Smid Róbert
(1986)
Irodalom- és kultúratudós, az Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport tagja, az ELTE óraadója, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatója és vezető szerkesztője.
Fő kutatási területei az ökokritika, a bioirodalom, a klímafikció, az irodalom kartografikus kultúrtechnikái, a médiumfilozófia és a mediális kultúratudomány.
Könyve: Sigmund Freud és Jacques Lacan papírgépei: A pszichoanalízis inherens médiumarcheológiai diskurzusa (Előretolt Helyőrség, 2019).
Kapcsolódó szócikk(ek)
-
Nádas Péter: Párhuzamos történetek
Nádas Péter rendhagyó családregénye az úgynevezett rövid 20. századot (1914–1989) középpontba állítva dolgozza fel a magyar történelem meghatározó eseményeit. A szereplők személyes nézőpontjából és a […]
-
Dragomán György: A fehér király
A regény egy romániai iskolás gyerek, Dzsátá szemszögéből meséli el apja elvesztését és a felnőtté válás folyamatát a Ceaușescu-diktatúra legreménytelenebb éveiben, egyben betekintést nyújtva a […]
-
Kemény István: Élőbeszéd
A Koboldkórus című kötetben (1993) már jelentkező, de egyértelműen A néma H-t uraló hermetikus költészet hagyományából táplálkozott az Élőbeszéd beszédmódja is. A címbe foglalt élőbeszédszerűség […]
-
Nádas Péter: Emlékiratok könyve
A Nádas-életmű csúcsteljesítményének tartott Emlékiratok könyve átveszi az Egy családregény végének narratív komplexitását, ám annál sokrétűbben vezeti a szereplők közötti párhuzamos viszonyok […]
-
Nádas Péter: Színtér
A három drámát tartalmazó kötet darabjai bár pár évnyi kihagyásokkal követik egymást, együttes értelmezhetőségük miatt a recepció mégis „a trilógiaként” emlegeti a Színtért. Ennek vannak egyrészt a […]
-
Nádas Péter: Egy családregény vége
Nádas Péternek az általános elismertséget meghozó első regénye a prózafordulat meghatározó kötete, amely a magyar posztmodern próza emlékezetpoétikai vonulatának egyik elindítója is. Főszereplője […]
-
Nádas Péter: Saját halál
Az irodalomnak mint nyelvi megnyilatkozásnak az egyik alapvető tétele, hogy senki nem képes a saját haláláról tanúságot tenni: a beszédben lehetséges a hiány, de a hiányban, a távollétben senki nem […]
-
Parti Nagy Lajos: Grafitnesz
A kortárs kritika a Grafitneszt a Szódalovagláshoz hasonló jelentőségű kötetként emlegette mind a Parti Nagy-életműben, mind pedig a posztmodern magyar lírában. A 2003-as gyűjteménynek csak egyötödét […]
-
Parti Nagy Lajos: Szódalovaglás
Parti Nagy Lajosnak a Szódalovaglás hozta meg az igazi elismertséget, és szintén ettől a kötettől kezdve szokás őt a posztmodern magyar líra meghatározó alakjaként emlegetni. A mintamondatok nulla […]
-
Marno János: Nárcisz készül
A Marnót jellemző poétikai fogások – a lírai környékbejárás (a XII. kerület jellegzetes helyszínei, mint a MOM Park, a Vérmező vagy az Alkotás út), a szóalakok kifacsarása (már a verscímekben is: Noá […]
-
Oravecz Imre: Egy földterület növénytakarójának változása
A debütáló kötet (Héj, 1972) címében is jelzett zártságával szemben Oravecz második könyve, az Egy földterület növénytakarójának változása nem elfordul a társadalomtól, hanem alapvetően újrafogalmazza[…]
-
Péterfy Gergely: Kitömött barbár
Az Aegon-díjas regény egy irodalomtörténeti jelentőséggel bíró, ámde a szerző disszertációjáig – amelyből maga a Kitömött barbár is született – jobbára feltáratlanul maradt barátságot mutat be […]
-
Oravecz Imre: 1972 szeptember
Oravecz Imre harmadik kötetének címe kettős referenciával bír: egyrészt az életművön belül, ugyanis a szerző debütkötete, a Héj – több éves csúszással – csak 1972-ben jelenhetett meg; másrészt Oravecz[…]
-
Parti Nagy Lajos: Sárbogárdi Jolán – A test angyala
A regény első részlete eredetileg 1990-ben, a Jelenkor folyóirat hasábjain látott napvilágot. A szöveget a fiktív szerző levele kísérte, melyet Balassa Péternek írt. A korszak egyik legelismertebb […]
-
Oravecz Imre: Halászóember
A Szajla-versek első darabjai az Egy földterület növénytakarójának változása kötetben jelentek meg, és a ’80-as évektől kezdtek megsokasodni az életműben. Ahogy azt több kritikus is megjegyezte, a […]
-
Oravecz Imre: Távozó fa
Az életműkiadás első köteteként napvilágot látott versgyűjtemény több szálon kapcsolódik az azt megelőző A megfelelő naphoz (2002) és a Halászóember utolsó ciklusához, a Közelítő naphoz is. Még a […]