Pécsi Györgyi
(1958)
Kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő, az MMA levelező tagja, az MMA Kiadó vezetője, a Kortárs folyóirat szerkesztője.
Fő kutatási területe a kortárs magyar, kiemelten a határon túli magyar költészet.
Fontosabb díjai: Kölcsey-díj (2002), József Attila-díj (2005).
Fontosabb könyvei: Tőzsér Árpád (monográfia, 1995); Kányádi Sándor (monográfia, 2003); Honvágy egy hazáért (tanulmányok, esszék, kritikák, 2019).
Kapcsolódó szócikk(ek)
-
Szávai Géza: Aletta bárkája
Szávai Géza változatos életművének szinte minden darabját más merész szerkezeti, nyelvi, stílusbeli, műfaji változatosság jellemzi. A matematikai logikai-elmejátékra épülő monumentális Múlt évezred […]
-
Ferenczes István: Bacchatio Transsylvanica
Kezdetektől a székelyföldi szülőföld, az anyanyelv, a kisebbségi sors, a hazavesztés és a szakralitást, szerelmet is átjáró pusztulásélmény a sarokpontja Ferenczes költészetének és szépírói […]
-
Kányádi Sándor: A bánatos királylány kútja
A fiatal költő egy proletkultos (Virágzik a cseresznyefa, 1955) és egy bezúzott (Sirálytánc, 1957) verseskötet után úgy tudott távol maradni az átpolitizált irodalmi közélettől, hogy 1960-tól 1990-es […]
-
Kondor Béla: Boldogságtöredék
Kondor Béla (1931–1972) negyvenéves, országosan ismert festő, grafikus, amikor első verseskötete, a Boldogságtöredék megjelenik, a második, a Jelet hagyni (1974) már halála után került kiadásra. Az […]
-
Szilágyi Domokos: Búcsú a trópusoktól
Az Emeletek, avagy A láz enciklopédiája után két évre jelenik meg – annak mintegy gondolati és formai folytatásaként, betetőzéseként – a maga korában nagy visszhangot kiváltott, s azóta is sokak által[…]
-
Albert Gábor: Emelt fővel
Albert Gábor hatvanas, hetvenes években írt, más-más kísérleti prózapoétika szerint épülő négy elbeszéléskötetét és két regényét szerény szakmai visszhang fogadta. A több rétegű kultúrából eredő […]
-
Kányádi Sándor: Fától fáig
Az ötvenes években pályára lépőkhöz hasonlóan Kányádi esetében is kétszeri indulásról beszélünk. Első kötetét (Virágzik a cseresznyefa, 1955) a proletkult sematizmusa, az egyszerűsített Petőfi-modor […]
-
Kányádi Sándor: Felemás őszi versek
Bár a rendszerváltozás után Kányádi költészetében az „örök emberi” kérdések kerülnek előtérbe, továbbra sem utasítja el a „közteherviselés” költői felelősségét. A társadalmi változás […]
-
Szilágyi Domokos: Felezőidő
A lázadó, merészen formaváltó, kísérletező, gondolatilag új utakat kutató költő – életében utolsóként megjelenő – kötetében meglepő fordulattal visszatér a kötött formákhoz és a forma fegyelméhez. „A […]
-
Gyurkovics Tibor: Isten nem szerencsejátékos
Az Isten nem szerencsejátékos a több műfajban alkotó (vers, regény, színpadi mű) Gyurkovics legsikeresebb műve. Népszerűvé vált az olvasók körében, a kritika is kedvezően fogadta, színpadi változata […]
-
Hász Róbert: A künde
Míg a rendszerváltozás utáni évek történelmi regényei (Szilágyi István: Hollóidő; Darvasi László: A könnymutatványosok legendája; Márton László: Testvériség; Háy János: Dzsigerdilen) a három részre […]
-
Szilágyi Domokos: A láz enciklopédiája
A romániai magyar líra hatvanas években lezajlott modernizációs fordulatát az első Forrás-nemzedék föllépéséhez, s részben A láz enciklopédiája megjelenéséhez köti az irodalomtörténet-írás. Szilágyi a[…]
-
Ferdinandy György: Nemezió González egyetemi tanár beszéde a Fekete-erdő állataihoz
Ferdinandy az 1956 utáni nyugati emigráció elsőgenerációs írója. 1956-ban, tizenkilenc évesen hagyta el az országot, Franciaországban folytatott egyetemi tanulmányokat, ott alapított családot […]
-
Lőrincz György: Pusztulás
Tamási Áron, Szabó Dezső és Sütő András szépprózai örökségének folytatójaként kizárólag szülőföldje, a Székelyföld múltját és jelenét örökíti meg riportjaiban, elbeszéléseiben és regényeiben Lőrincz […]
-
Szilágyi Domokos: Sajtóértekezlet
A Sajtóértekezlet az újabb darabok mellett Szilágyi Domokos korábbi öt saját és a Palocsay Zsigmond társszerzővel közösen megjelentetett Fagyöngy (1971) című kötetében szereplő Szilágyi-versek […]
-
Kányádi Sándor: Sörény és koponya
A Ceauşescu-diktatúra legzordabb időszakában, a nyolcvanas évek Romániájában csak gyerekverseit adták ki Kányádinak, ezért az évtizedben írt költeményeit a debreceni kiadó jelentette meg. A könyv a […]
-
Ferenczes István: Székely apokalipszis
A rendszerváltozások után Erdélyben is elindult a múltfeldolgozás, a kényszerű felejtés okozta hiátusok fölszámolása. Az 1989-es fordulatig versekben épülő életmű a cenzúra elmúltával nagy erejű […]
-
Szávai Géza: Székely Jeruzsálem
„Erdély legendásan toleráns földjén több nemzet él sok évszázada egymás mellett. A 16. század végén a zsidók hitére tért át egy magyar közösség. Vérségileg semmi közük nem volt a zsidókhoz. Lelki […]
-
Ferdinandy György: Szerecsenségem története
Az összesen hat – alcíme szerint – elbeszélést tartalmazó ~ az akkortájt Puerto Ricóban élő ötvenhatos emigráns író első Magyarországon megjelent könyve. De nem tekinthető reprezentatív […]
-
Kányádi Sándor: Szürkület
Magyarországon a hetvenes években élénkül meg a nemzeti kisebbségben élő magyarság iránti figyelem. Az utódállamok a kisebbségek radikális beolvasztására törekedtek, a magyarországi pártállami […]
-
Szilágyi Domokos: Tengerparti lakodalom
A Tengerparti lakodalom című, poétikailag is és világszemléletileg is igen heterogén posztumusz kötetet a kései barát, Csiki László állította össze. A kötet nyitóverse, a Játékok I-II. – Kosztolányit[…]
-
Csiki László: Titkos fegyverek
Az 1984-től Magyarországon élő Csiki László, vallomása szerint, „megszenvedett józansággal” költőként, próza-, dráma- és esszéíróként is mindvégig Erdélyről akart írni. Regényeire azonban nem kevésbé […]
-
Kristof, Agota: Trilógia
Kristóf Ágota 1956-ban hagyta el Magyarországot, majd Svájc francia nyelvű részén élt. Franciául írt regényei Agota Kristof névvel Párizsban jelentek meg. Legnagyobb sikere A nagy füzet (Le grand […]
-
Ferenczes István: Zazpi
Az 1989-es romániai fordulatot követő évek változatlan nemzetiségi elnyomása felerősíti a költő kisebbségi sorsot fölpanaszló közéleti líráját, s az évek során e témakörben megjelenő verseit […]
-
Albert Gábor: Zsákutcák hősei
Albert Gábornak az 1986-os írószövetségi közgyűlésen a kádári diktatúrát élesen bíráló fölszólalása miatt az évtizedben a rendszerváltozásig nem jelenhettek meg könyvei. A nyolcvanas években az író […]