súgó
keresés

Papp Endre

(1967)

A Hitel folyóirat főszerkesztője.

Fő kutatási területe a kortárs magyar irodalom és az irodalomelmélet.

Fontosabb díjai: Pro Literatura-díj (2004), Tamási Áron-díj (2019).

Fontosabb könyvei: Szemléletünk próbája (Vízjel-sorozat. Felsőmagyarország Kiadó, 2007); Azonos önmagával (Hitel Könyvműhely, 2013); Vári Fábián László (MMA Kiadó, 2016).

Kapcsolódó szócikk(ek)

  • Szikra János: Ablakomban kutya ugat

    A kötet versei tragikus hangoltságú, vallomásos sorsköltészetet szólaltatnak meg. Szikra János poézise személyes fogantatású, nagy emocionális fesztávú élménylíra. Költészetének belső feszültségét az […]

  • Sütő András: Advent a Hargitán

    Az 1980-as évekre Sütő András művészetének fő iránya a kisebbségi kiszolgáltatottság elleni küzdelem lett. Esszéiben és drámáiban a romániai magyarság szétszóródása, fogyatkozása és megalázottsága […]

  • Nagy Gábor: Angyalaid mind repülni tudnak

    A szerkezetben, a tematikában, a motívumokban és a hangzás szintjén is érvényesülő átfogó zenei analógia formálja egységes szövegkompozícióvá a könyvet. A zeneiség, a dominánsan elégikus, ugyanakkor […]

  • Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér

    Sütő András az Anyám könnyű álmot ígér című művével egyéni műformát teremtett. Az író édesanyja kérésére kezd naplóírásba, hogy megörökítse életüket. A napló azonban szétfeszíti hagyományos kereteit: […]

  • Csanádi Imre: Egy hajdani templomra

    Csanádi Imre idegeiben hordozza a magyar múltat. Eszményi magyarosság, szabatosság és választékosság jellemzi – írja róla monográfusa, Alföldy Jenő. Kiemelt ihletforrása az irodalmi régiség, a […]

  • Ambrus Lajos: Eldorádó

    Az 1848/49-es szabadságharcban, majd az utána következő Bach-korszakban zajló eseményekből rajzolódik ki Ambrus regényének családtörténete. Az Eldorádó indítása rögtön megelőlegezi a végkifejletet: az[…]

  • Császár István: Én voltam az

    Császár István negyedik kötete az első három kötet – Fejforgás (1971); Feljegyzések az utolsó padból (1973); …és más történetek (1975) – anyagának megrostált, válogatott gyűjteménye. Kiselbeszélései, […]

  • Sütő András: Engedjétek hozzám jönni a szavakat

    Sütő András a nevelési regény hagyományára építi nagyfokú epikai és szemléleti összetettségű esszéregényét. Felemlíti Rousseau Émile című nevelési regényét mint előképet, ám saját munkájában a műfaj […]

  • Vári Fábián László: Ereimben az idő

    Jellemző vonása a Kárpátalján élő Vári Fábián László költészetének, hogy verseskötetei válogatásokat foglalnak magukba. A Széphistóriák (1991), az első gyűjtemény óta minden könyvben az új darabok […]

  • Csoóri Sándor: A félig bevallott élet

    Csoóri Sándor esszégyűjteménye a műfaj hosszabb, összetettebb, illetve kisebb terjedelmű, koncentráltabb, akár aforizmatömörségű változatait fogja egybe. A páréves időintervallumban keletkezett […]

  • Cs. Szabó László: Halfejű pásztorbot

    Cs. Szabó László először 1959 nyarán jutott el görög földre. Látogatást tett Actiumban, Dodonában, Epiruszban, Korinthoszban, Mükénében, Knósszoszban, Szantorini szigetén, Rodoszban, Phillippiben, […]

  • Csoóri Sándor: Hattyúkkal, ágyútűzben

    Csoóri Sándor költészetében változás következett be az 1990-es években. Verseit továbbra is a költői én közvetlen öntanúsítása jellemezte, mely megőrizte látomásos, metaforikus karakterét (Jóslás a te[…]

  • Szabó Zoltán: Hazugság nélkül I–III.

    A három kötet Szabó Zoltán 1932 és 1948 között Magyarországon publikált cikkeit tartalmazza. Az írások témák és műfajok szerint ciklusokba, tizenegy fejezetbe rendeződnek. Tematikusan felölelik saját […]

  • Léka Géza: Hegyvidéki beszéd

    Léka Géza hatalmas érzelmi töltettel és lírai igénnyel abszolút személyes, alanyi prózát ír. Címválasztása – mely konkrét budai helyszínre, a szülői otthonra utal, – kikerülhetetlen párhuzamot jelöl […]

  • Döbrentei Kornél: Honvágy egy álom után

    A válogatott és új verseket közlő kötet merít a költő első három könyvének – A Skorpió jegyében (1972), a Szökőév (1979) és a Naplövő (1984) – anyagából, illetve felöleli az Amikor a szippantók […]

  • Cs. Szabó László: Hűlő árnyékban

    A könyv Cs. Szabó László önéletrajzi írásait fogja egybe. A „század tanúja” szólal meg az írásokban, aki a „rettenetes” huszadik században zajló kalandos és szenvedéssel teli életét teszi az […]

  • Sütő András: Itt állok, másként nem tehetek

    Sütő Andrásnak az 1970-es évek elején írt két drámája, az Egy lócsiszár virágvasárnapja és a Csillag a máglyán összetartozó művek. Mindkettő a 16. században, közvetlenül a reformáció utáni időszakban […]

  • Tamási Áron: Jégtörő gondolatok

    „A Jégtörő gondolatok Tamási négy évtizedes publicisztikai munkásságának a gyűjteménye, amely ismeretlen írásokat, hozzáférhetetlen újságok és folyóiratok lapjain rejtőzködő cikkeket, riportokat, a […]

  • Csoóri Sándor: Jóslás a te idődről

    A Jóslás a te idődről Csoóri Sándor első válogatott verseskötete. „Első két kötetem [Felröppen a madár (1954); Ördögpille (1957)] valamiképpen botorkálás. Erkölcsi értelemben még találnék […]

  • Csengey Dénes: A kétségbeesés méltósága

    Csengey Dénes esszékötete az irodalomtörténet, az előadóművészet, a szociográfia, a történelemtudomány, illetve a személyes napló tárgyköréből meríti témáit. Könyvében foglalkozik a dalszerző Cseh […]

  • Cs. Szabó László: Közel s távol

    A kötet az író 1948 és 1981 között készült, Magyarországon korábban még kiadatlan elbeszéléseit tartalmazza. Prózája színterei: a század eleji Kolozsvár, Budapest, az egykori Krisztinaváros és Tabán, […]

  • Száraz Miklós György: Lovak a ködben

    A regény szerelmi históriát mesél el. Egy felvidéki magyar lány régészetet tanulni Budapestre érkezik. Megismerkedik későbbi szerelmével, egy matematika- és történelemtanárral, a „kérő”-vel, akinek a […]

  • Csoóri Sándor: Nomád napló

    Csoóri Sándor esszéírása az 1960-as, ’70-es évekre bontakozott ki. A költő és a majompofa (1966), a Faltól falig (1969) és az Utazás félálomban (1974) című kötetek első összegzését a Nomád napló […]

  • Sütő András: Szemet szóért

    Sütő András könyvének műfaji megjelöléseként a „dokumentumok”, illetve „naplójegyzetek” meghatározást használta. A Szemet szóért mozaikszerűen összeállított összefoglalója a szerző közéleti […]

  • Tornai József: A szerelem szürrealizmusa

    Tornai József Vadmeggy (1984) c. önéletrajzi kötetében írta: „Természetem lett a sorsom, vagy fordítva? Nem tudom. Szerelem, szeretet, nemiségem indulatai, lendítőereje nélkül nem tudtam volna élni […]

  • Csoóri Sándor: Tudósítás a toronyból

    Az 1950-es évek végén, a hatvanas évek elején a magyarországi falvaknak az élet egészére kiterjedő átalakulási folyamatát dolgozza fel Csoóri Sándor irodalmi szociográfiája. A kor falvaiban valódi […]

  • Tamási Áron: Vadrózsa ága

    Tamási Áron 1966 elején a Kútvölgyi úti kórházban, ágyban fekve kezdte tollba mondani alig egy hónapja elvett negyedik feleségének, Bokor Ágotának személyes emlékeit. Az utolsó mondatok május 24-én […]

  • Fekete Vince: Vak visszhang

    Egy évtized versei kronológiai rendben sorakoznak a kötetkompozícióban: hat könyv kiválasztott opusai, hat nagyobb fejezetre bontva. Az első két kötet – a Parázskönyv (1995) és az Ütközők (1996) – a […]

  • Wodianer-Nemessuri Zoltán: Végvidék

    Wodianer-Nemessuri Zoltán önértelmezésében történelmi tényregénynek nevezte művét. A török korban játszódó történet legfontosabb inspirálója Móricz Zsigmond Erdély című műve – továbbá Gárdonyi Géza […]

  • Bólya Péter: A veréb századik lépése

    Bólya Péter kisregényének erős az önéletrajzi háttere. Az író-orvos alteregójának is tekinthető Berecz László elsőéves szegedi orvostanhallgató. Az ő két hónapjának – 1963. szeptember közepétől az év […]

  • Tornai József: Veres Péter-énekek

    Tornai József Veres Péter író és politikus (1897–1970) emlékére több mint félszáz versből állított össze lírai rekviemet. A címadás és a rövid, vallomásos énekek a halott példakép Napszámosénekek […]

  • Döbrentei Kornél: Vitézeknek való dévaj balladák

    „A férfiak örök, nemes párharcát írom meg a gyöngédebb nemmel. Valójában a keserves küzdelem derűs, humoros, sőt groteszk helyzeteit próbálom benne megjeleníteni” – kommentálta verseskönyvét a szerző.[…]