súgó
keresés

Kriterion Könyvkiadó

A Kriterion a Romániában élő nemzetiségek kultúrájának ápolására az Állami Irodalmi Könyvkiadó és az Ifjúsági Könyvkiadó nemzetiségi szerkesztőségének jogutódjaként 1969-ban alakult kiadó. Központja Bukarest volt, de indulásától kezdve Kolozsváron is működött magyar szerkesztőség. Igazgatója 1990 augusztusáig Domokos Géza. A kiadó első húsz évében több mint 3000 magyar s közel ezer német címet jelentetett meg. 1997 decemberéig a Kriterion a Művelődési Minisztériumnak alárendelt közszolgálati intézménykét működött, 1997-ben alakult át állami tulajdonú gazdasági társasággá. 1999 decemberétől magántársaság, székhelye Kolozsvár.

Kapcsolódó szócikk(ek)

  • Lászlóffy Aladár: A hétfejű üzenet

    A második világháború utáni erdélyi magyar irodalomban fellépő fiatal nemzedékek frissítő, „vérátömlesztő” hatású törekvései a hatvanas évek elejétől érvényesültek igazán. Kányádi Sándor, Páskándi […]

  • Bálint Tibor: Zarándoklás a panaszfalhoz

    Bálint Tibor második nagyregényében a lidércnyomásos ötvenes évek elevenednek meg. Hasonló eposzias szemléleti tágassággal és elementáris hatással, mint az előző évtizedek élményrengetege a Zokogó […]

  • Szilágyi István: Agancsbozót

    A Tiltott könyvek szabadon sorozatában kiadott kötet, amely a megjelenését követő esztendőben elnyerte a román írószövetség díját, több mint két évig készült, a Ceauşescu-diktatúra cenzúrája miatt a […]

  • Szilágyi István: Kő hull apadó kútba

    Szilágyi első regényét (Üllő, dobszó, harang, 1969) eredetileg egy trilógia nyitó könyvének szánta, s a második kötet végén kezdődött volna Szendy Ilka története. Az Üllő, dobszó, harang végül önálló […]

  • Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér

    Sütő András az Anyám könnyű álmot ígér című művével egyéni műformát teremtett. Az író édesanyja kérésére kezd naplóírásba, hogy megörökítse életüket. A napló azonban szétfeszíti hagyományos kereteit: […]

  • Sütő András: Engedjétek hozzám jönni a szavakat

    Sütő András a nevelési regény hagyományára építi nagyfokú epikai és szemléleti összetettségű esszéregényét. Felemlíti Rousseau Émile című nevelési regényét mint előképet, ám saját munkájában a műfaj […]

  • Sütő András: Itt állok, másként nem tehetek

    Sütő Andrásnak az 1970-es évek elején írt két drámája, az Egy lócsiszár virágvasárnapja és a Csillag a máglyán összetartozó művek. Mindkettő a 16. században, közvetlenül a reformáció utáni időszakban […]

  • Páskándi Géza: Tű foka

    Páskándi Géza első verseskötete 1957-ben jelent meg Piros madár címen, szinte napra akkor, amikor a költőt ötvenhatos szerepvállalása miatt letartóztatták. A második, a Holdbumeráng 1966-ban, Versek […]

  • Székely János: A másik torony

    A két évtizedes érlelődési folyamat után, 1983-ban elkészült, s először az 1988. 2. Újhold-Évkönyvben, a szerző nevének feltüntetése nélkül (irodalomtörténeti kuriózumként) megjelent mű elbeszélője az[…]

  • Székely János: Semmi-soha

    Székely János költői pályája a negyvenes évek végén indult, és az 1970-es években gyakorlatilag már le is zárult. A Semmi-soha című, még a költő által összeállított, de csak halála után, 1994-ben […]

  • Székely János: A nyugati hadtest

    A nyugati hadtest novelláiban Székely János a látszat ellenére nem a háború poklának, elembertelenítő viszonyainak ábrázolására, sokkal inkább az ember közösségi, társadalmi létezése alaptörvényeinek […]

  • Mózes Attila: Árvízkor a folyók megkeresik régi medrüket

    Mózes Attila nyolcvanas évek közepén (1986–87-ben) írott köte­tei már csak a romániai rendszerváltoztatás éveiben jelenhettek meg. A Yesterday, Az Orosz­lán Hava és egyéb történetek (1990) novellái és[…]

  • Király László: Az elfelejtett hadsereg

    Király László koncentrikus körökben, egyre táguló ívekben éli és írja kötetről kötetre lényegében változatlan alapélményeit (Cs. Gyímesi), s az 1978-ban megjelent Az elfelejtett hadsereg sem annyira […]

  • Király László: Amikor pipacsok voltatok

    Az 1980-as években, a magányérzet súlyosbodásával Király Lászlóban egyre határozottabbá válik a költői „közösségi én” színrevitelének szándéka. A jelen töredékes létezéséből a költő nem valamiféle […]

  • Páskándi Géza: Az eb olykor emeli lábát

    Az eb olykor emeli lábát kötet két ciklusra tagolódik: Párbeszédek és Színjátékok. Ez utóbbiban olvasató két, nagyszínházban is játszott dráma, A király köve és a Vendégség. Előbbi – „mitológiai […]

  • Király László: Kék farkasok

    A hetvenes évek romániai magyar prózairodalmában jelen vannak a dokumentumanyagra, az írói önéletrajzi alapokra (mozaikokra) támaszkodó valóságirodalmi, és a tárgyias alaptörténetekből […]

  • Szilágyi Domokos: Felezőidő

    Feldolgozás alatt.

  • Szőcs Géza: Kilátótorony és környéke

    Szőcs Géza Kilátótorony és környéke című könyvében a versírás közösségi, kultúrateremtő szerepe kerül előtérbe, s a költő ettől kezdve mindig a kilátóról körbenézőt, a felejtéssel, pusztulással […]

  • Markó Béla: Talanítás

    A lírai konvenciók átértékelése, átalakítása, az örökölt beszédmódok és kifejezőeszközök megújítása, a lírai személyiség helyzetének elbizonytalanodása Markó Bélát már a második, a Sárgaréz évszak […]

  • Szilágyi Domokos: Sajtóértekezlet

    A Sajtóértekezlet az újabb darabok mellett Szilágyi Domokos korábbi öt saját és a Palocsay Zsigmond társszerzővel közösen megjelentetett Fagyöngy (1971) című kötetében szereplő Szilágyi-versek […]

  • Kányádi Sándor: Fától fáig

    Az ötvenes években pályára lépőkhöz hasonlóan Kányádi esetében is kétszeri indulásról beszélünk. Első kötetét (Virágzik a cseresznyefa, 1955) a proletkult sematizmusa, az egyszerűsített Petőfi-modor […]