súgó
keresés

Smid Róbert

(1986)

Irodalom- és kultúratudós, az Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport tagja, az ELTE óraadója, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatója és vezető szerkesztője.

Fő kutatási területei az ökokritika, a bioirodalom, a klímafikció, az irodalom kartografikus kultúrtechnikái, a médiumfilozófia és a mediális kultúratudomány.

Könyve: Sigmund Freud és Jacques Lacan papírgépei: A pszichoanalízis inherens médiumarcheológiai diskurzusa (Előretolt Helyőrség, 2019).

Kapcsolódó szócikk(ek)

  • Oravecz Imre: 1972. szeptember

    Oravecz Imre harmadik kötetének címe kettős referenciával bír: egyrészt az életművön belül, ugyanis a szerző debütkötete, a Héj – több éves csúszással – csak 1972-ben jelenhetett meg; másrészt Oravecz[…]

  • Szijj Ferenc: Agyag és kátrány

    Szijj Ferenc az Agyag és kátrányban is megtartotta a költészetére jellemző leíró beszédmódot, amely gyakran hiányos, tagolatlan mondatokból építkezik. A kötet egyik fontos verse – amely magát a Leírás[…]

  • Rubin Szilárd: Aprószentek

    A 2010-ben bekövetkezett halála után fordult a figyelem Rubin Szilárd munkássága felé (Csirkejáték, 1963; Római Egyes, 1985). Az Aprószentek végső formája ugyanakkor nem Rubin munkája, hanem a szerző […]

  • Esterházy Péter: Bevezetés a szépirodalomba

    A vaskos, külsőleg enciklopédiaformátumú könyv Esterházy Péter Termelési-regényt (1979) követően írt elbeszéléseit gyűjti egybe. A cím egyfajta proklamáció: bevezetés abba a szépirodalomba, amelyet ő […]

  • Kun Árpád: Boldog észak

    A Boldog észak először novellák formájában jelent meg folyóiratokban, de átdolgozásuk után az egyes darabok már a regény gerincét alkották. A könyv előzményeként szolgált továbbá a szerző Szülsz c. […]

  • Esterházy Péter: Csokonai Lili: Tizenhét hattyúk

    A Bevezetés a szépirodalomba (1986) után a kritikai visszhang szerint az Esterházy-próza próteuszi irányt vett, önismétlőn termelte ki Hrabal, Hahn-Hahn grófnő, Házy Eszter és Csokonai Lili könyvét. […]

  • Nádas Péter: Egy családregény vége

    Nádas Péternek az általános elismertséget meghozó, első regénye a prózafordulat meghatározó kötete, amely a magyar posztmodern próza emlékezetpoétikai vonulatának egyik elindítója is. Főszereplője […]

  • Oravecz Imre: Egy földterület növénytakarójának változása

    A debütáló kötet (Héj, 1972) címében is jelzett zártságával szemben Oravecz második könyve, az Egy földterület növénytakarójának változása nem elfordul a társadalomtól, hanem alapvetően újrafogalmazza[…]

  • Németh Gábor: Egy mormota nyara

    A Németh Gábornak általános kritikai elismerést hozó, több mint tíz évig írt regénye sajátos műfaji dilemmával szembesíti az olvasóját. Az Egy mormota nyara lehet az implicit szerző gyermekének szóló […]

  • Szabó T. Anna: Elhagy

    Az Újhold folyóirat versbeszédét követő Szabó T. Anna a posztmodern magyar líra rontáspoétika uralta tendenciájával (vö. Parti Nagy Lajos: Grafitnesz) szemben a hétköznapi dolgokról szándékoltan […]

  • Kemény István: Élőbeszéd

    A Koboldkórus című kötetben (1993) már jelentkező, de egyértelműen A néma H-t (1996) uraló hermetikus költészet hagyományából táplálkozott az Élőbeszéd beszédmódja is. A címbe foglalt […]

  • Nádas Péter: Emlékiratok könyve

    A Nádas-életmű csúcsteljesítményének tartott Emlékiratok könyve átveszi az Egy családregény végének (1977) narratív komplexitását, ám annál sokrétűbben vezeti a szereplők közötti párhuzamos viszonyok […]

  • Dragomán György: A fehér király

    A regény egy romániai iskolás gyerek, Dzsátá szemszögéből meséli el apja elvesztését és a felnőtté válás folyamatát a Ceaușescu-diktatúra legreménytelenebb éveiben, egyben betekintést nyújtva a […]

  • Parti Nagy Lajos: Grafitnesz

    A kortárs kritika a Grafitneszt a Szódalovagláshoz (1990) hasonló jelentőségű kötetként emlegette mind a Parti Nagy-életműben, mind pedig a posztmodern magyar lírában. A 2003-as gyűjteménynek csak […]

  • Weöres Sándor: Ha a világ rigó lenne

    A kommunista hatalomátvétel után Weöres Sándort szilenciumra ítélte a kultúrpolitika; az 1947-es A fogak tornácát követően csak 1956-ban jelentkezhetett verseskötettel, A hallgatás tornyával, majd […]

  • Oravecz Imre: Halászóember

    A Szajla-versek első darabjai az Egy földterület növénytakarójának változása (1979) c. kötetben jelentek meg, és a nyolcvanas évektől kezdtek megsokasodni az életműben. Ahogy azt több kritikus is […]

  • Esterházy Péter: Harmonia Caelestis

    Az Esterházy Péter főműveként számon tartott Harmonia  Caelestis műfaja aparegény (ahogyan a Bevezetés a szépirodalomba-ban (1986) szereplő A szív segédigéi anyaregény) – a műfaj sajátos közép-európai[…]

  • Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló

    Esterházy Péter életében megjelent utolsó könyve naplóformában dokumentálja a hasnyálmirigyrák kialakulását és a vele való küzdelmet a megnehezített hétköznapoktól a kezelésre járáson keresztül […]

  • Győrffy Ákos: Havazás Amiens-ben

    Győrffy Ákos kötete a 2010-es években egyre népszerűbb ún. bioirodalom, illetve ökolíra egyik úttörő darabja. Az ehhez az irányzathoz tartozó kötetek úgy vetnek számot a magyar tájvershagyománnyal, […]

  • Marno János: Hideghullám

    A Hideghullám a recepció tanúsága szerint Marno Jánosnak az a kötete, amely az életmű meghatározó poétikai fogásainak (pl. a klisés nyelvi kifejezések szétbontásának, kiforgatásának), alakjainak (pl. […]

  • Orbán János Dénes: Hümériáda

    Orbán János Dénes debütkötete Rejtő Jenő Az előretolt helyőrség regényének egyik hősét, Troppauer Hümért állítja középpontba. Bár a regényből kiderül, hogy Hümér maga is költő, verseinek csak címeit, […]

  • Oravecz Imre: Kaliforniai fürj

    A Rög gyermekei-trilógia második köteteként a Kaliforniai fürj az Ondrok gödrében (2007) megismert Árvai-család történetét folytatja azt követően, hogy a legidősebb fiú, István meghozza döntését: az […]

  • Kemény István: Kedves Ismeretlen

    A Kedves Ismeretlen Kemény István legnagyobb közönségsikert hozó prózai műve, amely az 1970-es és ’80-as évekbeli ellenkulturális fiatalság mindennapjait idézi meg Budapesten és egy fikciós […]

  • Weöres Sándor: A kétfejű fenevad

    Az 1972-ben keletkezett kétrészes dráma (7+13 jelenés) Weöres utolsó színjátéka, az egyetlen, amely valóban történelmi eseményeken alapul, nem véletlenül kapta szerzőjétől a „történelmi panoptikum” […]

  • Péterfy Gergely: Kitömött barbár

    A regény egy irodalomtörténeti jelentőséggel bíró, ámde a szerző disszertációjáig – amelyből maga a Kitömött barbár is született – jobbára feltáratlanul maradt barátságot mutat be Kazinczy Ferenc és […]

  • Barnás Ferenc: Másik halál

    Másfél évtizeddel debütregénye, Az élősködő megjelenése után Barnás Ferenc a Másik halálban újra a pszichés zavart teszi meg az elbeszélést szervező beszédmóddá. A mindvégig névtelenségbe burkolózó […]

  • Weöres Sándor: Merülő Saturnus

    A Merülő Saturnus Weöres lírájában a Tűzkút utáni újabb fordulat kötete, amikor ez a költészet nem csupán társadalmi vonatkozású jelentéstartalmakkal telítődött, de új témaként jelent meg benne […]

  • Garaczi László: metaXa

    Garaczi László harmadik regénye nem nélkülözi a Lemur-sorozatból ismert, a Pompásan buszozunkot (1998) is jellemző formai virtuozitást: egyetlen lezáratlan mondatban meséli el a zenész főhős […]

  • Marno János: Nárcisz készül

    A Marnót jellemző poétikai fogások – a lírai környékbejárás (a XII. kerület jellegzetes helyszínei), a szóalakok kifacsarása (már a verscímekben is: Noá párkája, Koromszakadtáig, Goyalábon) és a testi[…]

  • Kemény István: A néma H

    A néma H az enigmatikus A koboldkórus (1993) és a köznapi, pátosztalanul szemlélődő, az egyszerű megállapításait mégis mindig más dimenzióba helyező Élőbeszéd (2006) közötti átmenet kötete. Egyrészt […]

  • Bartis Attila: A nyugalom

    Bartis Attila második regénye folytatja A sétában (1995) már bejáratott önéletrajzi fikciós szólamot: a narráció az A nyugalomban szintén E/1-es, amely a főszereplő és az elbeszélő szólamának […]

  • Petőcz András: Önéletrajzi kísérletek

    A nem sokkal a debütkötet után megjelent Önéletrajzi kísérletek Petőcz András költészetének meghatározó – elsőre ellentétesnek tűnő – jellemzőit egyesíti: a személyes, vallomásos, a műhelytitkokba is […]

  • Nádas Péter: Párhuzamos történetek

    Nádas Péter rendhagyó családregénye az úgynevezett rövid 20. századot (1914–1989) középpontba állítva dolgozza fel a magyar történelem meghatározó eseményeit. A szereplők személyes nézőpontjából és a […]

  • Bartók Imre: A patkány éve

    A Virágba borult világvége regénytrilógia első darabjaként A patkány éve jól jelzi azt a változást, amely a 2010-es évek fiatal prózaíró nemzedékének a hagyományhoz való hozzáállásában történt. Ma már[…]

  • Garaczi László: Pompásan buszozunk

    A 2010-es évek végére ötrészessé bővült Egy lemur vallomásai második kötete a Pompásan buszozunk. Míg az első, a Mintha élnél a születést és a gyerekkort idézte meg, addig ez egy igazgatói megrovás […]

  • Weöres Sándor: Psyché

    Weöres Sándor a Tűzkút mottójául választott drámarészlet szerzőjének, Ungvárnémeti Tóth Lászlónak a párjaként alkotta meg a 19. századi költőnő, Lónyay Erzsébet alakját, aki kötetben először a Merülő […]

  • Nádas Péter: Saját halál

    Az irodalomnak mint nyelvi megnyilatkozásnak az egyik alapvető tétele, hogy senki nem képes a saját haláláról tanúságot tenni: a beszédben lehetséges a hiány, de a hiányban, a távollétben senki nem […]

  • Parti Nagy Lajos: Sárbogárdi Jolán: A test angyala

    A regény első részlete eredetileg 1990-ben, a Jelenkor folyóirat hasábjain látott napvilágot. A szöveget a fiktív szerző levele kísérte, melyet Balassa Péternek írt. A korszak egyik legelismertebb […]

  • Marno János: A semmi esélye

    Az eredetileg Kész Nárcisz címet viselő kötet átmenetet jelent a Nárcisz készül (2015) és a Hideghullám (2007)között: megőrzi az előbbi kötetben kidolgozott mitologikus alapokat, sőt, sűrítettebb […]

  • Szilasi László: Szentek hárfája

    Szilasi László első egyéni szépírói munkája a történelmi (szociografikus) regény és a metafizikai detektívregény elemeit vegyíti, eközben pedig a fikció és a valóságra vonatkoztatás viszonyait is […]

  • Nádas Péter: Színtér

    A három drámát tartalmazó kötet darabjai ugyan pár évnyi kihagyással követik egymást, együttes értelmezhetőségük miatt a recepció mégis „a trilógiaként” emlegeti a Színtért. Ennek vannak egyrészt a […]

  • Cserna-Szabó András: Szíved helyén épül már a Halálcsillag

    A novellás-, esszé- és receptkötetek után a Szíved helyén épül már a Halálcsillag Cserna Szabó András első regénye, amely intellektuális lektűrként tálalja magát, és a „regény a regényben” technikát […]

  • Parti Nagy Lajos: Szódalovaglás

    Parti Nagy Lajosnak a Szódalovaglás hozta meg az igazi elismertséget, és szintén ettől a kötettől kezdve szokás őt a posztmodern magyar líra egyik meghatározó alakjaként emlegetni. A mintamondatok […]

  • Oravecz Imre: Távozó fa

    Az életműkiadás első köteteként napvilágot látott versgyűjtemény több szálon kapcsolódik az azt megelőző A megfelelő naphoz (2002) és a Halászóember (1998) utolsó ciklusához, a Közelítő naphoz is. Még[…]

  • Esterházy Péter: Termelési-regény

    A Fancsikó és Pinta (1976) és a Pápai vizeken ne kalózkodj (1977) köteteket követően Esterházy Péter számára a Termelési-regény hozta meg az országos ismertséget. A regény nemcsak másfajta […]

  • Weöres Sándor: Tűzkút

    Weöres Sándor pályáján a Tűzkút jelentette az első fordulatot: miközben megtartotta az indulás óta jellemző személytelen hangnemet, aközben az orphikus (a feltételezett ősállapotot helyreállító) és a […]

  • Kornis Mihály: Végre élsz

    A harmincegy éves Kornis Mihály debütálása a maga korában késeinek számított (a szerző eredetileg színházrendezőnek tanult, néhány darab után tért át az írásra), és mostoha sorsú könyvet […]