súgó
keresés

Bedecs László

(1974)

Azerbajdzsán Nyelvi Egyetemének magyarnyelv-tanára és lektora (Baku), irodalomtörténész.

Díja: Bárka-díj (2013).

Fontosabb könyvei: Beszélni nehéz. Tanulmányok Tandori Dezső költészetéről (Kijárat, 2006); Mi volt a kérdés? Beszélgetések kortárs költőkkel (Kijárat, 2009); Egy lehetséges változat. Tanulmányok, kritikák (Tipp-Cult, 2016).

Kapcsolódó szócikk(ek)

  • Petri György: Sár

    Betegségének tudatában az éppen csak ötvenéves költő a befejezés, a kivonulás, a búcsú lírai újrafogalmazását kísérelte meg, de ehhez bőségesen meríthetett az életmű korábban kidolgozott és sikeresen […]

  • Tőzsér Árpád: Faustus Prágában

    Már Szenci Molnár 1634-es halála utáni évtizedekből is maradtak fenn dokumentumok az ő „ördöggel cimborálásának” híréről, és ezek a középkori Faust-mondáknak megfelelően beszélték el a történetet. […]

  • Tőzsér Árpád: Finnegan halála

    A szerzőre korábban is jellemző volt, hogy több beszédmódot, több stílust is kipróbál, ahogy az is, hogy nem ragadt le egy-egy bejáratott formánál, az mégsem mindennapi, hogy a tizedik kötet után […]

  • Tőzsér Árpád: Érintések

    Az Érintések a szerző harmadik kötete, ez zárja le a pálya első szakaszát, és nyit utat a hetvenes éveket meghatározó újnak. A váltás azért látványos, mert voltaképp a kötet két ciklusa között megy […]

  • Tőzsér Árpád: Történetek Mittel úrról, a gombáról és a magánvalóról

    A Pozsonyban élő, de csehül és lengyelül is olvasó magyar költő kulturális identitására természetesen a szláv nyelvű szövegek is óriási hatással vannak. Különösen így volt ez a rendszerváltás előtti […]

  • Tőzsér Árpád: Adalékok a Nyolcadik színhez

    A szerző ötödik kötete a gondolati-filozofikus magyar költészet kiemelkedő darabja, az életmű fontos, irányadó állomása. Tőzsér szemlélődő, visszahúzódó költői attitűdje korábban is ígérte ezt a fajta[…]

  • Lator László: Sárangyal

    Lator Lászlót az Újhold költői közé soroljuk, habár nem jelent meg verse a folyóiratban. Az odatartozást az indokolja mégis, hogy a háború pusztításának testközeli tapasztalata, a csontokig hatoló […]

  • Lator László: A megmaradt világ

    A költőként, műfordítóként, tanárként és szerkesztőként is jelentős életművet magáénak tudó Lator László 85. életévéhez közelítve írta meg első szépprózai művét, egy önéletrajzi esszéregényt, melyet ő[…]

  • Petri György: Örökhétfő

    Az Örökhétfő az első szamizdatban megjelent magyar verseskötet. Miután Petri korábbi könyveinek kiadója, a Szépirodalmi a leadott száztizenkilenc versből harmincöt kihúzását kérte, és egyértelműen […]

  • Petri György: Valami ismeretlen

    A rendszerváltás lehetővé tette, hogy a ’80-as években csak szamizdatban vagy határon túl publikáló Petri György legálisan is újra megjelenhessen. Valahol megvan címen már 1989-ben napvilágot látott […]

  • Petri György: Magyarázatok M. számára

    A hatvanas és a hetvenes évek fordulója valóságos mérföldkő volt a magyar költészet történetében, az akkor jelentkezett generáció költői a mai napig meghatározzák versolvasási szokásainkat, lírával […]

  • Takács Zsuzsa: A test imádása. India

    Ha egy szóval kéne jellemeznünk: Takács Zsuzsa a szerelem költője, azon belül is a szerelem fájdalmáé, keserűségéé, hiányáé, a szakításé, az elmúló boldogságé. Kevesen beszélnek nála közvetlenebbül, […]

  • Takács Zsuzsa: Viszonyok könnye

    Kétféleképpen lehet álmodni egy szerelemről: lehet álmodozni, vágyakozni, és lehet alvás közben, a szó hétköznapi értelmében álmodni róla. A költészet nagyon sokszor kalandozik mindkét irányba, de […]

  • Beney Zsuzsa: Tárgytalan lét

    Orpheus a túlvilágra is elment, hogy visszahozza az életbe kedvesét, Eurydikét. A küldetés azonban kudarcot vallott, mert még a szerelem és a művészet sem győzheti le a halált. Legfeljebb arra ad […]

  • Beney Zsuzsa: Szó és csend között

    Gazdag költői életműve mellett Beney Zsuzsa két regényt és számtalan esszét írt – főként József Attila, Pilinszky János és Radnóti Miklós lírájáról. Azok az esszék az irodalomtörténeti tanulmányok […]

  • Székely Magda: A testen túl

    Nyolcéves kislányként svéd dokumentumokkal élte túl a vészkorszakot Székely Magda Budapesten, de a szüleit elvesztette, ami az üldöztetés és a bujkálás traumájával együtt egész életre szóló sebeket […]

  • Gergely Ágnes: Őrizetlenek

    Gyanúsak azok a könyvek, amelyeknek a végén könnybe lábad az olvasó szeme, hatásvadásznak, érzelgősnek, romantikusnak, korszerűtlennek gondolhatjuk az ilyen regényeket. Különösen akkor, ha ehhez egy […]

  • Gergely Ágnes: Két szimpla a Kedvesben

    A regényként is olvasható memoár a költőnő gyermek- és ifjúkorának, az első harminc évnek fordulatokban, tragédiákban, sőt traumatikus eseményekben is bővelkedő, mégis művészi gondossággal, szépen […]

  • Gergely Ágnes: Hajóroncs

    A matróz joggal retteg a parttól, ha látja, hogy hajóroncsok borítják. A kötetben is felidéződő mondás jelentése alighanem az, hogy csak kellő óvatossággal szabad olyasmivel próbálkozni, ami korábban […]