Jánosi Zoltán
(1954)
A Magyar Napló folyóirat főszerkesztője, a Magyar Napló Kiadó irodalmi vezetője, egyetemi tanár.
Fő kutatási területe a „bartóki” modell a magyar líratörténetben, az újabb magyar líra és az archaikus kultúrák kapcsolata.
Fontosabb díjai: Arany János-díj (2011), József Attila-díj (2014).
Fontosabb könyvei: Nagy László mitologikus költői világa – az egyetemes és a magyar irodalomtörténet koordinátáiban (Felsőmagyarország Kiadó, 1996, 1997); La acogida de Federico García Lorca en Hungría. La vida y poesía de Federico García Lorca reflejada en los espejos de la literatura húngara (Colección Literatura y Lingüística. Almería. Editorial Universidad de Almería, 2007); Barbárok hangszerén.Társadalom és antropológia XX. századi irodalmunk életműveiben (Holnap Kiadó, 2010).
Kapcsolódó szócikk(ek)
-
Szöllősi Zoltán: Angyal lépked föld fele
Az öt ciklusba rendezett, a nyitókölteménnyel együtt hetvenöt verset tartalmazó kötet Szöllősi hatvanas évek végétől indult lírájának meghatározó gyűjteménye. A korábbi hat könyvéből (Csontkorall, […]
-
Turczi István: Áthalások
A Turczi-lírának a modern és a modernség utáni poétikai törekvések számos eleméből, gazdag magyar- és világirodalmi műveltséganyagából egybeszőtt, a költő korára és személyiségére e hagyaték szűrőjén […]
-
Nagy László: Deres majális
Nagy László első gyűjteményes kötete rendhagyó összegzés: a pálya addigi reprezentációjaként jelenik meg, mégsem foglalja magába megelőző négy könyvének (Tűnj el fájás, 1949; A tüzér és a rozs, 1951; […]
-
Tornai József: Az emberiség görbe fája
Tornai József Az emberiség görbe fája című könyve a szerző esszéírói munkásságának esszenciájaként értékelhető. Sűrítve és szemléletesen mutatkoznak meg benne mindazok az életre, művészetre vonatkozó […]
-
Lakatos Menyhért: Füstös képek
A Füstös képek Bari Károly Holtak arca fölé (1972) című verseskötete mellett elsőként tárta fel a szépirodalomban a magyarországi cigány sorsot. A szerző önéletrajzi elemeket is tartalmazó regénye […]
-
Serfőző Simon: Gyerekidő
Az indulásától erős szociális érzékenységű Serfőző Simon költői műhelyében régóta értek, s a hetvenes évek közepétől napvilágra is törtek a magyar valóságot a versnél szélesebb összefüggésekben […]
-
Kovács István: A gyermekkor tündöklete
A Kilencek költőcsoport 1969-es antológiájában (Elérhetetlen föld) feltűnt, s a A gyermekkor tündöklete megjelenésének idejére már négy verseskötettel és több, elsősorban lengyel tárgyú […]
-
Nagy László: Himnusz minden időben
Nagy László erőteljesen megnyilatkozó, a küzdő életelvre hangolt költőiségét (Rege a tűzről és jácintról) már az 1957-es kötetében (Deres majális) elemien megrázkódtatja az 1956-os forradalom […]
-
Bari Károly: Holtak arca fölé
Az 1952-ben, Bükkszentkereszten sokgyermekes cigánycsaládban született Bari Károly nevét már középiskolás korában ismertté tette a tizennégy és tizenhat éves kora között írott verseit tartalmazó, […]
-
Serfőző Simon: Hozzátok jöttem
A magyar vidék mélységéből, egy Zagyvarékas közeli tanyáról az ötvenes évek legvégén a magyar irodalomba érkezett, s tehetségét később a próza (Gyerekidő) és a dráma területein is próbára tevő szerző […]
-
Nagy László: Jönnek a harangok értem
A már röviddel a költő halála után megjelent könyv – a Versben bujdosó kötet egyik versvonulatának folytatásaként is – Nagy László költészetének líratörténeti jelentőségű opusa. A kötet egyik […]
-
Ladányi Mihály: Kitépett tollú szél
Ladányi Kitépett tollú szél című kötete a politika, a család, a szerelem, a természet, a városi élet motívumai mellett sűrítményként foglalja össze a szocializmus világára az ’50-es évek végétől […]
-
Oláh János: Közel
A Kilencek költőcsoport egyik meghatározó alakjának első nagyepikai műve, a Közel több száz oldalas tudatregény (fejlődésregény, regényfolyam), a szerző első lírakötete (Fordulópont, 1972) után, […]
-
Nagy László: Krónika-töredék
A verseiben az ország életét éles szemmel analizáló alkotó élete utolsó éveiben naplót vezetett. Az irodalmi köztudatba 1994-ben jutott, két teljes és két csonka év napjainak történetét vázoló naplót […]
-
Sinka István: Mesterek uccája
Nagyszalonta és környéke, Sinka István elhagyott szülővidéke, Bihar – s más tájaival együtt Békés – élete végéig műveinek meghatározó tematikáját adta. A Mesterek uccája, a lélekben szülőföldjére […]
-
Galgóczi Erzsébet: Ott is csak hó van
Galgóczi Erzsébet elsősorban éles társadalomkritikájával vált az Emberavatás-antológia (1955) nemzedékének (Csurka István, Kamondy László, Moldova György, Sánta Ferenc, Szabó István, Szántó Tibor) […]
-
Kalász László: Parttól partig
Az észak-borsodi faluban született s haláláig e peremvidéken élő, első verseivel (Anyámnak kontya van, Szarvuk hegyével, Harminc hattyútojást leltem) debreceni egyetemista korában feltűnt Kalász […]
-
Juhász Ferenc: A Pegazus istállói
A költő nyolcvanas éveiben írt versei elsősorban az öregedés folyamatát: annak biológiai, lélektani és filozófiai összetevőit állítják középpontba. Az egész könyv gondolatrendjének világképét és […]
-
Juhász Ferenc: Pipacsok a pokol fölött
Az 1989-es rendszerváltozás után jó fél évtizeddel kiadott (a Föld alatti liliom [1991] és a Krisztus levétele a keresztről [1993] c. munkáit követő) kötetében Juhász Ferenc a megváltozott magyar […]
-
Oláh János: Por és hamu
A Kilencek költőcsoport antológiájának (Elérhetetlen föld, 1969) címadó versét alkotó költő, író és drámaszerző negyedik lírakötete a rendszerváltozás utáni bővebb évtized költői termését foglalja […]
-
Nagy Zoltán Mihály: A sátán fattya
A második világháború után a Szovjetunióhoz csatolt Kárpátalja magyarsága első éveinek súlyos tragédiáit mutatja be a szerző negyedik könyve. A Szovjetunió megszűnését követően a kárpátaljai irodalom […]
-
Ratkó József: Segítsd a királyt!
A pályája utolsó szakaszáig (1983–1989) elsősorban balladás hangütésű verseiről ismert, a magyar történelem elhallgatott kérdéseit és a peremvidékek küszködését a Kádár-kor némaságával szembesítő […]
-
Sinka István: Szigetek könyve
A Szigetek könyve Sinka munkásságának számos alapértékét összefoglaló kései alkotása. Élete fő művének szánta az epikát lírával és autobiográfiai emlékekkel ötvöző, enciklopédikus természetű verses […]
-
Ratkó József: Törvénytelen halottaim
Az állami gondozottként felnőtt Ratkó József a szegedi egyetemről való (részben a Nagynéném, a miniszterasszony című verse miatt történt) politikai hátterű eltávolítása után (1959) Szabolcs-Szatmárban[…]
-
Váci Mihály: Utazás Bürokronéziában
Az első kötetével (Ereszalja, 1955) a nyírségi szegénységből az irodalmi és a társadalmi cselekvés színterére lépő, majd 1956 után népi baloldali elkötelezettsége révén a kor „hivatalos” költőjévé […]
-
Bari Károly: A varázsló sétálni indul
Bari negyedik könyve nemcsak addigi munkásságának (Holtak arca fölé, 1970; Elfelejtett tüzek, 1973; A némaság könyve, 1983) válogatása, de tíz új művel kiegészítve a költő addigi alkotói pályájának […]
-
Nagy László: Versben bujdosó
A költő halála előtt öt évvel kiadott kötet mindazokat a tematikai, műfaji és poétikai értéket kiteljesíti, amelyeket a szerző az 1956 utáni könyveiben (Deres majális; Himnusz minden időben) alkotott.[…]
-
Kovács István: Véset
A későbbi történész, polonista és kultúrdiplomata Kovács István költőként a Kilencek alkotói közösségének Elérhetetlen föld című antológiájában (1969) tűnt fel. A „fényes szellők” nemzedéke és az […]
-
Tornai József: Vízesések robaja
Az 1927-ben született alkotó lírai életműve, amely 2004 és 2011 között Csillaganyám, csillagapám címmel négy gyűjteményes kötetben látott napvilágot, 2012-ben a Semmi ellen, 2013-ban az Éjfél, […]