súgó
keresés

Vasy Géza

(1942)

Nyugdíjas egyetemi docens, irodalomtörténész.

Fő kutatási területe a 20. századi magyar irodalom története.

Fontosabb díjai: József Attila-díj (1995), Illyés Gyula-díj (2018).

Könyvei: Sánta Ferenc (Akadémiai Kiadó, 1975, Nap Kiadó, 2017); Nagy László (Balassi Kiadó, 1995, Nap Kiadó, 2015); Kormos István (Balassi Kiadó, 2002).

Kapcsolódó szócikk(ek)

  • Illyés Gyula: Dőlt vitorla

    Az önálló hangot kereső, a klasszikus avantgárdhoz is vonzódó első időszak után Illyés Gyula költészete legalább három nagyobb szakaszra osztható. Az elsőt szükségszerűen 1944 zárja le, a másodikat […]

  • Kormos István: Szegény Yorick

    A költő Dülöngélünk című, szakmai elismerést hozó verseskötetét 1949-től igen hosszú szünet követte. 1956-ban, majd 1963-ban szólalt meg néhány verssel, második kötetével csak 1971-ben […]

  • Kormos István: Mese Vackorról, egy pisze kölyökmackóról

    Kormos István életműve a gyermek- és a felnőttirodalomban egyaránt maradandóan jelentős. Legelső könyve, Az égigérő fa 1946-ban jelent meg. Verseskötettel egy év múlva jelentkezett, de a következőre […]

  • Sánta Ferenc: Az áruló

    Sánta művei közül Az áruló mutatja fel legközvetlenebbül az író 1956 tragédiája miatt érzett keserű vívódását. Az ötödik pecsét a magatartástípusok etikai vizsgálatával, azok megérthetőségével […]

  • Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét

    Sánta Ferenc Erdélyben született, tizenhét éves koráig ott élt. Szemléletének formálódásában jelentős szerepet játszott a kolozsvári unitárius kollégium is. Életrajzi élményei közül a társadalomban […]

  • Sánta Ferenc: Húsz óra

    Az író első regényét, Az ötödik pecsétet fanyalgó kritikák, világszemléleti fenntartások kísérték. A Húsz óra viszont lelkes kritikai fogadtatásban részesült. Sánta ugyan korábban is hangsúlyozta, […]

  • Sánta Ferenc: Isten a szekéren

    Sánta Ferenc kisepikai munkásságának keresztmetszetét adja az Isten a szekéren című válogatott kötet. Az író pályakezdő elbeszélései önéletrajzisággal átitatottan szóltak az életet végigküzdendő […]

  • Illyés Gyula: Hajszálgyökerek

    A mű előhangja néhány bekezdés után egyértelművé teszi a biológiai fogalom szimbolikus értelmét. Eredetileg egy alig bővebb címváltozat: „A nemzeti érzés hajszálgyökerei”, még korábban „A közösségi […]

  • Illyés Gyula: Tiszták

    Illyés Gyula 1940-ben kezdett el drámát írni, a legutolsót, a huszonkettediket nem sokkal halála előtt fejezte be. E műnemben létrehozott alkotásai közül a fogadtatástörténet a Kegyenc(1963), a […]

  • Kormos István: N. N. bolyongásai

    A lírai költészetével megkésve ugyan, de végre beérkezett költő korábbi kötete elégikus-játékos névadása szerint végül Szegény Yorickkal azonosította magát. Új kötetében a clown százféle nevét […]

  • Illyés Gyula: Minden lehet

    Az életmű értelmezői hajlottak arra, hogy a Dőlt vitorla (1965), a Fekete-fehér (1968) és a Minden lehet kötet-hármas szerves egységnek tekinthető. Közülük az első és a legkésőbbi kötet megjelenése […]

  • Illyés Gyula: Kháron ladikján

    Aki kinyitja ezt a könyvet, először egy talán már ismerős verssel fog találkozni, amely az 1960-ban megjelent Új versek kötetben volt olvasható: „Kháron ladikja nem akkor indul velünk / midőn lezárul […]

  • Fekete Gyula: Az orvos halála

    A Rákosi-kor ideológiája az új társadalmi rend pozitívnak minősített, új típusú hőseit kívánta középpontba állítani, kedvelte a nagyregényformát, amely elvezethet egy ideális világba. A rendszer […]

  • Lengyel József: Igéző

    A sztálinizmus elmondhatatlannak mutatkozó szörnyűségeiről, a létezés mindennapi abszurditásáról az első hiteles szépirodalmi tudósításokat Lengyel József kezdte el közzétenni 1961 legvégén megjelent […]

  • Temesi Ferenc: Bartók

    A zenei szakirodalom több nézőpontból vizsgálta a bartóki életművet: foglalkoztak a zeneszerzővel, a népzene tudósával, a zongoraművésszel, a tanárral is, életrajzának feldolgozottsága azonban még ma […]

  • Temesi Ferenc: Por

    Első nagyregényén dolgozva vált az íróban meghatározóvá az a nézet, hogy a világnak nincsen centruma, minden periféria. Szakított az európai kultúra többek által már megkérdőjelezett Nyugat-centrikus […]

  • Temesi Ferenc: Híd

    A regény folyamatosan és nagyjából a megtörténés sorrendjében közöl két eseménysort. Tóth Pál és Zoltán István történetét. Az előbbi egy teljes életút 1890-től a hetvenes évek elején bekövetkezett […]