Tóth László
(1949)
Író, irodalom- és művelődéstörténész, szerkesztő.
Fő kutatási területei a kortárs magyar irodalom, a (cseh)szlovákiai magyar irodalom- és kisebbségtörténet, a színháztörténet.
Fontosabb díjai: József Attila-díj (1994); Cs. Szabó László-díj (2017).
Fontosabb könyvei: Átváltozás, avagy az „itt” és az „ott” (összegyűjtött versek és értelmezések, Kalligram Könyvkiadó, 2003); Egy öngyűjtő feljegyzései, avagy Eszmék, rögeszmék, toposzok (esszék, futamok, Madách-Posonium Kiadó, 2009); Határsértők. Önarckép – másokban 1. Az emlékezet merevlemezéről I. (esszék, portrék, Gondolat Könyvkiadó, 2015).
Kapcsolódó szócikk(ek)
-
Hizsnyai Zoltán: Bárka és ladik
Hizsnyai Zoltán az 1980-as években szerveződött szlovákiai magyar Iródia-csoport Próbaút antológiájának tudatosan építkező, sokféle nyelvi réteget mozgató, változatos eszközökkel dolgozó személyisége.[…]
-
Rába György: Disputa önmagammal
Rába György utolsó verseskönyve, a Disputa önmagammal a költő öregkori lírájának betetőzése. E címszó alatt tulajdonképpen négy verseskötetét kell(ene) tárgyalnunk: a hetvenhárom éves korától írt […]
-
Simonffy András: Egy remek nap
Simonffy András irodalmi belépője az 1960-as évek első felében arra az időre esett, amikor a megelőző évtized irodalmi sematizmusát levetkőző és az 1956 utáni megtorlások következményeit szenvedő, sok[…]
-
Deák László: Emlékkönny
A különös című Emlékkönny a megjelenésekor hatvanéves költő hetedik könyve (az elsőt, a Magaslest krisztusi korához érkezve, harminchárom évesen, 1979-ben adta ki). S bár nem tudni, kötetét a szerző […]
-
Karinthy Ferenc: Epepe
Vagy kéttucatnyi könyve – regények, elbeszélések, színművek, tárcák, krokik, riportok, továbbá nyelvészeti és nyelvművelő tárgyú írások – után, melyek jobbára a magyar félmúltból, szűkebb és tágabb […]
-
Vasadi Péter: Fahíd
Vasadi Péter abban az életkorban indult el költői pályáján, amikor másé – szerencsés esetben – már a zenitje felé tart: közelebb volt a harminchoz, amikor első zsengéjét papírra vetette, és ismét évek[…]
-
Rába György: Férfihangra
Több jele is van annak, amire Halmai Tamás Rába Györgyről írt Korszerű mágia című könyvében figyelmeztet, hogy félő, „e költészetet úgy felejtjük el, hogy értékeit igazán számba se vettük”. Erre […]
-
Bratka László: Hétpecsétes város levéltáraiban
A 20–21. század fordulójának átmenetiségét groteszkbe és abszurdba mártó vizionáriusa és krónikása Bratka László. Hetykén vallva, bratkalaci emlékiratai című pályaeleji versében, hogy még „ars […]
-
Farnbauer Gábor: Az ibolya illata
Az 1957-ben született Farnbauer Gábor az Érsekújvárott szerveződő Iródia-csoporttal indult az 1980-as évek első felében. Sajátos hangú és látásmódú, a lírai-szemléleti konvenciókkal szembemenő versei […]
-
Zs. Nagy Lajos: Isapur dalai
Zs. Nagy Lajost – még Nagy Lajos néven – 1958-ban, a Turczel Lajos összeállította Fiatal szlovákiai magyar költők című antológia mutatta be Cselényi Lászlóval és Tőzsér Árpáddal együtt, de velük […]
-
Györe Balázs: A jámbor Pafnutyij apát keze vonása
1982-ben különös című verseskönyv hívta fel magára a figyelmet a Magvető elsőkötetes sorozatában. A kötet szerzője – az 1970-es évek második fele fiatal magyar (neo)avantgárdjának s a […]
-
Varga Imre: Kisebbségből kisebbségbe
Az 1980-as évek, illetve az 1980–1990-es évtizedforduló szembetűnő, azonban társadalom- és alkotáslélektanilag, kisebbségtörténetileg vagy irodalmilag máig nem kellőképpen feldolgozott jelensége a […]
-
Simonffy András: Kompország katonái
Ahogy nyolc év telt el Simonffy András első és második kötete, a Lázadás reggelig (1965) és a pályájának mai olvasatban is egyik csúcsát jelentő Egy remek nap (1973) között, ez utóbbit is nyolc évvel […]
-
Tamkó Sirató Károly: Kozmogrammok
Az 1950-es évek kommunista diktatúráját, valamint az 1956 utáni, a magyar írókat is sújtó retorziókat követően, a '60-as évek közepére fokozatosan enyhült az irodalomra nehezedő nyomás, ami az […]
-
Hervay Gizella: Lódenkabát Keleteurópa szegén
A Lódenkabát Keleteurópa szegén Hervay Gizella kilencedik verseskötete. Megjelenését a költő már nem érte meg; előző évben, negyvennyolc éves korában öngyilkos lett. Életének antik sorsdrámába is […]
-
Szepesi Attila: Medvecukor
A hetvenedik életévét 2012-ben betöltő költő tizennyolcadik verseskötetével tulajdonképpen költészetének új, a korábbiaktól eltérő dikciójú – sok szempontból megújult – szakaszát kezdte el. E […]
-
Somlyó György: A mesék könyve
Somlyó György életművének jelentős részét versfordítói és esszéírói munkássága teszi ki. Ez utóbbi középpontjában szintén a vers, a versről való gondolkodás (jellemző módon versben, ars poeticákban […]
-
Szervác József: Mi fájna?
Valamiképp minden nemzedék a lázadás nemzedéke; így az 1970–1980-as évek fordulóján, az 1980-as évek első felében fellépő – Zalán Tibor, Tóth Erzsébet, Parti Nagy Lajos s mások nevével fémjelezhető – […]
-
Monoszlóy Dezső: A milliomos halála
Különös alakja a magyar irodalomnak Monoszlóy Dezső (1923–2012). Jellegzetesen közép-európai, önmagában is regénybe kívánkozó sors és identitás az övé – világpolgár a kisebbségi létbe szorítottság s a[…]
-
Kulcsár Ferenc: Mindig
Amikor az első versével 1967-ben, majd a fiatal szlovákiai magyar poéták Egyszemű éjszaka (1970) antológiájában bemutatkozott Kulcsár Ferenc Mindig c. verseskötete 1993-ban megjelent, a költő már túl […]
-
Hervay Gizella: A mondat folytatása
Talán nincs még egy olyan költő a huszadik század utolsó évtizedeiben, akinek költészetében olyan szorosan fonódnának egybe a személyes sors, illetve egyfajta közép-európai léttapasztalat tragikumának[…]
-
Kocsis István: A nagy játékos
Az 1970-es évek az erdélyi magyar dráma(írás) felívelésének nagy évtizede. A magyarországi színpad is ekkor kezdi felfedezni a romániai magyar drámairodalmat, ekkor válik kultikus szerzővé Sütő András[…]
-
Varga Imre: Önarckép nélkülem
Varga Imre tizenhat-tizenhét éves volt első versének megjelenésekor, s nem sokkal később ő lett a fiatal szlovákiai magyar költők nagy port felvert antológiájának, az Egyszemű éjszakának (1970) […]
-
Szepesi Attila: Pitypang-királyfi
Nehéz kiválasztani Szepesi Attila (verses)kötetei közül egyet, hogy azzal jellemezzük költészetét. Nehéz, mert életműve olyan egységes és egyenletes, hogy bármelyikkel megtehetnénk. Vagyis kötetei, […]
-
Peéry Rezső: Requiem egy országrészért
Peéry Rezső az 1956 utáni magyar emigráció egyik jelentős, köztiszteletben álló esszéírója, publicistája volt. A háromnyelvű és -kultúrájú, német–magyar–szlovák Pozsonyban született elsőgenerációs […]
-
Talamon Alfonz: Samuel Borkopf: Barátaimnak egy Trianon előtti kocsmából
„Talamon Alfonz a modern próza sokféle fekvésében tud ugyan beszélni, de mindig csak arról beszél, amit neki kell mondania” – írta Domokos Mátyás az akkor mindössze huszonkét éves író első kötetéről, […]
-
Fábry Zoltán: Stószi délelőttök
Fábry Zoltán (1897–1970), egy ellentmondásokkal terhes kor tanújaként – akinek élete és életműve szintúgy nem mentes az ellentmondásoktól – fél évszázadon keresztül a (cseh)szlovákiai magyar irodalom,[…]
-
Thurzó Gábor: A szent
Az 1960-as évek közepének egyik visszhangos irodalmi eseménye Thurzó Gábor A szent című regényének a megjelenése volt, melyről – az író egyik nyilatkozata szerint – már a gépírónője megállapította, […]
-
Csiki László: Szombat. A búvár hazamegy
Csiki László életművében a Szombat...-ot két verses- és két prózakötete előzte meg, melyet egy újabb próza- és egy drámakötete követett, mintegy jelezve, hogy a líra talán nem is a legfontosabb műneme[…]
-
Tamkó Sirató Károly: Tengerecki hazaszáll
Noha Tamkó Sirató Károly pályakezdése az 1920–1930-as évekre esik, s avantgardizmusa – dimenzionizmusának meghirdetése – nemzetközi viszonylatban is figyelmet keltett, ezt követően különböző személyes[…]