súgó
keresés

Sturm László

(1967)

Az ELTE Savaria Egyetemi Központ docense, a Kortárs folyóirat szerkesztője.

Fő kutatási területe a 20. század magyar irodalma.

Fontosabb könyvei: Hagyományok metszéspontján. Krúdy Gyula tényregényei (Anonymus, 2000); Marsall László (MMA Kiadó, 2014); Vas István (MMA Kiadó, 2017).

Kapcsolódó szócikk(ek)

  • Vas István: Az ismeretlen isten

    Az inkább költőként, emlékezések írójaként, műfordítóként számon tartott Vas István az értekező műfajokban is jelentőset alkotott, joggal sorolható akár a két háború közt jelentkező nagy esszéisták […]

  • Rónay György: Kakucsi rózsák

    A Kakucsi rózsák Rónay utolsó, még életében megjelent verskötete. Az ezután írt költemények már csak halála után egy évvel, 1979-ben látnak napvilágot A kert című vékony kötetben. Rónay költészetében […]

  • Szakonyi Károly: Francia tanya

    Amikor első kötete, a Középütt vannak a felhők 1961-ben megjelenik, Szakonyi már harminc éves. Ezután sorra jönnek a könyvei, az egy kisregényt és huszonöt elbeszélést tartalmazó Francia tanya ötödik […]

  • Szakonyi Károly: Pál apostol szigetei

    A műveiben szinte kizárólag a magyar valóságot föltérképező szerző itt a görög szigetvilágba teszi át a helyszínt. Egy-egy itteni alak áll az írások középpontjában, aki valamivel kirí a többiek közül.[…]

  • Szakonyi Károly: Bűntény

    A kötet alcíme novellákat ígér, de több kritikus szóvá tette, hogy a huszonnégy írás közül némelyik inkább tárca, mint elbeszélés. A két – gyakran nehezen megkülönböztethető – műfaj együttes […]

  • Karátson Gábor: Ötvenhatos regény

    Szerteágazó életmű központi darabja az Ötvenhatos regény. Karátson Gábor (1935–2015) nemcsak író volt, festő, fordító, környezetvédő is. Bár fiatalon írói-költői tervei vannak, az ’56-os forradalomban[…]

  • Bertók László: Tárgyak ideje

    Az értelmezők A tárgyak idejét egy folyamat beérésének tekintik. Maga a költő is így nyilatkozik róla: „Azt hiszem, itt, ebben a könyvben sikerült először tisztán megfogalmazni, amit kezdettől fogva […]

  • Bertók László: Három az ötödiken

    A cím az alcímmel (243 szonett) együtt utal a kötet több szembetűnő sajátosságára. Mindenekelőtt arra, hogy csupa szonettből áll. Méghozzá elég tekintélyes mennyiségű, összesen 243, azaz három az […]

  • Bertók László: Valahol, valami

    A költőnek átütő sikert hozó Három az ötödiken kötet szonettjei után egy középhosszú, rímtelen szabadvers válik a következő kötetek (Deszkatavasz; Februári kés) uralkodó formájává. A Valahol, valami […]

  • Marsall László: Szerelem alfapont

    A költő elég későn jelentkezett önálló kötettel. Amikor az első könyve, a Vízjelek 1970-ben megjelenik, már harminchét éves. A korban származása is késleltethette beérkezését (apja főszolgabíró volt […]

  • Marsall László: Város papírmadárból

    1991-ben jelenik meg a Marsall első öt kötetét összegző válogatás (Holdraforgó), és úgy alakul, hogy következő könyve, a Város papírmadárból után szintén még öt új kötet következik a költő haláláig […]

  • Vas István: Önarckép a hetvenes évekből

    A hetvenes években már élő klasszikus Vas István. 1960 és 1969 között négy új verseskötete jelenik meg (Rapszódia egy őszi kertben 1960; Római rablás 1962; Földalatti Nap 1965; Nem számít 1969). Az […]

  • Vas István: Földalatti Nap

    Vas a Földalatti Nap kötetben mindenekelőtt a közelítő öregséggel és elmúlással vet számot. Hisz, hinni akar a személyesség maradandóságában, a halált legyőző értékekben. „Nem akarok / Átlépni sehová,[…]

  • Vas István: Teremtett világ

    A Teremtett világ Vas hatodik verseskötete. Az ekkor negyvennyolc éves költőnek sokáig kellett várnia rá, az 1948-as Római pillanat óta nemhogy verseskönyve nem jelent meg, de folyóirat-publikációja […]

  • Szakonyi Károly: Harmincnégy ember

    A Harmincnégy emberben jelent meg először az Adáshiba, Szakonyi kétségtelenül legsikeresebb drámája. A 2000-es évek közepéig körülbelül kilencven helyen mutatták be Magyarországon és külföldön. Az […]

  • Csurka István: Nász és pofon

    „Elemérnek elszorult a torka, pillanat alatt felismerte, mekkora badarságot művelt, s azt is: teljesen értelmetlenül. Szatirikus vígjáték hőséből egyszeriben tragédia hősévé vedlett át.” Csurka egyik […]

  • Orbán Ottó: A visszacsavart láng

    Mi az a „visszacsavart láng”? A kötet közepe táján olvashatók A folytatás ciklus prózaversei. Ezek egyike a címadó: „Olyan korokban, amikor a lámpa visszacsavart lánggal ég, a költészet nem a vers, a […]

  • Orbán Ottó: Kocsmában méláz a vén kalóz

    A kötetnyitó Ars politica József Attila Ars poeticájára rájátszva pendít meg két, a kötetben mindvégig meghatározó témát. Az egyik a költészet, a másik a közélet. A kettő össze-összekeveredik a […]

  • Fekete István: Bogáncs

    Fekete István az egyik legnépszerűbb magyar író. Ennek ellenére irodalmunkban való elhelyezése máig megoldatlan. Már életében és a közelmúltban is jelent meg olyan irodalomtörténeti összefoglalás, […]

  • Orbán Ottó: Hallod-e te sötét árnyék

    A kilencvenes években csakúgy, mint korábban és majd később, 2002-ben bekövetkező haláláig, sűrűn sorjáznak Orbán Ottó kötetei. A Hallod-e te sötét árnyék megjelenésekor a költő hatvanéves, és a könyv[…]

  • Orbán Ottó: Búcsú Betlehemtől

    A Búcsú Betlehemtől az 1936-ban született költő harmadik kötete. Talán ebben érhető tetten leginkább korai költészetének átváltása a későbbi, higgadtabb, tipikus Orbán Ottó-i hangra. A pálya kezdetét […]

  • Rónay György: A párduc és a gödölye

    Rónay György sokfelé ágazó életművében a költészet, a fordítás, az esszé mellett kezdettől jelen van a regény. Első ilyen műve, a Keresztút 1937-ben jelenik meg. Eleinte egy-két évente, a háború után […]

  • Vas István: Nehéz szerelem

    Vas monumentális, hat kötetből és néhány további, csak folyóiratban megjelent fejezetből álló emlékezésfolyama majdnem ötven év alatt készült. Az elejét 1942–1943-ban írta. Ez csak 1957-ben jelent […]

  • Orbán Ottó: Honnan jön a költő?

    A Honnan jön a költő? a költő első irodalmi esszéket összegyűjtő kötete. Részben azt kapjuk tőle, amit ilyen könyvtől várunk: magyar és világirodalmi portrékat, irodalmi kérdések egyéni hangú […]

  • Csurka István: Az esztéta

    Az esztéta egyesíti az önéletrajz, a vallomás és a történelmi tanúskodást kiemelő emlékezés műfaját. Az író „száraz regény”-nek, illetve „száraz tényregény”-nek nevezi. A könyv sorsa igazolni látszik,[…]

  • Csurka István: Ki lesz a bálanya?

    A kötet Csurka négy korai drámáját tartalmazza, köztük a könyv címadójává is emelt darabot, amely a legnagyobb figyelmet keltette. (A későbbiekben a Döglött aknák és a Házmestersirató fogható […]