Műfaj ∙ dráma
-
Sütő András: Advent a Hargitán
Az 1980-as évekre Sütő András művészetének fő iránya a kisebbségi kiszolgáltatottság elleni küzdelem lett. Esszéiben és drámáiban a romániai magyarság szétszóródása, fogyatkozása és megalázottsága […]
-
Zalán Tibor: Azután megdöglünk
Zalán Tibor, aki elsősorban költőnek vallja magát, elismert drámaíró, hangjátékszerző, gyakorló dramaturg is. Nem is az Aztán megdöglünk az első drámakötete, hiszen 2000-ben három darabja már […]
-
Spiró György: Csirkefej
A magyar drámakultúra nyolcvanas évekbeli művészi megújításában fontos kezdeményező szerep jutott Spiró György drámaírói tevékenységének. Ebben az időben született színházi munkái közül az emberi […]
-
Páskándi Géza: Az eb olykor emeli lábát
Az eb olykor emeli lábát kötet két ciklusra tagolódik: Párbeszédek és Színjátékok. Ez utóbbiban olvasható két, nagyszínházban is játszott dráma, A király köve és a Vendégség. Előbbi – „mitológiai […]
-
Szabó Magda: Erőnk szerint
Három történelmi ihletésű drámáját gyűjtötte kötetbe az író –, címével Vörösmarty versének, a Gondolatok a könyvtárban szállóigévé vált soraira utalva. „Mi dolgunk a világon? küzdeni / Erőnk szerint a[…]
-
Tőzsér Árpád: Faustus Prágában
Már Szenci Molnár 1634-es halála utáni évtizedekből is maradtak fenn dokumentumok az ő „ördöggel cimborálásának” híréről, és ezek a középkori Faust-mondáknak megfelelően beszélték el a történetet. […]
-
Háy János: A Gézagyerek
A mindhárom műnemben színvonalas irodalmi műveket alkotó, sokoldalú szerzőként elismert Háy János ezredfordulót követően induló drámaírói pályája előzetes színházi gyakorlat, illetve színházakkal való[…]
-
Illés Endre: Hálókba bonyolódva
A kötet Illés Endre 1959 és 1974 között bemutatott hat színdarabját tartalmazza (Türelmetlen szeretők; Homokóra; Rendetlen bűnbánat; Aki szeretni gyáva; Festett egek; Névtelen levelek). A szerző közös[…]
-
Szakonyi Károly: Harmincnégy ember
A Harmincnégy emberben jelent meg először az Adáshiba, Szakonyi kétségtelenül legsikeresebb drámája. A 2000-es évek közepéig körülbelül kilencven helyen mutatták be Magyarországon és külföldön. Az […]
-
Hubay Miklós: Hősökkel és hősök nélkül
Hubay Miklós első drámakötete, a Hősökkel és hősök nélkül az 1956-ot követő hat év termését mutatja be, leszámítva a Hősök nélkül című drámát, a huszonnégy éves drámaíró első darabját, mely 1942-ben […]
-
Sütő András: Itt állok, másként nem tehetek
Sütő Andrásnak az 1970-es évek elején írt két drámája, az Egy lócsiszár virágvasárnapja és a Csillag a máglyán összetartozó művek. Mindkettő a 16. században, közvetlenül a reformáció utáni időszakban […]
-
Visky András: Júlia
Visky András életművének műfaji sokrétűsége (költő, esszéista, drámaíró) nem csak az átmenetek korának következménye. Része a játéknak, amely a szabadság, a szabad lét igényét, egzisztenciális […]
-
Székely János: Képes krónika
A Magvető Kiadónál 1979-ben megjelent Képes krónika című drámakötet szerzői fülszövege szerint a gyűjtemény „egységes egész: a keresztény-európai kultúra gondolati analízisét nyújtja keletkezésétől […]
-
Weöres Sándor: A kétfejű fenevad
Az 1972-ben keletkezett kétrészes dráma (7+13 jelenés) Weöres utolsó színjátéka, az egyetlen, amely valóban történelmi eseményeken alapul, nem véletlenül kapta szerzőjétől a „történelmi panoptikum” […]
-
Csurka István: Ki lesz a bálanya?
A kötet Csurka négy korai drámáját tartalmazza, köztük a könyv címadójává is emelt darabot, amely a legnagyobb figyelmet keltette. (A későbbiekben a Döglött aknák és a Házmestersirató fogható […]
-
Szálinger Balázs: Köztársaság
Ez a vaskos kötet nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy a vers, a dráma és a próza eszközeivel egyazon kérdést, a közélet és a magánszféra konfliktusát, határvidékét, egymásra hatását járja körül. […]
-
Szőcs Géza: A magyar ember és a zombi
A magyar ember és a zombi mintegy tizenkét darabból álló foglalata Szőcs Géza 1987 és 1993 között publikált elegyes műveinek, amelyeket műfajilag drámás történetekként határoz meg a szerző. A kötet […]
-
Kocsis István: A nagy játékos
Az 1970-es évek az erdélyi magyar dráma(írás) felívelésének nagy évtizede. A magyarországi színpad is ekkor kezdi felfedezni a romániai magyar drámairodalmat, ekkor válik kultikus szerzővé Sütő András[…]
-
Márton László: A nagyratörő
Márton László tizenöt évet átfogó drámaírói életművét három kötet, a Lepkék a kalapon (1987), a Carmen (1991) és A nagyratörő (1994) fémjelzi. A szerző alkotói figyelme a provokatív, avantgárd […]
-
Térey János: Nibelung-lakópark
Térey János életműve verseskötetekkel indult, majd jelentős kanyarodással összművészeti irányt vett. Ebben az irányváltásban a művészeti szempontok mellé szociológiai érvek is felsorakoztak, a színház[…]
-
Lezsák Sándor: Nyolcvan vödör levegő
A Nyolcvan vödör levegő a korábban költőként ismert Lezsák Sándor első színműve. 1982-ben íródott, 1985-ben közölte a Színház c. lap drámamelléklete, színházi ősbemutatójára pedig 1988-ban került sor.[…]
-
Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon
A szerző tragikus halálával a hagyatékba, s onnan a kétkötetes A szökevénybe (1962) beemelt Oszlopos Simeon drámaváltozatát igazából a majd csak a Szépirodalmi Kiadó gondozta életműsorozat Regények […]
-
Jékely Zoltán: Őrjöngő ősz
A költő korai, 1930–40-es években írt versei jogosan keltettek tartós figyelmet. Ám némileg eltakarják az utókor elől a későbbi költészet ugyancsak figyelemre méltó eredményeit. Az Őrjöngő ősz a kései[…]
-
Örkény István: Pisti a vérzivatarban
A magyar abszurd drámák sorában a Pisti a vérzivatarban kiemelkedő jelentőségű, mert első komoly sikerként alakította át a hagyományos dramaturgiai megoldásokat s mozdította el a színpadi játék […]
-
Ratkó József: Segítsd a királyt!
A pályája utolsó szakaszáig (1983–1989) elsősorban balladás hangütésű verseiről ismert, a magyar történelem elhallgatott kérdéseit és a peremvidékek küszködését a Kádár-kor némaságával szembesítő […]
-
Borbély Szilárd: Szemünk előtt vonulnak el
A kötet négy drámát tartalmaz, különböző műfaji megjelölésekkel és szerzői utasításokkal. Az Olaszliszkai a fülszöveg szerint az antik sorstragédia mintáját követi, alcíme a Kertész Imre regényét […]
-
Hubay Miklós: Színház a cethal hátán
Hubay Miklós a ~t megelőző két kötetének (Játékok életre-halára, 1968 és a Tüzet viszek, 1971) legkiválóbb darabjaiban a kortárs nyugati drámairodalom, Giraudoux, Kafka, Miller, Merle, Marceau, Sartre[…]
-
Nádas Péter: Színtér
A három drámát tartalmazó kötet darabjai ugyan pár évnyi kihagyással követik egymást, együttes értelmezhetőségük miatt a recepció mégis „a trilógiaként” emlegeti a Színtért. Ennek vannak egyrészt a […]
-
Illyés Gyula: Tiszták
Illyés Gyula 1940-ben kezdett el drámát írni, a legutolsót, a huszonkettediket nem sokkal halála előtt fejezte be. E műnemben létrehozott alkotásai közül a fogadtatástörténet a Kegyenc(1963), a […]
-
Örkény István: Tóték
Örkény 1964-ben először kisregényként írta meg művét, s csak három évvel később formálta át drámává, amely azután leghíresebb darabjává vált itthon és külföldön egyaránt. A főszereplő Tót Lajos […]
-
Németh László: Változatok egy témára
1959-ben egy erdélyi tanárnő folytatásokban küldte el Németh Lászlónak a Bolyaiak levelezését (és egyéb dokumentumokat), ami arra késztette, hogy mélyebben, részleteiben is megismerkedjék a […]
-
Tolnai Ottó: Végel(ő)adás
Tolnai Ottó Végel(ő)adása öt drámát tartalmaz, a Bayer-aszpirint (1982), a Végeladást (1979), A tűzálló esernyőt (1987), a Paripacitromot (1991) és a Könyökkanyart (1992). A kötet Radnóti Zsuzsa […]
-
Páskándi Géza: Vendégség
1972-ben Vendégség címen jelent meg Páskándi Géza két történelmi drámája, a címadó és a Tornyot választok. A magyar történelmi dráma 1970-es években végbement megújulásában kétségtelenül jelentős […]