súgó
keresés

Mórocz Gábor

(1981)

Jelenleg a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának alkotói ösztöndíjasa.

Fő kutatási területei a 19. század végi, 20. század eleji magyar esszé és esszéisztikus széppróza története (elsősorban Asbóth János, Péterfy Jenő, Justh Zsigmond, Gozsdu Elek munkássága), Szekfű Gyula történetírása és publicisztikája, Király István irodalomértelmezése, Buda Ferenc költői életműve.

Kötete: Túl a diszharmónián (MMA MMKI – L’Harmattan, 2016).

Kapcsolódó szócikk(ek)

  • Áprily Lajos: Akarsz-e fényt?

    Az Akarsz-e fényt? Áprily Lajos utolsó, posztumusz verseskönyve, mely az alkotó korábban kötetben meg nem jelent költeményeit tartalmazza. A verseskötet első ciklusa, az Őszi tükör az 1929 és 1964 […]

  • Buda Ferenc: Árapály

    Az Árapály Buda Ferenc kulcsjelentőségű kötete: egyszerre reprezentálja a pályája delelőjén túl lévő költő értékőrző, újrakezdő-kísérletező és szintézisteremtő művészi törekvéseit, illetve a szerző […]

  • Buda Ferenc: Ébresszen aranysíp

    Buda Ferenc Ébresszen aranysíp című – sorrendben második – verseskötetének szövegeiből egy érett, autonóm költő arcéle rajzolódik ki. Míg a szerző első verseskönyvében, az 1963-as Füvek példájában még[…]

  • Buda Ferenc: Évgyűrűk bilincsei

    Az Évgyűrűk bilincsei Buda Ferenc első prózakötete. Olyan alkotóé, akit a szélesebb olvasóközönség évtizedeken át szinte kizárólag költőként ismert. A kötet harminchárom, 1965 és 1987 között íródott, […]

  • Csender Levente: Fordított zuhanás

    A Fordított zuhanás Csender Levente harmadik novelláskötete. A saját hangját és témáit hamar megtaláló elbeszélő e könyvében egyelőre még nem törekszik arra, hogy látványosan megújítsa írásművészetét.[…]

  • Csukás István: Ima a vadevezősökért

    Csukás István negyedik verseskönyve, az Ima a vadevezősökért érett, szuverén lírikusi teljesítmény. Ugyanakkor a Kisújszállásról származó, a vidéki, kisvárosi létmód, illetve a népiség iránti […]

  • Kalász Márton: Az imádkozó sáska

    Az imádkozó sáska Kalász Márton jelentős kritikai visszhangot kiváltó kötete. Az európai késő modernség újklasszicizmusát, újparnasszizmusát egyedi módon jeleníti meg a magyar lírában. Egyúttal […]

  • Csukás István: Keménykalap és krumpliorr

    A Keménykalap és krumpliorr – Csukás István 1973-ban kiadott népszerű ifjúsági könyve – a modern, nagyvárosi tematikájú kalandregény sajátos, zömmel gyermekszereplőket felvonultató változatát […]

  • Szécsi Margit: Költő a Holdban

    Az 1940-es évek végétől publikáló Szécsi Margit 1984-ben maga állította össze költeményeinek reprezentatív gyűjteményét Költő a Holdban címmel. A kötet alcíme – „Összegyűjtött versek” – magyarázatra […]

  • Szabó István: A lázadó

    A lázadó Szabó István debütáló novelláskötete. A könyv két darabja (Vacsora, Hajsza) már az 1950 után induló fiatal elbeszélők 1955-ös antológiájában, az Emberavatásban is megjelent. Szabó, ahogyan az[…]

  • Szabó István: Ne nézz hátra

    A Ne nézz hátra a prózaíró Szabó István harmadik kötete (a fiatalon elhunyt szerzőnek életében több könyve már nem is jelent meg). Gyűjteményes kiadványnak tekinthető: túl azon, hogy tíz művet közöl […]

  • Lezsák Sándor: Nyolcvan vödör levegő

    A Nyolcvan vödör levegő a korábban költőként ismert Lezsák Sándor első színműve. 1982-ben íródott, 1985-ben közölte a Színház c. lap drámamelléklete, színházi ősbemutatójára pedig 1988-ban került sor.[…]

  • Csukás István: Süsü, a sárkány

    Csukás István nagysikerű meseregénye, a Süsü, a sárkány a fantasztikum világával érintkező, ugyanakkor a „nonszensz” irányában is nyitott gyermekirodalom egyik emblematikus alkotása. A humoros, […]

  • Iancu Laura: Szeretföld

    A Szeretföld a korábban elsősorban költőként, néprajztudósként és népmesegyűjtőként ismert Iancu Laura első nagyobb terjedelmű prózai munkája. A szöveg műfaji értelemben a novellaciklus és a zártabb […]