súgó
keresés

Tóth László

(1949)

Író, irodalom- és művelődéstörténész, szerkesztő. 

Fő kutatási területei a kortárs magyar irodalom, a (cseh)szlovákiai magyar irodalom- és kisebbségtörténet, a színháztörténet.

Fontosabb díjai: József Attila-díj (1994); Cs. Szabó László-díj (2017).

Fontosabb könyvei: Átváltozás, avagy az „itt” és az „ott” (összegyűjtött versek és értelmezések, Kalligram Könyvkiadó, 2003); Egy öngyűjtő feljegyzései, avagy Eszmék, rögeszmék, toposzok (esszék, futamok, Madách-Posonium Kiadó, 2009); Határsértők. Önarckép – másokban 1. Az emlékezet merevlemezéről I. (esszék, portrék, Gondolat Könyvkiadó, 2015).

Kapcsolódó szócikk(ek)

  • Rába György: Disputa önmagammal

    Rába György utolsó verseskönyve, a Disputa önmagammal a költő öregkori lírájának betetőzése. E címszó alatt tulajdonképpen négy verseskötetét kell(ene) tárgyalnunk: a hetvenhárom éves korától írt […]

  • Varga Imre: Önarckép nélkülem

    Varga Imre tizenhat-tizenhét éves volt első versének megjelenésekor, s nem sokkal később ő lett a fiatal szlovákiai magyar költők nagy port felvert antológiájának, az Egyszemű éjszakának (1970) a […]

  • Hizsnyai Zoltán: Bárka és ladik

    Hizsnyai Zoltán az 1980-as években szerveződött szlovákiai magyar Iródia-csoport Próbaút antológiájának tudatosan építkező, sokféle nyelvi réteget mozgató, változatos eszközökkel dolgozó személyisége.[…]

  • Rába György: Férfihangra

    Több jele is van annak, amire Halmai Tamás Rába Györgyről írt Korszerű mágia című könyvében figyelmeztet, hogy félő, „e költészetet úgy felejtjük el, hogy értékeit igazán számba se vettük”. Erre […]

  • Peéry Rezső: Requiem egy országrészért

    Peéry Rezső az 1956 utáni magyar emigráció egyik jelentős, köztiszteletben álló esszéírója, publicistája volt. A háromnyelvű és -kultúrájú, német–magyar–szlovák Pozsonyban született elsőgenerációs […]

  • Talamon Alfonz: Samuel Borkopf: Barátaimnak egy Trianon előtti kocsmából

    „Talamon Alfonz a modern próza sokféle fekvésében tud ugyan beszélni, de mindig csak arról beszél, amit neki kell mondania” – írta Domokos Mátyás az akkor mindössze huszonkét éves író első kötetéről, […]

  • Fábry Zoltán: Stószi délelőttök

    Fábry Zoltán élete és életműve szintúgy nem mentes az ellentmondásoktól; egy ellentmondásokkal terhes kor tanújaként, fél évszázadon keresztül a (cseh)szlovákiai magyar irodalom, írásbeliség […]

  • Kocsis István: A nagy játékos

    Az 1970-es évek az erdélyi magyar dráma(írás) felívelésének nagy évtizede. A magyarországi színpad is ekkor kezdi felfedezni a romániai magyar drámairodalmat, ekkor válik kultikus szerzővé Sütő András[…]

  • Simonffy András: Egy remek nap

    Simonffy András irodalmi belépője az 1960-as évek első felében arra az időre esett, amikor a megelőző évtized irodalmi sematizmusát levetkőző és az 1956 utáni megtorlások következményeit szenvedő, sok[…]

  • Zs. Nagy Lajos: Isapur dalai

    Zs. Nagy Lajost – még Nagy Lajos néven – 1958-ban, a Turczel Lajos összeállította Fiatal szlovákiai magyar költők című antológia mutatta be Cselényi Lászlóval és Tőzsér Árpáddal együtt, de eltérően […]

  • Kulcsár Ferenc: Mindig

    Amikor az első versével 1967-ben, majd a fiatal szlovákiai magyar poéták Egyszemű éjszaka (1970) antológiájában bemutatkozott Kulcsár Ferenc Mindig című verseskötete 1993-ban megjelent, a költő már […]

  • Vasadi Péter: Fahíd

    Vasadi Péter abban az életkorban indult el költői pályáján, amikor másé – szerencsés esetben – már a zenitje felé tart: közelebb volt a harminchoz, amikor első zsengéjét papírra vetette, s újabb évek […]

  • Simonffy András: Kompország katonái

    Ahogy nyolc év telt el Simonffy András első és második kötete, a Lázadás reggelig (1965) és a pályájának mai olvasatban is egyik csúcsát jelentő Egy remek nap (1973) között, ez utóbbit is nyolc év […]

  • Farnbauer Gábor: Az ibolya illata

    Farnbauer Gábor az Érsekújvárott szerveződő Iródia-csoporttal indult az 1980-as évek első felében. Sajátos hangú és látásmódú, a lírai-szemléleti konvenciókkal szembemenő versei kiemelt terjedelmet […]

  • Monoszlóy Dezső: A milliomos halála

    Különös alakja a magyar irodalomnak Monoszlóy Dezső. Jellegzetesen közép-európai, önmagában is regénybe kívánkozó sors és identitás az övé – világpolgár a kisebbségi létbe szorítottság s a […]

  • Szepesi Attila: Medvecukor

    A hetvenedik életévén túljutott költő ezzel a sokadik, tizennyolcadik verseskötetével tulajdonképpen költészetének új, a korábbiaktól eltérő dikciójú – sok szempontból megújult – szakaszát kezdte el. […]

  • Szepesi Attila: Pitypang-királyfi

    Nehéz kiválasztani Szepesi Attila (verses)kötetei közül egyet, hogy azzal jellemezzük költészetét. Nehéz, mert életműve olyan egységes és egyenletes, hogy bármelyikkel megtehetnénk. Vagyis kötetei, […]

  • Györe Balázs: A jámbor Pafnutyij apát keze vonása

    1982-ben egy furcsa című verseskönyv hívta fel magára a figyelmet a Magvető elsőkötetes sorozatában. A kötet szerzője – az 1970-es évek második fele fiatal magyar (neo)avantgárdjának s a Fölöspéldány […]

  • Somlyó György: A mesék könyve

    Somlyó György életművének jelentős részét versfordítói és esszéírói munkássága teszi ki. Ez utóbbi középpontjában szintén a vers, a versről való gondolkodás (jellemző módon versben, ars poeticákban […]

  • Hervay Gizella: A mondat folytatása

    Talán nincs még egy olyan költő a 20. század utolsó évtizedeiben, akinek költészetében olyan szorosan fonódnának egybe a személyes sors, illetve egyfajta közép-európai léttapasztalat tragikumának […]

  • Hervay Gizella: Lódenkabát Keleteurópa szegén

    A Lódenkabát Kelet-Európa szegén Hervay Gizella kilencedik verseskötete. Megjelenését a költő már nem érte meg; előző évben, negyvennyolc éves korában feladta küzdelmét.. Életének antik sorsdrámába is[…]

  • Thurzó Gábor: A szent

    Az 1960-as évek közepének egyik visszhangos irodalmi eseménye Thurzó Gábor A szent című regényének a megjelenése volt, melyről – az író egyik nyilatkozata szerint – már a gépírónője megállapította, […]