Háry János

Több szempontból is különleges helyet foglal el a magyar animációs film történetében Richly Zsolt egyetlen egész estés rajzfilmje, a Háry János. Keletkezéstörténete Kodály Zoltán születésének századik évfordulójához kötődik: a művet a centenárium alkalmából rendelte meg a Magyar Televízió a Pannónia Filmstúdiótól, s így bár a televízióban debütált, később moziban is bemutatták. Kodály halálának ötvenedik évfordulóján, 2017-ben a digitálisan felújított változatot lehetett látni számos mozivetítésen. (A Pannónia Filmstúdióban még egy televíziós sugárzásra szánt egész estés rajzfilm készült, a Nepp József nevéhez fűződő, szerényebb léptékű Gréti!… – Egy kutya feljegyzései [1986].)

Richly Zsolt míves egyedi filmjei közül a Szvitet és A pávát is (mindkettő 1969-es) Kodály Zoltán munkássága ihlette. Ilyen értelemben a Háry János a Kodály örökségét feldolgozó Richly-animációk betetőzése – már csak méreteinél fogva is –, emellett folytatja a pannóniás adaptációkat, amelyeket Jankovics Marcell János vitéze (1973) nyitott, majd olyan művek követtek, mint a Lúdas Matyi (Dargay Attila, 1977) vagy a Daliás idők (Gémes József, 1984). Ám különleges a sorban, mert csak közvetve kapcsolódik irodalmi műhöz; alapja ugyanis nem a reformkori író, Garay János 1843-as elbeszélő költeménye, Az obsitos, hanem Kodály Zoltán abból készült 1926-os daljátéka. (Adaptációból sem az első: Szinetár Miklós rendezésében, 1965-ben készült belőle egész estés élőszereplős változat.)

A többórás eredeti mű egyórás rajzfilmmé történő átdolgozásában fontos szerepet töltött be Marsall László forgatókönyvíró, a mozdulattervezői munkálatok irányítását pedig Jankovics Marcell végezte. A János vitéz és a Háry János közötti hasonlóságok részben magyarázhatók azzal, hogy Jankovics és Richly egyaránt a képzőművészetből és a folklórból merítő ornamentális stílus mellett kötelezték el magukat (rövid animációikban éppúgy, mint az egész estés munkákban), továbbá bizonyos cselekményelemek Garay és Petőfi Sándor eredeti műveiben is rímelnek egymásra. Mindenekelőtt a főhősök útja mutat párhuzamokat: a címszereplők az emberfeletti kihívások sikeres teljesítése révén mitikussá magasztosuló huszárfigurák. Csakhogy míg János vitéz esetében ez szó szerint értendő, mert a cselekmény nyíltan fantasztikus világokba vezet, addig Háry János hőstetteit finoman idézőjelbe teszi, hogy a nagyotmondó obsitos – avagy a hetvenkedő katona – maga meséli történetét a pipafüstös kocsma asztalánál ülve, bort kortyolgatva.

Richly rajzfilmjének nyitó- és zárójelenete szikár vonalrajzokkal láttatja a „mesélőt”, kinek szavai nyomán színes látványvilág s még színesebb történetek elevenednek meg. Öt nagyobb epizódra tagolódik a történet: Nagyabonyban a házasodni készülő Háry Jánost és a falu legényeit katonának toborozzák; Háry határőrként szolgál a tél és a tavasz birodalmát elválasztó sorompónál; a bécsi udvarban folytatódnak kalandjai (köztük a vad ló, Lucifer betörésével); később huszárcsapata élén egyedül Háry képes megállítani Napóleon seregét; s bár győzelme után övé lehetne az osztrák császár lányának (Napóleon exnejének) keze, Háry inkább visszatér Nagyabonyba kedveséhez, Örzséhez.

Valamennyi epizód képi világát átjárják a Richly-rövidfilmekből ismerős stilizáló eljárások, a folklorisztikus ornamentika a ruhák fodrozódásában, a függönyök lebbenésében, a szalagok lobogásában egyaránt megtalálható, nem beszélve az átváltozások alkalmazásáról (például a huszárfigurák az Örzse nyakát díszítő gyöngysorrá válnak). Ugyancsak a film meghatározó eszköze a zenéhez igazított mozgások sora, s ez nemcsak a rendszeresen látható táncjelenetekre értendő (amelyekhez úgynevezett rotoszkópos animációt használtak az alkotók: valódi táncosok mozgását rajzolták át kockáról-kockára), hanem a táncszerűen megkoreografált eseményekre is. Utóbbiak közé tartozik Lucifer betörésének fergeteges jelenetsora, vagy a bécsi udvari közeget bemutató montázs, melynek során óraszerkezet automatáiként vonulnak fel a szereplők. Nem véletlen, hogy máskor is játékfigurának vagy mechanikus bábunak tűnnek a karakterek: a Háry János groteszk, megmosolyogtató alakok gazdag panorámáját kínálja a lilás ruhát öltő, olykor lepkeként szálldosó Ebelasztin bárótól a barázdált arcú Krucifix generálison át a tömzsi Napóleonig. Főhősei azonban nem a bizarr teremtmények galériájába illenek, ők idealizált figurák, s nagyon is parázsló feszültségek halmozódnak a női szívek számára ellenállhatatlan Háry, a nagyabonyi menyasszony, Örzse és a királyi házból származó Mária Lujza szerelmi háromszögében. A Háry Jánost Örzse és Mária Lujza rituális öltöztetésének összerímelő jeleneteiben (rajzfilmektől igen szokatlan módon) a mezítelenség megjelenítése is dúsítja.

Kodály Zoltán zenéje mellett a hanghasználat legemlékezetesebb eleme a Háryt megszólaltató Szabó Gyula orgánuma, aki pályáján nem először – s nem utoljára – kölcsönözte hangját animációs karakternek. Mindannyiuk közül alighanem Háry a férfias­ság és a hazafiasság legelevenebb megtestesítője, nem csupán a színművész animációs szereprepertoárjában, hanem a magyar animáció figurakészletében is.

Alapfilmek.hu – a Nemzeti Filmintézet filmtörténeti és pedagógiai módszertani weboldala