súgó
keresés

Műfaj ∙ vers

  • Aczél Géza: (vissza)galopp

    Aczél Géza első önálló kötete huszonnyolc éves korában, 1975-ben jelent meg, de aztán is csak évente egy-két verssel, évtizedenként egy-egy kötettel jelentkezett. 2003-ban azonban meglepő fordulatot […]

  • Oravecz Imre: 1972 szeptember

    Oravecz Imre harmadik kötetének címe kettős referenciával bír: egyrészt az életművön belül, ugyanis a szerző debütkötete, a Héj – több éves csúszással – csak 1972-ben jelenhetett meg; másrészt Oravecz[…]

  • Szikra János: Ablakomban kutya ugat

    A kötet versei tragikus hangoltságú, vallomásos sorsköltészetet szólaltatnak meg. Szikra János poézise személyes fogantatású, nagy emocionális távlatú élménylíra. Költészetének belső feszültségét az […]

  • Tőzsér Árpád: Adalékok a Nyolcadik színhez

    A szerző ötödik kötete a gondolati-filozofikus magyar költészet kiemelkedő darabja, az életmű fontos, irányadó állomása. Tőzsér szemlélődő, visszahúzódó költői attitűdje korábban is ígérte ezt a fajta[…]

  • Szijj Ferenc: Agyag és kátrány

    Szijj Ferenc az Agyag és kátrányban is megtartotta a költészetére jellemző leíró beszédmódot, amely gyakran hiányos, tagolatlan mondatokból építkezik. A kötet egyik fontos verse – amely magát a Leírás[…]

  • Mezey Katalin: Ajánlott énekek

    Hat alkotói évtizede alatt Mezey Katalin költészetének világa a közvetlen élménykifejezéstől az életcsoda varázsának és misztériumának egyetemes sorsköltészetéig tágult. A költői életmű téma- és […]

  • Áprily Lajos: Akarsz-e fényt?

    Az Akarsz-e fényt? Áprily Lajos utolsó, posztumusz verseskönyve az alkotó korábban kötetben meg nem jelent költeményeit tartalmazza. A verseskötet első egysége, az Őszi tükör 1929 és 1964 között […]

  • Fodor Ákos: Akupunktúra

    Fodor Ákos elsősorban mint a magyar haiku-költészet kiemelkedő alakja ismert, a hetvenes évek végétől a kétezer-tízes évek közepéig húsz kötetben mintegy 750 haikut jelentetett meg. Kultikus szerző, […]

  • Fehér Ferenc: Akác és márvány

    Fehér Ferenc költészetére az 1970-es évek elején Nagy László hívta fel a figyelmet, mondván, a magyar költészet realista értékeit őrzi. Válogatott verseinek gyűjteménye, az Akác és márvány egyben az […]

  • Falusi Márton: Albérleti fordulónap

    Falusi Márton első verseskötete huszonegy éves korában jelent meg. Csak életidőben korai indulás ez – bizonyság rá, hogy a Hazáig látni (2004) poétikai jellemzői máig meghatározzák költészetét: „Ebben[…]

  • Tamás Menyhért: Alkonyút

    Vannak kevés szavú, ritkábban megszólaló költők. Tamás Menyhért közéjük tartozik. Mégis megjegyezhettük a nevét már 1974-ben, mert családi kötődése indíttatására a Bukovinából Magyarországra települt […]

  • Király László: Amikor pipacsok voltatok

    Az 1980-as években, a magányérzet súlyosbodásával Király Lászlóban egyre határozottabbá válik a költői „közösségi én” színrevitelének szándéka. A jelen töredékes létezéséből a költő nem valamiféle […]

  • Szöllősi Zoltán: Angyal lépked föld fele

    Az öt ciklusba rendezett, a nyitó költeménnyel együtt 75 verset tartalmazó kötet Szöllősi ’60-as évek végétől indult lírájának meghatározó ívét fogja át. A korábbi hat könyvéből (Csontkorall, 1974; […]

  • Nagy Gábor: Angyalaid mind repülni tudnak

    A szerkezetben, a tematikában, a motívumokban és a hangzás szintjén is érvényesülő átfogó zenei analógia formálja egységes szövegkompozícióvá a könyvet. A zeneiség, a dominánsan elégikus, ugyanakkor […]

  • Bella István: Az arcom visszakérem

    Az 1966-ban, Szaggatott világ című kötetével induló fiatal költő líráját a látomásos-metaforikus Nagy László-i, Juhász Ferenc-i minta határozta meg, s viszonylag hosszú időbe telt, míg kialakította […]

  • Méliusz József: Aréna

    Méliusz Jó­zsef köl­tői in­du­lá­sa az 1920–30-as évek for­du­ló­já­ra esik. Az első, világnézeti szakítással járó pályaszakasz az 1933–1946, a második pedig az 1955–1962 közötti évekre tehető, ezt […]

  • Ferenczes István: Bacchatio Transsylvanica

    Kezdetektől a székelyföldi szülőföld, az anyanyelv, a kisebbségi sors, a hazavesztés és a szakralitást, szerelmet is átjáró pusztulásélmény a sarokpontja Ferenczes költészetének és szépírói […]

  • Tolnai Ottó: Balkáni babér

    Jugoszlávia széthullásának idején, a 20. század utolsó évtizedében a vajdasági magyar irodalomban még azok az írók is reflektáltak a háború eseményeire, akik egyébként az elefántcsonttoronyba zárkózás[…]

  • Szentmártoni János: Ballada hétköznapi díszletekkel

    Öt önálló verseskötet után jelentkezett válogatott versekkel az akkor harmincöt éves költő, Szentmártoni János. A Ballada hétköznapi díszletekkel jelentős visszhangot váltott ki, alkalmat adott az […]

  • Tari István: Betakarják az eget

    Tematikai és poétikai fordulatokban gazdag költői utat tett meg Tari István első, 1979-ben megjelent Térzene a majomszigeten című kötetének megjelenése óta. A kisvárosi gyermek- és kamaszkor […]

  • Győri László: Bizonyos értelemben

    A pályakezdő korszak verseiben „a fiatal vagyok és forradalmár” szemlélete volt a meghatározó. 1970 tájától ezt a felfogást felváltotta a felnőttség és az értelmiségi lét tudata. Ez azt jelentette, […]

  • Kondor Béla: Boldogságtöredék

    Kondor Béla (1931–1972) negyvenéves, országosan ismert festő, grafikus, amikor első verseskötete, a Boldogságtöredék megjelenik, a második, a Jelet hagyni (1974) halála után került kiadásra. Az írásos[…]

  • Sziveri János: Bábel

    A kritikusi közmegegyezés szerint a Bábel, még a harmincöt éves költő által összeállított, de már csak a halála után megjelent, hatodik verseskötete Sziveri János lírájának betetőzése. A pályán […]

  • Veress Miklós: Bádogkirály

    Harmincévesen mutatkozott be első önálló verseskötetével Veress Miklós, ám a pályakezdők akkori igencsak népes seregében máris figyelmet keltett az Erdő a vadaknak (1972). A kötet élére kiemelt címadó[…]

  • Kálnoky László: Bálnák a parton

    „1982-ben írt új verseinek kis gyűjteményében mindkét Kálnoky megtalálható – állapítja meg Lengyel Balázs. – A létezés rémségeivel viaskodó (ez is az ő szava) és az anekdotáival a közfigyelem […]

  • Hizsnyai Zoltán: Bárka és ladik

    Hizsnyai Zoltán az 1980-as években szerveződött szlovákiai magyar Iródia-csoport Próbaút antológiájának tudatosan építkező, sokféle nyelvi réteget mozgató, változatos eszközökkel dolgozó személyisége.[…]

  • Orbán Ottó: Búcsú Betlehemtől

    A Búcsú Betlehemtől az 1936-ban született költő harmadik kötete. Talán ebben érhető tetten leginkább korai költészetének átváltása a későbbi, higgadtabb, tipikus Orbán Ottó-i hangra. A pálya kezdetét […]

  • Szilágyi Domokos: Búcsú a trópusoktól

    Az Emeletek, avagy A láz enciklopédiája után két évre jelenik meg – annak mintegy gondolati és formai folytatásaként, betetőzéséként – a maga korában nagy visszhangot kiváltott, s azóta is sokak által[…]

  • Markó Béla: Csatolmány

    Markó Béla Csatolmány című kötete a költői közéletiség, a nemzet(rész)történet, benne a családtörténet kérdéskörei, sőt, a létezéshez való lehetséges emberi viszonyulások szempontjából az addigi […]

  • Utassy József: Csillagok árvája

    Utassy József már első kötetével (Tüzem, lobogóm, 1969) és a Kilencek Elérhetetlen föld (1969) antológiájával is a figyelem középpontjába került. A Csillagok árvája – megkésettsége ellenére: a cenzúra[…]

  • Rákos Sándor: Csörte

    Az elmúlással, a halállal való szembenézés magasabb színvonalú összegzése a kötet. Rákos Sándor az elfeledett kötetről így nyilatkozott egyik vallomásában: a Csörtét „maga alá temette az összeomló […]

  • Nagy László: Deres majális

    Nagy László első gyűjteményes kötete rendhagyó összegzés: a pálya addigi reprezentációjaként jelenik meg, ám mégsem foglalja magába megelőző négy könyvének (Tűnj el fájás, 1949; A tüzér és a rozs, […]

  • Sziveri János: Dia-dalok

    Sziveri János a hetvenes-nyolcvanas évekbeli jugoszláviai magyar irodalom egyik kulcsszereplője, a legendás Új Symposion 1983-ban adminisztratív erőszakkal eltávolított főszerkesztője. Első két […]

  • Rába György: Disputa önmagammal

    Rába György utolsó verseskönyve, a Disputa önmagammal a költő öregkori lírájának betetőzése. E címszó alatt tulajdonképpen négy verseskötetét kell(ene) tárgyalnunk: a hetvenhárom éves korától írt […]

  • Baka István: Döbling

    Baka István számára a harmadik verseskötete hozta meg az elismertséget. Az első közléseivel 1969-ben (a Tiszatájban, Ilia Mihály bevezetőjével) jelentkező költő a kezdetektől egységes […]

  • Illyés Gyula: Dőlt vitorla

    Az önálló hangot kereső, a klasszikus avantgárdhoz is vonzódó első időszak után Illyés Gyula költészete legalább három nagyobb szakaszra osztható. Az elsőt szükségszerűen 1944 zárja le, a másodikat […]

  • Oravecz Imre: Egy földterület növénytakarójának változása

    A debütáló kötet (Héj, 1972) címében is jelzett zártságával szemben Oravecz második könyve, az Egy földterület növénytakarójának változása nem elfordul a társadalomtól, hanem alapvetően újrafogalmazza[…]

  • Csanádi Imre: Egy hajdani templomra

    Csanádi Imre idegeiben hordozza a magyar múltat. Eszményi magyarosság, szabatosság és választékosság jellemzi – írja róla monográfusa, Alföldy Jenő. Kiemelt ihletforrása az irodalmi régiség, a […]

  • Csokits János: Egy hajótörött naplójából

    Csokits János 1949-ben menekült Nyugatra. Évtizedekig dolgozott a Szabad Európa Rádió, majd a BBC magyar osztályán. Nagy érdemei vannak Pilinszky János költészetének nyugat-európai megismertetésében. […]

  • Kálnoky László: Egy hiéna utóélete és más történetek

    Az 1970-es évek végén erőteljes fordulat zajlik le a már idős költő életművében. A humoros, történetmesélő versek jelentik ezt a fordulatot, amelyek kötetben az 1980-as összegyűjtött versek végén […]

  • Tandori Dezső: Egy talált tárgy megtisztítása

    Az 1960-as, 70-es évek fordulójára Illyésék, Juhász Ferencék és a „tűrt” újholdasok mellett antológiák köré csoportosuló tehetséges fiatalok jelentkeztek Ághtól Várady Szabolcsig (Első ének; Költők […]

  • Rakovszky Zsuzsa: Egyirányú utca

    Rakovszky Zsuzsa ötödik kötete három ciklusban mindössze tizenkilenc költeményt tartalmaz, ám ezek – a költő más versesköteteihez hasonlóan – nem csupán nagyfokú tematikai és motivikus sűrűséget, […]

  • Horváth Imre: Együtt a tükörben

    Kántor Lajos, a költő 1965-ben kiadott Versek című kötete bevezető tanulmányának írója harminc évvel később, a budapesti PEN Klubban rendezett Horváth Imre-esten arra figyelmeztetett, hogy „ezt a nagy[…]

  • Böndör Pál: Eleai tanítvány

    Négy korábbi verseskötetből (Karszt [1974]; Vérkép [1978]; Jégverés [1985]; A gázló [1989]) válogatott és kilencvenes években íródott (az akkori keletkezéstörténeti kontextusban: új) verseket […]

  • Király László: Az elfelejtett hadsereg

    Király László koncentrikus körökben, egyre táguló ívekben éli és írja kötetről kötetre lényegében változatlan alapélményeit (Cs. Gyímesi), s az 1978-ban megjelent Az elfelejtett hadsereg sem annyira […]

  • Szabó T. Anna: Elhagy

    Az Újhold folyóirat versbeszédét követő Szabó T. Anna a posztmodern magyar lírának a rontáspoétika uralta tendenciájával (vö. Parti Nagy Lajos Grafitnesz) szemben a hétköznapi dolgokról szándékoltan […]

  • Papp Tibor: Elégia két személyhez vagy többhöz

    Az 1956-os forradalom bukása után magyarok százezrei indultak egy szabadabb élet reményében Nyugat felé. Köztük sok-sok író vagy leendő író, akik aztán új otthonukban, az új művészi impulzusokat […]

  • Keszthelyi Rezső: Emlék kert

    Keszthelyi versei szűkszavúságukkal, elhallgatásaikkal, az alapkérdések állandó boncolgatásával kevésbé számíthattak széles körű népszerűségre. Költőtársai viszont nagyra becsülték és időről időre […]

  • Deák László: Emlékkönny

    A különös című Emlékkönny a megjelenésekor hatvanéves költő hetedik könyve (az elsőt, a Magaslest krisztusi korához érkezve, harminchárom évesen, 1979-ben adta ki). S bár nem tudni, kötetét a szerző […]

  • Vári Fábián László: Ereimben az idő

    Jellemző vonása a Kárpátalján élő Vári Fábián László költészetének, hogy verseskötetei válogatásokat foglalnak magukba. A Széphistóriák (1991), az első gyűjtemény óta minden könyvben az új darabok […]

  • Géczi János: Ezer veszprémi naplemente

    A szerző frissen végzett egyetemistaként 1973-ban került Veszprémbe, hogy aztán a város évtizedekre meghatározza az életét és az ott született műveit. Ihletadóvá vált, egy konfliktusokkal teli […]

  • Vasadi Péter: Fahíd

    Vasadi Péter abban az életkorban indult el költői pályáján, amikor másé – szerencsés esetben – már a zenitje felé tart: közelebb volt a harminchoz, amikor első zsengéjét papírra vetette, s újabb évek […]

  • Baka István: Farkasok órája

    A Farkasok órája Baka rendszerváltozást követő összegző válogatása, az Égtájak célkeresztjén (1990) után jelenik meg, de még a költő utolsó, súlyos betegséggel sújtott korszaka előtt. Ezek a […]

  • Tőzsér Árpád: Faustus Prágában

    Már Szenci Molnár 1634-es halála utáni évtizedekből is maradtak fenn dokumentumok az ő „ördöggel cimborálásának” híréről, és ezek a középkori Faust-mondáknak megfelelően beszélték el a történetet. […]

  • Dobozi Eszter: Fehér

    Dobozi Eszter meditatív-intellektuális hangú verseivel az 1970-es évek végétől tűnt fel. AzEgy (1986) és a Látó (1991) után a Fehér című harmadik verseskötete egyúttal a pályakezdő kísérletek […]

  • Kemenes Géfin László: Fehérlófia I–VI.

    A költő által életre hívott, posztmodern Fehérlófia-eposz a mai napig egyedülálló kísérletnek számít a kortárs magyar irodalomban. Változó stíluselemei, sokrétű intertextuális utalásai ugyan […]

  • Kiss Anna: Feketegyűrű

    Kiss Annát első, antológiabeli jelentkezésekor (Költők egymás közt, 1969) Nagy László, első kötetének megjelenésekor (Fabábu, 1971) Kormos István mutatta be az olvasóknak. A két költő hasonlóképpen […]

  • Kányádi Sándor: Felemás őszi versek

    Feldolgozás alatt.

  • Szilágyi Domokos: Felezőidő

    Feldolgozás alatt.

  • Lászlóffy Aladár: Felhősödik a mondatokban

    Az emberiségtörténet és a világkultúra legváltozatosabb korszakai, idősíkjai, tüneményei között folytonosan villódzó, szabadverses képzettársításokkal, költői „anakronizmusokkal”, szellemes […]

  • Tőzsér Árpád: Finnegan halála

    A szerzőre korábban is jellemző volt, hogy több beszédmódot, több stílust is kipróbál, ahogy az is, hogy nem ragadt le egy-egy bejáratott formánál, az mégsem mindennapi, hogy a tizedik kötet után […]

  • Gál Sándor: Folyó

    A csehszlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–1995 úgy tartja számon a kötetet, mint amellyel a költő a pályakezdő évek után először ért fel lírikusi lehetőségei csúcsára. Minőségi ugrás következett […]

  • Kányádi Sándor: Fától fáig

    Az ötvenes években pályára lépőkhöz hasonlóan Kányádi esetében is kétszeri indulásról beszélünk. Első kötetét (Virágzik a cseresznyefa, 1955) a proletkult sematizmusa, az egyszerűsített Petőfi-modor […]

  • Rába György: Férfihangra

    Több jele is van annak, amire Halmai Tamás Rába Györgyről írt Korszerű mágia című könyvében figyelmeztet, hogy félő, „e költészetet úgy felejtjük el, hogy értékeit igazán számba se vettük”. Erre […]

  • Vas István: Földalatti Nap

    Vas a Földalatti Nap kötetben mindenekelőtt a közelítő öregséggel és elmúlással vet számot. Hisz, hinni akar a személyesség maradandóságában, a halált legyőző értékekben. „Nem akarok / Átlépni sehová,[…]

  • Parti Nagy Lajos: Grafitnesz

    A kortárs kritika a Grafitneszt a Szódalovagláshoz hasonló jelentőségű kötetként emlegette mind a Parti Nagy-életműben, mind pedig a posztmodern magyar lírában. A 2003-as gyűjteménynek csak egyötödét […]

  • Tóth Erzsébet: Gyertyaszentelő

    A Zalán Tibor 1979-es esszéjében arctalan nemzedéknek keresztelt népes költőcsoportból Tóth Erzsébet azon kevesek egyike, aki jelentékeny költészetet hozott létre az évtizedek alatt. A Madárúton […]

  • Gergely Ágnes: Hajóroncs

    A matróz joggal retteg a parttól, ha látja, hogy hajóroncsok borítják. A kötetben is felidéződő mondás jelentése alighanem az, hogy csak kellő óvatossággal szabad olyasmivel próbálkozni, ami korábban […]

  • Orbán Ottó: Hallod-e te sötét árnyék

    A kilencvenes években csakúgy, mint korábban és majd később, 2002-ben bekövetkező haláláig, sűrűn sorjáznak Orbán Ottó kötetei. A Hallod-e te sötét árnyék megjelenésekor a költő hatvanéves, és a könyv[…]

  • Fenyvesi Ottó: Halott vajdaságiakat olvasva

    „Aki velünk jön, annak nem adhatunk csak szomorúságot. Annak sokára lesz még tündéri az alkonyat és illatos a virág. […] Ennek a sok környékbeli mocsárnak a gőze megfeküdte a lelkeket. Más törekvés […]

  • Borbély Szilárd: Halotti pompa

    A kötet címe a régiség irodalmának ismert kifejezésére, a „pompa funebris”-re utal, amely a temetésre írott gyászverseket, gyászbeszédeket magában foglaló gyűjtemény volt, mint például az 1674-ben a […]

  • Nagy Gáspár: Halántékdob

    Nagy Gáspár első verseskötete (Koronatűz, 1975) tehetséges költőt ígért, ám ekkor még erősebb a költői hagyományvilág – elsősorban Jékely Zoltán, Nagy László – megkötő, mint felszabadító ereje. Téma- […]

  • Oravecz Imre: Halászóember

    A Szajla-versek első darabjai az Egy földterület növénytakarójának változása kötetben jelentek meg, és a ’80-as évektől kezdtek megsokasodni az életműben. Ahogy azt több kritikus is megjegyezte, a […]

  • Juhász Ferenc: Harc a fehér báránnyal

    Közel tíz évnyi – részben politikai okokkal is magyarázható – hallgatás után szólalt meg Juhász Ferenc ismét ezzel a kötetével. Egyik ciklusa címével külön is emlékeztet hosszú hallgatására: a […]

  • Balla Zsófia: A harmadik történet

    „Ők mérik súlyodat, akik megsemmisültek […] Csak róluk, mindegyre róluk beszél velem / az Isten. Életét adná, hogy a halált elejtse.” – olvashatjuk a kötet Kertész Imrének ajánlott címadó versében, de[…]

  • Pilinszky János: Harmadnapon

    Pilinszky Harmadnapon című kötete hosszú hallgatás és elhallgattatás, az 1946-os első, Trapéz és korlát után csak 1959-ben jelenhetett meg. A szakirodalom szinte teljes megegyezést mutat a […]

  • Csoóri Sándor: Hattyúkkal, ágyútűzben

    Csoóri Sándor költészetében változás következett be az 1990-es években. Verseit továbbra is a költői én közvetlen öntanúsítása jellemezte, mely megőrizte látomásos, metaforikus karakterét (Jóslás a te[…]

  • Győrffy Ákos: Havazás Amiens-ben

    Győrffy Ákos kötete a 2010-es években egyre népszerűbb ún. bioirodalom, illetve ökolíra egyik úttörő darabja. Az ehhez az irányzathoz tartozó kötetek úgy vetnek számot a magyar tájvershagyománnyal, […]

  • Marno János: Hideghullám

    A Hideghullám a recepció tanúsága szerint Marno Jánosnak az a kötete, amely az életmű meghatározó poetikai fogásainak (pl. a klisés nyelvi kifejezések szétbontásának, kiforgatásának), alakjainak (pl. […]

  • Nagy László: Himnusz minden időben

    Nagy László erőteljesen megnyilatkozó, a küzdő életelvre hangolt költőiségét (Rege a tűzről és jácintról) már az 1957-es kötetében (→Deres majális) elemien megrázkódtatja az 1956-os forradalom […]

  • Utassy József: Hol ifjúságom tűnt el

    Utassy József 13. verseskötete 1992-ben jelent meg, de – a költő pályáját végigkísérő kötetszervező módszerből következően – tartalmaz nem kevés olyan verset, amely korábbi kötetekben jelent meg […]

  • Takáts Gyula: Hol is a Volt

    Egyedülálló jelenség, hogy egy költő kilencvenhat éves korában új verseket tartalmazó kötetet ad ki. A Hol is a Volt lett Takáts Gyula utolsó verseskönyve, pályája lezárása és némiképp összegzése. „A […]

  • Kiss Tamás: Holdkikötő

    Hogy egyszerre szemléletes és sugallatos költészet a Kiss Tamásé, a Holdkikötő kötete tanúsíthatja legjobban. A Nyugat harmadik nemzedékéből, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Takáts Gyula[…]

  • Bari Károly: Holtak arca fölé

    Az 1952-ben, Bükkaranyoson sokgyermekes cigánycsaládban született Bari Károly nevét már középiskolás korában ismertté tette a 14 és 16 éves kora között írott verseit tartalmazó, Domokos Mátyás […]

  • Döbrentei Kornél: Honvágy egy álom után

    A válogatott és új verseket közlő kötet merít a költő első három könyvének – A Skorpió jegyében (1972), a Szökőév (1979) és a Naplövő (1984) – anyagából, illetve felöleli az Amikor a szippantók […]

  • Serfőző Simon: Hozzátok jöttem

    A magyar vidék mélységéből, egy Zagyvarékas közeli tanyáról az ötvenes évek legvégén a magyar irodalomba érkezett, s tehetségét később a próza (Gyerekidő) és a dráma területein is próbára tevő szerző […]

  • Szabó Lőrinc: A huszonhatodik év

    Szabó Lőrinc költészete telített a kiszolgáltatottság elszenvedésével és a gyönyörkeresés kalandosságával. Illyés Gyula baráti jellemzése szerint „bent ült a gyehennában s […] ezt a gyehennát a maga […]

  • Bertók László: Három az ötödiken

    A cím az alcímmel (243 szonett) együtt utal a kötet több szembetűnő sajátosságára. Mindenekelőtt arra, hogy csupa szonettből áll. Méghozzá elég tekintélyes mennyiségű, összesen 243, azaz három az […]

  • Lászlóffy Aladár: A hétfejű üzenet

    A második világháború utáni erdélyi magyar irodalomban fellépő fiatal nemzedékek frissítő, „vérátömlesztő” hatású törekvései a hatvanas évek elejétől érvényesültek igazán. Kányádi Sándor, Páskándi […]

  • Bratka László: Hétpecsétes város levéltáraiban

    A 20–21. század fordulójának átmenetiségét groteszkbe és abszurdba merítő vizionáriusa és krónikása Bratka László. Hetykén vallva, bratkalaci emlékiratai című pályaeleji versében, hogy még „ars […]

  • Ágh István: Hívás valahonnan

    A nagyon tudatosan építkező költői pálya új állomása elválaszthatatlan az előzőektől. A kötet szervező s mozgató elve, meghatározó tényezője: az idő. Hasonlóan ahhoz, ahogy a korábbiak, a Mivé lettél […]

  • Lackfi János: Hófogók

    Lackfi János még csak huszonegy éves, amikor megjelenik első verseskötete (Magam, 1992). Itt és következő köteteiben (Hosszú öltésekkel, 1995; Illesztékek, 1998) az újholdasokra emlékeztető tárgyias, […]

  • Orbán János Dénes: Hümériáda

    Orbán János Dénes debütkötete Rejtő Jenő Az előretolt helyőrség regényének egyik hősét, Troppauer Hümért állítja a középpontba. Bár a regényből kiderül, hogy Hümér maga is költő, verseinek csak […]

  • Csukás István: Ima a vadevezősökért

    Csukás István negyedik verseskönyve, az Ima a vadevezősökért érett, szuverén lírikusi teljesítmény. Ugyanakkor a Kisújszállásról származó, a vidéki, kisvárosi létmód, illetve a népiség iránti […]

  • Kalász Márton: Az imádkozó sáska

    Az imádkozó sáska Kalász Márton jelentős kritikai visszhangot kiváltó kötete. Az európai késő modernség újklasszicizmusát, újparnasszizmusát egyedi módon jeleníti meg a magyar lírában. Egyúttal […]

  • Zs. Nagy Lajos: Isapur dalai

    Zs. Nagy Lajost – még Nagy Lajos néven – 1958-ban, a Turczel Lajos összeállította Fiatal szlovákiai magyar költők című antológia mutatta be Cselényi Lászlóval és Tőzsér Árpáddal együtt, de eltérően […]

  • Tóth László: Istentelen színjáték, 1976-1982

    Tóth Lászlónak a több mint kétéves kiadói huzavona után megjelent verseskötete fordulópont a csehszlovákiai magyar költészetben, de összmagyar viszonylatban is fontos szerepe volt – ahogy akkoriban […]

  • Kovács András Ferenc: Jack Cole daloskönyve

    Kovács András Ferenc (a továbbiakban: KAF) egyik alakmása Jack Cole amerikai költő, dalszerző, akinek verseiből már az 1980-as évek végén többet átköltött és közreadott a szerző. Egy interjúban […]

  • Kodolányi Gyula: Január

    Kodolányi Gyula költői életútja közéleti szerepvállalása miatt egy időre megszakadt, ezért a költészethez való visszatérésének első lépése, az 1997-ben megjelent Január című kötet új költői korszak […]

  • Farkas Árpád: Jegenyekör

    Az irodalomtörténet a Forrás második nemzedékének nevezi a romániai magyar literatúrában az 1960-as évek második felében induló alkotói csoportosulást: a nemzedéki voltot elsősorban a közös […]

  • Nagy Pál: Journal in-time

    A hetvenes évek második felétől a magyar nyelvű avantgárd irodalom elsőszámú fóruma a párizsi Magyar Műhely nevű folyóirat és könyvkiadó volt, melynek szerkesztői és alkotói, Bujdosó Alpár, Nagy Pál […]

  • Györe Balázs: A jámbor Pafnutyij apát keze vonása

    1982-ben egy furcsa című verseskönyv hívta fel magára a figyelmet a Magvető elsőkötetes sorozatában. A kötet szerzője – az 1970-es évek második fele fiatal magyar (neo)avantgárdjának s a Fölöspéldány […]

  • Csoóri Sándor: Jóslás a te idődről

    A Jóslás a te idődről Csoóri Sándor első válogatott verseskötete. „Első két kötetem [Felröppen a madár (1954); Ördögpille (1957)] valamiképpen botorkálás. Erkölcsi értelemben még találnék […]

  • Nagy László: Jönnek a harangok értem

    A már röviddel a költő halála után megjelent könyv – a Versben bujdosó kötet egyik versvonulatának folytatásaként is – Nagy László költészetének líratörténeti jelentőségű opusa. A kötet egyik […]

  • Rónay György: Kakucsi rózsák

    A Kakucsi rózsák Rónay utolsó, még életében megjelent verskötete. Az ezután írt költemények már csak halála után egy évvel, 1979-ben látnak napvilágot A kert című vékony kötetben. Rónay költészetében […]

  • Nagy Gáspár: Kibiztosított beszéd

    A Halántékdobban kibontakozó Nagy Gáspár-i poétika a következő két kötetben tovább gazdagodik. A Földi pörök (1982) a neoavantgárd eszközök még tudatosabb beépítéséről tanúskodik. „Játékból és […]

  • Dobai Péter: Kilovaglás egy őszi erődből

    A Kilovaglás egy őszi erődből Dobai Péter egyetemista korában írt verseinek és experimentális alkotói periódusának gyűjteménye. A szerzőt akkor a konvencionális esztétikai formáktól tudatosan […]

  • Szőcs Géza: Kilátótorony és környéke

    Szőcs Géza Kilátótorony és környéke című könyvében a versírás közösségi, kultúrateremtő szerepe kerül előtérbe, s a költő ettől kezdve mindig a kilátóról körbenézőt, a felejtéssel, pusztulással […]

  • Ladányi Mihály: Kitépett tollú szél

    Ladányi Kitépett tollú szél című kötete a politika, a család, a szerelem, a természet, a városi élet motívumai mellett sűrítetten foglalja össze a szocializmus világára az ’50-es évek végétől figyelő […]

  • Domonkos István: A kitömött madár

    Az A kitömött madár az újvidéki Forum Könyvkiadó 1968-ban meghirdetett, nagy jelentőségű regénypályázatára íródott. Harmadik díjat nyert, ám a recepció egy része azóta is a pályázat legkiemelkedőbb […]

  • Rákos Sándor: Kiáltásnyi csönd

    A második világháború után szárnyát bontogató fiatal Rákos Sándor az Újhold lírai ideáljában kezdte pályáját. A világháború rettenete és az emberi lét idegenségének megfellebbezhetetlen tapasztalata […]

  • Orbán Ottó: Kocsmában méláz a vén kalóz

    A kötetnyitó Ars politica József Attila Ars poeticájára rájátszva pendít meg két, a kötetben mindvégig meghatározó témát. Az egyik a költészet, a másik a közélet. A kettő össze-összekeveredik a […]

  • Erdély Miklós: Kollapszus orv.

    Erdély Miklós egyetlen, életében megjelent kötete az 1974-ben Párizsban kiadott Kollapszus orv. A szerző a hatvanas-hetvenes évek neoavantgárd mozgalmának legismertebb, emblematikus alakja, aki a […]

  • Tamkó Sirató Károly: Kozmogrammok

    Az 1950-es évek kommunista diktatúráját, valamint az 1956 utáni, a magyar írókat is sújtó retorziókat követően, az 1960-as évek közepére fokozatosan enyhült az irodalomra nehezedő nyomás, ami az […]

  • Juhász Ferenc: Krisztus levétele a keresztről

    Jézus Krisztus sorstörténete az európai kultúra legegyetemesebb szimbóluma. Juhász Ferenc ebből a keresztrefeszítést és a kínhalált követő eseményeket állította a középpontba. A költő rendkívüli […]

  • Cselényi László: Krétakor

    Cselényi László (1938) költészetét illetően mondotta Görömbei András, hogy ez a költői út a romantikus ihletettségű élménylírától vezetett a szinte szélsőséges neoavantgárd jellegű kísérletekhez. A […]

  • Utassy József: Kálvária-ének

    A Kálvária-ének különleges kötet Utassy József életművében. Első benyomás alapján legközelebbi rokona József Attila Szabad-ötletek jegyzéke két ülésben című írása: az őrületet, annak epikus részleteit[…]

  • Péntek Imre: Kényszer & képzetek

    A Kilencek költőcsoportjának bemutatkozó antológiájában jelentkezett Péntek Imre is. (Költői indulásakor Molnár Imre néven.) Hangvétele már kezdetben különbözött az akkor domináns, a népköltészetet, a[…]

  • Kónya Lajos: Kései ábránd

    Kónya Lajos mint a Rákosi diktatúrát kiszolgáló költő szerzett kétes hírnevet. 1950-ben és 1953-ban is Kossuth-díjat kapott. Az ötvenes évek közepétől viszont ellenzéki magatartása miatt a […]

  • Király László: Készülődés Pazsgába

    Király László időskori lírájában, e kötetben is, az összegző, az életlajstromozó kedv (vagy bánat?) is megnő. Múltnak és jelennek kaleidoszkópszerűen összerakható képét színezi a költő, jelenvaló […]

  • Lövétei Lázár László: Két szék között

    Betegségről, kórházi élményekről, illetve az ezzel kapcsolatos szorongásokról, köztük a súlyos halálfélelemről már sokan, sokféleképpen írtak, ám a Lövétei Lázár Lászlóhoz hasonló tényszerű, a […]

  • Bakucz József: Kövesedő ég

    Bakucz József az 1956 utáni emigráns magyar irodalom kiemelkedő alakja. Lírai munkássága egy lapon említhető Határ Győzőével vagy Kemenes Géfin Lászlóéval. Verseit rendszeresen közölte az Új […]

  • Szálinger Balázs: Köztársaság

    Ez a vaskos kötet nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy a vers, a dráma és a próza eszközeivel egyazon kérdést, a közélet és a magánszféra konfliktusát, határvidékét, egymásra hatását járja körül. […]

  • Kántor Péter: Köztünk maradjon

    Kántor Péter már a hetvenes években is publikált, voltak kisebb-nagyon kritikai sikerei, díjai, ám csak a Köztünk maradjon hozta el azt széles körű szakmai elismerést, amire már legalább egy […]

  • Nemes Nagy Ágnes: Között

    A Között Nemes Nagy Ágnes első, még a szerző életében megjelent gyűjteményes kötete (ezt alcíme, az Összegyűjtött versek is jelzi). Szerkezetét tekintve az eredetileg a Napforduló kötet első […]

  • Simonyi Imre: Különvélemény

    Simonyi Imrét sokan „a gyulai költő”-ként ismerték, s ma is a város költőjeként emlékeznek rá. Nem alaptalanul, ugyanis, bár a magyar irodalomtörténet számos olyan alkotóról tud, akinek a neve, […]

  • Zalán Tibor: Lassú halált játszik

    Az egyöntetű elismeréssel fogadott verseskötet az és néhány akvarellhez (1986) hasonlóan jelentős szerepet tölt be a költői életmű alakulástörténetében. Négy ciklusa közül kettő, a haikukat és a […]

  • Tóth Erzsébet: A lisszaboni járat

    Az 1982-es Gyertyaszentelő után Tóth Erzsébet egy évtizedig nem publikált. 1993-ban jelent megúj kötete, az Arcod mögött május, majd az 1997-es Ismeretlen könnyű szívvel válogatott versei után az […]

  • Kálnoky László: Lángok árnyékában

    Az 1912-ben született költőnek a Lángok árnyékában még csak a harmadik verseskötete. A kortársak néhány (sokan mindössze egy: a Szanatóriumi elégia) nagy vers jelentős, de nem elsőrangú szerzőjeként […]

  • Szilágyi Domokos: A láz enciklopédiája

    A romániai magyar líra hatvanas években lezajlott modernizációs fordulatát az első Forrás-nemzedék föllépéséhez, s részben A láz enciklopédiája megjelenéséhez köti az irodalomtörténet-írás. Szilágyi a[…]

  • Hervay Gizella: Lódenkabát Keleteurópa szegén

    A Lódenkabát Kelet-Európa szegén Hervay Gizella kilencedik verseskötete. Megjelenését a költő már nem érte meg; előző évben, negyvennyolc éves korában feladta küzdelmét.. Életének antik sorsdrámába is[…]

  • Petri György: Magyarázatok M. számára

    A hatvanas és a hetvenes évek fordulója valóságos mérföldkő volt a magyar költészet történetében, az akkor jelentkezett generáció költői a mai napig meghatározzák versolvasási szokásainkat, lírával […]

  • Szepesi Attila: Medvecukor

    A hetvenedik életévén túljutott költő ezzel a sokadik, tizennyolcadik verseskötetével tulajdonképpen költészetének új, a korábbiaktól eltérő dikciójú – sok szempontból megújult – szakaszát kezdte el. […]

  • Sinka István: Mesterek uccája

    Nagyszalonta és környéke, Sinka István elhagyott szülővidéke, Bihar – s más tájaival együtt Békés – élete végéig az író műveinek meghatározó tematikája. A Mesterek uccája a lélekben szülőföldjére […]

  • Somlyó György: A mesék könyve

    Somlyó György életművének jelentős részét versfordítói és esszéírói munkássága teszi ki. Ez utóbbi középpontjában szintén a vers, a versről való gondolkodás (jellemző módon versben, ars poeticákban […]

  • Szervác József: Mi fájna?

    Valamiképp minden nemzedék a lázadás nemzedéke; így az 1970–1980-as évek fordulóján, az 1980-as évek első felében fellépő – Zalán Tibor, Tóth Erzsébet, Parti Nagy Lajos s mások nevével fémjelezhető – […]

  • Illyés Gyula: Minden lehet

    Az életmű értelmezői hajlottak arra, hogy a Dőlt vitorla (1965), a Fekete-fehér (1968) és a Minden lehet kötet-hármas szerves egységnek tekinthető. Közülük az első és a legkésőbbi kötet megjelenése […]

  • Markó Béla: Mindenki autóbusza

    A JAK-füzetek 43. darabjaként megjelent Mindenki autóbusza száz szonettje nagy feltűnést keltett a korabeli magyar irodalomban. A formabontás korábbi gyakorlata, az autonóm alak­zatteremtés programja […]

  • Kulcsár Ferenc: Mindig

    Amikor az első versével 1967-ben, majd a fiatal szlovákiai magyar poéták Egyszemű éjszaka (1970) antológiájában bemutatkozott Kulcsár Ferenc Mindig című verseskötete 1993-ban megjelent, a költő már […]

  • Balaskó Jenő: Mini ciklon

    Balaskó Jenő a hatvanas években induló magyar neoavantgárd egyik oszlopos tagja, nagyon sokáig megfigyelés alatt tartott, perifériára szorított költő, performer és rendkívül tehetséges zongoraművész. […]

  • Hervay Gizella: A mondat folytatása

    Talán nincs még egy olyan költő a 20. század utolsó évtizedeiben, akinek költészetében olyan szorosan fonódnának egybe a személyes sors, illetve egyfajta közép-európai léttapasztalat tragikumának […]

  • Kormos István: N. N. bolyongásai

    A lírai költészetével megkésve ugyan, de végre beérkezett költő korábbi kötete elégikus-játékos névadása szerint végül Szegény Yorickkal azonosította magát. Új kötetében a clown százféle nevét […]

  • Ozsvald Árpád: A nagy sási kígyó

    Monográfusa, Szeberényi Zoltán, vállalva a „végletes leegyszerűsítés kockázatát”, három szakaszra osztja a költő pályáját. Az első a pályakezdésé (1951–1958), a második a kibontakozásé, csúcsra érésé […]

  • Pilinszky János: Nagyvárosi ikonok

    Az 1970-ben megjelent Nagyvárosi ikonok kötet címe szerint a szent és a profán létezés és tér sajátos összekapcsolását valósítja meg: az ikon mint fára festett szentkép az ortodox vallásban nem Isten […]

  • Nemes Nagy Ágnes: Napforduló

    A Napforduló Nemes Nagy Ágnes harmadik verseskötete. Felépítését tekintve négy részből áll: a Között, az Énekhangra és az Ekhnáton versciklusokból, valamint a Ház a hegyoldalon című párbeszédes […]

  • Csehy Zoltán: Nincs hová visszamennem

    Egy németországi alkotói ösztöndíj idején megélt testi-lelki és művészi élmények, az utazás és az idegenség tapasztalata, a magány és közben az új kapcsolatok kialakulásának izgalma adja e kötet […]

  • Baka István: November angyalához

    Baka István halála előtt mintegy három hónappal, 1995 könyvhetére jelent meg a November angyalához. A költő ezután még összeállította Tájkép fohásszal (1996) címmel összegyűjtött versei kötetét, amely[…]

  • Tóth Bálint: Nyiss kaput angyal

    Tóth Bálint negyedik kötetében visszatalál az igazságos istenben való hithez. Gondviselés, isteni igazságszolgáltatás utoljára az ötvenes évek börtönben írott verseiben volt jelen (Füveskert-kötetek),[…]

  • Kiss Benedek: Nyáresti delírium

    A Nyáresti delírium, miközben egyenes folytatása a költő eddig kiérlelt poétikájának, hangulatában, életszemléletében új színt hoz Kiss Benedek költészetében. Pontosan foglalja ezt össze a cím is: „a […]

  • Marno János: Nárcisz készül

    A Marnót jellemző poétikai fogások – a lírai környékbejárás (a XII. kerület jellegzetes helyszínei, mint a MOM Park, a Vérmező vagy az Alkotás út), a szóalakok kifacsarása (már a verscímekben is: Noá […]

  • Kemény István: A néma h

    Az A néma h az enigmatikus Koboldkórus és a köznapi, pátosztalanul szemlélődő, az egyszerű megállapításait mégis mindig más dimenzióba helyező Élőbeszéd közötti átmenet kötete. Egyrészt megőrzi a […]

  • Kalász László: Parttól partig

    Az észak-borsodi faluban született s haláláig e peremvidéken élő, első verseivel (Anyámnak kontya van; Szarvuk hegyével; Harminc hattyútojást leltem) debreceni egyetemista korában feltűnt Kalász […]

  • Ladik Katalin: A parázna söprű – Bludna metla

    A költő, performer és színésznő Ladik Katalin költészetét a térségi, azaz a vajdasági magyar irodalom alakulástörténetében elhelyezni szándékozó gondolkodás a „rokontalanok” (társtalanok, outsiderek) […]

  • Juhász Ferenc: A Pegazus istállói

    A költő nyolcvanas éveiben írt versei elsősorban az öregedés folyamatát: annak biológiai, lélektani és filozófiai összetevőit állítják középpontba. Az egész könyv gondolatrendje, világképét és […]

  • Juhász Ferenc: Pipacsok a pokol fölött

    Az 1989-es rendszerváltozás után jó fél évtizeddel kiadott (a Föld alatti liliom, 1991 és a Krisztus levétele a keresztről, 1993 munkáit követő) kötetében Juhász Ferenc a megváltozott magyar […]

  • Szepesi Attila: Pitypang-királyfi

    Nehéz kiválasztani Szepesi Attila (verses)kötetei közül egyet, hogy azzal jellemezzük költészetét. Nehéz, mert életműve olyan egységes és egyenletes, hogy bármelyikkel megtehetnénk. Vagyis kötetei, […]

  • Oláh János: Por és hamu

    A Kilencek költőcsoport antológiájának (Elérhetetlen föld, 1969) címadó versét alkotó költő, író (Közel) és drámaszerző negyedik lírakötete a rendszerváltozás utáni bővebb évtized költői termését […]

  • Tóth Krisztina: Porhó

    Az ezredforduló magyar költészetének jelentős poétikai kihívása volt a posztmodern játékossága és a modernitás pátosza közti egyensúly megtalálása, egy olyan versnyelvé, amely komoly témákat tud a […]

  • Weöres Sándor: Psyché

    Feldolgozás alatt.

  • Thinsz Géza: A párbeszéd művészete

    Thinsz Géza Budapesten született, az 1956-os forradalmat követően menekült Svédországba. Diplomáját is ott szerezte meg 1961-ben, az uppsalai egyetem filozófia szakán. Stockholmban több kiadónál […]

  • Simon István: Rapszódia az időről

    A kamaszkori kötete (Egyre magasabban, 1944) után igazából 1950-ben pályát kezdő Simon István költészetét az akkor nemcsak elfogadott, hanem erősen támogatott realizmus fogalmával közelítették meg. Ő […]

  • Fodor András: Reményfutam

    A Reményfutam Fodor András tizenegyedik verseskötete. A szerző beérkezett költő, ez idő tájt a Magyar Írók Szövetségének alelnöke. Sokrétű kapcsolatrendszer köti a magyar irodalom úgyszólván minden […]

  • Gál Sándor: A rák évada

    A költő mindegyik pályaszakaszában feltűnnek az „elmúlás-versek”. Az életrajziság és az élményszerűség úgy jelenik meg, hogy a „Világ” kiszorul a versből, és „az én válik az események színterévé, az […]

  • Domonkos István: Rátka

    A jugoszláviai magyar irodalomban az 1960-as években jelentős változások mentek végbe. A fiatal írók meg akartak szabadulni a konvencióktól, új kifejezésformákat kerestek, az avantgárdra esküdtek, ami[…]

  • Ágh István: Rézerdő

    A költő első verseskötete (Szabad-e énekelni, 1965) heves vitákat váltott ki, több kritikus úgy olvasta, mint a falu és a város ellentétének kifejezését. A Rézerdő, a második könyv már őket is […]

  • Szilágyi Domokos: Sajtóértekezlet

    A Sajtóértekezlet az újabb darabok mellett Szilágyi Domokos korábbi öt saját és a Palocsay Zsigmond társszerzővel közösen megjelentetett Fagyöngy (1971) című kötetében szereplő Szilágyi-versek […]

  • Marno János: A semmi esélye

    Az eredetileg Kész Nárcisz címet viselő kötet átmenetet jelent a Nárcisz készül és a Hideghullám között: megőrzi az előbbi kötetben kidolgozott mitologikus alapokat, sőt, sűrítettebb formában tovább […]

  • Székely János: Semmi-soha

    Székely János költői pályája a negyvenes évek végén indult, és az 1970-es években gyakorlatilag már le is zárult. A Semmi-soha című, még a költő által összeállított, de csak halála után, 1994-ben […]

  • Parancs János: Sivatagi följegyzések

    Parancs 1956-ban elhagyta Magyarországot, Párizsban megalakította és szerkesztette a Magyar Műhely lapot, 1964-ben azonban hazatért. Később, eltávolodva a Magyar Műhely avantgárd körétől, alakította […]

  • Kormos István: Szegény Yorick

    A költő Dülöngélünk című, szakmai elismerést hozó verseskötetét 1949-től igen hosszú szünet követte. 1956-ban, majd 1963-ban szólalt meg néhány verssel, második kötetével csak 1971-ben […]

  • Vörös István: A szelídekre várva

    Vörös István gyűjteményes kötete négy korábbi verseskötet anyagából szerveződik úgy, hogy a szerző felhagy a linearitás és a korábbi ciklusrendeket követő szerkesztés elvével, ráadásul több verset […]

  • Kiss Benedek: Szemem parazsa mellett

    A Kilencek költőcsoport Elérhetetlen föld (1969) című antológiájával induló Kiss Benedek a korabeli kritikák szerint is a csoport egyik jellegadó költője. A Kilencek alkotómódszerét Görömbei András […]

  • Marsall László: Szerelem alfapont

    A költő elég későn jelentkezett önálló kötettel. Amikor az első könyve, a Vízjelek 1970-ben megjelenik, már harminchét éves. A korban származása is késleltethette beérkezését (apja főszolgabíró volt […]

  • Tornai József: A szerelem szürrealizmusa

    Tornai József Vadmeggy (1984) című önéletrajzi kötetében írta: „Természetem lett a sorsom, vagy fordítva? Nem tudom. Szerelem, szeretet, nemiségem indulatai, lendítőereje nélkül nem tudtam volna élni […]

  • Juhász Ferenc: Szerelmes hazatántorgás

    A hetvenes évek Juhász Ferencének jellegzetes kötete a terjedelmes, vegyes műfajú Szerelmes hazatántorgás. Ez a gyűjtemény verspróza-elmélkedések, kortárs-köszöntők, költői játékok (köztük képversek, […]

  • Bella István: Szeretkezéseink

    Bella István az 1991-es Arccal a földnek című kötete után csak 1998-ban jelentkezett új verseket összegyűjtő kötettel. Eközben két különleges válogatást jelentetett meg: a Testamentomot (1992), mely […]

  • Sinka István: Szigetek könyve

    A Szigetek könyve Sinka munkásságának számos alapértékét összefoglaló kései alkotása. Az élete fő művének szánt, az epikát lírával és autobiográfiai emlékekkel ötvöző, enciklopédikus természetű verses[…]

  • Bogdán László: Szindbád a taligán

    Bogdán László a Szindbád a taligán című verseskötetében, régi szokásához híven, év, hónap és gyakorta napi pontosságú keltezéssel látta el alkotásait, s ezekből kiderül, hogy a kötet versei az előző […]

  • Károlyi Amy: A szobrok elindulnak

    Károlyi Amy összegzésnek, számadásnak, az életmű lezárásának szánta ezt a kötetet, az általa írt fülszövegben kifejezetten hangsúlyozva, hogy a vaskos gyűjtemény mérleg: „ennyire telt”. Amikor ezeket […]

  • Csiki László: Szombat. A búvár hazamegy

    A Szombat... kötetet két verses- és két prózakötete előzte meg Csiki Lászlónak, melyet egy újabb próza- és egy drámakötete követett, mintegy jelezve, hogy a költészet talán nem is a legfontosabb […]

  • Kiss Benedek: Szomorún és boldogan

    Kiss Benedek (a gyerekkönyveket nem számítva) tizedik verseskötete az ezredforduló utáni fél évtized verseit tartalmazza. Ekkoriban éri el a költő a hatvanadik életévét, s a kötetben erősen érződik az[…]

  • Baka István: Sztyepan Pehotnij testamentuma

    Baka István két utolsó, még életében megjelent kötete, a Sztyepan Pehotnij testamentuma és a November angyalához a halál árnyékában íródott. A súlyos betegség tudata, a halálközelség központi témája e[…]

  • Pilinszky János: Szálkák

    A Szálkák Pilinszky negyedik verskötete: az 1946-os Trapéz és korlát után csak 1959-ben jelenhetett meg nagy jelentőségű második, Harmadnapon című verseskönyve, s 1970-ben látott napvilágot a költő […]

  • Nemes Nagy Ágnes: Szárazvillám

    A Szárazvillám Nemes Nagy Ágnes második kötete, amely azonban tartalmazza az első, 1948-as Kettős világban című verseskönyvének az anyagát is. A kötet három részre tagolódik: az első a szerző új, 1948[…]

  • Takáts Gyula: Száz nap a hegyen

    A dunántúli tájköltőként induló Takáts költészete fokozatosan mélyült létköltészetté. Néprajzi ismeretei, a Bece-hegyi borászkodás, a gazdagodó élettapasztalat konkrétumai érzékletes tárgyiasságukat […]

  • Szőcs Géza: A szélnek eresztett bábu

    Szőcs Géza negyedik, Szélnek eresztett bábu című gyűjteményes kötetének egyes versei önmagukon túlmutatva egész ciklusra vagy kötetre nyitottak. Szerzőjük ugyanis nem az egyes verseket, hanem a […]

  • Utassy József: Szép napkeltő holnap

    A Szép napkeltő holnap Utassy József egyik legösszetettebb verseskötete. A költőre jellemző komor alaphangulatot itt-ott a remény és bizakodás derűsebb színei szövik át; ugyanakkor továbbra is a […]

  • Parti Nagy Lajos: Szódalovaglás

    Parti Nagy Lajosnak a Szódalovaglás hozta meg az igazi elismertséget, és szintén ettől a kötettől kezdve szokás őt a posztmodern magyar líra meghatározó alakjaként emlegetni. A mintamondatok nulla […]

  • Sajó László: Szünetjelek az égből

    Sajó László első verseskötete 1986-ban jelent meg Napkeleti pályaudvar címmel. A válogatott verseit tartalmazó – Várady Szabolcs költő szerkesztői közreműködésével összeállított – könyve egy híján […]

  • Kányádi Sándor: Szürkület

    Feldolgozás alatt.

  • Petri György: Sár

    Betegségének tudatában az éppen csak ötvenéves költő a befejezés, a kivonulás, a búcsú lírai újrafogalmazását kísérelte meg, de ehhez bőségesen meríthetett az életmű korábban kidolgozott és sikeresen […]

  • Lator László: Sárangyal

    Lator Lászlót az Újhold költői közé soroljuk, habár nem jelent meg verse a folyóiratban. Az odatartozást az indokolja mégis, hogy a háború pusztításának testközeli tapasztalata, a csontokig hatoló […]

  • Nagy Gáspár: Sárfelirat

    Nagy Gáspár 2006 áprilisában kórházba került, ahol gyógyíthatatlan rákbetegséget diagnosztizáltak nála. A súlyos kór háromnegyed év alatt elvitte, 2007. január 3-án meghalt. Utolsó kötete, a […]

  • Csorba Győző: Séta és meditáció

    A rendkívül gazdag, fél évszázadot átívelő életmű hatodik verseskötete a költő negyvenes éveinek második felében született költeményeit gyűjti össze. A kritika olyannyira jól fogadta, hogy valóságos […]

  • Tóth Krisztina: Síró ponyva

    A ponyva az irodalomban az értéktelent, a klisékkel dolgozót, a kiszámíthatót és a felületest jelenti – a „síró ponyva” ezen belül a meghatót, a romantikust, a drámait jelölhetné. De ahogy a […]

  • Kányádi Sándor: Sörény és koponya

    Feldolgozás alatt.

  • Kovács András Ferenc: Sötét tus, néma tinta

    A kötet egyik verse, az Egy könyv a feledésnek szinte kényszeríti az olvasót, hogy az egész kötetet ennek a versnek a prizmáján keresztül figyelje. Így láthatóvá válik, hogyan íródik felül az a költői[…]

  • Markó Béla: Talanítás

    A lírai konvenciók átértékelése, átalakítása, az örökölt beszédmódok és kifejezőeszközök megújítása, a lírai személyiség helyzetének elbizonytalanodása Markó Bélát már a második, a Sárgaréz évszak […]

  • Tamkó Sirató Károly: Tengerecki hazaszáll

    Noha Tamkó Sirató Károly pályakezdése az 1920–1930-as évekre esik, s avantgardizmusa – dimenzionizmusának meghirdetése – nemzetközi viszonylatban is figyelmet keltett, ezt követően különböző személyes[…]

  • Szilágyi Domokos: Tengerparti lakodalom

    A Tengerparti lakodalom című, poétikailag is és világszemléletileg is igen heterogén posztumusz kötetet a kései barát, Csiki László állította össze. A kötet nyitóverse, a Játékok I-II. játék a […]

  • Vas István: Teremtett világ

    A Teremtett világ Vas hatodik verseskötete. Az ekkor negyvennyolc éves költőnek sokáig kellett várnia rá, az 1948-as Római pillanat óta nemhogy verseskönyve nem jelent meg, de folyóirat-publikációja […]

  • Takács Zsuzsa: A test imádása. India

    Ha egy szóval kéne jellemeznünk: Takács Zsuzsa a szerelem költője, azon belül is a szerelem fájdalmáé, keserűségéé, hiányáé, a szakításé, az elmúló boldogságé. Kevesen beszélnek nála közvetlenebbül, […]

  • Székely Magda: A testen túl

    Nyolcéves kislányként svéd dokumentumokkal élte túl a vészkorszakot Székely Magda Budapesten, de a szüleit elvesztette, ami az üldöztetés és a bujkálás traumájával együtt egész életre szóló sebeket […]

  • Nagy Gáspár: Tudom, nagy nyári délután lesz

    A rendszerváltozás időszakát követően a Tudom, nagy nyári délután lesz –a Mosolyelágazás (1993) és a Fölös ébrenlétem (1994) után – Nagy Gáspár harmadik kötete. Ezek arról tanúskodnak, hogy az […]

  • Bertók László: Tárgyak ideje

    Az értelmezők A tárgyak idejét egy folyamat beérésének tekintik. Maga a költő is így nyilatkozik róla: „Azt hiszem, itt, ebben a könyvben sikerült először tisztán megfogalmazni, amit kezdettől fogva […]

  • Beney Zsuzsa: Tárgytalan lét

    Orpheus a túlvilágra is elment, hogy visszahozza az életbe kedvesét, Eurydikét. A küldetés azonban kudarcot vallott, mert még a szerelem és a művészet sem győzheti le a halált. Legfeljebb arra ad […]

  • Oravecz Imre: Távozó fa

    Az életműkiadás első köteteként napvilágot látott versgyűjtemény több szálon kapcsolódik az azt megelőző A megfelelő naphoz (2002) és a Halászóember utolsó ciklusához, a Közelítő naphoz is. Még a […]

  • Kassák Lajos: A tölgyfa levelei

    Több mint fél évtizedes elhallgattatás után Kassák 1956-ban térhetett vissza az irodalmi életbe válogatott versei kötetével. Új verseket tartalmazó könyve pedig 1958-ban jelent meg először. Ezután már[…]

  • Tandori Dezső: Töredék Hamletnek

    A tisztviselő családban nevelkedő, magyar-német szakot végző, magányosságra és megnyílásra egyaránt vágyó Tandori ugyan prózaírónak készült, de műfordításokkal és versekkel jelentkezett. E versekért […]

  • Tőzsér Árpád: Történetek Mittel úrról, a gombáról és a magánvalóról

    A Pozsonyban élő, de csehül és lengyelül is olvasó magyar költő kulturális identitására természetesen a szláv nyelvű szövegek is óriási hatással vannak. Különösen így volt ez a rendszerváltás előtti […]

  • Ratkó József: Törvénytelen halottaim

    Az állami gondozottként felnőtt Ratkó József a szegedi egyetemről való (részben a Nagynéném, a miniszterasszony című verse miatt történt) politikai hátterű eltávolítása után (1959) Szabolcs-Szatmárban[…]

  • Páskándi Géza: Tű foka

    Páskándi Géza első verseskötete 1957-ben jelent meg Piros madár címen, szinte napra akkor, amikor a költőt ötvenhatos szerepvállalása miatt letartóztatták. A második, a Holdbumeráng 1966-ban, Versek […]

  • Zelk Zoltán: Tűzből mentett hegedű

    „Mi az, ami leginkább megragadja az olvasót Zelk Zoltán új verseskönyvében? […] a börtönévek tragikus élménye, s a szeretett, többé viszont sem látott feleség halála, a kedves elvesztésének, az immár […]

  • Váci Mihály: Utazás Bürokronéziában

    Az első kötetével (Ereszalja, 1955) a nyírségi szegénységből az irodalmi és a társadalmi cselekvés színterére lépő, majd 1956 után baloldali népi elkötelezettsége révén a kor „hivatalos” költőjévé […]

  • Fekete Vince: Vak visszhang

    Egy évtized versei kronológiai rendben sorakoznak a kötetkompozícióban: hat könyv kiválasztott opusai, hat nagyobb fejezetre bontva. Az első két kötet – a Parázskönyv (1995) és az Ütközők (1996) – a […]

  • Bertók László: Valahol, valami

    A költőnek átütő sikert hozó Három az ötödiken kötet szonettjei után egy középhosszú, rímtelen szabadvers válik a következő kötetek (Deszkatavasz; Februári kés) uralkodó formájává. A Valahol, valami […]

  • Petri György: Valami ismeretlen

    A rendszerváltás lehetővé tette, hogy a ’80-as években csak szamizdatban vagy határon túl publikáló Petri György legálisan is újra megjelenhessen. Valahol megvan címen már 1989-ben napvilágot látott […]

  • Bari Károly: A varázsló sétálni indul

    Bari negyedik könyve nemcsak addigi munkásságának (Holtak arca fölé, 1970; Elfelejtett tüzek, 1973; A némaság könyve, 1983) válogatása, de tíz új művel kiegészítve a költő addigi alkotói pályájának […]

  • Papp Tibor: Vendégszövegek 1

    Ritka, hogy egy sorozat első tagját is beszámozzák. Papp Tibor viszont tudta, hogy rátalált egy olyan alkotói módszerre, amelyik mellett hosszú időre elkötelezi magát. Ezért számozta már a sorozat […]

  • Tornai József: Veres Péter-énekek

    Tornai József Veres Péter író és politikus (1897–1970) emlékére több mint félszáz versből állított össze lírai rekviemet. A címadás és a rövid, vallomásos énekek a halott példakép Napszámosénekek […]

  • Nagy László: Versben bujdosó

    A költő halála előtt öt évvel kiadott kötet mindazokat a tematikai, műfaji és poétikai értéket nagyívűen teljesíti ki, amelyeket a szerző az 1956 utáni könyveiben (Deres majális; Himnusz minden […]

  • Bereményi Géza: Versek

    A Bereményi-életmű leginkább jelenlévő, szélesebb körben ismert darabjai azok a dalszövegek, melyeket elsősorban Cseh Tamás énekhangján ismerünk, de nem egyet mások vittek sikerre (Hóesés – Udvaros […]

  • Tolnai Ottó: Vidéki Orfeusz

    Első kötetének, az Áthúzott verseknek a megjelenése után húsz évvel jelent meg Tolnai Ottó válogatott verseinek gyűjteménye Magyarországon. Újvidéken kiadott hét verseskötetéből nyújt válogatást, […]

  • Orbán Ottó: A visszacsavart láng

    Mi az a „visszacsavart láng”? A kötet közepe táján olvashatók A folytatás ciklus prózaversei. Ezek egyike a címadó: „Olyan korokban, amikor a lámpa visszacsavart lánggal ég, a költészet nem a vers, a […]

  • Takács Zsuzsa: Viszonyok könnye

    Kétféleképpen lehet álmodni egy szerelemről: lehet álmodozni, vágyakozni, és lehet alvás közben, a szó hétköznapi értelmében álmodni róla. A költészet nagyon sokszor kalandozik mindkét irányba, de […]

  • Döbrentei Kornél: Vitézeknek való dévaj balladák

    „A férfiak örök, nemes párharcát írom meg a gyöngédebb nemmel. Valójában a keserves küzdelem derűs, humoros, sőt groteszk helyzeteit próbálom benne megjeleníteni” – kommentálta verseskönyvét a szerző.[…]

  • Farkas Árpád: Válogatott versek

    Farkas Árpád addigi költői életútja összegzésének tekinthetjük a 2012-ben megjelent Válogatott verseket. A kötetben ott van verseskönyveinek (Másnapos ének, 1968; Jegenyekör, 1971; Alagutak a hóban, […]

  • Marsall László: Város papírmadárból

    1991-ben jelenik meg a Marsall első öt kötetét összegző válogatás (Holdraforgó), és úgy alakul, hogy következő könyve, a Város papírmadárból után szintén még öt új kötet következik a költő haláláig […]

  • Kovács István: Véset

    A későbbi történész, polonista és kultúrdiplomata Kovács István költőként a Kilencek alkotói közösségének Elérhetetlen föld című antológiájában (1969) tűnt fel. A „fényes szellők” nemzedéke és az […]

  • Tornai József: Vízesések robaja

    Az 1927-ben született alkotó lírai életműve, amely 2004 és 2011 között Csillaganyám, csillagapám címmel négy gyűjteményes kötetben látott napvilágot, 2012-ben a Semmi ellen, 2013-ban az Éjfél, […]

  • Tolnai Ottó: Wilhelm-dalok

    A Wilhelm-dalok avagy a vidéki orfeusz fordulatot jelent Tolnai Ottó költői pályáján. Még akkor is így van ez, ha első Magyarországon kiadott válogatott verseinek gyűjteményében, az 1983-ban kiadott […]

  • Ferenczes István: Zazpi

    Az 1989-es romániai fordulatot követő évek változatlan nemzetiségi elnyomása felerősíti a költő kisebbségi sorsot fölpanaszló közéleti líráját, s az évek során e témakörben megjelenő verseit […]

  • László Noémi: föld

    László Noémi a kilencvenes évtizedben indult →Előretolt Helyőrség erdélyi írónemzedék tagja. A kolozsvári Helikon mellékletében, a Serény Múmiában szerveződő nemzedék – többek között Sántha Attila, […]

  • Buda Ferenc: Árapály

    Az Árapály Buda Ferenc kulcsjelentőségű kötete: egyszerre reprezentálja a pályája delelőjén túl lévő költő értékőrző, újrakezdő-kísérletező és szintézisteremtő művészi törekvéseit, és a szerző […]

  • Rózsa Endre: Árnyékszobrok

    A saját maguk által szerkesztett Elérhetetlen föld (1969) antológiában kilenc költő mutatkozott be 1969-ben. Egyik vezéregyéniségük Rózsa Endre volt. Komoly feltűnést keltett Az elsüllyedt csatatér […]

  • Turczi István: Áthalások

    A Turczi-lírának a modern és a modernség utáni poétikai törekvések számos eleméből, gazdag magyar- és világirodalmi műveltséganyagából egybeszőtt, a költő korára és személyiségére e hagyaték szűrőjén […]

  • Domonkos István: Áthúzott versek

    Domonkos István első kötetét, a Rátkát az a bizonyosság járja át, hogy a dolgok lényege hitelesen megnevezhető, az ismeretlen tudattartalmak felszínre hozhatóak, a létezés egészéhez közel lehet […]

  • Buda Ferenc: Ébresszen aranysíp

    Buda Ferenc Ébresszen aranysíp című – sorrendben második – verseskötetének szövegeiből egy érett, autonóm költő arcéle rajzolódik ki. Míg a szerző első verseskönyvében, az 1963-as Füvek példájában még[…]

  • Kemény István: Élőbeszéd

    A Koboldkórus című kötetben (1993) már jelentkező, de egyértelműen A néma H-t uraló hermetikus költészet hagyományából táplálkozott az Élőbeszéd beszédmódja is. A címbe foglalt élőbeszédszerűség […]

  • Kukorelly Endre: Én senkivel sem üldögélek

    Az állampárt által már nem kontrollált, szabadpiaci könyvkiadás egyik első terméke, Kukorelly Endre harmadik verseskötete – amellett, hogy több darabja azóta is a szerző legtöbbet idézett szövegei […]

  • Tőzsér Árpád: Érintések

    Az Érintések a szerző harmadik kötete, ez zárja le a pálya első szakaszát, és nyit utat a hetvenes éveket meghatározó újnak. A váltás azért látványos, mert voltaképp a kötet két ciklusa között megy […]

  • Lakatos István: Írás a porban

    E költői életmű sorstörténete egyike a legkülönösebbeknek. A szerző első kötete 1949-ben jelent meg A Pokol tornácán és egyéb kisebb költemények címmel, s még előtte, annak az évnek a kezdetén […]

  • Vas István: Önarckép a hetvenes évekből

    A hetvenes években már élő klasszikus Vas István. 1960 és 1969 között négy új verseskötete jelenik meg (Rapszódia egy őszi kertben 1960; Római rablás 1962; Földalatti Nap 1965; Nem számít 1969). Az […]

  • Varga Imre: Önarckép nélkülem

    Varga Imre tizenhat-tizenhét éves volt első versének megjelenésekor, s nem sokkal később ő lett a fiatal szlovákiai magyar költők nagy port felvert antológiájának, az Egyszemű éjszakának (1970) a […]

  • Petőcz András: Önéletrajzi kísérletek

    A nem sokkal a debütkötet után megjelent Önéletrajzi kísérletek Petőcz András költészetének meghatározó – elsőre ellentétesnek tűnő – jellemzőit egyesíti: a személyes, vallomásos, a műhelytitkokba is […]

  • Petri György: Örökhétfő

    Az Örökhétfő az első szamizdatban megjelent magyar verseskötet. Miután Petri korábbi könyveinek kiadója, a Szépirodalmi a leadott száztizenkilenc versből harmincöt kihúzását kérte, és egyértelműen […]

  • Baránszky László: Összegyűjtött versek

    Baránszky László (édesapja a neves esszéista, irodalomtörténész Baránszky Jób László) az ELTÉ-n 1954-ben szerzett művészettörténészi diplomával mindössze két évet tölt el a budapesti Műcsarnokban […]

  • Füst Milán: Összes versei

    Füst Milán nem írt sok verset. Első két verseskötete (Változtatnod nem lehet, 1914; Az elmúlás kórusa, 1921) után a harmadik már a Válogatott versek címet viselte (1932), ezt követte az új szövegeket […]

  • Kiss Anna: Az úrnő ezüst ujja

    Kiss Anna életművében a legszebb költői alakmásnak tetszik az Az úrnő ezüst ujja című eposz kortalan, az időben jövő-menő, de az elbeszélt idő szerint öregkorát élő, a hagyományok emlékezetben […]

  • Zalán Tibor: és néhány akvarell

    Zalán Tibor a hetvenes évek második felében fiatal, szegedi egyetemista költőként vált az (éppen általa, egy 1979-es esszéjében) „arctalan”-nak nevezett nemzedék egyik legismertebb alkotójává. […]

  • Jékely Zoltán: Őrjöngő ősz

    A költő korai, 1930–40-es években írt versei jogosan keltettek tartós figyelmet. Ám némileg eltakarják az utókor elől a későbbi költészet ugyancsak figyelemre méltó eredményeit. Az Őrjöngő ősz a kései[…]

  • Térey János: Őszi hadjárat

    Térey János tragikusan fiatalon elérkezett halála után az olvasók és az értelmezők nagyon könnyen tekintik lezártságában teljesnek az életművet, noha biztosra vehető, hogy a pálya folytatása esetén […]

  • Koncz István: – – összegyűjtött versei

    Amikor 1969-ben megjelent Koncz István Átértékelés című első kötete, költészetének társtalanságát emelte ki a kritika. A Magyarkanizsán élő ügyvéd költőre belgrádi egyetemi évei alatt József Attila és[…]