súgó
keresés

Smid Róbert

(1986)

Irodalom- és kultúratudós, az Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport tagja, az ELTE óraadója, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatója és vezető szerkesztője.

Fő kutatási területei az ökokritika, a bioirodalom, a klímafikció, az irodalom kartografikus kultúrtechnikái, a médiumfilozófia és a mediális kultúratudomány.

Könyve: Sigmund Freud és Jacques Lacan papírgépei: A pszichoanalízis inherens médiumarcheológiai diskurzusa (Előretolt Helyőrség, 2019).

Kapcsolódó szócikk(ek)

  • Nádas Péter: Párhuzamos történetek

    Nádas Péter rendhagyó családregénye az úgynevezett rövid 20. századot (1914–1989) középpontba állítva dolgozza fel a magyar történelem meghatározó eseményeit. A szereplők személyes nézőpontjából és a […]

  • Dragomán György: A fehér király

    A regény egy romániai iskolás gyerek, Dzsátá szemszögéből meséli el apja elvesztését és a felnőtté válás folyamatát a Ceaușescu-diktatúra legreménytelenebb éveiben, egyben betekintést nyújtva a […]

  • Kemény István: Élőbeszéd

    A Koboldkórus című kötetben (1993) már jelentkező, de egyértelműen A néma H-t uraló hermetikus költészet hagyományából táplálkozott az Élőbeszéd beszédmódja is. A címbe foglalt élőbeszédszerűség […]

  • Nádas Péter: Emlékiratok könyve

    A Nádas-életmű csúcsteljesítményének tartott Emlékiratok könyve átveszi az Egy családregény végének narratív komplexitását, ám annál sokrétűbben vezeti a szereplők közötti párhuzamos viszonyok […]

  • Nádas Péter: Színtér

    A három drámát tartalmazó kötet darabjai bár pár évnyi kihagyásokkal követik egymást, együttes értelmezhetőségük miatt a recepció mégis „a trilógiaként” emlegeti a Színtért. Ennek vannak egyrészt a […]

  • Nádas Péter: Egy családregény vége

    Nádas Péternek az általános elismertséget meghozó első regénye a prózafordulat meghatározó kötete, amely a magyar posztmodern próza emlékezetpoétikai vonulatának egyik elindítója is. Főszereplője […]

  • Nádas Péter: Saját halál

    Az irodalomnak mint nyelvi megnyilatkozásnak az egyik alapvető tétele, hogy senki nem képes a saját haláláról tanúságot tenni: a beszédben lehetséges a hiány, de a hiányban, a távollétben senki nem […]

  • Parti Nagy Lajos: Grafitnesz

    A kortárs kritika a Grafitneszt a Szódalovagláshoz hasonló jelentőségű kötetként emlegette mind a Parti Nagy-életműben, mind pedig a posztmodern magyar lírában. A 2003-as gyűjteménynek csak egyötödét […]

  • Parti Nagy Lajos: Szódalovaglás

    Parti Nagy Lajosnak a Szódalovaglás hozta meg az igazi elismertséget, és szintén ettől a kötettől kezdve szokás őt a posztmodern magyar líra meghatározó alakjaként emlegetni. A mintamondatok nulla […]

  • Marno János: Nárcisz készül

    A Marnót jellemző poétikai fogások – a lírai környékbejárás (a XII. kerület jellegzetes helyszínei, mint a MOM Park, a Vérmező vagy az Alkotás út), a szóalakok kifacsarása (már a verscímekben is: Noá […]

  • Oravecz Imre: Egy földterület növénytakarójának változása

    A debütáló kötet (Héj, 1972) címében is jelzett zártságával szemben Oravecz második könyve, az Egy földterület növénytakarójának változása nem elfordul a társadalomtól, hanem alapvetően újrafogalmazza[…]

  • Péterfy Gergely: Kitömött barbár

    Az Aegon-díjas regény egy irodalomtörténeti jelentőséggel bíró, ámde a szerző disszertációjáig – amelyből maga a Kitömött barbár is született – jobbára feltáratlanul maradt barátságot mutat be […]

  • Oravecz Imre: 1972 szeptember

    Oravecz Imre harmadik kötetének címe kettős referenciával bír: egyrészt az életművön belül, ugyanis a szerző debütkötete, a Héj – több éves csúszással – csak 1972-ben jelenhetett meg; másrészt Oravecz[…]

  • Parti Nagy Lajos: Sárbogárdi Jolán – A test angyala

    A regény első részlete eredetileg 1990-ben, a Jelenkor folyóirat hasábjain látott napvilágot. A szöveget a fiktív szerző levele kísérte, melyet Balassa Péternek írt. A korszak egyik legelismertebb […]

  • Oravecz Imre: Távozó fa

    Az életműkiadás első köteteként napvilágot látott versgyűjtemény több szálon kapcsolódik az azt megelőző A megfelelő naphoz (2002) és a Halászóember utolsó ciklusához, a Közelítő naphoz is. Még a […]

  • Kun Árpád: Boldog észak

    A Boldog észak először novellák formájában jelent meg folyóiratokban, de átdolgozásuk után az egyes darabok már a regény gerincét alkották. A könyv előzményeként szolgált továbbá a szerző Szülsz c. […]

  • Barnás Ferenc: Másik halál

    Másfél évtizeddel debütregénye, Az élősködő megjelenése után Barnás Ferenc a Másik halálban újra a pszichés zavart teszi meg az elbeszélést szervező beszédmóddá. A mindvégig névtelenségbe burkolózó […]

  • Oravecz Imre: Kaliforniai fürj

    A Rög gyermekei trilógia második köteteként a Kaliforniai fürj az Ondrok gödrében megismert Árvai-család történetét folytatja azt követően, hogy a legidősebb fiú, István meghozza döntését: az Új […]

  • Oravecz Imre: Halászóember

    A Szajla-versek első darabjai az Egy földterület növénytakarójának változása kötetben jelentek meg, és a ’80-as évektől kezdtek megsokasodni az életműben. Ahogy azt több kritikus is megjegyezte, a […]

  • Marno János: Hideghullám

    A Hideghullám a recepció tanúsága szerint Marno Jánosnak az a kötete, amely az életmű meghatározó poetikai fogásainak (pl. a klisés nyelvi kifejezések szétbontásának, kiforgatásának), alakjainak (pl. […]