súgó
keresés

Gelencsér Gábor

Feltöltés alatt.

Kapcsolódó szócikk(ek)

  • …hogy szaladnak a fák!

    Zolnay Pál életműve a magyar filmtörténeti trendektől függetlenül alakult. A hatvanas évek elején készült első egész estés játékfilmjeivel (Áprilisi riadó, 1962; Négy lány egy udvarban, 1964) még nem […]

  • „Midőn a vér…”

    A film címe idézet Erdély Miklós Verzió­jából (1981/1986), s az alkotók több képsort is bevágnak a filmből. Mindez egyfelől tisztelgés részükről a korszakos jelentőségű kísérleti film előtt (ehhez […]

  • Álombrigád

    1968 és 1989 között nehéz belső korszakhatárokat megállapítani a magyar film történetében. A hatvanas–hetvenes évek fordulóján induló szakasz voltaképpen a rendszerváltozásig tart. Annak, hogy ez a […]

  • Amerikai anzix

    Bódy Gábor filmes munkásságának kezdete a hatvanas–hetvenes évek fordulóján egybeesett a Balázs Béla Stúdió tagságának és arculatának átalakulásával. Korábban a BBS a pályakezdő diplomás rendezők és […]

  • Anyaság

    Grunwalsky Ferenc 1968-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, a hetvenes évek első felében a BBS tagja volt, ahol az Anyaságon kívül a Seregszemle (1972) című, archív híradófelvételekből […]

  • Archaikus torzó

    Az 1960–70-es évtizedfordulón fontos változás következett be a Balázs Béla Stúdióban. Az akkori vezetőségnek köszönhetően a rendezői vagy operatőri diplomával rendelkező pályakezdő filmesek mellett […]

  • Before Dawn

    A hosszúbeállításos forma összeforrott az erőteljesebb stíluseszközöket alkalmazó szerzői filmmel. Különös ellentmondás: a téridő folyamatosságának megtartása voltaképpen realistább hatást kelt, mint […]

  • Boldogság

    A Boldogság a hatvanas–hetvenes évek fordulóján, elsősorban a Balázs Béla Stúdióban kibontakozó groteszk, szatirikus, ironikus rövid-dokumentumfilmek kevéssé ismert, ám annál kiválóbb darabja. Olyan […]

  • Botütés saját kérésre

    Rózsa János életművének fókuszában a gyermeki sors áll. Legtöbb filmjének gyerekek, kamaszok a főszereplői, ily módon történeteinek visszatérő helyszíne az iskola, benne a pedagógusokkal. Ám ahogyan […]

  • BÚÉK!

    Szörény Rezső sorsa szomorúan példázza filmjei világát, az 1968 utáni mozdulatlan Kádár-korszak tehetetlenségét, pangását, benne egy elveszett, elkallódott nemzedékkel. Az 52 éves korában elhunyt […]

  • Büntetőexpedíció

    Magyar Dezső első egész estés filmjéhez, az 1969-ben forgatott, ám betiltott és csak 1986-ban bemutatott Agitátorokhoz hasonlóan a Balázs Béla Stúdió kísérleti műhelyében készíti el hatrészesre […]

  • Cigányok

    Sára Sándor rendkívül termékeny és sokszínű életművének indulása összefonódott a Balázs Béla Stúdió megalakulásának, illetve a hatvanas évek újhullámának történetével. 1957-ben operatőrként végzett a […]

  • Családi tűzfészek

    Tarr Béla 1977-ben, huszonkét évesen, a Ba­lázs Béla Stúdióban forgatta első egész estés filmjét; abban az évben, amelyben – amatőrfilmes munkák után – megkezdte tanulmányait a Színház- és […]

  • Csendélet

    Novák Márk Gaál István és Sára Sándor osztálytársaként végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, s nemzedéktársaihoz hasonlóan a Balázs Béla Stúdióban forgatta első rövidfilmjeit. A […]

  • Csendország

    Lakatos Róbert szorosan kötődik szülővárosához, Kolozsvárhoz, az erdélyi tájhoz, kultúrához, hagyományokhoz, emberekhez. Eddigi munkái – rövidfilmek (Ördögtérgye, 2004), dokumentumfilmek (Moszny, […]

  • Déryné, hol van?

    Az államszocialista korszak filmművészete alapvetően társadalmi témákat dolgozott fel. Eleinte még külső politikai kényszer hatására és propagandisztikus jelleggel, 1953-tól, s főképp majd a hatvanas […]

  • Édes Emma, drága Böbe

    Szabó István életműve, noha stilisztikailag sokszínű, kivételesen egységes gondolatiságot tükröz: valamennyi filmjében a történelmi és társadalmi viszonyoknak kiszolgáltatott emberi sorsot vizsgálja. […]

  • Elégia

    Huszárik Zoltán mindössze ötven évet élt, két egész estés és öt szerzői rövidfilmet forgatott, ám ezekkel beírta magát a magyar film történetébe. 1950-ben vették fel a Színház- és Filmművészeti […]

  • Eljegyzés

    Zolnay Pál életműve szabálytalanul alakult, kevéssé igazodott a magyar filmtörténeti folyamatokhoz. Viszonylag későn, majdnem harmincéves korában kapta meg diplomáját a Színház- és Filmművészeti […]

  • Emberek a havason

    Az erdélyi születésű Szőts István festészeti tanulmányok után fordult a filmhez mint olyan új művészeti ághoz, amely az addigiakhoz képest jóval összetettebb kifejezési lehetőségeket rejtett magában, […]

  • Az én XX. századom

    Enyedi Ildikó Fábri Zoltán osztályában végzi tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, diplomáját azonban csak évekkel később kapja meg. Szellemi és művészi érdeklődésének alakulásában […]

  • Eső után

    Mészáros Péternek kortársaihoz képest különlegesen alakult a pályafutása. Bölcsészettudományi tanulmányok után a tbiliszi Színház- és Filmakadémián szerzett rendezői diplomát, ahol többek között […]

  • Fagyöngyök

    A hetvenes évek magyar filmtörténetének egyik meghatározó, újító szellemű irányzata a dokumentarizmus. A gyűjtőfogalom több filmtípust foglal magába. Elsőként a hagyományos dokumentumfilmeket, amelyek[…]

  • A falu rossza

    Tóth János operatőr személyes hangú szerzői etűdjeiben, ahogy erről a Study (1974), a Study No. II (1975), a Mozikép (1976) és a Shine – Ragyogás (1982) tanúskodik, különös vonzalmat érzett a némafilm[…]

  • Fekete vonat

    A „fekete vonat”, avagy ahogy a pályaudvari hangosbemondó nevezi, munkásvonat a Kádár-korszak hírhedt képződménye volt. A Kelet-Magyarországra közlekedő szerelvény szombaton indult Budapestről, s […]

  • Férfiarckép

    Gyöngyössy Imre a „nagy” Máriássy-osz­tályban szerezte meg rendezői diplomáját 1961-ben, ám hét-nyolc évvel idősebb volt évfolyamtársainál, s ez abban az időben egészen másfajta „nevelődési […]

  • Fotográfia

    A játékfilmkészítés mellett Zolnay Pál már a hatvanas évektől rendszeresen dolgozott a televízióban, ahol riport- és dokumentumfilmeket forgatott. Vonzódott e forma és a könnyedebb technika […]

  • Hajnal

    A hatvanas–hetvenes évek fordulóján bekövetkező nyitással, a filmes diplomával nem rendelkező neoavantgárd művészek beáramlásával a Balázs Béla Stúdió a rendszeres és módszeres kísérleti filmezés […]

  • Halhatatlanság

    Jancsó Miklós 1946 és 1950 között végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakát. Pályafutása az ötvenes évek szocialista realista korszakában rövid- és híradófilmekkel indult. Sajátos[…]

  • A határozat

    A Magyar Szocialista Munkáspárt Bicskei Járási Végrehajtó Bizottsága 1972-re elvesztette bizalmát a felcsúti Új Élet Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke, Ferenci József iránt, ezért a testület úgy[…]

  • Holnap lesz fácán

    Jancsó Miklós hatvanas évektől készülő történelmi parabolái megihletik kollégáit: a hetvenes években Kósa Ferenc trilógiát szentel e formának (Ítélet, 1970; Nincs idő, 1973; Hószakadás, 1974), […]

  • Hukkle

    Az ezredfordulón indult fiatal nemzedék, a Simó-osztály tagjai közül Pálfi György debütáló filmje a legkülönlegesebb és a legkevésbé szabálykövető. Osztályfőnöke, Simó Sándor saját, azaz a hatvanas […]

  • Iskolapélda

    Nincs még egy olyan, a pedagógushoz, a diákhoz, az iskolához mérhető motívuma a magyar filmnek, amely teljes történetét lefedné, s ily módon a legkülönfélébb társadalmi-politikai rendszer elemző […]

  • Itt vagyok

    Szimler Bálint 2011-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Enyedi Ildikó osztályában. Az Itt vagyok még vizsgafilmként készült el, ám az osztály kiugróan sikeres produkciójának bizonyult: […]

  • Jelenlét I–III.

    Megvalósítási módjában, formájában és témájában egyaránt a szerzőhöz méltó különleges alkotás a Jelenlét című dokumentumfilm-sorozat Jancsó Miklós művészetében. A vállalkozás nem sorozatnak indult. A […]

  • Kádár Kata

    Szőts István töredékes hazai életműve mindössze két egész estés játékfilmet (Emberek a havason, 1943; Ének a búzamezőkről, 1947/1979) és négy rövidfilmet tartalmaz. A negyvenes–ötvenes években és […]

  • Kedd

    Novák Márk tragikus sorsú alkotója a magyar filmtörténetnek. A Balázs Béla Stúdióban forgatott első rövidfilmjeinek operatőr alkotótársa, Tóth János visszaemlékezése szerint egy alkalommal azt mondta,[…]

  • A kedves szomszéd

    A Kádár-korszak filmtörténetének egyik leggyakoribb motívuma a lakáskérdés volt. Egyrészt azért, mert egy létező társadalmi problémára világított rá, hiszen a lakhatás sokak számára okozott gondot, […]

  • Kentaur

    Szentjóby Tamás a hatvanas–hetvenes évek neoavantgárd (akció)művészetének egyik legsokoldalúbb, legradikálisabb tagja volt. A nevéhez fűződött többek között az első happening, Az ebéd (in memoriam […]

  • Kövek, várak, emberek

    Az Ének a búzamezőkről 1947-es betiltása után Szőts István nemcsak művészi, hanem egzisztenciális értelemben is nehéz helyzetbe került. A betiltásnál is súlyosabb következménnyel járt, hogy nem volt […]

  • Last Call

    A 2010-es évek végén egy új, fiatal generáció színrelépését jelzi első munkáik, egyetemi vizsgafilmjeik egymást követő, kiemelkedő sikere. Deák Kristóf a Mindenkivel (2016) a legjobb élőszereplős […]

  • Magasiskola

    Az 1960–70-es évtized fordulóján a történelmi parabolák (Jancsó Miklós filmjei, Kósa Ferenc trilógiája, Maár Gyula első játékfilmje) mellett megjelennek jelen idejű parabolikus művek is. Kortársi […]

  • Magyar Triangulum

    A kísérleti film – jellegéből következően – szorosan összefonódik a különféle avantgárd mozgalmakkal. Utóbbinak a filmművészet történetében két nagy felívelése volt: az első az 1920-as évek klasszikus[…]

  • Meddig él az ember?

    Elek Judit harmadik, egyben utolsó Balázs Béla Stúdióban forgatott filmje – az előző Kastélyok lakóival (1966) együtt – a műhely lírai dokumentarista irányzatához tartozik, olyan művek társaságában, […]

  • Megáll az idő

    A hetvenes–nyolcvanas évek fordulóján – szórványos előzményeket követően – új tematikus irányzat indult el, az ötvenes évekről szóló filmeké. A ménesgazdával (Kovács András, 1978) és az Angi Verával […]

  • Miénk a világ

    Kardos Ferenc 1961-ben fejezte be főiskolai tanulmányait Máriássy Félix osztályában, s nemzedéktársaihoz hasonlóan első önálló munkáit a két évvel korábban alapított Balázs Béla Stúdióban forgatta. […]

  • Miheztartás végett

    Dárday István – állandó alkotótársával, Szalai Györgyivel együtt, akivel a Miheztartás végettet is készítette, bár az ő neve nem szerepel a stáblistán – a hetvenes évek dokumentarista irányzatának […]

  • Nászutak

    A hatvanas–hetvenes évek fordulóján a fiatal generáció belépésével a Balázs Béla Stúdió műhelyében tovább folytatódik a dokumentarista formák megújítása. Az első ilyen kísérletek lírai […]

  • Négy bagatell

    Bódy Gábor a hatvanas évek végén, az ELTE filozófia–történelem szakos hallgatójaként került kapcsolatba a filmmel: forgatókönyvet írt Mihályfy Lászlónak (Vissza a városba, 1968), Pintér Györgynek […]

  • Öndivatbemutató

    Hajas Tibor mindössze krisztusi kort ért meg, mégis a magyarországi neoavantgárd művészet egyik legsokoldalúbb, legnagyobb hatású és legprovokatívabb tagja volt. Provokációiban, ahogy a neoavantgárdok[…]

  • Pályamunkások

    Gaál István főiskolai vizsgafilmként forgatta le a Pályamunkások című négyperces etűdjét. Különleges teljesítmény: nem a diplomafilm vagy a diploma után a Balázs Béla Stúdióban készülő rövidfilm jelzi[…]

  • A piacere

    Huszárik Zoltán ötödik és egyben utolsó szerzői rövidfilmje az A piacere (Tetszés szerint). Ezt követően már csak utolsó játékfilmjét, a Csontváryt fogja leforgatni 1979-ben. A mindössze ötven éves […]

  • Prés

    Maár Gyula igen sokszínű, számos TV- és dokumentumfilmet is felölelő pályafutásának voltaképpen nulladik darabja a Prés. Nulladik, mivel a Balázs Béla Stúdióban készült, s noha egész estésnek […]

  • Résfilm

    Az operatőröket gyakran csábítja el a rendezés: nem csupán egy film kreatív munkatársaként akarnak szerepet kapni, hanem saját gondolataikat, elképzeléseiket is szeretnék vászonra vinni. Ilyenkor […]

  • A részleg

    Történelmietlen kérdés, A részleggel kapcsolatosan mégis fel kell tenni: mi lett volna, ha…? Annál is inkább, mivel egy személyes hangú írásában a rendező is felteszi, s egyszerűen azt a választ adja […]

  • Senkiföldje

    Jeles András születésének (1945), illetve első amatőr- és vizsgafilmjeinek dátuma (1968) pontosan kijelöli a rendező művészetének meghatározó alapelemeit: a 20. század történelmét egyfelől, a […]

  • Shine – Ragyogás

    Tóth János különleges művésze volt a magyar filmnek. 1954-ben operatőrként végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A korai rövidfilmek fényképezése után, 1959-től elkezdett egész estés […]

  • Sorstalanság

    A holokauszt ábrázolása különös kihívás elé állítja a művészeket, elsősorban a filmeseket. A gázkamrák az emberi történelem addig elképzelhetetlen botrányát jelentik, s ez – meggyőző művészetelméleti […]

  • Szalontüdő

    Szirmai Márton a függetlenfilmes szcénán belül is függetlennek számító, ezt a pozíciót tiszteletreméltó következetességgel fenntartó alkotó. Közgazdasági végzettséggel rendelkezik, munkái a […]

  • Szél

    Bíró Yvette a világ különböző filmes iskoláiban, így a kilencvenes évek első felében vendégtanárként a Színház- és Filmművészeti Főiskolán úgynevezett képzeletgyakorlatokkal tanította a […]

  • Szerelem

    A Szerelem mérföldkő a magyar film történetében. Számos körülmény bizonyítja ezt. Az alkotást bemutatója után itthon és külföldön egyaránt elismerték: a magyar filmkritikusoktól megkapta a nagydíjat, […]

  • Szibériai nyár

    Dér András sokoldalú alkotó: a filmek mellett rendszeresen rendez színházban, operatőri munkák fűződnek nevéhez, egyetemi oktatóként dolgozik. Filmjei között találhatunk rövid- és egész estés […]

  • Sziget a szárazföldön

    Életműve első korszakában Elek Judit a magány lírikusa volt, formai értelemben pedig a fikciós és dokumentarista forma elegyítésének egyik úttörője. Ennek jegyében születtek a Balázs Béla Stúdióban […]

  • Szortírozott levelek

    Kocsis Ágnes az ezredforduló megújulását elhozó „fiatal filmesekhez” tartozik, ám első egész estés filmjével, a Friss levegővel (2006) nemzedéktársainál kicsit később indul el pályafutása. Ennek az az[…]

  • Tagfelvétel

    Vitézy László munkásságának első fele a dokumentarizmus jegyében állt. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése (1973) után a hetvenes évek végéig a Balázs Béla Stúdió vezetőségének tagja volt, […]

  • Találkozás

    Elek Judit a „nagy” Máriássy-osztályban, 1956 és 1961 között végezte tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Csoporttársaihoz hasonlóan a Balázs Béla Stúdióban készítette el első önálló […]

  • Tartsd eszedben

    Erdélyi „hideg napok”: 1940-ben, a terület visszafoglalásakor a szilágysági Ipp községben egy gránátokat szállító kocsi felrobbant, két magyar katona életét vesztette. A megalapozatlan gyanú a […]

  • Te (Szerelmesfilm)

    Szabó István pályafutása, ahogy nemzedék- és osztálytársaié, az 1961-ben végzett „nagy” Máriássy-osztályé, az épp akkor megalakuló Balázs Béla Stúdióban indult. Szabó különösen aktívan kapcsolódott a […]

  • Torzók

    Sopsits Árpád negyedik egész estés játékfilmje olyan, mintha az első volna. Legalábbis, ha az 1960-as évektől jelen lévő erős filmtörténeti hagyományt tekintjük, miszerint a pályakezdő rendezők […]

  • Türelem

    A magyar film történetében az 1961-től filmkészítő műhelyként működő Balázs Béla Stúdiónak köszönhetően nagy hagyománya volt a rövidfilmes indulásnak, amikor is egy pályakezdő rendező vagy operatőr a […]

  • Újmagyar siralom

    Ember Judit egész életműve során történelmi félmúltunk Kádár-korszakban tabusított témáinak következetes és bátor feltárójaként tevékenykedett, így vált a legbetiltottabb magyar rendezővé. Erre a […]

  • Az út

    „Senki sem próféta a saját hazájában” – a közhellyé koptatott evangéliumi mondás különösen igaz Moldoványi Ferencre. Első hazai témájú, hagyományosabb felépítésű dokumentumfilmjei után Moldoványi – […]

  • Verzió

    Erdély Miklós a magyar neoavantgárd leg­fontosabb, legsokoldalúbb, legnagyobb hatású alakja volt. Szobrászatot tanult, de építészmérnöki diplomát szerzett; felvették a Színház- és Filmművészeti […]

  • Vízkereszt

    A Vízkereszt Sára Sándor Balázs Béla Stúdióban forgatott második filmje, amely szoros szemléleti és stiláris kapcsolatban áll az elsővel, a korszakos jelentőségű Cigányokkal (1963). A kettő között […]