Bedecs László
(1974)
Azerbajdzsán Nyelvi Egyetemének magyarnyelv-tanára és lektora (Baku), irodalomtörténész.
Díja: Bárka-díj (2013).
Fontosabb könyvei: Beszélni nehéz. Tanulmányok Tandori Dezső költészetéről (Kijárat, 2006); Mi volt a kérdés? Beszélgetések kortárs költőkkel (Kijárat, 2009); Egy lehetséges változat. Tanulmányok, kritikák (Tipp-Cult, 2016).
Kapcsolódó szócikk(ek)
-
Aczél Géza: (vissza)galopp
Aczél Géza első önálló kötete huszonnyolc éves korában, 1975-ben jelent meg, de azután is csak évente egy-két verssel, évtizedenként egy-egy kötettel jelentkezett. 2003-ban azonban meglepő fordulatot […]
-
Tőzsér Árpád: Adalékok a Nyolcadik színhez
A szerző ötödik kötete a gondolati-filozofikus magyar költészet kiemelkedő darabja, az életmű fontos, irányadó állomása. Tőzsér szemlélődő, visszahúzódó költői attitűdje korábban is ígérte ezt a fajta[…]
-
Fodor Ákos: Akupunktúra
Fodor Ákos elsősorban mint a magyar haiku-költészet kiemelkedő alakja ismert, a hetvenes évek végétől a kétezer-tízes évek közepéig húsz kötetben mintegy hétszázötven haikut jelentetett meg. Kultikus […]
-
Papp Tibor: Elégia két személyhez vagy többhöz
Az 1956-os forradalom bukása után magyarok százezrei indultak egy szabadabb élet reményében Nyugat felé. Köztük sok-sok író vagy leendő író, akik aztán új otthonukban, az új művészi impulzusokat […]
-
Tőzsér Árpád: Érintések
Az Érintések a szerző harmadik kötete, ez zárja le a pálya első szakaszát, és nyit utat a hetvenes éveket meghatározó újnak. A váltás azért látványos, mert voltaképp a kötet két ciklusa között megy […]
-
Géczi János: Ezer veszprémi naplemente
A szerző frissen végzett egyetemistaként, 1973-ban került Veszprémbe, hogy aztán a város évtizedekre meghatározza az életét és az ott született műveit. Ihletadóvá vált, egy konfliktusokkal teli […]
-
Tőzsér Árpád: Faustus Prágában
Már Szenci Molnár 1634-es halála utáni évtizedekből is maradtak fenn dokumentumok az ő „ördöggel cimborálásának” híréről, és ezek a középkori Faust-mondáknak megfelelően beszélték el a történetet. […]
-
Tőzsér Árpád: Finnegan halála
A szerzőre korábban is jellemző volt, hogy több beszédmódot, több stílust is kipróbál, ahogy az is, hogy nem ragad le egy-egy bejáratott formánál, az mégsem mindennapi, hogy a tizedik kötet után […]
-
Gergely Ágnes: Hajóroncs
„A matróz joggal retteg a parttól, ha látja, hogy hajóroncsok borítják.” A kötetben is felidéződő mondás jelentése alighanem az, hogy csak kellő óvatossággal szabad olyasmivel próbálkozni, ami […]
-
Balla Zsófia: A harmadik történet
„Ők mérik súlyodat, akik megsemmisültek […] Csak róluk, mindegyre róluk beszél velem / az Isten. Életét adná, hogy a halált elejtse.” – olvashatjuk a kötet Kertész Imrének ajánlott címadó versében, de[…]
-
Závada Pál: Jadviga párnája
A naplóformában megírt regény az 1997-es év nagy figyelmet keltő irodalmi eseménye volt. A figyelem megmutatkozott az elismerő kritikák és gesztusok számosságában is. Az elbeszélő, Osztatni András […]
-
Nagy Pál: Journal in-time
A hetvenes évek második felétől a magyar nyelvű avantgárd irodalom elsőszámú fóruma a párizsi Magyar Műhely nevű folyóirat és könyvkiadó volt, melynek szerkesztői és alkotói, Bujdosó Alpár, Nagy Pál […]
-
Lövétei Lázár László: Két szék között
Betegségről, kórházi élményekről, illetve az ezzel kapcsolatos szorongásokról, köztük a súlyos halálfélelemről már sokan, sokféleképpen írtak, ám a Lövétei Lázár Lászlóhoz hasonló tényszerű, a […]
-
Gergely Ágnes: Két szimpla a Kedvesben
A regényként is olvasható memoár a költő gyermek- és ifjúkorának, az első harminc évnek fordulatokban, tragédiákban, traumatikus eseményekben is bővelkedő, mégis művészi gondossággal, megírt […]
-
Szálinger Balázs: Köztársaság
Ez a vaskos kötet nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy a vers, a dráma és a próza eszközeivel egyazon kérdést, a közélet és a magánszféra konfliktusát, határvidékét, egymásra hatását járja körül. […]
-
Kántor Péter: Köztünk maradjon
Kántor Péter már a hetvenes években is publikált, voltak kisebb-nagyon kritikai sikerei, díjai, ám csak a Köztünk maradjon hozta el azt széles körű szakmai elismerést, amire már legalább egy […]
-
Závada Pál: Kulákprés
A könyv 2006-os, harmadik kiadásának előszavában közölte az író, hogy 1983-ban kezdte el kutatni a családi dokumentumokat, majd a szülőfalu, Tótkomlós levéltári anyagait, különféle leveleket, […]
-
Bereményi Géza: Legendárium
A szerző első regénye egy „zilált sorsú” család több generációjának történetét meséli el egy nagyon újszerű ötlet segítségével: az egyes, önálló novellaként is életképes fejezeteknek más és más a […]
-
Lengyel Péter: Macskakő
A millenniumi ünnepségekre készülődő, világvárossá fejlődő Budapesten a csillogás, a gazdagság, a növekvő jólét mellett a bűnözés is megjelent. Egy Dajka nevű detektív egész Európát izgalomban tartó […]
-
Petri György: Magyarázatok M. számára
A hatvanas és a hetvenes évek fordulója valóságos mérföldkő volt a magyar költészet történetében, az akkor jelentkezett generáció költői a mai napig meghatározzák versolvasási szokásainkat, lírával […]
-
Lator László: A megmaradt világ
A költőként, műfordítóként, tanárként és szerkesztőként is jelentős életművet magáénak tudó Lator László nyolcvanötödik életévéhez közelítve írta meg első szépprózai művét, egy önéletrajzi […]
-
Csehy Zoltán: Nincs hová visszamennem
Egy németországi alkotói ösztöndíj idején megélt testi-lelki és művészi élmények, az utazás és az idegenség tapasztalata, a magány és közben az új kapcsolatok kialakulásának izgalma adja e kötet […]
-
Gergely Ágnes: Őrizetlenek
Gyanúsak azok a könyvek, amelyeknek a végén könnybe lábad az olvasó szeme: hatásvadásznak, érzelgősnek, romantikusnak, korszerűtlennek gondolhatjuk az ilyen regényeket. Különösen akkor, ha ehhez egy […]
-
Petri György: Örökhétfő
Az Örökhétfő az első szamizdatban megjelent magyar verseskötet. Miután Petri korábbi könyveinek kiadója, a Szépirodalmi a leadott száztizenkilenc versből harmincöt kihúzását kérte, és egyértelműen […]
-
Tóth Krisztina: Porhó
Az ezredforduló magyar költészetének jelentős poétikai kihívása volt a posztmodern játékossága és a modernitás pátosza közti egyensúly megtalálása, egy olyan versnyelvé, amely komoly témákat tud a […]
-
Petri György: Sár
Betegségének tudatában az éppen csak ötvenéves költő a befejezés, a kivonulás, a búcsú lírai újrafogalmazását kísérelte meg, de ehhez bőségesen meríthetett az életmű korábban kidolgozott és sikeresen […]
-
Lator László: Sárangyal
Lator Lászlót az Újhold költői közé soroljuk, habár nem jelent meg verse a folyóiratban. Az odatartozást az indokolja mégis, hogy a háború pusztításának testközeli tapasztalata, a csontokig hatoló […]
-
Csorba Győző: Séta és meditáció
A rendkívül gazdag, fél évszázadot átívelő életmű hatodik verseskötete a költő negyvenes éveinek második felében született költeményeit gyűjti össze. A kritika olyannyira jól fogadta, hogy valóságos […]
-
Tóth Krisztina: Síró ponyva
A ponyva az irodalomban az értéktelent, a klisékkel dolgozót, a kiszámíthatót és a felületest jelenti – a „síró ponyva” ezen belül a meghatót, a romantikust, a drámait jelölhetné. De ahogy a […]
-
Szilágyi Ákos: A szépfejedelem
A publicisztika jellemzően a jelennek szóló, aktuáis közéleti eseményekre reagáló rövid napi vagy hetilapokban megjelenő szöveg, mely épp ezért gyorsan avulónak számít, megőrzésre, újrakiadásra csak a[…]
-
Beney Zsuzsa: Szó és csend között
Gazdag költői életműve mellett Beney Zsuzsa két regényt és számtalan esszét is írt – főként József Attila, Pilinszky János és Radnóti Miklós lírájáról. Utóbbi írások az irodalomtörténeti tanulmányok […]
-
Károlyi Amy: A szobrok elindulnak
Károlyi Amy összegzésnek, számadásnak, az életmű lezárásának szánta ezt a kötetet, az általa írt fülszövegben kifejezetten hangsúlyozva, hogy a vaskos gyűjtemény mérleg: „ennyire telt”. Amikor ezeket […]
-
Beney Zsuzsa: Tárgytalan lét
Orpheus a túlvilágra is elment, hogy visszahozza az életbe kedvesét, Eurydikét. A küldetés azonban kudarcot vallott, mert még a szerelem és a művészet sem győzheti le a halált. Legfeljebb arra ad […]
-
Takács Zsuzsa: A test imádása. India
Ha egy szóval kéne jellemeznünk: Takács Zsuzsa a szerelem költője, azon belül is a szerelem fájdalmáé, keserűségéé, hiányáé, a szakításé, az elmúló boldogságé. Kevesen beszélnek nála közvetlenebbül, […]
-
Székely Magda: A testen túl
Nyolcéves kislányként svéd dokumentumokkal élte túl a vészkorszakot Székely Magda Budapesten, de a szüleit elvesztette, ami az üldöztetés és a bujkálás traumájával együtt egész életre szóló sebeket […]
-
Tőzsér Árpád: Történetek Mittel úrról, a gombáról és a magánvalóról
A Pozsonyban élő, de csehül és lengyelül is olvasó magyar költő kulturális identitására természetesen a szláv nyelvű szövegek is óriási hatással vannak. Különösen így volt ez a rendszerváltás előtti […]
-
Bereményi Géza: Vadnai Bébi
Eredetileg egy, a második világháború alatti Budapesten játszódó film forgatókönyvének szánta a szerző a később regénnyé átdolgozott művét, de a szövegen továbbra is érződik a filmes gondolkodás, sőt […]
-
Petri György: Valami ismeretlen
A rendszerváltás lehetővé tette, hogy a nyolcvanas években csak szamizdatban vagy határon túl publikáló Petri György legálisan is újra megjelenhessen. Valahol megvan címen már 1989-ben napvilágot […]
-
Papp Tibor: Vendégszövegek 1
Ritka, hogy egy sorozat első tagját is beszámozzák. Papp Tibor viszont tudta, hogy rátalált egy olyan alkotói módszerre, amely mellett hosszú időre elkötelezi magát. Ezért számozta már a sorozat első […]
-
Bereményi Géza: Versek
A Bereményi-életmű leginkább jelenlévő, szélesebb körben ismert darabjai azok a dalszövegek, melyeket elsősorban Cseh Tamás énekhangján ismerünk, de nem egyet mások vittek sikerre (Hóesés – Udvaros […]
-
Takács Zsuzsa: Viszonyok könnye
Kétféleképpen lehet álmodni egy szerelemről: lehet képzelődni, vágyakozni, és lehet alvás közben, a szó hétköznapi értelmében álmodni róla. A költészet nagyon sokszor kalandozik mindkét irányba, de […]