Kriterion Könyvkiadó
A Kriterion a Romániában élő nemzetiségek kultúrájának ápolására az Állami Irodalmi Könyvkiadó és az Ifjúsági Könyvkiadó nemzetiségi szerkesztőségének jogutódjaként 1969-ban alakult kiadó. Központja Bukarest volt, de indulásától kezdve Kolozsváron is működött magyar szerkesztőség. Igazgatója 1990 augusztusáig Domokos Géza. A kiadó első húsz évében több mint 3000 magyar s közel ezer német címet jelentetett meg. 1997 decemberéig a Kriterion a Művelődési Minisztériumnak alárendelt közszolgálati intézménykét működött, 1997-ben alakult át állami tulajdonú gazdasági társasággá. 1999 decemberétől magántársaság, székhelye Kolozsvár.
Kapcsolódó szócikk(ek)
-
Szilágyi István: Agancsbozót
A Tiltott könyvek szabadon sorozatában kiadott kötet, amely a megjelenését követő esztendőben elnyerte a román írószövetség díját, több mint két évig készült, a Ceauşescu-diktatúra cenzúrája miatt a […]
-
Király László: Amikor pipacsok voltatok
Az 1980-as években, a magányérzet súlyosbodásával Király Lászlóban egyre határozottabbá válik a költői „közösségi én” színrevitelének szándéka. A jelen töredékes létezéséből a költő nem valamiféle […]
-
Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér
Sütő András az Anyám könnyű álmot ígér című művével egyéni műformát teremtett. Az író édesanyja kérésére kezd naplóírásba, hogy megörökítse életüket. A napló azonban szétfeszíti hagyományos kereteit: […]
-
Mózes Attila: Árvízkor a folyók megkeresik régi medrüket
Mózes Attila nyolcvanas évek közepén (1986–87-ben) írott kötetei már csak a romániai rendszerváltoztatás éveiben jelenhettek meg. A Yesterday, Az Oroszlán Hava és egyéb történetek (1990) novellái és[…]
-
Páskándi Géza: Az eb olykor emeli lábát
Az eb olykor emeli lábát kötet két ciklusra tagolódik: Párbeszédek és Színjátékok. Ez utóbbiban olvasható két, nagyszínházban is játszott dráma, A király köve és a Vendégség. Előbbi – „mitológiai […]
-
Mózes Attila: Egyidejűségek
A Kolozsváron élt Mózes Attila első novellásköteteit (Átmenetek, 1978; Fény, árnyék átdereng, 1980) a témák, novellatípusok, poétikai eljárások rendkívüli gazdagsága jellemzi. A hagyományosan […]
-
Horváth Imre: Együtt a tükörben
Kántor Lajos - a költő 1965-ben kiadott Versek című kötete bevezető tanulmányának írója harminc évvel később - a budapesti PEN Klubban rendezett Horváth Imre-esten arra figyelmeztetett, hogy „ezt a […]
-
Bajor Andor: Az éjjeliőr nem tud aludni
Bajor Andor több mint négy évtizedes írói pályájának mindössze az utolsó évében, a romániai rendszerváltást követő 1990-es esztendőben alkothatott szabadon a társadalmi környezetet és politikai […]
-
Király László: Az elfelejtett hadsereg
Király László koncentrikus körökben, egyre táguló ívekben éli és írja kötetről kötetre lényegében változatlan alapélményeit (Cs. Gyímesi), s az 1978-ban megjelent Az elfelejtett hadsereg sem annyira […]
-
Sütő András: Engedjétek hozzám jönni a szavakat
Sütő András a nevelési regény hagyományára építi nagyfokú epikai és szemléleti összetettségű esszéregényét. Felemlíti Rousseau Émile című nevelési regényét mint előképet, ám saját munkájában a műfaj […]
-
Kányádi Sándor: Fától fáig
Az ötvenes években pályára lépőkhöz hasonlóan Kányádi esetében is kétszeri indulásról beszélünk. Első kötetét (Virágzik a cseresznyefa, 1955) a proletkult sematizmusa, az egyszerűsített Petőfi-modor […]
-
Szilágyi Domokos: Felezőidő
A lázadó, merészen formaváltó, kísérletező, gondolatilag új utakat kutató költő – életében utolsóként megjelenő – kötetében meglepő fordulattal visszatér a kötött formákhoz és a forma fegyelméhez. „A […]
-
Panek Zoltán: A földig már lépésben
Korjelenség volt a magyar regény intellektualizálódása ~ megírása és megjelenése idején, vagyis át- és felértékelődött a reflexió regénybeli szerepe. A reflexió a Panek-regényben is egyenlő, ha nem […]
-
Lászlóffy Aladár: A hétfejű üzenet
A második világháború utáni erdélyi magyar irodalomban fellépő fiatal nemzedékek frissítő, „vérátömlesztő” hatású törekvései a hatvanas évek elejétől érvényesültek igazán. Kányádi Sándor, Páskándi […]
-
Sütő András: Itt állok, másként nem tehetek
Sütő Andrásnak az 1970-es évek elején írt két drámája, az Egy lócsiszár virágvasárnapja és a Csillag a máglyán összetartozó művek. Mindkettő a 16. században, közvetlenül a reformáció utáni időszakban […]
-
Király László: Kék farkasok
A hetvenes évek romániai magyar prózairodalmában jelen vannak a dokumentumanyagra, az írói önéletrajzi alapokra (mozaikokra) támaszkodó valóságirodalmi, illetve a tárgyias alaptörténetekből […]
-
Szőcs Géza: Kilátótorony és környéke
Szőcs Géza Kilátótorony és környéke című könyvében a versírás közösségi, kultúrateremtő szerepe kerül előtérbe, s a költő ettől kezdve mindig a kilátóról körbenézőt, a felejtéssel, pusztulással […]
-
Mester Zsolt: Koppantó
„Nem hiszem, hogy írtak volna az utóbbi negyven évben Közép-Európában olyan regényt, amelyben több tárgy szerepelne, mint a Koppantóban” – így vélekedik Panek Zoltán a kötet hátsó borítóján, ahol azt […]
-
Szilágyi István: Kő hull apadó kútba
Szilágyi első regényét (Üllő, dobszó, harang, 1969) eredetileg egy trilógia nyitó könyvének szánta, s a második kötet végén kezdődött volna Szendy Ilka története. Az Üllő, dobszó, harang végül önálló […]
-
Székely János: A másik torony
A két évtizedes érlelődési folyamat után, 1983-ban elkészült s először az 1988. 2. Újhold-Évkönyvben, a szerző nevének feltüntetése nélkül (irodalomtörténeti kuriózumként) megjelent mű elbeszélője az […]
-
Székely János: A nyugati hadtest
A nyugati hadtest novelláiban Székely János a látszat ellenére nem a háború poklának, elembertelenítő viszonyainak ábrázolására, sokkal inkább az ember közösségi, társadalmi létezése alaptörvényeinek […]
-
Bodor Ádám: Plusz-mínusz egy nap
Egy alkotói œuvre sajátos arculatát sok tényező kirajzolhatja. Bodor Ádám esetében a fiatalon börtönben eltöltött két esztendő jelentette azt az életre szóló tapasztalatot, ami meghatározta írói […]
-
Szilágyi Domokos: Sajtóértekezlet
A Sajtóértekezlet az újabb darabok mellett Szilágyi Domokos korábbi öt saját és a Palocsay Zsigmond társszerzővel közösen megjelentetett Fagyöngy (1971) című kötetében szereplő Szilágyi-versek […]
-
Szabó Gyula: A Sátán labdái I.
Szabó Gyula elsőként a székely falu második világháború utáni átalakulásának, a szövetkezetesítés korának hiteles, a proletkult követelményeit figyelmen kívül hagyó nagyepikai ábrázolásával (Gondos […]
-
Székely János: Semmi-soha
Székely János költői pályája a negyvenes évek végén indult, és az 1970-es években gyakorlatilag már le is zárult. A Semmi-soha c., még a költő által összeállított, de csak halála után, 1994-ben […]
-
Csiki László: Szombat. A búvár hazamegy
Csiki László életművében a Szombat...-ot két verses- és két prózakötete előzte meg, melyet egy újabb próza- és egy drámakötete követett, mintegy jelezve, hogy a líra talán nem is a legfontosabb műneme[…]
-
Kányádi Sándor: Szürkület
Magyarországon a hetvenes években élénkül meg a nemzeti kisebbségben élő magyarság iránti figyelem. Az utódállamok a kisebbségek radikális beolvasztására törekedtek, a magyarországi pártállami […]
-
Markó Béla: Talanítás
A lírai konvenciók átértékelése, átalakítása, az örökölt beszédmódok és kifejezőeszközök megújítása, a lírai személyiség helyzetének elbizonytalanodása Markó Bélát már a második, a Sárgaréz évszak […]
-
Páskándi Géza: Tű foka
Páskándi Géza első verseskötete 1957-ben jelent meg Piros madár címen, szinte napra akkor, amikor a költőt ötvenhatos szerepvállalása miatt letartóztatták. A második, a Holdbumeráng 1966-ban, Versek […]
-
Páskándi Géza: A vegytisztító becsülete
Páskándi Géza maga fogalmazta meg 1994-ben, hogy színműírói munkásságáról sokat írtak, viszont prózájáról és verseiről annál kevesebbet. Sőt – tette hozzá Levél a Holminak című írásában –, verseit és […]
-
Bálint Tibor: Zarándoklás a panaszfalhoz
Bálint Tibor második nagyregényében a lidércnyomásos ötvenes évek elevenednek meg. Hasonló eposzias szemléleti tágassággal és elementáris hatással, mint az előző évtizedek élményrengetege a Zokogó […]