súgó
keresés

Márkus Béla

(1945)

Nyugdíjas egyetemi docens, az MMA levelező tagja.

Fő kutatási területe a 20. századi magyar (nemzetiségi) irodalom.

Fontosabb díjai: József Attila-díj (1997), Széchenyi-díj (2015). 

Fontosabb Könyvei: Ágh István (MMA Kiadó, 2015); Szólamból szólamra (Hitel Könyvműhely, 2017); Szilágyi István (MMA Kiadó, 2018).

Kapcsolódó szócikk(ek)

  • Ágh István: Dani uraságnak

    A pálya egyes állomásainak figyelmes elemzője találóan jellemezte a könyvet: a szerző látszólag különösebb cél nélküli utazásai és „lassú folyású szőlőhegyi beszélgetései, nyugodt áramlású […]

  • Ágh István: Fénylő Parnasszus

    A szerző „hittevésnek” nevezte a könyvét, és azzal ajánlotta, hogy érzelmei, tapasztalatai, következtetései személyessége mellett tárgyilagosságra törekedett. Így igyekezett hű maradni a magyar […]

  • Ágh István: Hívás valahonnan

    A nagyon tudatosan építkező költői pálya új állomása elválaszthatatlan az előzőektől. A kötet szervező s mozgató elve, meghatározó tényezője: az idő. Hasonlóan ahhoz, ahogy a korábbiak, a Mivé lettél […]

  • Dobos László: Hólepedő

    A regény szerzője szerint is „elágazás” a pályáján; különös helyet foglal el a Messze voltak a csillagok (1963), a Földönfutók (1967) és az Egy szál ingben (1976) szabálytalan trilógiájának […]

  • Dobos László: Földönfutók

    A kisebbségi-nemzetiségi magyarság valóságos életéről a második világháború utáni első húsz esztendőben alig-alig szólt az irodalom – állapítja meg Czine Mihály úttörő szerepű tanulmányában a […]

  • Duba Gyula: Téli áradás

    Az életmű fogadtatástörténetében szinte közhelyként tér vissza, hogy a szlovákiai magyar szerző jószerével csak magáról ír. Jellemző, hogy ahol e felfogás egyoldalúságát panaszolja a szerző (Emlék és […]

  • Galgóczi Erzsébet: Vidravas

    Sokatmondó tény, hogy az írónő búcsúztatásakor az életműből több nekrológ éppen ezt a regényt emelte ki. Juhász Béla azt hangsúlyozta, hogy Galgóczi „az epikát szikkasztó jelenségek idején is […]

  • Gál Sándor: A rák évada

    A költő mindegyik pályaszakaszában feltűnnek az „elmúlás-versek”. Az életrajziság és az élményszerűség úgy jelenik meg, hogy a „Világ” kiszorul a versből, és „az én válik az események színterévé, az […]

  • Gál Sándor: Ítéletidő

    A szocialista Csehszlovákia irodalompolitikája miatt Gál Sándor válogatott elbeszéléskötetének ki kellett várnia a homéroszi kilenc esztendőt, mire megjelenhetett. A szerző Naplója (Egybegyűjtött […]

  • Horváth István: Magyarózdi toronyalja

    Monográfusa, Cseke Péter három nagyobb szakaszra osztotta Horváth István munkásságát. Az elsőt, a pályakezdő éveket (1941–1947) az erőteljes indulás és a beérkezés idejének nevezte. A másodikat az […]

  • Sarkadi Imre: A gyáva

    Csaknem pontosan harminc évvel korábban, 1931 márciusában történhetett hasonló, amikor az íróember végzete elemi erővel hatott alkotása sorsára: Kuncz Aladár váratlan halála nagyjából egybeesett a […]

  • Szilágyi István: Agancsbozót

    A Tiltott könyvek szabadon sorozatában kiadott kötet, amely a megjelenését követő esztendőben elnyerte a román írószövetség díját, több mint két évig készült, a Ceauşescu-diktatúra cenzúrája miatt a […]

  • Szilágyi István: Kő hull apadó kútba

    Szilágyi első regényét (Üllő, dobszó, harang, 1969) eredetileg egy trilógia nyitó könyvének szánta, s a második kötet végén kezdődött volna Szendy Ilka története. Az Üllő, dobszó, harang végül önálló […]

  • Duba Gyula: Vajúdó parasztvilág

    A szerző szülőfaluja, Hontfüzesgyarmat szociográfiájának – alcíme szerint „jelentés a Garam mentéről” – fogadtatása párját ritkító volt: még mielőtt könyv formájában is megjelent volna, már az […]

  • Kenéz Ferenc: A sóvárgás birodalma

    Ahogy a borítólapon szerepel, valóban „kevert műfajú” kötet. A pálya elejétől a szerző „szavakba öntött életét” tárják fel az erősen megrostált versek, a hozzájuk fűzött megjegyzésekkel, […]

  • Nagy István: Szemben az árral

    Az irodalomtörténet-írás Nagy István önéletrajzi regényei tárgyalásakor két fontos tényezőt hangsúlyoz. Az egyik, hogy beilleszkednek az erdélyi memoároknak abba a sorába, amelyet az 1950-as évek […]

  • Gál Sándor: Folyó

    A csehszlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–1995 úgy tartja számon a kötetet, mint amellyel a költő a pályakezdő évek után először ért fel lírikusi lehetőségei csúcsára. Minőségi ugrás következett […]

  • Ágh István: Rézerdő

    A költő első verseskötete (Szabad-e énekelni, 1965) heves vitákat váltott ki, több kritikus úgy olvasta, mint a falu és a város ellentétének kifejezését. A Rézerdő, a második könyv már őket is […]

  • Kiss Tamás: Holdkikötő

    Hogy egyszerre szemléletes és sugallatos költészet a Kiss Tamásé, a Holdkikötő kötete tanúsíthatja legjobban. A Nyugat harmadik nemzedékéből, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Takáts Gyula[…]

  • Szilágyi István: Bolygó tüzek

    Életművének elemzői közül többen felvetették, hogy a nagyregények előtt, majd a szomszédságukban született novellákat miért nem jelentette meg összegyűjtve az író. Csak folyóiratokban, illetve az […]

  • Cseres Tibor: Hideg napok

    Szinte egyöntetű volt az irodalmi vélekedés: a Hideg napok új fejezetet nyitott mind a szerző életművében, mind pedig a magyar nemzeti önismeret dolgában. Kiváltképp a regény filmváltozata után (r.: […]

  • Cseres Tibor: Parázna szobrok

    Interjúk sora tanúsította, mekkora lelkiismereti terhet vett magára Cseres Tibor, amikor csak a magyarok háborús felelősségét kutatva írta meg a Hideg napokat. Már az újvidéki vérengzéssel való […]

  • Dobos László: Sodrásban

    Egy interjúban azt fejtegette az író, hogy művével a személyi kultuszt és a maga nemzedéke indulásának „naiv hitét, hiszékenységét, lelkesedését, rózsaszín árnyaltságát” akarta kifejezni, méghozzá egy[…]

  • Sarusi Mihály: Magyar Krisztus

    1986 a pártpolitika hatalmi döntései által súlyosan meghatározott, a közélet egészét megmozgató irodalmi események éve volt. Közéjük tartozott a Tiszatáj betiltása; Csurka István szilenciumra ítélése;[…]

  • Szilágyi István: Hollóidő

    Szilágyi első regényét (Üllő, dobszó, harang, 1969) viszonylag hamar követte a második, a remekművek rangjára emelt Kő hull apadó kútba (1975), hogy ezután másfél évtizedet kelljen várni az abszurd […]

  • Ágh István: Árokból jön a törpe

    A tizenkilenc rövid történetből álló kötet a szerző szerint a Rókacsárda (1993) mellett prózaírói munkássága „szubsztanciája”. Úgy vélte, ezekben a „szabad lélegzettel” készült alkotásaiban mintegy […]

  • Beke György: Bartók szülőföldjén

    A kötet fordulópontot jelentett a szerzőnek mind az alkotói pályáján, mind a magánéletében. Annak a Barangolások-sorozatnak a hatodik darabjaként készült, amelynek ötlete az író nyilatkozatai szerint […]

  • Kacsó Sándor: Virág alatt, iszap fölött + Fogy a virág gyűl az iszap + Nehéz szagú iszap felett. I-III.

    A Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában megjelent „trilógia” első két, a Kriterion 1971-ben, illetve 1974-ben gondozta kötetét az elemzők ahhoz az újabb erdélyi emlékirat-irodalomhoz kapcsolják, […]

  • Kós Károly: Hármaskönyv

    Újabb kori irodalmunkban aligha akad még egy könyv, amely érzékletesebben szemléltetné az ókori Terentianus közmondássá lett gondolatát: „habent sua fata libelli” – főleg, ha nem hagyjuk el, amivel a […]

  • Cseres Tibor: Vízaknai csaták

    A terjedelmében is monumentális, több mint nyolcszázötven oldalas regényt az életmű csúcsaként, az író legnagyobb vállalkozásaként, egyszersmind az élő irodalom egyik legfontosabb műveként méltatta a […]

  • Kardos G. György: Avraham Bogatir hét napja

    Az írói pályáján negyvennégy éves korában induló Kardos G. György első regénye megjelenésének évében mindjárt két kiadást ért el. Hamarosan lefordították több nyelvre is, sikerét Bertha Bulcsu a mára […]

  • Cseres Tibor: Én, Kossuth Lajos

    Elemzői többféleképpen határozták meg e regény műfaját. Volt, aki szerint Kossuth-apokrifnak tartható, mások fiktív emlékiratnak, illetve olyan képzeletbeli Kossuth-életrajznak mondták, amely vallomás[…]

  • Kamondy László: Megdézsmált örömök

    Kamondy Lászlót az Emberavatás-nemzedék tagjai között tartja számon az irodalomtörténet. Olyan íróként, aki Sánta Ferenccel, Csurka Istvánnal, Szabó Istvánnal és több, ma már kevésbé ismert alkotóval […]