súgó
keresés

Toldi Éva

(1962)

Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.

Fő kutatási területe a vajdasági magyar irodalom, a kortárs magyar irodalom, a délszláv–magyar irodalmi kapcsolatok és az identitáskutatás.

Fontosabb díjai: Sinkó Ervin Irodalmi Díj (1991), a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács Aranybagoly Díja (2017).

Fontosabb könyvei: Herceg János (Forum, 1993); A múltreprezentáció lehetőségei (Forum, 2008); Önértésváltozatok, identitástapasztalatok (zEtna, 2015).

Kapcsolódó szócikk(ek)

  • Koncz István: – – összegyűjtött versei

    Amikor 1969-ben megjelent Koncz István Átértékelés című első kötete, költészetének társtalanságát emelte ki a kritika. A Magyarkanizsán élő ügyvéd költőre belgrádi egyetemi évei alatt József Attila és[…]

  • Fehér Ferenc: Akác és márvány

    Fehér Ferenc költészetére az 1970-es évek elején Nagy László hívta fel a figyelmet, mondván, a magyar költészet realista értékeit őrzi. Válogatott verseinek gyűjteménye, az Akác és márvány egyben az […]

  • Tari István: Akarsz egy Jugoszláviát?

    Tari István az 1970-es évek közepétől kezdődően majd két évtizeden át az újvidéki Képes Ifjúság című lap munkatársa volt. Az ifjúsági hetilap nemcsak arról vált ismertté, hogy helyt adott az avantgárd[…]

  • Domonkos István: Áthúzott versek

    Domonkos István első kötetét, a Rátkát az a bizonyosság járja át, hogy a dolgok lényege hitelesen megnevezhető, az ismeretlen tudattartalmak felszínre hozhatóak, a létezés egészéhez közel lehet […]

  • Tolnai Ottó: Balkáni babér

    Jugoszlávia széthullásának idején, a 20. század utolsó évtizedében a vajdasági magyar irodalomban még azok az írók is reflektáltak a háború eseményeire, akik egyébként az elefántcsonttoronyba zárkózás[…]

  • Hornyik Miklós: Beszélgetés írókkal

    A Beszélgetés írókkal kötet tíz interjút tartalmaz, amelyek 1967 és 1979 között készültek. Hornyik Miklós újvidéki kritikus és szerkesztő Füst Milánt, Déry Tibort, Weöres Sándort, Örkény Istvánt, […]

  • Tari István: Betakarják az eget

    Tematikai és poétikai fordulatokban gazdag költői utat tett meg Tari István első, 1979-ben megjelent Térzene a majomszigeten című kötetének megjelenése óta. A kisvárosi gyermek- és kamaszkor […]

  • Szirmai Károly: A csend víziói

    Szirmai Károly a vajdasági magyar irodalom különös egyénisége. Egy Újvidék melletti faluban, Temerinben született, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, 1914-ben szerzett jogászdoktori címet. A […]

  • Herceg János: Ég és föld

    A faluba megérkezik a trupp. A cirkuszi sereglet elvegyül a lakossággal, toboroz az esti előadásra. Ezzel a jelenettel kezdődik Herceg János Ég és föld című regénye, amelyet a korabeli kritika […]

  • Sinkó Ervin: Egy regény regénye 1-2.

    Az Egy regény regénye egy különös sorsú író különös sorsú kéziratának története. Sinkó Ervin 1898-ban Spitzer Ferencként látta meg a napvilágot Apatinban. Húszévesen Budapestre megy, ahol aktívan […]

  • Mora, Terézia: Az egyetlen ember a kontinensen

    A Magyarországról a rendszerváltozás után, tizenkilenc évesen Berlinbe költöző Terézia Mora első kötete, a Seltsame Materie (1999; magyarul: Különös anyag, 2001) erőteljesen tematizálja magyar–osztrák[…]

  • Nadj Abonji, Melinda: Galambok röppennek föl

    Melinda Nadj Abonji vajdasági magyar kulturális háttérrel rendelkező író. Ötéves korában vették magukhoz Svájcban vendégmunkásként dolgozó szülei, és hamarosan a német lett az első nyelve és a […]

  • Fenyvesi Ottó: Halott vajdaságiakat olvasva

    „Aki velünk jön, annak nem adhatunk csak szomorúságot. Annak sokára lesz még tündéri az alkonyat és illatos a virág. […] Ennek a sok környékbeli mocsárnak a gőze megfeküdte a lelkeket. Más törekvés […]

  • Juhász Erzsébet: Határregény

    Juhász Erzsébet Határregénye a vajdasági magyar irodalom egyik legtöbbet elemzett és hivatkozott alkotása. Érzékeny kérdéseket fogalmazott meg, amelyek aktuálisak voltak keletkezésének idején. […]

  • Németh István: Házioltár

    A Jugoszlávia széthullásához vezető, 1991-ben kirobbanó háború nemcsak a térség emberének életét változtatta meg és forgatta fel gyökerestül, hanem a vajdasági magyar irodalom jellegére is hatással […]

  • Varga Zoltán: Indiánregény

    Az Indiánregény valójában irodalmi adaptáció, kölcsönvett történet. Varga Zoltán azonban nem Karl May indiánromantikáját akarta feléleszteni, hanem történeti forrásra támaszkodott, az amerikai Dee […]

  • Herceg János: Kék nyárfás

    A Kék nyárfás című novelláskötet Herceg János hetvenedik születésnapjára jelent meg. Az életmű összegzéseként tekinthetünk rá, olyan alakokra, témákra, novellaváltozatokra ismerhetünk benne, amelyek […]

  • Balázs Attila: Kinek Észak, kinek Dél

    Nem kis ambícióval írta meg Balázs Attila a Kinek Észak, kinek Dél című regényét. „Könyveim Könyvének” nevezi, a lét- és világösszegző szándék pedig alcímében is megjelenik, miszerint a regény nem […]

  • Domonkos István: A kitömött madár

    A kitömött madár az újvidéki Forum Könyvkiadó 1968-ban meghirdetett, nagy jelentőségű regénypályázatára íródott. Harmadik díjat nyert, ám a recepció egy része azóta is a pályázat legkiemelkedőbb […]

  • Herceg János: Módosulások

    Menni vagy maradni? – ez a kérdés foglalkoztatja Herceg János regényének szereplőit. A semleges érzelmi töltésű cím nem árul el sokat tárgyáról, értelmezéséhez a szövegben találjuk meg a kulcsot: a […]

  • Juhász Erzsébet: Műkedvelők

    A Műkedvelők főhőse, Sztantits Aurél a két világháború között a vajdasági magyar irodalom megalapításán munkálkodik. Lapot alapít, írásokat javítgat, irodalmi programot hirdet, miközben egyéb napi […]

  • Domonkos István: Rátka

    A jugoszláviai magyar irodalomban az 1960-as években jelentős változások mentek végbe. A fiatal írók meg akartak szabadulni a konvencióktól, új kifejezésformákat kerestek, az avantgárdra figyeltek, […]

  • Tolnai Ottó: Rovarház

    Tolnai Ottó regénye az újvidéki Forum Könyvkiadó 1968. évi regénypályázatára íródott, és díjat ugyan nem kapott, csupán közlésre megvásárolt pályamű lett, az irodalomtörténeti összegzések szerint […]

  • Tolnai Ottó: Végel(ő)adás

    Tolnai Ottó Végel(ő)adása öt drámát tartalmaz, a Bayer-aszpirint (1982), a Végeladást (1979), A tűzálló esernyőt (1987), a Paripacitromot (1991) és a Könyökkanyart (1992). A kötet Radnóti Zsuzsa […]

  • Tolnai Ottó: Vidéki Orfeusz

    Első kötete, a Homorú versek (1963) megjelenése után húsz évvel látott napvilágot Tolnai Ottó válogatott verseinek gyűjteménye Magyarországon. Újvidéken kiadott hét verseskötetéből nyújt válogatást, […]

  • Tolnai Ottó: Wilhelm-dalok

    A Wilhelm-dalok fordulatot jelent Tolnai Ottó költői pályáján. Még akkor is így van ez, ha első Magyarországon kiadott válogatott verseinek gyűjteményében, az 1983-ban kiadott Vidéki Orfeusz címűben […]