súgó
keresés

Toldi Éva

(1962)

Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.

Fő kutatási területe a vajdasági magyar irodalom, a kortárs magyar irodalom, a délszláv–magyar irodalmi kapcsolatok és az identitáskutatás.

Fontosabb díjai: Sinkó Ervin Irodalmi Díj (1991), a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács Aranybagoly Díja (2017).

Fontosabb könyvei: Herceg János (Forum, 1993); A múltreprezentáció lehetőségei (Forum, 2008); Önértésváltozatok, identitástapasztalatok (zEtna, 2015).

Kapcsolódó szócikk(ek)

  • Herceg János: Kék nyárfás

    A Kék nyárfás című novelláskötet Herceg János 70. születésnapjára jelent meg. Az életmű összegzéseként olvashatjuk, olyan alakokra, témákra, novellaváltozatokra ismerhetünk benne, amelyek korábbi […]

  • Herceg János: Ég és föld

    A faluba megérkezik a trupp. A cirkuszi sereglet elvegyül a lakossággal, toboroz az esti előadáshoz. Ezzel a jelenettel kezdődik Herceg János Ég és föld című regénye, amelyet a korabeli kritika […]

  • Domonkos István: A kitömött madár

    Az A kitömött madár az újvidéki Forum Könyvkiadó 1968-ban meghirdetett, nagy jelentőségű regénypályázatára íródott. Harmadik díjat nyert, ám a recepció egy része azóta is a pályázat legkiemelkedőbb […]

  • Domonkos István: Rátka

    A jugoszláviai magyar irodalomban az 1960-as években jelentős változások mentek végbe. A fiatal írók meg akartak szabadulni a konvencióktól, új kifejezésformákat kerestek, az avantgárdra esküdtek, ami[…]

  • Tolnai Ottó: Vidéki Orfeusz

    Első kötetének, az Áthúzott verseknek a megjelenése után húsz évvel jelent meg Tolnai Ottó válogatott verseinek gyűjteménye Magyarországon. Újvidéken kiadott hét verseskötetéből nyújt válogatást, […]

  • Domonkos István: Áthúzott versek

    Domonkos István első kötetét, a Rátkát az a bizonyosság járja át, hogy a dolgok lényege hitelesen megnevezhető, az ismeretlen tudattartalmak felszínre hozhatóak, a létezés egészéhez közel lehet […]

  • Herceg János: Módosulások

    Menni vagy maradni? – ez a kérdés foglalkoztatja a Herceg János regényének szereplőit. A semleges érzelmi töltésű cím nem árul el sokat tárgyáról, értelmezéséhez a szövegben találjuk meg a kulcsot: a […]

  • Juhász Erzsébet: Határregény

    Juhász Erzsébet Határregénye a vajdasági magyar irodalom egyik legtöbbet elemzett és hivatkozott alkotása. Érzékeny kérdéseket fogalmazott meg, amelyek aktuálisak voltak keletkezésének idején. […]

  • Sinkó Ervin: Egy regény regénye 1-2.

    Az Egy regény regénye egy különös sorsú író különös sorsú kéziratának története. Sinkó Ervin 1898-ban Spitzer Ferencként látta meg a napvilágot Apatinban. Húszévesen Budapestre megy, ahol aktívan […]

  • Koncz István: – – összegyűjtött versei

    Amikor 1969-ben megjelent Koncz István Átértékelés című első kötete, költészetének társtalanságát emelte ki a kritika. A Magyarkanizsán élő ügyvéd költőre belgrádi egyetemi évei alatt József Attila és[…]

  • Fenyvesi Ottó: Halott vajdaságiakat olvasva

    „Aki velünk jön, annak nem adhatunk csak szomorúságot. Annak sokára lesz még tündéri az alkonyat és illatos a virág. […] Ennek a sok környékbeli mocsárnak a gőze megfeküdte a lelkeket. Más törekvés […]

  • Tolnai Ottó: Wilhelm-dalok

    A Wilhelm-dalok avagy a vidéki orfeusz fordulatot jelent Tolnai Ottó költői pályáján. Még akkor is így van ez, ha első Magyarországon kiadott válogatott verseinek gyűjteményében, az 1983-ban kiadott […]

  • Juhász Erzsébet: Műkedvelők

    A Műkedvelők főhőse, Sztantits Aurél a két világháború között a vajdasági magyar irodalom megalapításán munkálkodik. Lapot alapít, írásokat javítgat, irodalmi programot hirdet, miközben egyéb napi […]

  • Tari István: Akarsz egy Jugoszláviát?

    Tari István az 1970-es évek közepétől kezdődően majd két évtizeden át az újvidéki Képes Ifjúság című lap munkatársa volt. Az ifjúsági hetilap nemcsak arról vált ismertté, hogy helyt adott az avantgárd[…]

  • Varga Zoltán: Indiánregény

    Az Indiánregény valójában irodalmi adaptáció, kölcsönvett történet. Varga Zoltán azonban nem Karl May indiánromantikáját akarta feléleszteni, hanem történeti forrásra támaszkodott, az amerikai Dee […]

  • Balázs Attila: Kinek Észak, kinek Dél

    Nem kis ambícióval írta meg Balázs Attila a Kinek Észak, kinek Dél című regényét. „Könyveim Könyvének” nevezi, a lét- és világösszegző szándék pedig alcímében is megjelenik, miszerint a regény nem […]

  • Nadj Abonji, Melinda: Galambok röppennek föl

    Melinda Nadj Abonji vajdasági magyar kulturális háttérrel rendelkező író. Ötéves korában vették magukhoz Svájcban vendégmunkásként dolgozó szülei, és hamarosan a német lett az első nyelve és a […]

  • Tolnai Ottó: Rovarház

    Tolnai Ottó regénye az újvidéki Forum Könyvkiadó 1968. évi regénypályázatára íródott, és díjat ugyan nem kapott, csupán közlésre megvásárolt pályamű lett, az irodalomtörténeti összegzések szerint […]

  • Németh István: Házioltár

    A Jugoszlávia széthullásához vezető, 1991-ben kirobbanó háború nemcsak a térség emberének életét változtatta meg és forgatta fel gyökerestül, hanem a vajdasági magyar irodalom jellegére is hatással […]

  • Fehér Ferenc: Akác és márvány

    Fehér Ferenc költészetére az 1970-es évek elején Nagy László hívta fel a figyelmet, mondván, a magyar költészet realista értékeit őrzi. Válogatott verseinek gyűjteménye, az Akác és márvány egyben az […]

  • Mora, Terézia: Az egyetlen ember a kontinensen

    A Magyarországról a rendszerváltozás után, tizenkilenc évesen Berlinbe költöző Terézia Mora első kötete, a Seltsame Materie(Különös anyag) erőteljesen tematizálja magyar–osztrák határ menti […]