súgó
keresés

Vasy Géza

(1942)

Nyugdíjas egyetemi docens, irodalomtörténész.

Fő kutatási területe a 20. századi magyar irodalom története.

Fontosabb díjai: József Attila-díj (1995), Illyés Gyula-díj (2018).

Könyvei: Sánta Ferenc (Akadémiai Kiadó, 1975, Nap Kiadó, 2017); Nagy László (Balassi Kiadó, 1995, Nap Kiadó, 2015); Kormos István (Balassi Kiadó, 2002).

Kapcsolódó szócikk(ek)

  • Tamás Menyhért: Alkonyút

    Vannak kevés szavú, ritkábban megszólaló költők: Tamás Menyhért közéjük tartozik. Mégis megjegyezhettük a nevét már 1974-ben, mert családi kötődése indíttatására a Bukovinából Magyarországra települt […]

  • Czakó Gábor: Aranykapu

    Pusztán a mű címe alapján meseregényre gondolhatnánk, ám a megerősítő címként is értelmezhető „Boldog Salamon király” elgondolkoztat: vajon az ószövetségi bölcs jelzővel felruházott Salamonról lesz […]

  • Rózsa Endre: Árnyékszobrok

    A szerzők maguk szerkesztette Elérhetetlen föld antológiában kilenc költő mutatkozott be 1969-ben. Egyik vezéregyéniségük Rózsa Endre volt. Komoly feltűnést keltett Az elsüllyedt csatatér c. verse, […]

  • Sánta Ferenc: Az áruló

    Sánta művei közül Az áruló mutatja fel legközvetlenebbül az író 1956 tragédiája miatt érzett keserű vívódását. Az ötödik pecsét a magatartástípusok etikai vizsgálatával, azok megérthetőségével […]

  • Veress Miklós: Bádogkirály

    Harmincévesen mutatkozott be első önálló verseskötetével Veress Miklós, ám a pályakezdők akkori igencsak népes seregében máris figyelmet keltett az Erdő a vadaknak (1972). A kötet élére kiemelt címadó[…]

  • Temesi Ferenc: Bartók

    A zenei szakirodalom több nézőpontból vizsgálta a bartóki életművet: foglalkoztak a zeneszerzővel, a népzenetudóssal, a zongoraművésszel, a tanárral is, életrajzának feldolgozottsága azonban még ma is[…]

  • Győri László: Bizonyos értelemben

    A költő pályakezdő korszakának verseiben „a fiatal vagyok és forradalmár” szemlélete volt a meghatározó. 1970 tájától ezt a felfogást felváltotta a felnőttség és az értelmiségi lét tudata. A világot […]

  • Illyés Gyula: Dőlt vitorla

    Az önálló hangot kereső, a klasszikus avantgárdhoz is vonzódó első időszak után Illyés Gyula költészete legalább három nagyobb szakaszra osztható. Az elsőt szükségszerűen 1944 zárja le, a másodikat […]

  • Illyés Gyula: Hajszálgyökerek

    A mű előhangja néhány bekezdés után egyértelművé teszi a biológiai fogalom szimbolikus értelmét. Eredetileg egy alig bővebb címváltozat: „A nemzeti érzés hajszálgyökerei”, még korábban „A közösségi […]

  • Temesi Ferenc: Híd

    A regény folyamatosan és nagyjából a megtörténés sorrendjében közöl két eseménysort: Tóth Pál és Zoltán István történetét. Az előbbi egy teljes életút 1890-től a hetvenes évek elején bekövetkezett […]

  • Sánta Ferenc: Húsz óra

    Az író első regényét, Az ötödik pecsétet fanyalgó értékelések, világszemléleti fenntartások kísérték, a Húsz óra viszont lelkes kritikai fogadtatásban részesült. Sánta ugyan korábban is hangsúlyozta, […]

  • Lengyel József: Igéző

    A sztálinizmus elmondhatatlannak mutatkozó szörnyűségeiről, a létezés mindennapi abszurditásáról az első hiteles szépirodalmi tudósításokat Lengyel József kezdte el közzétenni 1961 legvégén megjelent […]

  • Bertha Bulcsu: Ilyen az egész életed

    E válogatott kötet fülszövegének önvallomása szerint is a gyermek- és ifjúkorában megtapasztalt élmények – a dunántúli táj, az ott élő emberek – tették íróvá Berthát. Idővel úgy látta, hogy az író […]

  • Lakatos István: Írás a porban

    E költői életmű sorstörténete egyike a legkülönösebbeknek. A szerző első kötete 1949-ben jelent meg A Pokol tornácán és egyéb kisebb költemények címmel, s még előtte, az év kezdetén megkapta a […]

  • Sánta Ferenc: Isten a szekéren

    Sánta Ferenc kisepikai munkásságának keresztmetszetét adja az Isten a szekéren című válogatott kötet. Az író pályakezdő elbeszélései önéletrajzisággal átitatva szóltak a szegénységről, mely az életet […]

  • Péntek Imre: Kényszer & képzetek

    A Kilencek költőcsoportjának bemutatkozó antológiájában jelentkezett Péntek Imre is (költői indulásakor Molnár Imre néven). Hangvétele már kezdetben különbözött az akkor domináns, a népköltészetet, a […]

  • Illyés Gyula: Kháron ladikján

    Aki kinyitja ezt a könyvet, könnyen meglehet, hogy egy számára már ismerős verssel találkozik elsőként, minthogy az 1960-ban megjelent Új versek kötetben volt olvasható: „Kháron ladikja nem akkor […]

  • Juhász Ferenc: Krisztus levétele a keresztről

    Jézus Krisztus sorstörténete az európai kultúra legegyetemesebb szimbóluma. Juhász Ferenc ebből a keresztre feszítést és a kínhalált követő eseményeket állította a középpontba. A költő rendkívüli […]

  • Kormos István: Mese Vackorról, egy pisze kölyökmackóról

    Kormos István életműve a gyermek- és a felnőttirodalomban egyaránt maradandóan jelentős. Legelső könyve, Az égigérő fa 1946-ban jelent meg. Verseskötettel egy év múlva jelentkezett, de a következő […]

  • Bertha Bulcsu: Meztelen a király

    A magyar újságírásban az interjú műfaja csak 1920 után terjedt el. Két fő változata létezik. Az egyikben csupán a feltett kérdésre válaszol a megkérdezett személy. A másik típus inkább párbeszédnek, […]

  • Illyés Gyula: Minden lehet

    Az életmű értelmezői hajlottak arra, hogy a Dőlt vitorla (1965), a Fekete-fehér (1968) és a Minden lehet kötet-hármas szerves egységnek tekinthető. Közülük az első és a legkésőbbi kötet megjelenése […]

  • Marosi Gyula: Motívumnak jó lesz

    Tíz évvel első elbeszélésének megjelenése után látott napvilágot Marosi Gyula két kisregényt tartalmazó kötete. Mindkét írás a művészsorsot állítja középpontba, de mégsem nevezhetők egyértelműen […]

  • Kormos István: N. N. bolyongásai

    A lírai költészetével megkésve ugyan, de végre beérkezett költő korábbi kötete elégikus-játékos névadása szerint végül Szegény Yorickkal azonosította magát. Új kötetében a clown százféle nevét […]

  • Fekete Gyula: Az orvos halála

    A Rákosi-kor ideológiája az új társadalmi rend pozitívnak minősített, új típusú hőseit kívánta középpontba állítani. Kedvelte a nagyregényformát, amely utópikusan elvezethet egy ideális világba. A […]

  • Benjámin László: Ötödik évszak

    Benjámin László pályakezdő költőként került kapcsolatba a munkásmozgalommal. A Népszavában kezdett publikálni, 1948-ban a kommunista párt tagja lett. A fordulat évének időszakában az új irány egyik […]

  • Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét

    Sánta Ferenc Erdélyben született, tizenhét éves koráig ott is élt, szemléletének formálódásában jelentős szerepet játszott a kolozsvári unitárius kollégium. Életrajzi élményei közül a társadalomban […]

  • Temesi Ferenc: Por

    Első nagyregényén dolgozva vált az íróban meghatározóvá az a nézet, hogy a világnak nincsen centruma, minden periféria. Szakított az európai kultúra többek által már megkérdőjelezett Nyugat-centrikus […]

  • Simon István: Rapszódia az időről

    A kamaszkori kötete (Egyre magasabban, 1944) után igazából 1950-ben pályát kezdő Simon István költészetét az akkor nemcsak elfogadott, hanem erősen támogatott realizmus fogalmával közelítették meg. Ő […]

  • Fejes Endre: Rozsdatemető

    A regényt indító, mottó-szerű Pascal-idézet a gondolkodás erkölcsi kötelességére hívja fel a figyelmet, hogy utána korántsem létfilozófiainak nevezhető kérdésekkel találja szembe magát az olvasó. A mű[…]

  • Kormos István: Szegény Yorick

    A költő Dülöngélünk című, szakmai elismerést hozó verseskötetét 1949-től igen hosszú szünet követte. 1956-ban, majd 1963-ban szólalt meg néhány verssel, második kötetével csak 1971-ben […]

  • Illyés Gyula: Tiszták

    Illyés Gyula 1940-ben kezdett el drámát írni, a legutolsót, a huszonkettediket nem sokkal halála előtt fejezte be. E műnemben létrehozott alkotásai közül a fogadtatástörténet a Kegyenc(1963), a […]

  • Czakó Gábor: Várkonyi krónika

    Ez a mű az író ötödik regénye, mely alcíme szerint krónika. Már a szókettőzés is arra utal, hogy a komikum különböző formái, s főként a humor fontos szerepet játszik az alkotásban. Ebben az esetben a […]

  • Tamás Menyhért: Vigyázó madár

    Tamás Menyhért 1940-ben született a bukovinai Hadikfalván, ahová ősei a hírhedt 1764-es siculicidium miatt menekültek Erdélyből. Ő alig volt egyesztendős, amikor közel húszezer ember indult el, hogy […]