súgó
keresés

Cs. Nagy Ibolya

(1946)

Nyugdíjas irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő.

Fő kutatási területe a 20. századi és a kortárs magyar irodalom, a kisebbségi magyar irodalmak.

Fontosabb díjai: Tamási Áron-díj (2000), József Attila-díj (2015).

Fontosabb könyvei: Velünk élő irodalom (Felsőmagyarország Kiadó, 2014); Kiss Anna (MMA Kiadó, 2014); Király László (MMA Kiadó, 2019).

Kapcsolódó szócikk(ek)

  • Király László: Amikor pipacsok voltatok

    Az 1980-as években, a magányérzet súlyosbodásával Király Lászlóban egyre határozottabbá válik a költői „közösségi én” színrevitelének szándéka. A jelen töredékes létezéséből a költő nem valamiféle […]

  • Király László: Az elfelejtett hadsereg

    Király László koncentrikus körökben, egyre táguló ívekben éli és írja kötetről kötetre lényegében változatlan alapélményeit (Cs. Gyímesi), s az 1978-ban megjelent Az elfelejtett hadsereg sem annyira […]

  • Kiss Anna: Feketegyűrű

    Kiss Annát első, antológiabeli jelentkezésekor (Költők egymás közt, 1969) Nagy László, első önálló kötetének megjelenésekor (Fabábu, 1971) Kormos István mutatta be az olvasóknak. A két költő […]

  • Farkas Árpád: Jegenyekör

    Az irodalomtörténet a Forrás második nemzedékének nevezi a romániai magyar literatúrában az 1960-as évek második felében induló alkotói csoportosulást: a nemzedéki voltot elsősorban a közös […]

  • Király László: Kék farkasok

    A hetvenes évek romániai magyar prózairodalmában jelen vannak a dokumentumanyagra, az írói önéletrajzi alapokra (mozaikokra) támaszkodó valóságirodalmi, illetve a tárgyias alaptörténetekből […]

  • Király László: Készülődés Pazsgába

    Király László időskori lírájában, e kötetben is, az összegző, az életlajstromozó kedv (vagy bánat?) is megnő. Múltnak és jelennek kaleidoszkópszerűen összerakható képét színezi a költő, jelenvaló […]

  • Balázs József: Koportos

    Az 1975-ben megjelent Magyarokat, az 1976-os Fábián Bálint találkozása Istennel című regényt és a legkorábban megfogant, de csak 1976-ban napvilágot látott Koportost Balázs József […]

  • Balázs József: Magyarok

    A Magyarok című kisregény (és az azonos című, 1978-as, Fábri Zoltán rendezte film) az 1943-ban németországi vendégmunkás életre, mezőgazdasági napszámos munkára szegődött, nincstelen szabolcsi […]

  • Baránszky László: Összegyűjtött versek

    Baránszky László (édesapja a neves esszéista, irodalomtörténész Baránszky Jób László) az ELTÉ-n 1954-ben szerzett művészettörténészi diplomával mindössze két évet tölt el a budapesti Műcsarnokban […]

  • Thinsz Géza: A párbeszéd művészete

    Thinsz Géza Budapesten született, az 1956-os forradalmat követően menekült Svédországba. Diplomáját is ott szerezte meg 1961-ben, az uppsalai egyetem filozófia szakán. Stockholmban több kiadónál […]

  • Fehér Béla: Romfürdő

    Önvallomásaiból tudható, hogy a Magyar Nemzet c. napilapnál dolgozó Fehér Béla véletlenül, mintegy biztatásra vált íróvá. Debütálásként a Zöldvendéglőt, az első prózakötetet említi, s hogy a benne […]

  • Kiss Anna: Tükörképek

    Többféle okát-indokát jelzi vallomásaiban Kiss Anna a mese iránti vonzódásának. Annak, hogy az életműben nyolc mesekönyv (versek, mesék, meseregények) jelzi ezt a vonzalmat-kötődést, s hogy ezekből […]

  • Kiss Anna: Az úrnő ezüst ujja

    Kiss Anna életművében a legszebb költői alakmásnak tetszik az Az úrnő ezüst ujja című eposz kortalan, az időben jövő-menő, de az elbeszélt idő szerint öregkorát élő, a hagyományok emlékezetben […]

  • Farkas Árpád: Válogatott versek

    Farkas Árpád addigi költői életútja összegzésének tekinthetjük a Válogatott verseket. A kötetben ott van verseskönyveinek (Másnapos ének, 1968; Jegenyekör, 1971; Alagutak a hóban, 1979) minden fontos,[…]