Bertha Zoltán
(1955)
A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézet egyetemi docense, az MMA levelező tagja.
Fő kutatási területe a modern magyar irodalom és a határon túli kisebbségi magyar irodalmak.
Fontosabb díjai: József Attila-díj (2004), Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Írói Díja (2017).
Fontosabb könyvei: Sütő András (Kalligram Könyvkiadó, 1995, 1998); Erdélyiség és modernség (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, 2006); Nemzet a csillagokban (Lucidus Kiadó, 2016).
Kapcsolódó szócikk(ek)
-
Mezey Katalin: Ajánlott énekek
Hat alkotó évtized alatt Mezey Katalin lírájának világa a közvetlen élménykifejezéstől az életcsoda varázsának és misztériumának egyetemes sorsköltészetéig tágult. A költői életmű téma- és […]
-
Mezey Katalin: Élőfilm
A modern magyar próza egyik izgalmasan kiteljesedő vonulata a Kaffka Margit, Kosztolányi, Kodolányi, Németh László, Szilágyi István, Jókai Anna, Nagy Zoltán Mihály és mások fémjelezte lélektani […]
-
Lászlóffy Aladár: Felhősödik a mondatokban
Az emberiségtörténet és a világkultúra legváltozatosabb korszakai, idősíkjai, tüneményei között folytonosan villódzó, szabadverses képzettársításokkal, költői „anakronizmusokkal”, szellemes […]
-
Lászlóffy Aladár: A hétfejű üzenet
A második világháború utáni erdélyi magyar irodalomban fellépő fiatal nemzedékek frissítő, „vérátömlesztő” hatású törekvései a hatvanas évek elejétől érvényesültek igazán. Kányádi Sándor, Páskándi […]
-
Bálint Tibor: Zarándoklás a panaszfalhoz
Bálint Tibor második nagyregényében a lidércnyomásos ötvenes évek elevenednek meg. Hasonló eposzias szemléleti tágassággal és elementáris hatással, mint az előző évtizedek élményrengetege a Zokogó […]
-
Bálint Tibor: Zokogó majom
Az erdélyi magyar irodalomban a hatvanas években lezajló modernizációs folyamatot esztétikai „nagykorúsodásnak” és „korváltásnak” tekintették már az akkori kritikusok is. A második világháború vége […]