Thimár Attila
(1969)
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának egyetemi docense, a Kortárs folyóirat főszerkesztője.
Fő kutatási területei a kortárs próza alakulástörténete, a narratológia és az irodalom intézményrendszere.
Díja: Pro Scientia Aranyérem (1997).
Fontosabb könyvei: Hős és áldozat. Révai Miklós és a klasszikus századforduló irodalomtörténete (Universitas Kiadó, 2007); Budának szemtanúja vagyok. Tanulmányok Ottlik prózájáról (Holnap, 2015).
Kapcsolódó szócikk(ek)
-
Örkény István: „Rózsakiállítás”
Örkény István írásművészetének sajátos jellemvonása az abszurd humor, amely leginkább a mindenkit mélyen érintő témákban tud jól kiteljesedni. A Tóték esetében az emberi kiszolgáltatottság és […]
-
Polcz Alaine: Asszony a fronton
Ebben a többször kiadott regényben máig azt dicsérik leginkább, hogy a személyes – akár nagyon intim témák – és az országos súlyú események közvetlenül egymás mellett kapnak helyet, az egyéni életút […]
-
Mészöly Miklós: Az atléta halála
A prózatörténeti fordulat kezdetét – főként Esterházy Péter későbbi megnyilatkozásait véve alapul – rendszerint Ottlik Géza Iskola a határon című regényéhez köti az irodalomtörténet-írás. Mészöly Az […]
-
Ottlik Géza: Buda
. századi irodalmunkban talán ez a regény és kiadásának körülményei vetik fel a legtöbb kérdést. Ottlik az Iskola a határon (1959) után hosszú ideig nem jelentetett meg újabb könyvet, s szakmai […]
-
Száraz György: Egy előítélet nyomában
A Kádár-rendszer társadalmat egyneműsító ideológiája nem engedte meg, hogy a szakemberek komolyan elvégezzék bármely hazai nemzetiség identitásának vizsgálatát, annak feltérképezését, hogy az […]
-
Örkény István: Egyperces novellák
Az Egyperces novellák kötetcím műfaji elnevezéssé vált a magyar irodalomban, igaz, mind a mai napig elsősorban Örkény írásaira alkalmazzák. A kötet először 1968-ban látott napvilágot, az író életében […]
-
Mészöly Miklós: Film
Mészöly Miklósnak e regénye az irodalmi kísérletezés emblémájává vált. Esztétikai értékét, különlegességét a kritika is elismerte, ám folyamatosan hangsúlyozta, hogy a regény nagyon próbára teszi az […]
-
Ottlik Géza: Iskola a határon
A magyar irodalomban alig találunk olyan regényt, amelyiknek annyira változatos lenne a története, mint az Iskola a határonnak. A szerző 1949-ben adta le a kiadónak, ám Schöpflin Aladár lektori […]
-
Mészöly Miklós: Jelentés öt egérről
A Jelentés öt egérről kötet két részből áll, az első részben a Magasiskola című kisregényt (nagyelbeszélést) olvashatjuk, majd tizenegy elbeszélés következik, amelyeket – a Balkon és jegenyék […]
-
Örkény István: Macskajáték
Örkény műveiben gyakran találkozunk az elesettek és elnyomottak iránti együttérzéssel. Ilyenkor vagy az abszurd humorral gúnyolja ki az elnyomókat, vagy a kiszolgáltatott helyzetben élők iránti […]
-
Mészöly Miklós: Megbocsátás. Merre a csillag jár?
Mészöly Miklós nemcsak az írástechnikával, az irodalmi szövegek különféle megformálási módjával kísérletezett pályája során, hanem azzal is, hogy a korábban elkészült műveket különböző […]
-
Szász Imre: Ménesi út
Szász Imre regénye legalább annyira szól az Eötvös Kollégium történetek egyik leginkább megrázó fordulatáról, a kommunista hatalom 1947-től kezdődő átalakító munkájáról, mint az 1985-ös magyar valóság[…]
-
Ottlik Géza: Minden megvan
Az Iskola a határon után (részben annak kezdeti negatív kritikai fogadtatása miatt is) Ottlik keveset publikált, ezért 1969-ben érdekességnek számított az új kötet. A megjelent könyvben nemcsak az új […]
-
Térey János: Nibelung-lakópark
Térey János életműve verseskötetekkel indult, majd jelentős kanyarodással összművészeti irányt vett. Ebben az irányváltásban a művészeti szempontok mellé szociológiai érvek is felsorakoztak, a színház[…]
-
Térey János: Őszi hadjárat
Térey János tragikusan fiatalon elérkezett halála után az olvasók és az értelmezők nagyon könnyen tekintik lezártságában teljesnek az életművet, noha biztosra vehető, hogy a pálya folytatása esetén […]
-
Térey János: Paulus
Irodalmunk 1990-es évekbeli átalakulása után a posztmodern korszak egyik igen fontos, az újítási módokat összefoglaló műveként értékelte a kritika Térey Paulusát. Egyrészt irodalmi hagyományaink […]
-
Örkény István: Pisti a vérzivatarban
A magyar abszurd drámák sorában a Pisti a vérzivatarban kiemelkedő jelentőségű, mert első komoly sikerként alakította át a hagyományos dramaturgiai megoldásokat s mozdította el a színpadi játék […]
-
Ottlik Géza: Próza
Ottlik életművének legtalányosabb darabja ez a könyv, amely nagyon különböző műfajú és státusú szövegeket fog egybe a műformát meghatározó cím alatt. A szöveg első mondatában e fogalomhoz a szerző […]
-
Mészöly Miklós: Saulus
Rövid terjedelme ellenére a leggazdagabb motívum- és jelentéshálózattal bíró Mészöly-alkotás. Ehhez nagy mértékben hozzájárul a témaválasztás: az író azt a folyamatot ragadja meg, amely során Saulból,[…]
-
Örkény István: Tóték
Örkény 1964-ben először kisregényként írta meg művét, s csak három évvel később formálta át drámává, amely azután leghíresebb darabjává vált itthon és külföldön egyaránt. A főszereplő Tót Lajos […]