súgó
keresés

Magvető Könyvkiadó

A Magvető Könyvkiadó 1955-ben Magyar Írók Szövetsége kiadójaként jött létre, 1956-tól felügyeleti szerve a Kiadói Főigazgatóság, 1961–1986 közt az igazgatója Kardos György volt. 1993-ban a kiadó kft.-vé alakult, a Líra és Lant Kereskedelmi Rt. vásárolta meg, A Líra kiadói csoport része, de önállóan működik.

Kapcsolódó szócikk(ek)

  • Fejes Endre: Rozsdatemető

    Feldolgozás alatt.

  • Örkény István: Tóték

    Feldolgozás alatt.

  • Székely János: Képes krónika

    A Magvető Kiadónál 1979-ben megjelent Képes krónika című drámakötet szerzői fülszövege szerint a gyűjtemény „egységes egész: a keresztény-európai kultúra gondolati analízisét nyújtja keletkezésétől […]

  • Kertész Imre: A végső kocsma

    Kertész prózaírásában A végső kocsma a pálya utolsó periódusban kiteljesedett azon műformái körébe tartozik, amelyek egy fiktív történet elbeszélése helyett a világ- és önértelmezés igényével íródott,[…]

  • Spiró György: Fogság

    Spiró írói pályáján az Ikszekhez hasonló zajos siker a 24 évvel később megjelent Fogság fogadtatását kísérte. Az egy év alatt hét kiadást megért regény recepciójához ezúttal nemzetközi szakmai […]

  • Váci Mihály: Utazás Bürokronéziában

    Az első kötetével (Ereszalja, 1955) a nyírségi szegénységből az irodalmi és a társadalmi cselekvés színterére lépő, majd 1956 után baloldali népi elkötelezettsége révén a kor „hivatalos” költőjévé […]

  • Ágh István: Dani uraságnak

    A pálya egyes állomásainak figyelmes elemzője találóan jellemezte a könyvet: a szerző látszólag különösebb cél nélküli utazásai és „lassú folyású szőlőhegyi beszélgetései, nyugodt áramlású […]

  • Rónay György: Kakucsi rózsák

    A Kakucsi rózsák Rónay utolsó, még életében megjelent verskötete. Az ezután írt költemények már csak halála után egy évvel, 1979-ben látnak napvilágot A kert című vékony kötetben. Rónay költészetében […]

  • Ambrus Lajos: Eldorádó

    Az 1848/49-es szabadságharcban, majd az utána következő Bach-korszakban zajló eseményekből rajzolódik ki Ambrus regényének családtörténete. Az Eldorádó indítása rögtön megelőlegezi a végkifejletet: az[…]

  • Csoóri Sándor: A félig bevallott élet

    Csoóri Sándor esszégyűjteménye a műfaj hosszabb, összetettebb, illetve rövidebb terjedelmű, koncentráltabb, akár aforizmatömörségű változatait fogja egybe. A páréves időintervallumban keletkezett […]

  • Csoóri Sándor: Nomád napló

    Csoóri Sándor esszéírása az 1960-as, ’70-es évekre bontakozott ki. A költő és a majompofa (1966), a Faltól falig (1969) és az Utazás félálomban (1974) című kötetek első összegzését a Nomád napló […]

  • Csoóri Sándor: Tudósítás a toronyból

    Az 1950-es évek végén, a hatvanas évek elején a magyarországi falvaknak az élet egészére kiterjedő átalakulási folyamatát dolgozza fel Csoóri Sándor irodalmi szociográfiája. A kor falvaiban valódi […]

  • Mészöly Miklós: Film

    Feldolgozás alatt.

  • Mészöly Miklós: Magasiskola

    Feldolgozás alatt.

  • Mészöly Miklós: Saulus

    Rövid terjedelme ellenére a leggazdagabb motívum- és jelentéshálózattal bíró Mészöly-alkotás. Ehhez nagy mértékben hozzájárul a témaválasztás: az író azt a folyamatot ragadja meg, amely során Saulból,[…]

  • Bertók László: Tárgyak ideje

    Az értelmezők A tárgyak idejét egy folyamat beérésének tekintik. Maga a költő is így nyilatkozik róla: „Azt hiszem, itt, ebben a könyvben sikerült először tisztán megfogalmazni, amit kezdettől fogva […]

  • Bertók László: Három az ötödiken

    A cím az alcímmel (243 szonett) együtt utal a kötet több szembetűnő sajátosságára. Mindenekelőtt arra, hogy csupa szonettből áll. Méghozzá elég tekintélyes mennyiségű, összesen 243, azaz három az […]

  • Bertók László: Valahol, valami

    A költőnek átütő sikert hozó Három az ötödiken kötet szonettjei után egy középhosszú, rímtelen szabadvers válik a következő kötetek (Deszkatavasz; Februári kés) uralkodó formájává. A Valahol, valami […]

  • Térey János: Nibelung-lakópark

    Térey János életműve a verseskötetekkel indult, majd jelentős kanyarodással összművészeti irány felé fordult. Ebben az irányváltásban a művészeti szempontok mellé szociológiai érvek is felsorakoztak, […]

  • Fodor András: A Kollégium

    Feldolgozás alatt.

  • Varga Imre: Önarckép nélkülem

    Varga Imre tizenhat-tizenhét éves volt első versének megjelenésekor, s nem sokkal később ő lett a fiatal szlovákiai magyar költők nagy port felvert antológiájának, az Egyszemű éjszakának (1970) a […]

  • Sánta Ferenc: Az áruló

    Sánta művei közül Az áruló mutatja fel legközvetlenebbül az író 1956 tragédiája miatt érzett keserű vívódását. Az ötödik pecsét a magatartástípusok etikai vizsgálatával, azok megérthetőségével […]

  • Sánta Ferenc: Húsz óra

    Az író első regényét, Az ötödik pecsétet fanyalgó kritikák, világszemléleti fenntartások kísérték. A Húsz óra viszont lelkes kritikai fogadtatásban részesült. Sánta ugyan korábban is hangsúlyozta, […]

  • Fodor András: Ezer este Fülep Lajossal

    Feldolgozás alatt.

  • Ottlik Géza: Minden megvan

    Az Iskola a határon után (részben annak kezdeti negatív kritikai fogadtatása miatt is) Ottlik keveset publikált, ezért 1969-ben érdekességnek számított az új kötet. A megjelent könyvben nemcsak az új […]

  • Vas István: Teremtett világ

    A Teremtett világ Vas hatodik verseskötete. Az ekkor negyvennyolc éves költőnek sokáig kellett várnia rá, az 1948-as Római pillanat óta nemhogy verseskönyve nem jelent meg, de folyóirat-publikációja […]

  • Ottlik Géza: Iskola a határon

    A magyar irodalomban alig találunk olyan regényt, amelyiknek annyira változatos lenne a története, mint az Iskola a határonnak. A szerző 1949-ben leadta a kiadónak, ám Schöpflin Aladár lektori […]

  • Ottlik Géza: Próza

    Ottlik életművének legtalányosabb darabja ez a könyv, amely nagyon különböző műfajú és státusú szövegeket fog egybe a műformát meghatározó cím alatt. A szöveg első mondatában e fogalomhoz a szerző […]

  • Dragomán György: A fehér király

    A regény egy romániai iskolás gyerek, Dzsátá szemszögéből meséli el apja elvesztését és a felnőtté válás folyamatát a Ceaușescu-diktatúra legreménytelenebb éveiben, egyben betekintést nyújtva a […]

  • Kemény István: Élőbeszéd

    A Koboldkórus című kötetben (1993) már jelentkező, de egyértelműen A néma H-t uraló hermetikus költészet hagyományából táplálkozott az Élőbeszéd beszédmódja is. A címbe foglalt élőbeszédszerűség […]

  • Nádas Péter: Színtér

    A három drámát tartalmazó kötet darabjai bár pár évnyi kihagyásokkal követik egymást, együttes értelmezhetőségük miatt a recepció mégis „a trilógiaként” emlegeti a Színtért. Ennek vannak egyrészt a […]

  • Parti Nagy Lajos: Grafitnesz

    A kortárs kritika a Grafitneszt a Szódalovagláshoz hasonló jelentőségű kötetként emlegette mind a Parti Nagy-életműben, mind pedig a posztmodern magyar lírában. A 2003-as gyűjteménynek csak egyötödét […]

  • Oravecz Imre: Egy földterület növénytakarójának változása

    A debütáló kötet (Héj, 1972) címében is jelzett zártságával szemben Oravecz második könyve, az Egy földterület növénytakarójának változása nem elfordul a társadalomtól, hanem alapvetően újrafogalmazza[…]

  • Spiró György: Csirkefej

    A magyar drámakultúra nyolcvanas évekbeli művészi megújításában fontos kezdeményező szerep jutott Spiró György drámaírói tevékenységének. Ebben az időben született színházi munkái közül az emberi […]

  • Kertész Imre: Sorstalanság

    A Sorstalanság Kertész Imre legsikerültebb regénye, életművének legfontosabb és legtöbbre értékelt alkotása. A szerző első műveként jelent meg, ma mind egyedülálló művészi megformáltságánál, mind a […]

  • Szász Imre: Ménesi út

    Szász Imre regénye legalább annyira szól az Eötvös Kollégium történetek egyik leginkább megrázó fordulatáról, a kommunista hatalom 1947-től kezdődő átalakító munkájáról, mint az 1985-ös magyar valóság[…]

  • Tolnai Ottó: Vidéki Orfeusz

    Első kötetének, az Áthúzott verseknek a megjelenése után húsz évvel jelent meg Tolnai Ottó válogatott verseinek gyűjteménye Magyarországon. Újvidéken kiadott hét verseskötetéből nyújt válogatást, […]

  • Füst Milán: A sanda bohóc, Goldnágel Efráim csodálatos kalandjai

    A sanda bohóc Füst Milán egyik legkülönösebb műve. A szerző legjelentősebb prózai alkotásának, A feleségem történetének harmadik kiadásával, az Ez mind én voltam egykor első részével, illetve az […]

  • Füst Milán: Összes versei

    Füst Milán nem írt sok verset. Első két verseskötete (Változtatnod nem lehet, 1914; Az elmúlás kórusa, 1921) után a harmadik már a Válogatott versek címet viselte (1932), ezt követte az új szövegeket […]

  • Balázs József: Magyarok

    A Magyarok című kisregény (és az azonos című, 1978-as, Fábri Zoltán rendezte film) az 1943-ban németországi vendégmunkás életre, mezőgazdasági napszámos munkára szegődött, nincstelen szabolcsi […]

  • Ágh István: Rézerdő

    A költő első verseskötete (Szabad-e énekelni, 1965) heves vitákat váltott ki, több kritikus úgy olvasta, mint a falu és a város ellentétének kifejezését. A Rézerdő, a második könyv már őket is […]

  • Szilágyi István: Bolygó tüzek

    Életművének elemzői közül többen felvetették, hogy a nagyregények előtt, majd a szomszédságukban született novellákat miért nem jelentette meg összegyűjtve az író. Csak folyóiratokban, illetve az […]

  • Orbán Ottó: A visszacsavart láng

    Mi az a „visszacsavart láng”? A kötet közepe táján olvashatók A folytatás ciklus prózaversei. Ezek egyike a címadó: „Olyan korokban, amikor a lámpa visszacsavart lánggal ég, a költészet nem a vers, a […]

  • Szentkuthy Miklós: Szent Orpheus Breviáriuma

    Szentkuthy Miklós a magyar regényirodalom jelentős megújítóinak egyike, művei ma már számos nyelven olvashatók; elképzelhető, hogy ha regényei megírásuk után azonnal eljutnak a külföldi olvasókhoz, […]

  • Orbán Ottó: Hallod-e te sötét árnyék

    A kilencvenes években csakúgy, mint korábban és majd később, 2002-ben bekövetkező haláláig, sűrűn sorjáznak Orbán Ottó kötetei. A Hallod-e te sötét árnyék megjelenésekor a költő hatvanéves, és a könyv[…]

  • Orbán Ottó: Búcsú Betlehemtől

    A Búcsú Betlehemtől az 1936-ban született költő harmadik kötete. Talán ebben érhető tetten leginkább korai költészetének átváltása a későbbi, higgadtabb, tipikus Orbán Ottó-i hangra. A pálya kezdetét […]

  • Oravecz Imre: 1972 szeptember

    Oravecz Imre harmadik kötetének címe kettős referenciával bír: egyrészt az életművön belül, ugyanis a szerző debütkötete, a Héj – több éves csúszással – csak 1972-ben jelenhetett meg; másrészt Oravecz[…]

  • Rába György: Férfihangra

    Több jele is van annak, amire Halmai Tamás Rába Györgyről írt Korszerű mágia című könyvében figyelmeztet, hogy félő, „e költészetet úgy felejtjük el, hogy értékeit igazán számba se vettük”. Erre […]

  • Németh László: Sajkódi esték

    Ez az esszé- és tanulmánykötet 1961-ben két kiadásban, majd az életműsorozatban 1974-ben (lényegesen bővített változatként) jelent meg, s az író három meghatározóan fontos életelve jegyében épül fel. […]

  • Németh László: Égető Eszter

    A regény 1948 nyara és 1949 tavasza között keletkezett, ám csak 1956 szeptemberében jelent meg. Szerzője szerint nem a legtökéletesebb, ámde a legfontosabb regénye: egy közösségépítő „mai szent” […]

  • Páskándi Géza: Vendégség

    1972-ben Vendégség címen jelent meg Páskándi Géza két történelmi drámája, a címadó és a Tornyot választok. A magyar történelmi dráma 1970-es években végbement megújulásában kétségtelenül jelentős […]

  • Rónay György: A párduc és a gödölye

    Rónay György sokfelé ágazó életművében a költészet, a fordítás, az esszé mellett kezdettől jelen van a regény. Első ilyen műve, a Keresztút 1937-ben jelenik meg. Eleinte egy-két évente, a háború után […]

  • Kalász László: Parttól partig

    Az észak-borsodi faluban született s haláláig e peremvidéken élő, első verseivel (Anyámnak kontya van; Szarvuk hegyével; Harminc hattyútojást leltem) debreceni egyetemista korában feltűnt Kalász […]

  • Ratkó József: Törvénytelen halottaim

    Az állami gondozottként felnőtt Ratkó József a szegedi egyetemről való (részben a Nagynéném, a miniszterasszony című verse miatt történt) politikai hátterű eltávolítása után (1959) Szabolcs-Szatmárban[…]

  • Kocsis István: A nagy játékos

    Az 1970-es évek az erdélyi magyar dráma(írás) felívelésének nagy évtizede. A magyarországi színpad is ekkor kezdi felfedezni a romániai magyar drámairodalmat, ekkor válik kultikus szerzővé Sütő András[…]

  • Orbán Ottó: Honnan jön a költő?

    A Honnan jön a költő? a költő első irodalmi esszéket összegyűjtő kötete. Részben azt kapjuk tőle, amit ilyen könyvtől várunk: magyar és világirodalmi portrékat, irodalmi kérdések egyéni hangú […]

  • Szabó Lőrinc: A huszonhatodik év

    Szabó Lőrinc költészete telített a kiszolgáltatottság elszenvedésével és a gyönyörkeresés kalandosságával. Illyés Gyula baráti jellemzése szerint „bent ült a gyehennában s […] ezt a gyehennát a maga […]

  • Tandori Dezső: Egy talált tárgy megtisztítása

    Az 1960-as, 70-es évek fordulójára Illyésék, Juhász Ferencék és a „tűrt” újholdasok mellett antológiák köré csoportosuló tehetséges fiatalok jelentkeztek Ághtól Várady Szabolcsig (Első ének; Költők […]

  • Csoóri Sándor: Jóslás a te idődről

    A Jóslás a te idődről Csoóri Sándor első válogatott verseskötete. „Első két kötetem [Felröppen a madár (1954); Ördögpille (1957)] valamiképpen botorkálás. Erkölcsi értelemben még találnék […]

  • Illés Endre: Krétarajzok

    A Krétarajzok első kiadása 1957-ben jelent meg ugyancsak a Magvetőnél. Azonos címmel, de lényegesen eltérő tartalommal láttak napvilágot ezek a kötetek. Nemcsak bővítés történt a második kiadásban – […]

  • Illés Endre: Hálókba bonyolódva

    A kötet Illés Endre 1959 és 1974 között bemutatott hat színdarabját tartalmazza (Türelmetlen szeretők; Homokóra; Rendetlen bűnbánat; Aki szeretni gyáva; Festett egek; Névtelen levelek). A szerző közös[…]

  • Simonffy András: Kompország katonái

    Ahogy nyolc év telt el Simonffy András első és második kötete, a Lázadás reggelig (1965) és a pályájának mai olvasatban is egyik csúcsát jelentő Egy remek nap (1973) között, ez utóbbit is nyolc év […]

  • Tar Sándor: A 6714-es személy

    Tar Sándor írói pályája a Mozgó Világ 1976-os szociográfiai pályázatával indult, melyet a Tájékoztató című novellájával meg is nyert. Ez az írás a cenzúra miatt csak szamizdat-kiadványban, a Kenedi […]

  • Tar Sándor: A mi utcánk

    Tar Sándor pályájának kismagasló szakasza a kilencvenes évek, ekkoriban jelennek meg legfontosabb művei: A te országod (1993) és a Lassú teher (1998) között A mi utcánk, a korpusz ötödik kötete. Az […]

  • Esterházy Péter: Tizenhét hattyúk

    Feldolgozás alatt.

  • Weöres Sándor: Psyché

    Feldolgozás alatt.

  • Csurka István: Ki lesz a bálanya?

    A kötet Csurka négy korai drámáját tartalmazza, köztük a könyv címadójává is emelt darabot, amely a legnagyobb figyelmet keltette. (A későbbiekben a Döglött aknák és a Házmestersirató fogható […]

  • Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka

    Az addig költőként ismert szerző első regényét egykorú kritikusai és az azóta született értelmezések is a történelmi regény műfajának megújítására tett, ezredforduló környéki nagyszabású kísérletek […]

  • Szőcs Géza: Limpopo

    Szőcs Géza életművében különös színfoltot képez a Limpopo című regény, amely egy sok irányba utat nyitó műként értelmezhető. Műfajilag a korábbi rövidpróza-kötetével mutat rokonságot (Kitömött utcák, […]

  • Szőcs Géza: A szélnek eresztett bábu

    Szőcs Géza negyedik, Szélnek eresztett bábu című gyűjteményes kötetének egyes versei önmagukon túlmutatva egész ciklusra vagy kötetre nyitottak. Szerzőjük ugyanis nem az egyes verseket, hanem a […]

  • Tandori Dezső: Miért élnél örökké?

    Tandori pár év tanárkodás után, könyve megjelenésekor már szabadfoglalkozású író, tíz éve nős, nemsokára feltűnnek a madarak a Lánchíd utcai lakásban. A „lények”, növények, „medve-természetű” tárgyak,[…]

  • Rakovszky Zsuzsa: Egyirányú utca

    Rakovszky Zsuzsa ötödik kötete három ciklusban mindössze tizenkilenc költeményt tartalmaz, ám ezek – a költő más versesköteteihez hasonlóan – nem csupán nagyfokú tematikai és motivikus sűrűséget, […]

  • Hamvas Béla: Scientia sacra

    „Hamvas a filozofáló ember típusaként a magyar gondolati prózában tölt be kivételes pozíciót, azon egyszerű oknál fogva is, hogy a magyar gondolati prózában és esszében ő egy sajátos foghíjon […]

  • Hamvas Béla: Karnevál

    Az 1948 és 1952 között íródott, de nyomtatásban csupán 1985-ben hozzáférhetővé váló Karneválra mint Hamvas Béla főművére szokás tekinteni. Bár erősen kérdéses, hogy egy ilyen terjedelmes és gazdag […]

  • Takács Zsuzsa: A test imádása. India

    Ha egy szóval kéne jellemeznünk: Takács Zsuzsa a szerelem költője, azon belül is a szerelem fájdalmáé, keserűségéé, hiányáé, a szakításé, az elmúló boldogságé. Kevesen beszélnek nála közvetlenebbül, […]

  • Oravecz Imre: Távozó fa

    Az életműkiadás első köteteként napvilágot látott versgyűjtemény több szálon kapcsolódik az azt megelőző A megfelelő naphoz (2002) és a Halászóember utolsó ciklusához, a Közelítő naphoz is. Még a […]

  • Szabó Magda: Erőnk szerint

    Három történelmi ihletésű drámáját gyűjtötte kötetbe az író – címével Vörösmarty versének, a Gondolatok a könyvtárban szállóigévé vált soraira utalva. „Mi dolgunk a világon? küzdeni / Erőnk szerint a […]

  • Temesi Ferenc: Por

    Első nagyregényén dolgozva vált az íróban meghatározóvá az a nézet, hogy a világnak nincsen centruma, minden periféria. Szakított az európai kultúra többek által már megkérdőjelezett Nyugat-centrikus […]

  • Cseres Tibor: Hideg napok

    Szinte egyöntetű volt az irodalmi vélekedés: a Hideg napok új fejezetet nyitott mind a szerző életművében, mind pedig a magyar nemzeti önismeret dolgában. Kiváltképp a regény filmváltozata után (r.: […]

  • Esterházy Péter: Termelési-regény

    Feldolgozás alatt.

  • Szilágyi István: Hollóidő

    Szilágyi első regényét (Üllő, dobszó, harang, 1969) viszonylag hamar követte a második, a remekművek rangjára emelt Kő hull apadó kútba (1975), hogy ezután másfél évtizedet kelljen várni az abszurd […]

  • Szabó Magda: Az ajtó

    A Régimódi történet (1977) és a Für Elise (2002) kapcsolata a rendszerváltozást megelőző pályaszakasz zenitjén megjelent, utóbb nemzetközi sikert aratott művel, a szintén önéletrajzi ihletésű Az […]

  • Kacsó Sándor: Virág alatt, iszap fölött + Fogy a virág gyűl az iszap + Nehéz szagú iszap felett. I-III.

    A Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában megjelent „trilógia” első két, a Kriterion 1971-ben, illetve 1974-ben gondozta kötetét az elemzők ahhoz az újabb erdélyi emlékirat-irodalomhoz kapcsolják, […]

  • Esterházy Péter: Bevezetés a szépirodalomba

    Feldolgozás alatt.

  • Szepesi Attila: Pitypang-királyfi

    Nehéz kiválasztani Szepesi Attila (verses)kötetei közül egyet, hogy azzal jellemezzük költészetét. Nehéz, mert életműve olyan egységes és egyenletes, hogy bármelyikkel megtehetnénk. Vagyis kötetei, […]

  • Nadj Abonji, Melinda: Galambok röppennek föl

    Melinda Nadj Abonji vajdasági magyar kulturális háttérrel rendelkező író. Ötéves korában vették magukhoz Svájcban vendégmunkásként dolgozó szülei, és hamarosan a német lett az első nyelve és a […]

  • Györe Balázs: A jámbor Pafnutyij apát keze vonása

    1982-ben egy furcsa című verseskönyv hívta fel magára a figyelmet a Magvető elsőkötetes sorozatában. A kötet szerzője – az 1970-es évek második fele fiatal magyar (neo)avantgárdjának s a Fölöspéldány […]

  • Hervay Gizella: Lódenkabát Keleteurópa szegén

    Feldolgozás alatt.

  • Szabó István: A lázadó

    A lázadó Szabó István debütáló novelláskötete. A könyv két darabja (Vacsora, Hajsza) már az 1950 után induló fiatal elbeszélők 1955-ös antológiájában, az Emberavatásban is megjelent. Szabó, ahogyan az[…]

  • Nagy Gáspár: Halántékdob

    Nagy Gáspár első verseskötete (Koronatűz, 1975) tehetséges költőt ígért, ám ekkor még erősebb a költői hagyományvilág – elsősorban Jékely Zoltán, Nagy László – megkötő, mint felszabadító ereje. Téma- […]

  • Kemény István: Kedves ismeretlen

    Feldolgozás alatt.

  • Kun Árpád: Boldog észak

    A Boldog észak először novellák formájában jelent meg folyóiratokban, de átdolgozásuk után az egyes darabok már a regény gerincét alkották. A könyv előzményeként szolgált továbbá a szerző Szülsz c. […]

  • Krasznahorkai László: Sátántangó

    Feldolgozás alatt.

  • Csengey Dénes: A kétségbeesés méltósága

    Csengey Dénes esszékötete az irodalomtörténet, az előadóművészet, a szociográfia, a történelemtudomány, illetve a személyes napló tárgyköréből meríti témáit. Könyvében foglalkozik a dalszerző Cseh […]

  • Nagy Gáspár: Kibiztosított beszéd

    A Halántékdobban kibontakozó Nagy Gáspár-i poétika a következő két kötetben tovább gazdagodik. A Földi pörök (1982) a neoavantgárd eszközök még tudatosabb beépítéséről tanúskodik. „Játékból és […]

  • Markó Béla: Mindenki autóbusza

    A JAK-füzetek 43. darabjaként megjelent Mindenki autóbusza száz szonettje nagy feltűnést keltett a korabeli magyar irodalomban. A formabontás korábbi gyakorlata, az autonóm alak­zatteremtés programja […]

  • Hervay Gizella: A mondat folytatása

    Talán nincs még egy olyan költő a 20. század utolsó évtizedeiben, akinek költészetében olyan szorosan fonódnának egybe a személyes sors, illetve egyfajta közép-európai léttapasztalat tragikumának […]

  • Bella István: Az arcom visszakérem

    Az 1966-ban, Szaggatott világ című kötetével induló fiatal költő líráját a látomásos-metaforikus Nagy László-i, Juhász Ferenc-i minta határozta meg, s viszonylag hosszú időbe telt, míg kialakította […]

  • Utassy József: Hol ifjúságom tűnt el

    Utassy József 13. verseskötete 1992-ben jelent meg, de – a költő pályáját végigkísérő kötetszervező módszerből következően – tartalmaz nem kevés olyan verset, amely korábbi kötetekben jelent meg […]

  • Tóth Bálint: Nyiss kaput angyal

    Tóth Bálint negyedik kötetében visszatalál az igazságos istenben való hithez. Gondviselés, isteni igazságszolgáltatás utoljára az ötvenes évek börtönben írott verseiben volt jelen (Füveskert-kötetek),[…]