A csúnya lány

Az álca az egyetemes vígjátéki tradíció alapvető kelléke, de ritkán alkalmazták annyira következetesen egyazon filmkultúrán belül, mint a magyarban 1931 és 1944 között. A romantikus vígjátékban az álöltözet nem csupán kimeríthetetlen humorforrás, de egyfajta suspense-t is generál (a néző többet tud, mint a szereplők, azaz a film pluszinformációkkal látja el őt), továbbá gyümölcsözően használható bizonyos – a szerelmeseket az egyesülés érdekében tett erőfeszítéseik közben gyötrő – belső konfliktusok kifejtéséhez. Az álca mintegy konkretizálása ama maszknak, amelyet minden ember felvesz, hogy előnyös képet mutasson magáról, netán elfedje az előnytelenebb vonásait. Az udvarlás a felszínen az egyesülés kivívásáról szól, a mélyben azonban önmegismerési folyamat, amely – a filmekben – az álca levételével „ér véget”, teljesedik ki.

Gaál Béla filmje – a forgatókönyvet a rendező Vadnay Lászlóval írta, utóbbi sikeres színdarabjából – az álcamotívum használatában rejlő lehetőségeket maradéktalanul kiaknázza. Felesége (Gombaszögi Ella) válni akar Bogdán Artúrtól (Kabos Gyula), mert rajtakapta férjét, amint az meg akarta csókolni beosztottját, a fiatal Pál Évát (Muráti Lili). Bogdán érdekből nem kívánja a válást, amelyet ügyvédje, Dr. Halmi (Jávor Pál) sikeresen meg is akadályoz, de közben vérig sérti az egyébként ártatlan Évát, annak kihívó magatartásával magyarázva Bogdán csókra bátorodását. Éva bosszút esküszik, álruhát öltve, illetve diszkrét, finom, mégis hengerlő báját tolakodó jellegtelenségre cserélve Halmi titkárnőjének jelentkezik. A félreértések kavalkádját, személyiségtévesztések és identitáscserék kavargását felfokozza a Bogdánné által felfogadott magándetektív, Plökl (Gózon Gyula) lábatlankodása. Plökl követi Bogdánt, Halmit, valamint mindkét – a valódi és a hamis – Pál Évát Abbáziába, ahol a szálak végleg összegubancolódnak.

Izgalmas az alakok galériája. Már a mellékfiguráké is: Kabos Bogdán Artúrja – jegyzi meg Balogh Gyöngyi és Király Jenő – „a lesimított, lenyalt hajú, tekintélyparancsoló Oliver Hardyt idézi, míg ügyetlenkedése, mely titkolt élelmesség, és élelmessége, mely nem tud élni, Stan Laurelre emlékeztet”. Plökl a harmincas évek bűnügyi tematikát itt-ott megkívánó, de azzal voltaképp sohasem élő magyar filmjének csúcskaraktere, amennyiben – hiszen összevissza fecseg, és képtelen a problémára koncentrálni – minden ízében krimiellenes a viselkedése, miközben persze „bűn sincs, ami után szimatol” (Balogh – Király). A főalakok galériája nem kevésbé izgalmas. A film korai példa a „kétarcú” nő, a rút kiskacsából tündöklő hattyúvá változó – illetve valójában egyszerre ilyen és olyan – karakter felléptetésére, amelynél kevés gyakrabban használt szereppanel ismeretes a romantikus vígjáték egyetemes történetében.

A csúnya lány nóvuma továbbá – legalábbis mifelénk – az „abszolút nő” bevezetése. Muráti Lilié a harmincas évek magyar filmjének talán legerőteljesebb színészi debütje, amelyet hatásosságban csak Karády Katalin képes majd megközelíteni 1939 de­cemberében a Halálos tavaszban (Kalmár László). Muráti figurája egyszerre cseléd és istennő, aki szolgál és megkísért, és akit hamarosan más színésznők is igyekeznek imitálni: Perczel Zita a Budai cukrászdában (Gaál Béla, 1935), Szeleczky Zita a Sziámi macskában (Kalmár László, 1943). Pál Éva nemcsak vonzó, de – részben épp attraktivitásával – félelmet is kelt, mindazt megtestesíti, amitől a férfi tart a modern nőben: hogy pontosan mitől is, azt Dr. Halmi frappánsan összefoglalja a nyitány tárgyalótermi jelenetében. Pál Éva karakterének rajza mellett a magyar vígjáték modernizálódásának jele a nemi szerepek leosztásának megváltozása, itt ugyanis nem a férfi harcol a nőért, mint például az ugyancsak Gaál Béla rendezte Meseautóban (1934), hanem kölcsönösen egymásért: e tekintetben még a Halálos tavasz is visszalépés. Szolid újítás emellett a válásmotívum bevezetése, egyelőre vígjátéki kontextusban, de Gaál hamarosan mélydrámai közegben fogja alkalmazni (Évforduló, 1936), ráadásul ott végig is viszi a processzust: a felek valóban elválnak majd.

Bár a felszínen a korszak számos Meseautó-variációja egyikének tűnik csupán, A csúnya lány ennél jóval több. Tematikus érdekességei szerteágazók, hősrajza újdonságerejű. Komikus szála – a Kabos–Gombaszögi kettős által bonyolított cselekményszál – nem pusztán reciklálja a Meseautóét, inkább folytatja azt: ott udvarlókként, itt házastársakként évődnek egymással a felek. A romantikus szál is módosul, A csúnya lány a korábban, más filmekben parttalanul áradónak mutatott szenvedélyek lefestését illetően korrekciókkal él. Nőalakja ijesztően modern, hősszerelmese: válóperes ügyvéd.