súgó
keresés

Sturm László

(1967)

Az ELTE Savaria Egyetemi Központ docense, a Kortárs folyóirat szerkesztője.

Fő kutatási területe a 20. század magyar irodalma.

Fontosabb könyvei: Hagyományok metszéspontján. Krúdy Gyula tényregényei (Anonymus, 2000); Marsall László (MMA Kiadó, 2014); Vas István (MMA Kiadó, 2017).

Kapcsolódó szócikk(ek)

  • Szabó Pál: Ahogy lehet

    A maga korában alig jelent meg róla kritika, ezért az Ahogy lehet az életmű számbavételekor háttérbe szorult. Viszont utóbb egyre többen látják úgy, hogy a negyvenes évek eleji regénytrilógia mellett […]

  • Kálnoky László: Bálnák a parton

    „1982-ben írt új verseinek kis gyűjteményében mindkét Kálnoky megtalálható – állapítja meg Lengyel Balázs. – A létezés rémségeivel viaskodó (ez is az ő szava) és az anekdotáival a közfigyelem […]

  • Jékely Zoltán: A Bárány Vére

    A kötet Jékely tanulmányait, esszéit, könyvkritikáit és publicisztikai írásait adja közre, körülbelül négy évtized, vagyis a teljes életpálya termését az 1930-as évektől az 1970-es évekig. Betekintést[…]

  • Fekete István: Bogáncs

    Fekete István az egyik legnépszerűbb magyar író, ennek ellenére irodalmunkban való elhelyezése máig megoldatlan. Már életében és a közelmúltban is jelent meg olyan irodalomtörténeti összefoglalás, […]

  • Orbán Ottó: Búcsú Betlehemtől

    A Búcsú Betlehemtől az 1936-ban született költő harmadik kötete. Talán ebben érhető tetten leginkább korai költészetének átváltása a későbbi higgadtabb, tipikus Orbán Ottó-i hangra. A pálya kezdetét […]

  • Szakonyi Károly: A bűntény

    A kötet alcíme novellákat ígér, de több kritikus szóvá tette, hogy a huszonnégy írás közül némelyik inkább tárca, mint elbeszélés. A két – gyakran nehezen megkülönböztethető – műfaj együttes […]

  • Kálnoky László: Egy hiéna utóélete és más történetek

    Az 1970-es évek végén erőteljes fordulat zajlik le a már idős költő életművében. A humoros, történetmesélő versek jelentik ezt a fordulatot, amelyek kötetben az 1980-as összegyűjtött versek végén […]

  • Birkás Endre: Elfelejtett emberek

    Birkás Endre a magyar próza kevésbé ismert nagysága. Szinte mindenki ezzel kezdi ismertetését, aki róla ír. És főleg olyanok fedezik föl rendre, akik maguk is írók. Grendel Lajos például így vezeti be[…]

  • Keszthelyi Rezső: Emlék Kert

    Keszthelyi versei szűkszavúságukkal, elhallgatásaikkal, az alapkérdések állandó boncolgatásával kevésbé számíthattak széles körű népszerűségre. Költőtársai viszont nagyra becsülték és időről időre […]

  • Csurka István: Az esztéta

    Az esztéta egyesíti az önéletrajz, a vallomás és a történelmi tanúskodást kiemelő emlékezés műfaját. Az író „száraz regény”-nek, illetve „száraz tényregény”-nek nevezi. A könyv sorsa igazolni látszik,[…]

  • Vas István: Földalatti Nap

    Vas a Földalatti Nap kötetben mindenekelőtt a közelítő öregséggel és elmúlással vet számot. Hisz, hinni akar a személyesség maradandóságában, a halált legyőző értékekben. „Nem akarok / Átlépni sehová,[…]

  • Szakonyi Károly: Francia tanya

    Amikor első kötete, a Középütt vannak a felhők 1961-ben megjelenik, Szakonyi már harminc éves. Ezután sorra jönnek a könyvei, az egy kisregényt és huszonöt elbeszélést tartalmazó Francia tanya az […]

  • Szabó Magda: Für Elise

    Az író utolsó regénye az életmű nyíltan önéletrajzi vonulatához tartozik. A korábbi hasonló művekhez – mindenekelőtt az Ókúthoz (1970) – képest lényeges különbség a szülők által örökbefogadott Cili […]

  • András Sándor: Gyilkosság Alaszkában

    Az ezredfordulón játszódó történetben különös, főleg népszerű regényekből ismert társai vannak a vélhetően többszáz éves, mégsem öreg Sherlock Holmesnak. Némó (egy ponton Odüsszeusszal azonosul), […]

  • Orbán Ottó: Hallod-e te sötét árnyék

    A kilencvenes években csakúgy, mint korábban és majd később, 2002-ben bekövetkező haláláig, sűrűn sorjáznak Orbán Ottó kötetei. A Hallod-e te sötét árnyék megjelenésekor a költő hatvan éves, és a […]

  • Szakonyi Károly: Harmincnégy ember

    A Harmincnégy emberben jelent meg először az Adáshiba, Szakonyi kétségtelenül legsikeresebb drámája. A 2000-es évek közepéig körülbelül kilencven helyen mutatták be Magyarországon és külföldön. Az […]

  • Bertók László: Három az ötödiken

    A cím az alcímmel (243 szonett) együtt utal a kötet több szembetűnő sajátosságára. Mindenekelőtt arra, hogy csupa szonettből áll, méghozzá elég tekintélyes számú, összesen kétszáznegyvenhárom, azaz […]

  • Takáts Gyula: Hol is a Volt

    Egyedülálló jelenség, hogy egy költő kilencvenhat éves korában új verseket tartalmazó kötetet ad ki. A Hol is a Volt lett Takáts Gyula utolsó verseskönyve, pályája lezárása és némiképp összegzése. „A […]

  • Orbán Ottó: Honnan jön a költő?

    A Honnan jön a költő? a költő első irodalmi esszéket összegyűjtő kötete. Részben azt kapjuk tőle, amit ilyen könyvtől várunk: magyar és világirodalmi portrékat, irodalmi kérdések egyéni hangú […]

  • Vas István: Az ismeretlen isten

    Az inkább költőként, emlékezések írójaként, műfordítóként számon tartott Vas István az értekező műfajokban is jelentőset alkotott, joggal sorolható akár a két háború közt jelentkező nagy esszéisták […]

  • Rónay György: Kakucsi rózsák

    A Kakucsi rózsák Rónay utolsó, még életében megjelent verskötete. Az ezután írt költemények már csak halála után egy évvel, 1979-ben látnak napvilágot A kert című vékony kötetben. Rónay költészetében […]

  • Kónya Lajos: Kései ábránd

    Kónya Lajos mint a Rákosi diktatúrát kiszolgáló költő szerzett kétes hírnevet. 1950-ben és 1953-ban is Kossuth-díjat kapott. Az ötvenes évek közepétől viszont ellenzéki magatartása miatt a […]

  • Csurka István: Ki lesz a bálanya?

    A kötet Csurka négy korai drámáját tartalmazza, köztük a könyv címadójává is emelt darabot, amely a legnagyobb figyelmet keltette. (A későbbiekben a Döglött aknák és a Házmestersirató fogható […]

  • Orbán Ottó: Kocsmában méláz a vén kalóz

    A kötetnyitó Ars politica József Attila Ars poeticájára rájátszva pendít meg két, a kötetben mindvégig meghatározó témát. Az egyik a költészet, a másik a közélet. A kettő össze-összekeveredik a […]

  • Kálnoky László: Lángok árnyékában

    Az 1912-ben született költőnek a Lángok árnyékában még csak a harmadik verseskötete. A kortársak néhány (sokan mindössze egy: a Szanatóriumi elégia) nagy vers jelentős, de nem elsőrangú szerzőjeként […]

  • Csurka István: Nász és pofon

    „Elemérnek elszorult a torka, pillanat alatt felismerte, mekkora badarságot művelt, s azt is: teljesen értelmetlenül. Szatirikus vígjáték hőséből egyszeriben tragédia hősévé vedlett át.” Csurka egyik […]

  • Vas István: Nehéz szerelem

    Vas monumentális, hat kötetből és néhány további, csak folyóiratban megjelent fejezetből álló emlékezésfolyama majdnem ötven éven át íródott. Az elejét 1942–1943-ban írta, de megjelentetni csak […]

  • Vas István: Önarckép a hetvenes évekből

    A hetvenes években már élő klasszikus Vas István. 1960 és 1969 között négy új verseskötete jelenik meg (Rapszódia egy őszi kertben 1960; Római rablás 1962; Földalatti Nap 1965; Nem számít 1969). Az […]

  • Jékely Zoltán: Őrjöngő ősz

    A költő korai, 1930–40-es években írt versei jogosan keltettek tartós figyelmet. Ám némileg eltakarják az utókor elől a későbbi költészet ugyancsak figyelemre méltó eredményeit. Az Őrjöngő ősz a kései[…]

  • Karátson Gábor: Ötvenhatos regény

    Szerteágazó életmű központi darabja az Ötvenhatos regény. Karátson Gábor (1935–2015) nemcsak író volt, festő, fordító, környezetvédő is. Bár fiatalon írói-költői tervei vannak, az ’56-os forradalomban[…]

  • Szakonyi Károly: Pál apostol szigetei

    A műveiben szinte kizárólag a magyar valóságot föltérképező szerző itt a görög szigetvilágba teszi át a helyszínt. Egy-egy itteni alak áll az írások középpontjában, aki valamivel kirí a többiek közül.[…]

  • Rónay György: A párduc és a gödölye

    Rónay György sokfelé ágazó életművében a költészet, a fordítás, az esszé mellett kezdettől jelen van a regény. Első ilyen műve, a Keresztút 1937-ben jelenik meg. Eleinte egy-két évente, a háború után […]

  • Parancs János: Sivatagi följegyzések

    Parancs 1956-ban elhagyta Magyarországot, Párizsban megalakította és szerkesztette a Magyar Műhely című lapot, 1964-ben azonban hazatért. Később, eltávolodva a Magyar Műhely avantgárd körétől, […]

  • Takáts Gyula: Száz nap a hegyen

    A dunántúli tájköltőként induló Takáts poétikája fokozatosan mélyült létköltészetté. Néprajzi ismeretei, a Bece-hegyi borászkodás, a gazdagodó élettapasztalat konkrétumai érzékletes tárgyiasságukat […]

  • Kemsei István: A szederinda szeme

    Kemsei István nyarai nagy részét évtizedekig a Dunán evezve, a Duna mellett táborozva töltötte. Írt erről korábban is néhány versében és A szederinda szeme kötetbe is beépített Róka a fűzfán c. […]

  • Kassák Lajos: Szénaboglya

    Kassák előtt az 1949-es kommunista hatalomátvétel után bezárultak a közlés fórumai. Csak 1954-ben, az átmeneti „olvadás” idején jelentek meg folyóiratban újabb művei. De Nagy Imre háttérbe szorulása, […]

  • Marsall László: Szerelem alfapont

    A költő elég későn jelentkezett önálló kötettel: harminchét éves, amikor 1970-ben az első könyve, a Vízjelek. A korban származása is késleltethette beérkezését (apja főszolgabíró volt Békésben). […]

  • Bertók László: Tárgyak ideje

    Az értelmezők a Tárgyak idejét egy folyamat beérésének tekintik. Maga a költő is így nyilatkozik róla: „Azt hiszem, itt, ebben a könyvben sikerült először tisztán megfogalmazni, amit kezdettől fogva […]

  • Vas István: Teremtett világ

    A Teremtett világ Vas hatodik verseskötete. Az ekkor negyvennyolc éves költőnek sokáig kellett várnia rá, az 1948-as Római pillanat óta nemhogy verseskönyve nem jelent meg, de folyóirat-publikációja […]

  • Kassák Lajos: A tölgyfa levelei

    Több mint fél évtizedes elhallgattatás után Kassák 1956-ban térhetett vissza az irodalmi életbe válogatott versei kötetével, új verseket tartalmazó könyve pedig 1958-ban jelent meg először. Ezután már[…]

  • Ignácz Rózsa: A vádlott

    A Nemzeti Színház erdélyi származású színésznője 1937-ben jelentette meg első könyvét, az Anyanyelve magyart (1937), amely tizenhat kiadást ért meg. További regényei – többek között Született […]

  • Bertók László: Valahol, valami

    A költőnek átütő sikert hozó Három az ötödiken kötet szonettjei után egy középhosszú, rímtelen szabadvers válik a következő kötetek (Deszkatavasz; Februári kés) uralkodó formájává. A Valahol, valami […]

  • Marsall László: Város papírmadárból

    1991-ben jelenik meg a Marsall első öt kötetét összegző válogatás (Holdraforgó), és úgy alakul, hogy következő könyve, a Város papírmadárból után szintén még öt új kötet következik a költő haláláig […]

  • Domahidy András: Vénasszonyok nyara

    Domahidy András az ötvenes évek végén tűnt föl írásaival az emigráns irodalom egyik jelentős folyóiratában, az Új Látóhatárban. Ekkor már Ausztráliában élt, miután 1948-ban elhagyta Magyarországot. […]

  • Orbán Ottó: A visszacsavart láng

    Mi az a „visszacsavart láng”? A kötet közepe táján olvashatók A folytatás ciklus prózaversei, ezek egyike a címadó: „Olyan korokban, amikor a lámpa visszacsavart lánggal ég, a költészet nem a vers, a […]

  • Galsai Pongrác: Záróra a Darlingban

    A Záróra a Darlingban Galsai íróportrékat tartalmazó köteteit zárja le. Már az önéletrajzi Egy hipochonder emlékiratai (1974) is részben e témacsokorhoz köthető, majd A besurranó szerkesztőben (1976) […]