súgó
keresés

Madách Könyv- és Lapkiadó

Az 1969-ben Pozsonyban alapított Madách Könyv- és Lapkiadó vállalat – Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó (1953–1956) után – az első önálló magyar kiadó volt a II. világháború után Csehszlovákiában. Előzménye a Tatran Könyvkiadó Magyar Üzeme volt. Feladatkörébe a kisebbségi magyar irodalom és a műfordítás-irodalom (főleg cseh és szlovák művek) kiadása, és 1989-ig a csehszlovák–magyar közös könyvkiadás szervezése tartozott. 1994-ben befejezte működését, profilját – számottevő lapkiadói tevékenységgel kibővítve – a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó Kft. folytatta 2015-ig, amikor az felszámolásra került.

Kapcsolódó szócikk(ek)

  • Tőzsér Árpád: Adalékok a Nyolcadik színhez

    A szerző ötödik kötete a gondolati-filozofikus magyar költészet kiemelkedő darabja, az életmű fontos, irányadó állomása. Tőzsér szemlélődő, visszahúzódó költői attitűdje korábban is ígérte ezt a fajta[…]

  • Mács József: Adósságtörlesztés

    A regényt első elemzői abba a vonulatba sorolták be, amelynek jellegadó darabjai Dobos László Messze voltak a csillagok és Rácz Olivér Megtudtam, hogy élsz c. regényei. Mint „legközvetlenebb […]

  • Grendel Lajos: Bőröndök tartalma

    Grendel Lajos írói pályája novellákkal indult. 1979-ben jelent meg első kötete Hűtlenek címmel, de szélesebb körökben ismertté a nyolcvanas években sorjázó regényeivel vált (Éleslövészet, 1981). Az […]

  • Grendel Lajos: Éleslövészet

    Grendel Lajos a nyolcvanas évek első felében megjelent regényeivel (Éleslövészet; Galeri, 1982; Áttételek, 1985) robbant be a magyar irodalomba. Művei nagymértékben hozzájárultak a (cseh)szlovákiai […]

  • Tőzsér Árpád: Érintések

    Az Érintések a szerző harmadik kötete, ez zárja le a pálya első szakaszát, és nyit utat a hetvenes éveket meghatározó újnak. A váltás azért látványos, mert voltaképp a kötet két ciklusa között megy […]

  • Gál Sándor: Folyó

    A csehszlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–1995 úgy tartja számon a kötetet, mint amellyel a költő a pályakezdő évek után először ért fel lírikusi lehetőségei csúcsára. Minőségi ugrás következett […]

  • Dobos László: Hólepedő

    A regény szerzője szerint is „elágazás” a pályáján; különös helyet foglal el a Messze voltak a csillagok (1963), a Földönfutók (1967) és az Egy szál ingben (1976) szabálytalan trilógiájának […]

  • Zs. Nagy Lajos: Isapur dalai

    Zs. Nagy Lajost – még Nagy Lajos néven – 1958-ban, a Turczel Lajos összeállította Fiatal szlovákiai magyar költők című antológia mutatta be Cselényi Lászlóval és Tőzsér Árpáddal együtt, de velük […]

  • Tóth László: Istentelen színjáték, 1976-1982

    Tóth Lászlónak a több mint kétéves kiadói huzavona után megjelent verseskötete fordulópont a csehszlovákiai magyar költészetben, de összmagyar viszonylatban is fontos szerepe volt – ahogy akkoriban […]

  • Gál Sándor: Ítéletidő

    A szocialista Csehszlovákia irodalompolitikája miatt Gál Sándor válogatott elbeszéléskötetének ki kellett várnia a homéroszi kilenc esztendőt, mire megjelenhetett. A szerző Naplója (Egybegyűjtött […]

  • Cselényi László: Krétakor

    Cselényi László költészetét illetően mondta Görömbei András, hogy ez a költői út a romantikus ihletettségű élménylírától vezetett a szinte szélsőségesen neoavantgárd jellegű kísérletekhez. A Krétakor […]

  • Monoszlóy Dezső: A milliomos halála

    Különös alakja a magyar irodalomnak Monoszlóy Dezső (1923–2012). Jellegzetesen közép-európai, önmagában is regénybe kívánkozó sors és identitás az övé – világpolgár a kisebbségi létbe szorítottság s a[…]

  • Gál Sándor: A rák évada

    A költő mindegyik pályaszakaszában feltűnnek az „elmúlás-versek”. Az életrajziság és az élményszerűség úgy jelenik meg, hogy a „Világ” kiszorul a versből, és „az én válik az események színterévé, az […]

  • Dobos László: Sodrásban

    Egy interjúban azt fejtegette az író, hogy művével a személyi kultuszt és a maga nemzedéke indulásának „naiv hitét, hiszékenységét, lelkesedését, rózsaszín árnyaltságát” akarta kifejezni, méghozzá egy[…]

  • Fábry Zoltán: Stószi délelőttök

    Fábry Zoltán (1897–1970), egy ellentmondásokkal terhes kor tanújaként – akinek élete és életműve szintúgy nem mentes az ellentmondásoktól – fél évszázadon keresztül a (cseh)szlovákiai magyar irodalom,[…]

  • Tőzsér Árpád: Történetek Mittel úrról, a gombáról és a magánvalóról

    A Pozsonyban élő, de csehül és lengyelül is olvasó magyar költő kulturális identitására természetesen a szláv nyelvű szövegek is óriási hatással vannak. Különösen így volt ez a rendszerváltás előtti […]

  • Duba Gyula: Vajúdó parasztvilág

    A szerző szülőfaluja, Hontfüzesgyarmat szociográfiájának – alcíme szerint „jelentés a Garam mentéről” – fogadtatása párját ritkító volt: még mielőtt könyv formájában is megjelent volna, már az […]