súgó
keresés

Műfaj ∙ dráma

  • Örkény István: Tóték

    Feldolgozás alatt.

  • Székely János: Képes krónika

    A Magvető Kiadónál 1979-ben megjelent Képes krónika című drámakötet szerzői fülszövege szerint a gyűjtemény „egységes egész: a keresztény-európai kultúra gondolati analízisét nyújtja keletkezésétől […]

  • Sütő András: Advent a Hargitán

    Az 1980-as évekre Sütő András művészetének fő iránya a kisebbségi kiszolgáltatottság elleni küzdelem lett. Esszéiben és drámáiban a romániai magyarság szétszóródása, fogyatkozása és megalázottsága […]

  • Sütő András: Itt állok, másként nem tehetek

    Sütő Andrásnak az 1970-es évek elején írt két drámája, az Egy lócsiszár virágvasárnapja és a Csillag a máglyán összetartozó művek. Mindkettő a 16. században, közvetlenül a reformáció utáni időszakban […]

  • Térey János: Nibelung-lakópark

    Térey János életműve a verseskötetekkel indult, majd jelentős kanyarodással összművészeti irány felé fordult. Ebben az irányváltásban a művészeti szempontok mellé szociológiai érvek is felsorakoztak, […]

  • Hubay Miklós: Hősökkel és hősök nélkül

    Hubay Miklós első drámakötete, a Hősökkel és hősök nélkül az 1956-ot követő hat év termését mutatja be, leszámítva a Hősök nélkül című drámát, a huszonnégy éves drámaíró első darabját, mely 1942-ben […]

  • Szakonyi Károly: Harmincnégy ember

    A Harmincnégy emberben jelent meg először az Adáshiba, Szakonyi kétségtelenül legsikeresebb drámája. A 2000-es évek közepéig körülbelül kilencven helyen mutatták be Magyarországon és külföldön. Az […]

  • Hubay Miklós: Színház a cethal hátán

    Hubay Miklós a Színház a cethal hátánt megelőző két kötetének (Játékok életre-halára, 1968 és a Tüzet viszek, 1971) legkiválóbb darabjaiban a kortárs nyugati drámairodalom, Giraudoux, Kafka, Miller, […]

  • Nádas Péter: Színtér

    A három drámát tartalmazó kötet darabjai bár pár évnyi kihagyásokkal követik egymást, együttes értelmezhetőségük miatt a recepció mégis „a trilógiaként” emlegeti a Színtért. Ennek vannak egyrészt a […]

  • Spiró György: Csirkefej

    A magyar drámakultúra nyolcvanas évekbeli művészi megújításában fontos kezdeményező szerep jutott Spiró György drámaírói tevékenységének. Ebben az időben született színházi munkái közül az emberi […]

  • Tőzsér Árpád: Faustus Prágában

    Már Szenci Molnár 1634-es halála utáni évtizedekből is maradtak fenn dokumentumok az ő „ördöggel cimborálásának” híréről, és ezek a középkori Faust-mondáknak megfelelően beszélték el a történetet. […]

  • Illyés Gyula: Tiszták

    Illyés Gyula 1940-ben kezdett el drámát írni, a legutolsót, a huszonkettediket nem sokkal halála előtt fejezte be. E műnemben létrehozott alkotásai közül a fogadtatástörténet a Kegyenc(1963), a […]

  • Visky András: Júlia

    Visky András életművének műfaji sokrétűsége (költő, esszéista, drámaíró) nem csak az átmenetek korának következménye. Része a játéknak, amely a szabadság, a szabad lét igényét, egzisztenciális […]

  • Ratkó József: Segítsd a királyt!

    A pályája utolsó szakaszáig (1983–1989) elsősorban balladás hangütésű verseiről ­ismert, a magyar történelem elhallgatott kérdéseit és a peremvidékek küszkö­dését a Kádár-kor némaságával szembesítő […]

  • Németh László: Változatok egy témára

    1959-ben egy erdélyi származású tanárnő folytatásokban küldte el Németh Lászlónak a Bolyaiak levelezését (és egyéb dokumentumokat), ami arra késztette, hogy mélyebben, részleteiben is megismerkedjék a[…]

  • Páskándi Géza: Vendégség

    1972-ben Vendégség címen jelent meg Páskándi Géza két történelmi drámája, a címadó és a Tornyot választok. A magyar történelmi dráma 1970-es években végbement megújulásában kétségtelenül jelentős […]

  • Páskándi Géza: Az eb olykor emeli lábát

    Az eb olykor emeli lábát kötet két ciklusra tagolódik: Párbeszédek és Színjátékok. Ez utóbbiban olvasató két, nagyszínházban is játszott dráma, A király köve és a Vendégség. Előbbi – „mitológiai […]

  • Kocsis István: A nagy játékos

    Az 1970-es évek az erdélyi magyar dráma(írás) felívelésének nagy évtizede. A magyarországi színpad is ekkor kezdi felfedezni a romániai magyar drámairodalmat, ekkor válik kultikus szerzővé Sütő András[…]

  • Sarkadi Imre: A szökevény

    Feldolgozás alatt.

  • Illés Endre: Hálókba bonyolódva

    A kötet Illés Endre 1959 és 1974 között bemutatott hat színdarabját tartalmazza (Türelmetlen szeretők; Homokóra; Rendetlen bűnbánat; Aki szeretni gyáva; Festett egek; Névtelen levelek). A szerző közös[…]

  • Csurka István: Ki lesz a bálanya?

    A kötet Csurka négy korai drámáját tartalmazza, köztük a könyv címadójává is emelt darabot, amely a legnagyobb figyelmet keltette. (A későbbiekben a Döglött aknák és a Házmestersirató fogható […]

  • Szőcs Géza: A magyar ember és a zombi

    A magyar ember és a zombi mintegy 12 darabból álló foglalata Szőcs Géza 1987 és 1993 között publikált elegyes műveinek, amelyeket műfajilag drámás történetekként határoz meg a szerző. A kötet […]

  • Szabó Magda: Erőnk szerint

    Három történelmi ihletésű drámáját gyűjtötte kötetbe az író – címével Vörösmarty versének, a Gondolatok a könyvtárban szállóigévé vált soraira utalva. „Mi dolgunk a világon? küzdeni / Erőnk szerint a […]

  • Márton László: A nagyratörő

    Márton László tizenöt évet átfogó drámaírói életművét három kötet, a Lepkék a kalapon (1987), a Carmen (1991) és A nagyratörő (1994) fémjelzi. A szerző alkotói figyelme a provokatív, avantgárd […]