súgó
keresés

Jánosi Zoltán

(1954)

A Magyar Napló folyóirat főszerkesztője, a Magyar Napló Kiadó irodalmi vezetője, egyetemi tanár.

Fő kutatási területe a „bartóki” modell a magyar líratörténetben, az újabb magyar líra és az archaikus kultúrák kapcsolata.

Fontosabb díjai: Arany János-díj (2011), József Attila-díj (2014).

Fontosabb könyvei: Nagy László mitologikus költői világa – az egyetemes és a magyar irodalomtörténet koordinátáiban (Felsőmagyarország Kiadó, 1996, 1997); La acogida de Federico García Lorca en Hungría. La vida y poesía de Federico García Lorca reflejada en los espejos de la literatura húngara (Colección Literatura y Lingüística. Almería. Editorial Universidad de Almería, 2007); Barbárok hangszerén.Társadalom és antropológia XX. századi irodalmunk életműveiben (Holnap Kiadó, 2010).

Kapcsolódó szócikk(ek)

  • Váci Mihály: Utazás Bürokronéziában

    Az első kötetével (Ereszalja, 1955) a nyírségi szegénységből az irodalmi és a társadalmi cselekvés színterére lépő, majd 1956 után baloldali népi elkötelezettsége révén a kor „hivatalos” költőjévé […]

  • Serfőző Simon: Gyerekidő

    Az indulásától erős szociális érzékenységű Serfőző Simon költői műhelyében régóta értek, s a hetvenes évek közepétől napvilágra is törtek a magyar valóságot a versnél szélesebb összefüggésekben […]

  • Nagy László: Krónika-töredék

    A verseiben az ország életét éles szemmel analizáló alkotó élete utolsó éveiben naplót vezetett. Az irodalmi köztudat fényébe 1994-ben jutott, két teljes és két csonka év napjainak történetét vázoló […]

  • Tornai József: Az emberiség görbe fája

    Tornai József Az emberiség görbe fája című könyve a szerző esszéírói munkásságának eszenciájaként értékelhető. Sűrítve és szemléletesen mutatkoznak meg benne mindazok az életre, művészetre vonatkozó […]

  • Ratkó József: Segítsd a királyt!

    A pályája utolsó szakaszáig (1983–1989) elsősorban balladás hangütésű verseiről ­ismert, a magyar történelem elhallgatott kérdéseit és a peremvidékek küszkö­dését a Kádár-kor némaságával szembesítő […]

  • Tornai József: Vízesések robaja

    Az 1927-ben született alkotó lírai életműve, amely 2004 és 2011 között Csillaganyám, csillagapám címmel négy gyűjteményes kötetben látott napvilágot, 2012-ben a Semmi ellen, 2013-ban az Éjfél, […]

  • Kalász László: Parttól partig

    Az észak-borsodi faluban született s haláláig e peremvidéken élő, első verseivel (Anyámnak kontya van; Szarvuk hegyével; Harminc hattyútojást leltem) debreceni egyetemista korában feltűnt Kalász […]

  • Ratkó József: Törvénytelen halottaim

    Az állami gondozottként felnőtt Ratkó József a szegedi egyetemről való (részben a Nagynéném, a miniszterasszony című verse miatt történt) politikai hátterű eltávolítása után (1959) Szabolcs-Szatmárban[…]

  • Bari Károly: Holtak arca fölé

    Az 1952-ben, Bükkaranyoson sokgyermekes cigánycsaládban született Bari Károly nevét már középiskolás korában ismertté tette a 14 és 16 éves kora között írott verseit tartalmazó, Domokos Mátyás […]

  • Serfőző Simon: Hozzátok jöttem

    A magyar vidék mélységéből, egy Zagyvarékas közeli tanyáról az ötvenes évek legvégén a magyar irodalomba érkezett, s tehetségét később a próza (→Gyerekidő) és a dráma területein is próbára tevő szerző[…]

  • Oláh János: Közel

    A Kilencek költőcsoport egyik meghatározó alakjának első nagyepikai műve, a Közel több száz oldalas tudatregény (fejlődésregény, regényfolyam) a szerző első lírakötete (Fordulópont, 1972) után, […]

  • Oláh János: Por és hamu

    A Kilencek költőcsoport antológiájának (Elérhetetlen föld, 1969) címadó versét alkotó költő, író (Közel) és drámaszerző negyedik lírakötete a rendszerváltozás utáni bővebb évtized költői termését […]

  • Szöllősi Zoltán: Angyal lépked föld fele

    Az öt ciklusba rendezett, a nyitó költeménnyel együtt 75 verset tartalmazó kötet Szöllősi ’60-as évek végétől indult lírájának meghatározó ívét fogja át. A korábbi hat könyvéből (Csontkorall, 1974; […]