súgó
keresés
  • Esterházy Péter: Bevezetés a szépirodalomba

    A vaskos, külsőleg enciklopédiaformátumú könyv Esterházy Péter Termelési-regényt (1979) követően írt elbeszéléseit gyűjti egybe. A cím egyfajta proklamáció: bevezetés abba a szépirodalomba, amelyet ő […]

  • Tóth Erzsébet: Gyertyaszentelő

    A Zalán Tibor 1979-es esszéjében „arctalan nemzedéknek” keresztelt népes költőcsoportból Tóth Erzsébet azon kevesek egyike, aki jelentékeny költészetet hozott létre az évtizedek alatt. A Madárúton […]

  • Böndör Pál: Eleai tanítvány

    Négy korábbi verseskötetből (Karszt, 1974; Vérkép, 1978; Jégverés, 1985; A gázló, 1989) válogatott és kilencvenes években íródott (az akkori keletkezéstörténeti kontextusban: új) verseket (Ördöglakat)[…]

  • Kertész Imre: A kudarc

    A Kertész-életmű egyik legjelentősebb prózaírói teljesítménye, A kudarc több mint tíz évnyi hallgatás után látott napvilágot. A mű elsősorban kompozicionális összetettségénél fogva különleges darabja […]

  • Lengyel József: Igéző

    A sztálinizmus elmondhatatlannak mutatkozó szörnyűségeiről, a létezés mindennapi abszurditásáról az első hiteles szépirodalmi tudósításokat Lengyel József kezdte el közzétenni 1961 legvégén megjelent […]

  • Bakucz József: Kövesedő ég

    Bakucz József az 1956 utáni emigráns magyar irodalom kiemelkedő alakja. Lírai munkássága egy lapon említhető Határ Győzőével vagy Kemenes Géfin Lászlóéval. Verseit rendszeresen közölte az Új […]

  • Keresztúton

    A magyar filmtörténet egyik bizarr tanulsága, hogy ugyanazon rendező egyszerre lehet a szerelmi fájdalmak és az antiszemita uszítás formátumos szakértője. Kezében könnyzsebkendő, mellkasán […]

  • Daliás idők

    A filmtörténet első – és több mint három évtizeden át egyetlen – egész estés festményanimációja. Gémes József a hetvenes évek első felében szerzett tapasztalatokat egész estés animációban, az amerikai[…]