Kránicz Bence

Feltöltés alatt.

Kapcsolódó szócikk(ek)

• Bibliothèque Pascal

  „A 41. Magyar Filmszemle mezőnyét két részre lehet osztani: az összes versenyben lévő film és a Bibliothèque Pascal” – fogalmazott egy 2010-ben megjelent fesztivál-beszámoló szerzője, ami jól jelzi, […]

  tovább

• Dunaszaurusz

  „Kérlelhetetlenül közeleg az idő, hogy ez a nagy alkotás szolgálhassa a gazdasági együttműködést, a békés egymás mellett élést és a nemzetek közötti megértés ügyét” – tódította a híradó valamikor a […]

  tovább

• Dűne

  Mire gondol az erdő? Ez a címe Eduardo Kohn antropológus 2013-ban megjelent, nagy hatású könyvének, amely az „emberen túli antropológia” elméleti lehetőségének feltárását célozza. A kifejezés […]

  tovább

• Éva A-5116

  „Milyen undorító ez a világ, és különösen a mi számunkra.” Hátrahőköltető nyitómondat. A kezdő monológ alatt az auschwitzi koncentrációs tábor maradványait látjuk, a drámaian, végletesen kiábrándult […]

  tovább

• Fekete kefe

  Egy nap élet – ez nemcsak Kemény István szívszorító versének címe, hanem a magyar filmek kicsi, de jelentős csoportjának témája és története is. Egy napban, mint cseppben a tenger, ott az egész élet, […]

  tovább

• Foto Háber

  Kémeket a hatvanas évek előtt is találunk a magyar filmben, a Kádár-rendszer első teljes évtizedében viszont a korábbinál jóval nagyobb számban tűntek fel bűnügyi mozik hőseiként. Valójában csak ekkor[…]

  tovább

• Glamour

  Az ezredforduló felé közeledve több magyar rendező is mérlegre tette 20. századi történelmünket. A közéleti-történelmi számvetés igénye motoszkál Jancsó Miklós első szabálytalan pikareszkjében (Nekem […]

  tovább

• Hosszú alkony

  Egy idős nő felszáll a buszra, és elszenderül. Csak ennyi biztos Janisch Attila második nagyjátékfilmjében, bár az is sejthető, hogy a nyugdíjas régészprofesszor álmából nincs ébredés. Shirley Jackson[…]

  tovább

• Keressük Dózsát

  A hetvenes–nyolcvanas években a Balázs Béla Stúdió a kísérleti filmezés legfontosabb és jóformán egyetlen műhelye volt Magyarországon. Amíg a megelőző évtizedben a dokumentarizmus és a Szociológiai […]

  tovább

• Napszállta

  Nagy kérdés, hogyan folytatja a pályáját az a rendező, aki első filmjével nemcsak minden díjat megnyert, amit meg lehetett, de többet is tett ennél: a kortárs film egyik legtöbbet vitatott, pillanatok[…]

  tovább

• Pál Adrienn

  Az 1970-es évek elején született és az ezredfordulón megismert rendezőgeneráció tagjai, a „fiatal magyar film” legsikeresebb alkotói a kétezres évek második felében ambiciózusabb filmtervekre és […]

  tovább

• Presszó

  Ha össze kellene gyűjtenünk néhány filmet, amelyek a legtöbbet mondják a kilencvenes évek Magyarországáról, úgy a Presszó biztosan köztük lenne. Sas Tamás bemutatkozó nagyjátékfilmje a korszak […]

  tovább

• Ruben Brandt, a gyűjtő

  A Ruben Brandt, a gyűjtő a kortárs magyar animáció egyik legnagyobb sikere. Milorad Krstić filmje teljes egészében hazai gyártásban készült, jelentős fesztiválszerepléseket felmutató, és ami művészi […]

  tovább

• Sejtjeink

  Mi a jó dokumentumfilmes legfontosabb tulajdonsága? A kérdésre adható lehetséges válaszok – oknyomozói módszeresség, bátorság, művészi kreativitás – halványan e filmes műnem különböző típusait is […]

  tovább

• Újratervezés

  Az Újratervezés a magyar film titkos sikere, amelyre különböző videómegosztókon több mint másfélmillió honfitársunk kattintott, nem beszélve arról, hogy eljutott a világ számos fesztiváljára is. És […]

  tovább

• Üvegtigris

  Az utóbbi húsz évben legfeljebb maroknyi olyan magyar film készült, amelyre azt mondhatjuk, „mindenki látta”. De lehet, hogy csak egy: az Üvegtigris. Nem is moziban volt átütő a siker, az ezredforduló[…]

  tovább