táj, az ott élő emberek – tették íróvá Berthát. Idővel úgy látta, hogy az író […]

  • Csukás István: Ima a vadevezősökért

    Csukás István negyedik verseskönyve, az Ima a vadevezősökért érett, szuverén lírikusi teljesítmény. Ugyanakkor a Kisújszállásról származó, a vidéki, kisvárosi létmód, illetve a népiség iránti […]

  • Lakatos István: Írás a porban

    E költői életmű sorstörténete egyike a legkülönösebbeknek. A szerző első kötete 1949-ben jelent meg A Pokol tornácán és egyéb kisebb költemények címmel, s még előtte, az év kezdetén megkapta a […]

  • Németh László: Irgalom 1-2.

    A regény Németh László írói munkásságának utolsó nagy alkotása, késői társa a Gyásznak (1930), az Iszonynak (1947) és az Égető Eszternek (1956). „Hőse egy lány […], harmadéves orvostanhallgató, a […]

  • Vas István: Az ismeretlen isten

    Az inkább költőként, emlékezések írójaként, műfordítóként számon tartott Vas István az értekező műfajokban is jelentőset alkotott, joggal sorolható akár a két háború közt jelentkező nagy esszéisták […]

  • Sánta Ferenc: Isten a szekéren

    Sánta Ferenc kisepikai munkásságának keresztmetszetét adja az Isten a szekéren c. válogatott kötet. Az író pályakezdő elbeszélései önéletrajzisággal átitatva szóltak a szegénységről, mely az életet […]

  • Déry Tibor: Ítélet nincs

    A G. A. úr X-ben megjelenése után Déry pályáján jelentős változás következett be, ezt jelzi, hogy 1965 után az író nem vállalt többé nyilvános szereplést, és visszavonult az irodalmi életből. A […]

  • Jókai Anna: Jákob lajtorjája

    A Jákob lajtorjája sok tekintetben kapcsolódik a szerző előző műveihez, de új formai megoldások és eszmei-világképi kezdemények is jellemzik, amennyiben újfajta viszonyba lép a profán és a szakrális. […]

  • Tamási Áron: Jégtörő gondolatok

    „A Jégtörő gondolatok Tamási négy évtizedes publicisztikai munkásságának a gyűjteménye, amely ismeretlen írásokat, hozzáférhetetlen újságok és folyóiratok lapjain rejtőzködő cikkeket, riportokat, a […]

  • Hajnóczy Péter: Jézus menyasszonya

    A Jézus menyasszonya Hajnóczy Péter utolsó kisregénye, egyúttal utolsó, életében megjelent válogatáskötetének címadó műve. A kötet írásai változatosak: a fabulától a kollázsregényen át az abszurd […]

  • Csoóri Sándor: Jóslás a te idődről

    A Jóslás a te idődről Csoóri Sándor első válogatott verseskötete. „Első két kötetem [Felröppen a madár (1954); Ördögpille (1957)] valamiképpen botorkálás. Erkölcsi értelemben még találnék […]

  • Kónya Lajos: Kései ábránd

    Kónya Lajos mint a Rákosi diktatúrát kiszolgáló költő szerzett kétes hírnevet. 1950-ben és 1953-ban is Kossuth-díjat kapott. Az ötvenes évek közepétől viszont ellenzéki magatartása miatt a […]

  • Illyés Gyula: Kháron ladikján

    Aki kinyitja ezt a könyvet, könnyen meglehet, hogy egy számára már ismerős verssel találkozik elsőként, minthogy az 1960-ban megjelent Új versek kötetben volt olvasható: „Kháron ladikja nem akkor […]

  • Déry Tibor: A kiközösítő

    A történeti források szerint a Római Birodalom egyik legelismertebb hitszónoka és egyházi méltósága Aurelius Ambrosius (335–394) volt, akit 373-ban császári kormányzóból egy gyermeknek tulajdonított […]

  • Dobai Péter: Kilovaglás egy őszi erődből

    A Kilovaglás egy őszi erődből Dobai Péter egyetemista korában írt verseinek és experimentális alkotói periódusának gyűjteménye. A szerzőt akkor a konvencionális esztétikai formáktól tudatosan […]

  • Balázs József: Koportos

    Az 1975-ben megjelent Magyarokat, az 1976-os Fábián Bálint találkozása Istennel című regényt és a legkorábban megfogant, de csak 1976-ban napvilágot látott Koportost Balázs József […]

  • Tamkó Sirató Károly: Kozmogrammok

    Az 1950-es évek kommunista diktatúráját, valamint az 1956 utáni, a magyar írókat is sújtó retorziókat követően, a '60-as évek közepére fokozatosan enyhült az irodalomra nehezedő nyomás, ami az […]

  • Oláh János: Közel

    A Kilencek költőcsoport egyik meghatározó alakjának első nagyepikai műve, a Közel több száz oldalas tudatregény (fejlődésregény, regényfolyam), a szerző első lírakötete (Fordulópont, 1972) után, […]

  • Kertész Imre: A kudarc

    A Kertész-életmű egyik legjelentősebb prózaírói teljesítménye, A kudarc több mint tíz évnyi hallgatás után látott napvilágot. A mű elsősorban kompozicionális összetettségénél fogva különleges darabja […]

  • Simonyi Imre: Különvélemény

    Simonyi Imrét sokan „a gyulai költőként” ismerték, s ma is a város poétájaként emlékeznek rá. Nem alaptalanul: a magyar irodalomtörténet számos olyan alkotóról tud, akinek a neve, tevékenysége […]

  • Kálnoky László: Lángok árnyékában

    Az 1912-ben született költőnek a Lángok árnyékában még csak a harmadik verseskötete. A kortársak néhány (sokan mindössze egy: a Szanatóriumi elégia) nagy vers jelentős, de nem elsőrangú szerzőjeként […]

  • Örkény István: Macskajáték

    Örkény műveiben gyakran találkozunk az elesettek és elnyomottak iránti együttérzéssel. Ilyenkor vagy az abszurd humorral gúnyolja ki az elnyomókat, vagy a kiszolgáltatott helyzetben élők iránti […]

  • Sarusi Mihály: Magyar Krisztus

    1986 a pártpolitika hatalmi döntései által súlyosan meghatározott, a közélet egészét megmozgató irodalmi események éve volt. Közéjük tartozott a Tiszatáj betiltása; Csurka István szilenciumra ítélése;[…]

  • Petri György: Magyarázatok M. számára

    A hatvanas és a hetvenes évek fordulója valóságos mérföldkő volt a magyar költészet történetében, az akkor jelentkezett generáció költői a mai napig meghatározzák versolvasási szokásainkat, lírával […]

  • Kertész Ákos: Makra

    A Makra Kertész Ákos harmadikként megjelent, máig legismertebb regénye. A realista mű – mely a sokáig karosszérialakatosként dolgozó szerző élettapasztalatait is tükrözi – fejlődésregényként és […]

  • Kamondy László: Megdézsmált örömök

    Kamondy Lászlót az Emberavatás-nemzedék tagjai között tartja számon az irodalomtörténet. Olyan íróként, aki Sánta Ferenccel, Csurka Istvánnal, Szabó Istvánnal és több, ma már kevésbé ismert alkotóval […]

  • Gáll István: A ménesgazda

    A szerző az 1945 után indult második prózaíró nemzedék (Galgóczi Erzsébet, Szabó István, Kamondy László, Galambos Lajos, Bertha Bulcsu és mások) tagja volt. Életművének legjelentősebb kötete az […]

  • Somlyó György: A mesék könyve

    Somlyó György életművének jelentős részét versfordítói és esszéírói munkássága teszi ki. Ez utóbbi középpontjában szintén a vers, a versről való gondolkodás (jellemző módon versben, ars poeticákban […]

  • Bertha Bulcsu: Meztelen a király

    A magyar újságírásban az interjú műfaja csak 1920 után terjedt el. Két fő változata létezik. Az egyikben csupán a feltett kérdésre válaszol a megkérdezett személy. A másik típus inkább párbeszédnek, […]

  • Illyés Gyula: Minden lehet

    Az életmű értelmezői hajlottak arra, hogy a Dőlt vitorla (1965), a Fekete-fehér (1968) és a Minden lehet kötet-hármas szerves egységnek tekinthető. Közülük az első és a legkésőbbi kötet megjelenése […]

  • Marosi Gyula: Motívumnak jó lesz

    Tíz évvel első elbeszélésének megjelenése után látott napvilágot Marosi Gyula két kisregényt tartalmazó kötete. Mindkét írás a művészsorsot állítja középpontba, de mégsem nevezhetők egyértelműen […]

  • Kormos István: N. N. bolyongásai

    A lírai költészetével megkésve ugyan, de végre beérkezett költő korábbi kötete elégikus-játékos névadása szerint végül Szegény Yorickkal azonosította magát. Új kötetében a clown százféle nevét […]

  • Pilinszky János: Nagyvárosi ikonok

    Az 1970-ben megjelent ~ kötet címe szerint a szent és a profán létezés és tér sajátos összekapcsolását valósítja meg: az ikon mint fára festett szentkép az ortodox vallásban nem Isten (vagy a szentek)[…]

  • Hubay Miklós: Napló nélkülem

    Hubay Miklós nemcsak kiváló drámaíró, de jelentős esszéista is volt: utóbbi műfajban szívesen reflektált a dráma lehetőségeire és feladataira, másrészt azokat a gondolatokat, ötleteket is […]

  • Jókai Anna: Napok

    Korai regénykísérletek (4447, 1968; Tartozik és követel, 1970) után a Napok nagyigényű vállalkozás, az újszerű „lélekregény” kísérlete, hatszáz lapos „tudatáramlás”. A szaggatott mondatok és […]

  • Csurka István: Nász és pofon

    „Elemérnek elszorult a torka, pillanat alatt felismerte, mekkora badarságot művelt, s azt is: teljesen értelmetlenül. Szatirikus vígjáték hőséből egyszeriben tragédia hősévé vedlett át.” Csurka egyik […]

  • Szabó István: Ne nézz hátra

    A Ne nézz hátra a prózaíró Szabó István harmadik kötete (a fiatalon elhunyt szerzőnek életében több könyve már nem is jelent meg). Gyűjteményes kiadványnak tekinthető: túl azon, hogy tíz művet közöl […]

  • Moldova György: Negyven prédikátor

    A Negyven prédikátor című kötet témaválasztását és nyelvi megformáltságát tekintve egyaránt jelentősnek számít Moldova György szépirodalmi munkásságában: a szerző kevés történelmi regényeinek egyike; […]

  • Vas István: Nehéz szerelem

    Vas monumentális, hat kötetből és néhány további, csak folyóiratban megjelent fejezetből álló emlékezésfolyama majdnem ötven éven át íródott. Az elejét 1942–1943-ban írta, de megjelentetni csak […]

  • Déry Tibor: Niki

    Déry kisepikai írásai közül az egyik legnagyobb szakmai és olvasói sikert a tizennyolc nyelvre lefordított Niki aratta. Az író 1955 végén vetette papírra a művet, amely először az Új Hang folyóiratban[…]

  • Fekete Gyula: Az orvos halála

    A Rákosi-kor ideológiája az új társadalmi rend pozitívnak minősített, új típusú hőseit kívánta középpontba állítani. Kedvelte a nagyregényformát, amely utópikusan elvezethet egy ideális világba. A […]

  • Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon

    A szerző tragikus halálával a hagyatékba, s onnan a kétkötetes A szökevénybe (1962) beemelt Oszlopos Simeon drámaváltozatát igazából a majd csak a Szépirodalmi Kiadó gondozta életműsorozat Regények […]

  • Galgóczi Erzsébet: Ott is csak hó van

    Galgóczi Erzsébet elsősorban éles társadalomkritikájával vált az Emberavatás-antológia (1955) nemzedékének (Csurka István, Kamondy László, Moldova György, Sánta Ferenc, Szabó István, Szántó Tibor) […]

  • Vas István: Önarckép a hetvenes évekből

    A hetvenes években már élő klasszikus Vas István. 1960 és 1969 között négy új verseskötete jelenik meg (Rapszódia egy őszi kertben 1960; Római rablás 1962; Földalatti Nap 1965; Nem számít 1969). Az […]

  • Benjámin László: Ötödik évszak

    Benjámin László pályakezdő költőként került kapcsolatba a munkásmozgalommal. A Népszavában kezdett publikálni, 1948-ban a kommunista párt tagja lett. A fordulat évének időszakában az új irány egyik […]

  • Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét

    Sánta Ferenc Erdélyben született, tizenhét éves koráig ott is élt, szemléletének formálódásában jelentős szerepet játszott a kolozsvári unitárius kollégium. Életrajzi élményei közül a társadalomban […]

  • Csalog Zsolt: Parasztregény

    Csalog Zsolt bölcsészként tévedt a szépirodalom felségterületére, s lett utóbb a prózafordulatot előkészítő nemzedék aktív tagja. 1970-ben bekapcsolódott az MTA Szociológiai Intézete által indított […]

  • Cseres Tibor: Parázna szobrok

    Interjúk sora tanúsította, mekkora lelkiismereti terhet vett magára Cseres Tibor, amikor csak a magyarok háborús felelősségét kutatva írta meg a Hideg napokat. Már az újvidéki vérengzéssel való […]

  • Somlyó György: Rámpa

    Az író többszöri sikertelen nekifutás után, 1981 és 1983 közt vetette papírra a zsidóüldözések során szerzett személyes tapasztalatait, tehát majd negyven év távlatából dolgozta fel életének […]

  • Simon István: Rapszódia az időről

    A kamaszkori kötete (Egyre magasabban, 1944) után igazából 1950-ben pályát kezdő Simon István költészetét az akkor nemcsak elfogadott, hanem erősen támogatott realizmus fogalmával közelítették meg. Ő […]

  • Szabó Magda: Régimódi történet

    Szabó Magda két verseskötet (Bárány, 1947; Vissza az emberig, 1949) és nyolc év szilencium után regény- és drámaíróként folytatta pályafutását. A Freskó (1958) és Az őz (1959) hozta meg számára az […]

  • Fodor András: Reményfutam

    A Reményfutam Fodor András tizenegyedik verseskötete. A szerző beérkezett költő, ez idő tájt a Magyar Írók Szövetségének alelnöke. Sokrétű kapcsolatrendszer köti a magyar irodalom úgyszólván minden […]

  • Lator László: Sárangyal

    Lator Lászlót az Újhold költői közé soroljuk, habár nem jelent meg verse a folyóiratban. Az odatartozást az indokolja mégis, hogy a háború pusztításának testközeli tapasztalata, a csontokig hatoló […]

  • Pilinszky János: Szálkák

    A Szálkák Pilinszky negyedik verskötete: az 1946-os Trapéz és korlát után csak 1959-ben jelenhetett meg nagy jelentőségű második, Harmadnapon című verseskönyve, s 1970-ben látott napvilágot a költő […]

  • Takáts Gyula: Száz nap a hegyen

    A dunántúli tájköltőként induló Takáts poétikája fokozatosan mélyült létköltészetté. Néprajzi ismeretei, a Bece-hegyi borászkodás, a gazdagodó élettapasztalat konkrétumai érzékletes tárgyiasságukat […]

  • Kormos István: Szegény Yorick

    A költő Dülöngélünk című, szakmai elismerést hozó verseskötetét 1949-től igen hosszú szünet követte. 1956-ban, majd 1963-ban szólalt meg néhány verssel, második kötetével csak 1971-ben […]

  • Kiss Benedek: Szemem parazsa mellett

    A Kilencek költőcsoport Elérhetetlen föld (1969) c. antológiájával induló Kiss Benedek a korabeli kritikák szerint is a csoport egyik jellegadó költője. A Kilencek alkotómódszerét Görömbei András […]

  • Kassák Lajos: Szénaboglya

    Kassák előtt az 1949-es kommunista hatalomátvétel után bezárultak a közlés fórumai. Csak 1954-ben, az átmeneti „olvadás” idején jelentek meg folyóiratban újabb művei. De Nagy Imre háttérbe szorulása, […]

  • Déry Tibor: Szerelem

    Déry legjelentősebb novelláskötetét 1963-ban adták ki, a megjelenését megelőző várakozást jól jelzi, hogy a több mint tízezer példányban kinyomtatott mű két nap után elfogyott. Az író számára ez a […]

  • Marsall László: Szerelem alfapont

    A költő elég későn jelentkezett önálló kötettel: harminchét éves, amikor 1970-ben az első könyve, a Vízjelek. A korban származása is késleltethette beérkezését (apja főszolgabíró volt Békésben). […]

  • Juhász Ferenc: Szerelmes hazatántorgás

    A hetvenes évek Juhász Ferencének jellegzetes kötete a terjedelmes, vegyes műfajú Szerelmes hazatántorgás. Ez a gyűjtemény verspróza-elmélkedések, kortárs-köszöntők, költői játékok (köztük képversek, […]

  • Hubay Miklós: Színház a cethal hátán

    Hubay Miklós a ~t megelőző két kötetének (Játékok életre-halára, 1968 és a Tüzet viszek, 1971) legkiválóbb darabjaiban a kortárs nyugati drámairodalom, Giraudoux, Kafka, Miller, Merle, Marceau, Sartre[…]

  • Sarkadi Imre: A szökevény

    A Sarkadi Imre életművéről a Kortárs hasábjain, majd az írószövetségben zajló vitákban (1962) alig hivatkoznak a B. Nagy László gyűjtötte és szerkesztette A szökevény második kötetéről, amelyik az egy[…]

  • Illyés Gyula: Tiszták

    Illyés Gyula 1940-ben kezdett el drámát írni, a legutolsót, a huszonkettediket nem sokkal halála előtt fejezte be. E műnemben létrehozott alkotásai közül a fogadtatástörténet a Kegyenc(1963), a […]

  • Tandori Dezső: Töredék Hamletnek

    A tisztviselő családban nevelkedő, magyar-német szakot végző, magányosságra és megnyílásra egyaránt vágyó Tandori ugyan prózaírónak készült, de műfordításokkal és versekkel jelentkezett. E versekért […]

  • Zelk Zoltán: Tűzből mentett hegedű

    „Mi az, ami leginkább megragadja az olvasót Zelk Zoltán új verseskönyvében? […] a börtönévek tragikus élménye, s a szeretett, többé viszont sem látott feleség halála, a kedves elvesztésének, az immár […]

  • Tamási Áron: Vadrózsa ága

    Tamási Áron 1966 elején a Kútvölgyi úti kórházban, ágyban fekve kezdte tollba mondani alig egy hónapja elvett negyedik feleségének, Bokor Ágotának személyes emlékeit. Az utolsó mondatok május 24-én […]

  • Németh László: Változatok egy témára

    1959-ben egy erdélyi tanárnő folytatásokban küldte el Németh Lászlónak a Bolyaiak levelezését (és egyéb dokumentumokat), ami arra késztette, hogy mélyebben, részleteiben is megismerkedjék a […]

  • Bari Károly: A varázsló sétálni indul

    Bari negyedik könyve nemcsak addigi munkásságának (Holtak arca fölé, 1970; Elfelejtett tüzek, 1973; A némaság könyve, 1983) válogatása, de tíz új művel kiegészítve a költő addigi alkotói pályájának […]

  • Czakó Gábor: Várkonyi krónika

    Ez a mű az író ötödik regénye, mely alcíme szerint krónika. Már a szókettőzés is arra utal, hogy a komikum különböző formái, s főként a humor fontos szerepet játszik az alkotásban. Ebben az esetben a […]

  • Nagy László: Versben bujdosó

    A költő halála előtt öt évvel kiadott kötet mindazokat a tematikai, műfaji és poétikai értéket kiteljesíti, amelyeket a szerző az 1956 utáni könyveiben (Deres majális; Himnusz minden időben) alkotott.[…]

  • Kovács István: Véset

    A későbbi történész, polonista és kultúrdiplomata Kovács István költőként a Kilencek alkotói közösségének Elérhetetlen föld című antológiájában (1969) tűnt fel. A „fényes szellők” nemzedéke és az […]

  • Galgóczi Erzsébet: Vidravas

    Sokatmondó tény, hogy az író búcsúztatásakor az életműből több nekrológ is éppen ezt a regényt emelte ki. Juhász Béla azt hangsúlyozta, hogy Galgóczi „az epikát szikkasztó jelenségek idején is […]

  • Tamás Menyhért: Vigyázó madár

    Tamás Menyhért 1940-ben született a bukovinai Hadikfalván, ahová ősei a hírhedt 1764-es siculicidium miatt menekültek Erdélyből. Alig volt egyesztendős, amikor közel húszezer ember indult el, hogy […]

  • Cseres Tibor: Vízaknai csaták

    A terjedelmében is monumentális, több mint nyolcszázötven oldalas regényt az életmű csúcsaként, az író legnagyobb vállalkozásaként, egyszersmind az élő irodalom egyik legfontosabb műveként méltatta a […]

  • Bálint Tibor: Zokogó majom

    Az erdélyi magyar irodalomban a hatvanas években lezajló modernizációs folyamatot esztétikai „nagykorúsodásnak” és „korváltásnak” tekintették már az akkori kritikusok is. A második világháború vége […]