Cs. Nagy Ibolya
(1946)
Nyugdíjas irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő.
Fő kutatási területe a 20. századi és a kortárs magyar irodalom, a kisebbségi magyar irodalmak.
Fontosabb díjai: Tamási Áron-díj (2000), József Attila-díj (2015).
Fontosabb könyvei: Velünk élő irodalom (Felsőmagyarország Kiadó, 2014); Kiss Anna (MMA Kiadó, 2014); Király László (MMA Kiadó, 2019).
Kapcsolódó szócikk(ek)
-
Király László: Amikor pipacsok voltatok
Az 1980-as években, a magányérzet súlyosbodásával Király Lászlóban egyre határozottabbá válik a költői „közösségi én” színrevitelének szándéka. A jelen töredékes létezéséből a költő nem valamiféle […]
-
Király László: Az elfelejtett hadsereg
Király László koncentrikus körökben, egyre táguló ívekben éli és írja kötetről kötetre lényegében változatlan alapélményeit (Cs. Gyímesi), s az 1978-ban megjelent Az elfelejtett hadsereg sem annyira […]
-
Kiss Anna: Feketegyűrű
Kiss Annát első, antológiabeli jelentkezésekor (Költők egymás közt, 1969) Nagy László, első önálló kötetének megjelenésekor (Fabábu, 1971) Kormos István mutatta be az olvasóknak. A két költő […]
-
Farkas Árpád: Jegenyekör
Az irodalomtörténet a Forrás második nemzedékének nevezi a romániai magyar literatúrában az 1960-as évek második felében induló alkotói csoportosulást: a nemzedéki voltot elsősorban a közös […]
-
Király László: Kék farkasok
A hetvenes évek romániai magyar prózairodalmában jelen vannak a dokumentumanyagra, az írói önéletrajzi alapokra (mozaikokra) támaszkodó valóságirodalmi, illetve a tárgyias alaptörténetekből […]
-
Király László: Készülődés Pazsgába
Király László időskori lírájában, e kötetben is, az összegző, az életlajstromozó kedv (vagy bánat?) is megnő. Múltnak és jelennek kaleidoszkópszerűen összerakható képét színezi a költő, jelenvaló […]
-
Balázs József: Koportos
Az 1975-ben megjelent Magyarokat, az 1976-os Fábián Bálint találkozása Istennel című regényt és a legkorábban megfogant, de csak 1976-ban napvilágot látott Koportost Balázs József […]
-
Balázs József: Magyarok
A Magyarok című kisregény (és az azonos című, 1978-as, Fábri Zoltán rendezte film) az 1943-ban németországi vendégmunkás életre, mezőgazdasági napszámos munkára szegődött, nincstelen szabolcsi […]
-
Baránszky László: Összegyűjtött versek
Baránszky László (édesapja a neves esszéista, irodalomtörténész Baránszky Jób László) az ELTÉ-n 1954-ben szerzett művészettörténészi diplomával mindössze két évet tölt el a budapesti Műcsarnokban […]
-
Thinsz Géza: A párbeszéd művészete
Thinsz Géza Budapesten született, az 1956-os forradalmat követően menekült Svédországba. Diplomáját is ott szerezte meg 1961-ben, az uppsalai egyetem filozófia szakán. Stockholmban több kiadónál […]
-
Fehér Béla: Romfürdő
Önvallomásaiból tudható, hogy a Magyar Nemzet c. napilapnál dolgozó Fehér Béla véletlenül, mintegy biztatásra vált íróvá. Debütálásként a Zöldvendéglőt, az első prózakötetet említi, s hogy a benne […]
-
Kiss Anna: Tükörképek
Többféle okát-indokát jelzi vallomásaiban Kiss Anna a mese iránti vonzódásának. Annak, hogy az életműben nyolc mesekönyv (versek, mesék, meseregények) jelzi ezt a vonzalmat-kötődést, s hogy ezekből […]
-
Kiss Anna: Az úrnő ezüst ujja
Kiss Anna életművében a legszebb költői alakmásnak tetszik az Az úrnő ezüst ujja című eposz kortalan, az időben jövő-menő, de az elbeszélt idő szerint öregkorát élő, a hagyományok emlékezetben […]
-
Farkas Árpád: Válogatott versek
Farkas Árpád addigi költői életútja összegzésének tekinthetjük a Válogatott verseket. A kötetben ott van verseskönyveinek (Másnapos ének, 1968; Jegenyekör, 1971; Alagutak a hóban, 1979) minden fontos,[…]