súgó
keresés

Magvető Könyvkiadó

A Magvető Könyvkiadó 1955-ben Magyar Írók Szövetsége kiadójaként jött létre, 1956-tól felügyeleti szerve a Kiadói Főigazgatóság, 1961–1986 közt az igazgatója Kardos György volt. 1993-ban a kiadó kft.-vé alakult, a Líra és Lant Kereskedelmi Rt. vásárolta meg, A Líra kiadói csoport része, de önállóan működik.

Kapcsolódó szócikk(ek)

  • Székely János: Képes krónika

    A Magvető Kiadónál 1979-ben megjelent Képes krónika című drámakötet szerzői fülszövege szerint a gyűjtemény „egységes egész: a keresztény-európai kultúra gondolati analízisét nyújtja keletkezésétől […]

  • Kertész Imre: A végső kocsma

    Kertész prózaírásában A végső kocsma a pálya utolsó periódusban kiteljesedett azon műformái körébe tartozik, amelyek egy fiktív történet elbeszélése helyett a világ- és önértelmezés igényével íródott,[…]

  • Váci Mihály: Utazás Bürokronéziában

    Az első kötetével (Ereszalja, 1955) a nyírségi szegénységből az irodalmi és a társadalmi cselekvés színterére lépő, majd 1956 után baloldali népi elkötelezettsége révén a kor „hivatalos” költőjévé […]

  • Ágh István: Dani uraságnak

    A pálya egyes állomásainak figyelmes elemzője találóan jellemezte a könyvet: a szerző látszólag különösebb cél nélküli utazásai és „lassú folyású szőlőhegyi beszélgetései, nyugodt áramlású […]

  • Rónay György: Kakucsi rózsák

    A Kakucsi rózsák Rónay utolsó, még életében megjelent verskötete. Az ezután írt költemények már csak halála után egy évvel, 1979-ben látnak napvilágot A kert című vékony kötetben. Rónay költészetében […]

  • Ambrus Lajos: Eldorádó

    Az 1848/49-es szabadságharcban, majd az utána következő Bach-korszakban zajló eseményekből rajzolódik ki Ambrus regényének családtörténete. Az Eldorádó indítása rögtön megelőlegezi a végkifejletet: az[…]

  • Csoóri Sándor: A félig bevallott élet

    Csoóri Sándor esszégyűjteménye a műfaj hosszabb, összetettebb, illetve rövidebb terjedelmű, koncentráltabb, akár aforizmatömörségű változatait fogja egybe. A páréves időintervallumban keletkezett […]

  • Csoóri Sándor: Nomád napló

    Csoóri Sándor esszéírása az 1960-as, ’70-es évekre bontakozott ki. A költő és a majompofa (1966), a Faltól falig (1969) és az Utazás félálomban (1974) című kötetek első összegzését a Nomád napló […]

  • Mészöly Miklós: Saulus

    Rövid terjedelme ellenére a leggazdagabb motívum- és jelentéshálózattal bíró Mészöly-alkotás. Ehhez nagy mértékben hozzájárul a témaválasztás: az író azt a folyamatot ragadja meg, amely során Saulból,[…]

  • Bertók László: Tárgyak ideje

    Az értelmezők A tárgyak idejét egy folyamat beérésének tekintik. Maga a költő is így nyilatkozik róla: „Azt hiszem, itt, ebben a könyvben sikerült először tisztán megfogalmazni, amit kezdettől fogva […]

  • Bertók László: Három az ötödiken

    A cím az alcímmel (243 szonett) együtt utal a kötet több szembetűnő sajátosságára. Mindenekelőtt arra, hogy csupa szonettből áll. Méghozzá elég tekintélyes mennyiségű, összesen 243, azaz három az […]

  • Bertók László: Valahol, valami

    A költőnek átütő sikert hozó Három az ötödiken kötet szonettjei után egy középhosszú, rímtelen szabadvers válik a következő kötetek (Deszkatavasz; Februári kés) uralkodó formájává. A Valahol, valami […]

  • Térey János: Nibelung-lakópark

    Térey János életműve a verseskötetekkel indult, majd jelentős kanyarodással összművészeti irány felé fordult. Ebben az irányváltásban a művészeti szempontok mellé szociológiai érvek is felsorakoztak, […]

  • Varga Imre: Önarckép nélkülem

    Varga Imre tizenhat-tizenhét éves volt első versének megjelenésekor, s nem sokkal később ő lett a fiatal szlovákiai magyar költők nagy port felvert antológiájának, az Egyszemű éjszakának (1970) a […]

  • Sánta Ferenc: Az áruló

    Sánta művei közül Az áruló mutatja fel legközvetlenebbül az író 1956 tragédiája miatt érzett keserű vívódását. Az ötödik pecsét a magatartástípusok etikai vizsgálatával, azok megérthetőségével […]

  • Ottlik Géza: Minden megvan

    Az Iskola a határon után (részben annak kezdeti negatív kritikai fogadtatása miatt is) Ottlik keveset publikált, ezért 1969-ben érdekességnek számított az új kötet. A megjelent könyvben nemcsak az új […]

  • Vas István: Teremtett világ

    A Teremtett világ Vas hatodik verseskötete. Az ekkor negyvennyolc éves költőnek sokáig kellett várnia rá, az 1948-as Római pillanat óta nemhogy verseskönyve nem jelent meg, de folyóirat-publikációja […]

  • Ottlik Géza: Iskola a határon

    A magyar irodalomban alig találunk olyan regényt, amelyiknek annyira változatos lenne a története, mint az Iskola a határonnak. A szerző 1949-ben leadta a kiadónak, ám Schöpflin Aladár lektori […]

  • Ottlik Géza: Próza

    Ottlik életművének legtalányosabb darabja ez a könyv, amely nagyon különböző műfajú és státusú szövegeket fog egybe a műformát meghatározó cím alatt. A szöveg első mondatában e fogalomhoz a szerző […]

  • Dragomán György: A fehér király

    A regény egy romániai iskolás gyerek, Dzsátá szemszögéből meséli el apja elvesztését és a felnőtté válás folyamatát a Ceaușescu-diktatúra legreménytelenebb éveiben, egyben betekintést nyújtva a […]

  • Kemény István: Élőbeszéd

    A Koboldkórus című kötetben (1993) már jelentkező, de egyértelműen A néma H-t uraló hermetikus költészet hagyományából táplálkozott az Élőbeszéd beszédmódja is. A címbe foglalt élőbeszédszerűség […]

  • Nádas Péter: Színtér

    A három drámát tartalmazó kötet darabjai bár pár évnyi kihagyásokkal követik egymást, együttes értelmezhetőségük miatt a recepció mégis „a trilógiaként” emlegeti a Színtért. Ennek vannak egyrészt a […]

  • Parti Nagy Lajos: Grafitnesz

    A kortárs kritika a Grafitneszt a Szódalovagláshoz hasonló jelentőségű kötetként emlegette mind a Parti Nagy-életműben, mind pedig a posztmodern magyar lírában. A 2003-as gyűjteménynek csak egyötödét […]

  • Oravecz Imre: Egy földterület növénytakarójának változása

    A debütáló kötet (Héj, 1972) címében is jelzett zártságával szemben Oravecz második könyve, az Egy földterület növénytakarójának változása nem elfordul a társadalomtól, hanem alapvetően újrafogalmazza[…]

  • Spiró György: Csirkefej

    A magyar drámakultúra nyolcvanas évekbeli művészi megújításában fontos kezdeményező szerep jutott Spiró György drámaírói tevékenységének. Ebben az időben született színházi munkái közül az emberi […]

  • Szász Imre: Ménesi út

    Szász Imre regénye legalább annyira szól az Eötvös Kollégium történetek egyik leginkább megrázó fordulatáról, a kommunista hatalom 1947-től kezdődő átalakító munkájáról, mint az 1985-ös magyar valóság[…]

  • Tolnai Ottó: Vidéki Orfeusz

    Első kötetének, az Áthúzott verseknek a megjelenése után húsz évvel jelent meg Tolnai Ottó válogatott verseinek gyűjteménye Magyarországon. Újvidéken kiadott hét verseskötetéből nyújt válogatást, […]

  • Füst Milán: A sanda bohóc, Goldnágel Efráim csodálatos kalandjai

    A sanda bohóc Füst Milán egyik legkülönösebb műve. A szerző legjelentősebb prózai alkotásának, A feleségem történetének harmadik kiadásával, az Ez mind én voltam egykor első részével, illetve az […]

  • Füst Milán: Összes versei

    Füst Milán nem írt sok verset. Első két verseskötete (Változtatnod nem lehet, 1914; Az elmúlás kórusa, 1921) után a harmadik már a Válogatott versek címet viselte (1932), ezt követte az új szövegeket […]

  • Balázs József: Magyarok

    A Magyarok című kisregény (és az azonos című, 1978-as, Fábri Zoltán rendezte film) az 1943-ban németországi vendégmunkás életre, mezőgazdasági napszámos munkára szegődött, nincstelen szabolcsi […]

  • Ágh István: Rézerdő

    A költő első verseskötete (Szabad-e énekelni, 1965) heves vitákat váltott ki, több kritikus úgy olvasta, mint a falu és a város ellentétének kifejezését. A Rézerdő, a második könyv már őket is […]

  • Szilágyi István: Bolygó tüzek

    Életművének elemzői közül többen felvetették, hogy a nagyregények előtt, majd a szomszédságukban született novellákat miért nem jelentette meg összegyűjtve az író. Csak folyóiratokban, illetve az […]

  • Orbán Ottó: A visszacsavart láng

    Mi az a „visszacsavart láng”? A kötet közepe táján olvashatók A folytatás ciklus prózaversei. Ezek egyike a címadó: „Olyan korokban, amikor a lámpa visszacsavart lánggal ég, a költészet nem a vers, a […]

  • Szentkuthy Miklós: Szent Orpheus Breviáriuma

    Szentkuthy Miklós a magyar regényirodalom jelentős megújítóinak egyike, művei ma már számos nyelven olvashatók; elképzelhető, hogy ha regényei megírásuk után azonnal eljutnak a külföldi olvasókhoz, […]

  • Orbán Ottó: Hallod-e te sötét árnyék

    A kilencvenes években csakúgy, mint korábban és majd később, 2002-ben bekövetkező haláláig, sűrűn sorjáznak Orbán Ottó kötetei. A Hallod-e te sötét árnyék megjelenésekor a költő hatvanéves, és a könyv[…]

  • Orbán Ottó: Búcsú Betlehemtől

    A Búcsú Betlehemtől az 1936-ban született költő harmadik kötete. Talán ebben érhető tetten leginkább korai költészetének átváltása a későbbi, higgadtabb, tipikus Orbán Ottó-i hangra. A pálya kezdetét […]

  • Oravecz Imre: 1972 szeptember

    Oravecz Imre harmadik kötetének címe kettős referenciával bír: egyrészt az életművön belül, ugyanis a szerző debütkötete, a Héj – több éves csúszással – csak 1972-ben jelenhetett meg; másrészt Oravecz[…]

  • Rába György: Férfihangra

    Több jele is van annak, amire Halmai Tamás Rába Györgyről írt Korszerű mágia című könyvében figyelmeztet, hogy félő, „e költészetet úgy felejtjük el, hogy értékeit igazán számba se vettük”. Erre […]

  • Németh László: Sajkódi esték

    Ez az esszé- és tanulmánykötet 1961-ben két kiadásban, majd az életműsorozatban 1974-ben (lényegesen bővített változatként) jelent meg, s az író három meghatározóan fontos életelve jegyében épül fel. […]

  • Németh László: Égető Eszter

    A regény 1948 nyara és 1949 tavasza között keletkezett, ám csak 1956 szeptemberében jelent meg. Szerzője szerint nem a legtökéletesebb, ámde a legfontosabb regénye: egy közösségépítő „mai szent” […]

  • Páskándi Géza: Vendégség

    1972-ben Vendégség címen jelent meg Páskándi Géza két történelmi drámája, a címadó és a Tornyot választok. A magyar történelmi dráma 1970-es években végbement megújulásában kétségtelenül jelentős […]

  • Rónay György: A párduc és a gödölye

    Rónay György sokfelé ágazó életművében a költészet, a fordítás, az esszé mellett kezdettől jelen van a regény. Első ilyen műve, a Keresztút 1937-ben jelenik meg. Eleinte egy-két évente, a háború után […]

  • Kalász László: Parttól partig

    Az észak-borsodi faluban született s haláláig e peremvidéken élő, első verseivel (Anyámnak kontya van; Szarvuk hegyével; Harminc hattyútojást leltem) debreceni egyetemista korában feltűnt Kalász […]

  • Ratkó József: Törvénytelen halottaim

    Az állami gondozottként felnőtt Ratkó József a szegedi egyetemről való (részben a Nagynéném, a miniszterasszony című verse miatt történt) politikai hátterű eltávolítása után (1959) Szabolcs-Szatmárban[…]

  • Kocsis István: A nagy játékos

    Az 1970-es évek az erdélyi magyar dráma(írás) felívelésének nagy évtizede. A magyarországi színpad is ekkor kezdi felfedezni a romániai magyar drámairodalmat, ekkor válik kultikus szerzővé Sütő András[…]

  • Orbán Ottó: Honnan jön a költő?

    A Honnan jön a költő? a költő első irodalmi esszéket összegyűjtő kötete. Részben azt kapjuk tőle, amit ilyen könyvtől várunk: magyar és világirodalmi portrékat, irodalmi kérdések egyéni hangú […]

  • Szabó Lőrinc: A huszonhatodik év

    Szabó Lőrinc költészete telített a kiszolgáltatottság elszenvedésével és a gyönyörkeresés kalandosságával. Illyés Gyula baráti jellemzése szerint „bent ült a gyehennában s […] ezt a gyehennát a maga […]

  • Tandori Dezső: Egy talált tárgy megtisztítása

    Az 1960-as, 70-es évek fordulójára Illyésék, Juhász Ferencék és a „tűrt” újholdasok mellett antológiák köré csoportosuló tehetséges fiatalok jelentkeztek Ághtól Várady Szabolcsig (Első ének; Költők […]

  • Csoóri Sándor: Jóslás a te idődről

    A Jóslás a te idődről Csoóri Sándor első válogatott verseskötete. „Első két kötetem [Felröppen a madár (1954); Ördögpille (1957)] valamiképpen botorkálás. Erkölcsi értelemben még találnék […]

  • Illés Endre: Krétarajzok

    A Krétarajzok első kiadása 1957-ben jelent meg ugyancsak a Magvetőnél. Azonos címmel, de lényegesen eltérő tartalommal láttak napvilágot ezek a kötetek. Nemcsak bővítés történt a második kiadásban – […]

  • Illés Endre: Hálókba bonyolódva

    A kötet Illés Endre 1959 és 1974 között bemutatott hat színdarabját tartalmazza (Türelmetlen szeretők; Homokóra; Rendetlen bűnbánat; Aki szeretni gyáva; Festett egek; Névtelen levelek). A szerző közös[…]

  • Simonffy András: Kompország katonái

    Ahogy nyolc év telt el Simonffy András első és második kötete, a Lázadás reggelig (1965) és a pályájának mai olvasatban is egyik csúcsát jelentő Egy remek nap (1973) között, ez utóbbit is nyolc év […]

  • Tar Sándor: A 6714-es személy

    Tar Sándor írói pályája a Mozgó Világ 1976-os szociográfiai pályázatával indult, melyet a Tájékoztató című novellájával meg is nyert. Ez az írás a cenzúra miatt csak szamizdat-kiadványban, a Kenedi […]

  • Tar Sándor: A mi utcánk

    Tar Sándor pályájának kismagasló szakasza a kilencvenes évek, ekkoriban jelennek meg legfontosabb művei: A te országod (1993) és a Lassú teher (1998) között A mi utcánk, a korpusz ötödik kötete. Az […]

  • Weöres Sándor: Psyché

    Feldolgozás alatt.

  • Csurka István: Ki lesz a bálanya?

    A kötet Csurka négy korai drámáját tartalmazza, köztük a könyv címadójává is emelt darabot, amely a legnagyobb figyelmet keltette. (A későbbiekben a Döglött aknák és a Házmestersirató fogható […]

  • Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka

    Az addig költőként ismert szerző első regényét egykorú kritikusai és az azóta született értelmezések is a történelmi regény műfajának megújítására tett, ezredforduló környéki nagyszabású kísérletek […]

  • Szőcs Géza: Limpopo

    Szőcs Géza életművében különös színfoltot képez a Limpopo című regény, amely egy sok irányba utat nyitó műként értelmezhető. Műfajilag a korábbi rövidpróza-kötetével mutat rokonságot (Kitömött utcák, […]

  • Szőcs Géza: A szélnek eresztett bábu

    Szőcs Géza negyedik, Szélnek eresztett bábu című gyűjteményes kötetének egyes versei önmagukon túlmutatva egész ciklusra vagy kötetre nyitottak. Szerzőjük ugyanis nem az egyes verseket, hanem a […]

  • Tandori Dezső: Miért élnél örökké?

    Tandori pár év tanárkodás után, könyve megjelenésekor már szabadfoglalkozású író, tíz éve nős, nemsokára feltűnnek a madarak a Lánchíd utcai lakásban. A „lények”, növények, „medve-természetű” tárgyak,[…]

  • Rakovszky Zsuzsa: Egyirányú utca

    Rakovszky Zsuzsa ötödik kötete három ciklusban mindössze tizenkilenc költeményt tartalmaz, ám ezek – a költő más versesköteteihez hasonlóan – nem csupán nagyfokú tematikai és motivikus sűrűséget, […]

  • Hamvas Béla: Scientia sacra

    „Hamvas a filozofáló ember típusaként a magyar gondolati prózában tölt be kivételes pozíciót, azon egyszerű oknál fogva is, hogy a magyar gondolati prózában és esszében ő egy sajátos foghíjon […]

  • Hamvas Béla: Karnevál

    Az 1948 és 1952 között íródott, de nyomtatásban csupán 1985-ben hozzáférhetővé váló Karneválra mint Hamvas Béla főművére szokás tekinteni. Bár erősen kérdéses, hogy egy ilyen terjedelmes és gazdag […]

  • Takács Zsuzsa: A test imádása. India

    Ha egy szóval kéne jellemeznünk: Takács Zsuzsa a szerelem költője, azon belül is a szerelem fájdalmáé, keserűségéé, hiányáé, a szakításé, az elmúló boldogságé. Kevesen beszélnek nála közvetlenebbül, […]

  • Oravecz Imre: Távozó fa

    Az életműkiadás első köteteként napvilágot látott versgyűjtemény több szálon kapcsolódik az azt megelőző A megfelelő naphoz (2002) és a Halászóember utolsó ciklusához, a Közelítő naphoz is. Még a […]

  • Szabó Magda: Erőnk szerint

    Három történelmi ihletésű drámáját gyűjtötte kötetbe az író – címével Vörösmarty versének, a Gondolatok a könyvtárban szállóigévé vált soraira utalva. „Mi dolgunk a világon? küzdeni / Erőnk szerint a […]

  • Temesi Ferenc: Por

    Első nagyregényén dolgozva vált az íróban meghatározóvá az a nézet, hogy a világnak nincsen centruma, minden periféria. Szakított az európai kultúra többek által már megkérdőjelezett Nyugat-centrikus […]

  • Szilágyi István: Hollóidő

    Szilágyi első regényét (Üllő, dobszó, harang, 1969) viszonylag hamar követte a második, a remekművek rangjára emelt Kő hull apadó kútba (1975), hogy ezután másfél évtizedet kelljen várni az abszurd […]

  • Szabó Magda: Az ajtó

    A Régimódi történet (1977) és a Für Elise (2002) kapcsolata a rendszerváltozást megelőző pályaszakasz zenitjén megjelent, utóbb nemzetközi sikert aratott művel, a szintén önéletrajzi ihletésű Az […]

  • Szepesi Attila: Pitypang-királyfi

    Nehéz kiválasztani Szepesi Attila (verses)kötetei közül egyet, hogy azzal jellemezzük költészetét. Nehéz, mert életműve olyan egységes és egyenletes, hogy bármelyikkel megtehetnénk. Vagyis kötetei, […]

  • Nadj Abonji, Melinda: Galambok röppennek föl

    Melinda Nadj Abonji vajdasági magyar kulturális háttérrel rendelkező író. Ötéves korában vették magukhoz Svájcban vendégmunkásként dolgozó szülei, és hamarosan a német lett az első nyelve és a […]

  • Györe Balázs: A jámbor Pafnutyij apát keze vonása

    1982-ben egy furcsa című verseskönyv hívta fel magára a figyelmet a Magvető elsőkötetes sorozatában. A kötet szerzője – az 1970-es évek második fele fiatal magyar (neo)avantgárdjának s a Fölöspéldány […]

  • Szabó István: A lázadó

    A lázadó Szabó István debütáló novelláskötete. A könyv két darabja (Vacsora, Hajsza) már az 1950 után induló fiatal elbeszélők 1955-ös antológiájában, az Emberavatásban is megjelent. Szabó, ahogyan az[…]

  • Nagy Gáspár: Halántékdob

    Nagy Gáspár első verseskötete (Koronatűz, 1975) tehetséges költőt ígért, ám ekkor még erősebb a költői hagyományvilág – elsősorban Jékely Zoltán, Nagy László – megkötő, mint felszabadító ereje. Téma- […]

  • Kun Árpád: Boldog észak

    A Boldog észak először novellák formájában jelent meg folyóiratokban, de átdolgozásuk után az egyes darabok már a regény gerincét alkották. A könyv előzményeként szolgált továbbá a szerző Szülsz c. […]

  • Csengey Dénes: A kétségbeesés méltósága

    Csengey Dénes esszékötete az irodalomtörténet, az előadóművészet, a szociográfia, a történelemtudomány, illetve a személyes napló tárgyköréből meríti témáit. Könyvében foglalkozik a dalszerző Cseh […]

  • Nagy Gáspár: Kibiztosított beszéd

    A Halántékdobban kibontakozó Nagy Gáspár-i poétika a következő két kötetben tovább gazdagodik. A Földi pörök (1982) a neoavantgárd eszközök még tudatosabb beépítéséről tanúskodik. „Játékból és […]

  • Markó Béla: Mindenki autóbusza

    A JAK-füzetek 43. darabjaként megjelent Mindenki autóbusza száz szonettje nagy feltűnést keltett a korabeli magyar irodalomban. A formabontás korábbi gyakorlata, az autonóm alak­zatteremtés programja […]

  • Hervay Gizella: A mondat folytatása

    Talán nincs még egy olyan költő a 20. század utolsó évtizedeiben, akinek költészetében olyan szorosan fonódnának egybe a személyes sors, illetve egyfajta közép-európai léttapasztalat tragikumának […]

  • Bella István: Az arcom visszakérem

    Az 1966-ban, Szaggatott világ című kötetével induló fiatal költő líráját a látomásos-metaforikus Nagy László-i, Juhász Ferenc-i minta határozta meg, s viszonylag hosszú időbe telt, míg kialakította […]

  • Utassy József: Hol ifjúságom tűnt el

    Utassy József 13. verseskötete 1992-ben jelent meg, de – a költő pályáját végigkísérő kötetszervező módszerből következően – tartalmaz nem kevés olyan verset, amely korábbi kötetekben jelent meg […]

  • Tóth Bálint: Nyiss kaput angyal

    Tóth Bálint negyedik kötetében visszatalál az igazságos istenben való hithez. Gondviselés, isteni igazságszolgáltatás utoljára az ötvenes évek börtönben írott verseiben volt jelen (Füveskert-kötetek),[…]

  • Dobai Péter: A birodalom ezredese

    A nyolcvanas évek új korszakot jelent Dobai Péter pályáján. A szerző első alkotói periódusát (ami 1968/69 és 1978/79 közé tehető) az intenzív és – a műfaji megoszlás tekintetében – kiegyensúlyozott […]

  • Ladányi Mihály: Kitépett tollú szél

    Ladányi Kitépett tollú szél című kötete a politika, a család, a szerelem, a természet, a városi élet motívumai mellett sűrítetten foglalja össze a szocializmus világára az ’50-es évek végétől figyelő […]

  • Fekete Vince: Vak visszhang

    Egy évtized versei kronológiai rendben sorakoznak a kötetkompozícióban: hat könyv kiválasztott opusai, hat nagyobb fejezetre bontva. Az első két kötet – a Parázskönyv (1995) és az Ütközők (1996) – a […]

  • Fehér Ferenc: Akác és márvány

    Fehér Ferenc költészetére az 1970-es évek elején Nagy László hívta fel a figyelmet, mondván, a magyar költészet realista értékeit őrzi. Válogatott verseinek gyűjteménye, az Akác és márvány egyben az […]

  • Hervay Gizella: Lódenkabát Keleteurópa szegén

    A Lódenkabát Kelet-Európa szegén Hervay Gizella kilencedik verseskötete. Megjelenését a költő már nem érte meg; előző évben, negyvennyolc éves korában feladta küzdelmét.. Életének antik sorsdrámába is[…]

  • Fodor András: A Kollégium

    Korképet örökít meg Fodor András 1991-ben megjelent műve. Fodor ebben a munkájában azokat a naplófeljegyzéseit adja közre, amelyek az Eötvös Kollégiumban eltöltött három év eseményeit, történéseit […]

  • Konrád György: A látogató

    „Egyemeletes ház, mégis elveszetten kóválygok benne.” A mondat önmagában kifejezi Konrád György szociografikus regényének feloldhatatlan belső konfliktusait és reménytelenségét. Az 1967-es […]

  • Szálinger Balázs: Köztársaság

    Ez a vaskos kötet nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy a vers, a dráma és a próza eszközeivel egyazon kérdést, a közélet és a magánszféra konfliktusát, határvidékét, egymásra hatását járja körül. […]

  • Závada Pál: Jadviga párnája

    A naplóformában megírt regény az 1997-es év nagy figyelmet keltő irodalmi eseménye volt. A figyelem megmutatkozott az elismerő kritikák és gesztusok számosságában is. Az elbeszélő, Osztatni András, […]

  • Marno János: Hideghullám

    A Hideghullám a recepció tanúsága szerint Marno Jánosnak az a kötete, amely az életmű meghatározó poetikai fogásainak (pl. a klisés nyelvi kifejezések szétbontásának, kiforgatásának), alakjainak (pl. […]

  • Thurzó Gábor: A szent

    Az 1960-as évek közepének egyik visszhangos irodalmi eseménye Thurzó Gábor A szent című regényének a megjelenése volt, melyről – az író egyik nyilatkozata szerint – már a gépírónője megállapította, […]

  • Lakatos Menyhért: Füstös képek

    A Füstös képek Bari Károly Holtak arca fölé (1972) című verseskötete mellett elsőként tárta fel a szépirodalomban a magyarországi cigány sorsot. A szerző önéletrajzi elemeket is tartalmazó regénye […]

  • Rákos Sándor: Kiáltásnyi csönd

    A második világháború után szárnyát bontogató fiatal Rákos Sándor az Újhold lírai ideáljában kezdte pályáját. A világháború rettenete és az emberi lét idegenségének megfellebbezhetetlen tapasztalata […]

  • Mora, Terézia: Az egyetlen ember a kontinensen

    A Magyarországról a rendszerváltozás után, tizenkilenc évesen Berlinbe költöző Terézia Mora első kötete, a Seltsame Materie(Különös anyag) erőteljesen tematizálja magyar–osztrák határ menti […]

  • Fodor András: Ezer este Fülep Lajossal I-II.

    Korunk közelmúltja és jelene fontos memoárok megjelenésének időszaka. Fodor András Ezer este Fülep Lajossal című kétkötetes munkája kiemelkedő helyet kapott ezek között. A napló első feljegyzése 1947.[…]

  • Kassák Lajos: A tölgyfa levelei

    Több mint fél évtizedes elhallgattatás után Kassák 1956-ban térhetett vissza az irodalmi életbe válogatott versei kötetével. Új verseket tartalmazó könyve pedig 1958-ban jelent meg először. Ezután már[…]

  • Kántor Péter: Köztünk maradjon

    Kántor Péter már a hetvenes években is publikált, voltak kisebb-nagyon kritikai sikerei, díjai, ám csak a Köztünk maradjon hozta el azt széles körű szakmai elismerést, amire már legalább egy […]

  • Kacsó Sándor: Virág alatt, iszap fölött. Fogy a virág gyűl az iszap. Nehéz szagú iszap felett. I-III.

    A Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában megjelent „trilógia” első két, a Kriterion 1971-ben, illetve 1974-ben gondozta kötetét az elemzők ahhoz az újabb erdélyi emlékirat-irodalomhoz kapcsolják, […]

  • Fodor Ákos: Akupunktúra

    Fodor Ákos elsősorban mint a magyar haiku-költészet kiemelkedő alakja ismert, a hetvenes évek végétől a kétezer-tízes évek közepéig húsz kötetben mintegy 750 haikut jelentetett meg. Kultikus szerző, […]

  • Örkény István: Egyperces novellák

    Az Egyperces novellák kötetcím műfaji elnevezéssé vált a magyar irodalomban, igaz, mind a mai napig elsősorban Örkény írásaira alkalmazzák. A kötet először 1968-ban látott napvilágot, az író életében […]

  • Lengyel Péter: Macskakő

    A millenniumi ünnepségekre készülődő, világvárossá fejlődő Budapesten a csillogás, a gazdagság, a növekvő jólét mellett a bűnözés is megjelent. Egy Dajka nevű detektív egész Európát izgalomban tartó […]

  • Birkás Endre: Elfelejtett emberek

    Birkás Endre a magyar próza kevésbé ismert nagysága. Szinte mindenki ezzel kezdi ismertetését, aki róla ír. És főleg olyanok fedezik föl rendre, akik maguk is írók. Grendel Lajos például így vezeti be[…]

  • Jékely Zoltán: Őrjöngő ősz

    A költő korai, 1930–40-es években írt versei jogosan keltettek tartós figyelmet. Ám némileg eltakarják az utókor elől a későbbi költészet ugyancsak figyelemre méltó eredményeit. Az Őrjöngő ősz a kései[…]

  • Hernádi Gyula: Kiáltás és kiáltás

    A Kiáltás és kiáltás Hernádi Gyula második regénye. 1960-ban készült el, egy évvel a Péntek lépcsőin című regénye megjelenése után. Bár Hernádi ekkor ha nem is elismert, de már ismert szerző, […]

  • Cseres Tibor: Én, Kossuth Lajos

    Elemzői többféleképpen határozták meg e regény műfaját. Volt, aki szerint Kossuth-apokrifnak tartható, mások fiktív emlékiratnak, illetve olyan képzeletbeli Kossuth-életrajznak mondták, amely vallomás[…]

  • Nemes Nagy Ágnes: Szárazvillám

    A Szárazvillám Nemes Nagy Ágnes második kötete, amely azonban tartalmazza az első, 1948-as Kettős világban című verseskönyvének az anyagát is. A kötet három részre tagolódik: az első a szerző új, 1948[…]

  • Nemes Nagy Ágnes: 64 hattyú

    A 64 hattyú Nemes Nagy Ágnes első, Tanulmányok alcímet viselő esszékötete, amelyet a szerző életében s azután is még számos másik követ: ilyen az 1982-es Metszetek. Esszék, tanulmányok, a Babitsról A […]

  • Nemes Nagy Ágnes: Napforduló

    A Napforduló Nemes Nagy Ágnes harmadik verseskötete. Felépítését tekintve négy részből áll: a Között, az Énekhangra és az Ekhnáton versciklusokból, valamint a Ház a hegyoldalon című párbeszédes […]

  • Nemes Nagy Ágnes: Között

    A Között Nemes Nagy Ágnes első, még a szerző életében megjelent gyűjteményes kötete (ezt alcíme, az Összegyűjtött versek is jelzi). Szerkezetét tekintve az eredetileg a Napforduló kötet első […]

  • Kálnoky László: Egy hiéna utóélete és más történetek

    Az 1970-es évek végén erőteljes fordulat zajlik le a már idős költő életművében. A humoros, történetmesélő versek jelentik ezt a fordulatot, amelyek kötetben az 1980-as összegyűjtött versek végén […]

  • Spiró György: Fogság

    Spiró írói pályáján az Ikszekhez hasonló zajos siker a 24 évvel később megjelent Fogság fogadtatását kísérte. Az egy év alatt hét kiadást megért regény recepciójához ezúttal nemzetközi szakmai […]

  • Kardos G. György: Avraham Bogatir hét napja

    Az írói pályáján negyvennégy éves korában induló Kardos G. György első regénye megjelenésének évében mindjárt két kiadást ért el. Hamarosan lefordították több nyelvre is, sikerét Bertha Bulcsu a mára […]

  • Parancs János: Sivatagi följegyzések

    Parancs 1956-ban elhagyta Magyarországot, Párizsban megalakította és szerkesztette a Magyar Műhely lapot, 1964-ben azonban hazatért. Később, eltávolodva a Magyar Műhely avantgárd körétől, alakította […]

  • Kálnoky László: Bálnák a parton

    „1982-ben írt új verseinek kis gyűjteményében mindkét Kálnoky megtalálható – állapítja meg Lengyel Balázs. – A létezés rémségeivel viaskodó (ez is az ő szava) és az anekdotáival a közfigyelem […]

  • Balaskó Jenő: Mini ciklon

    Balaskó Jenő a hatvanas években induló magyar neoavantgárd egyik oszlopos tagja, nagyon sokáig megfigyelés alatt tartott, perifériára szorított költő, performer és rendkívül tehetséges zongoraművész. […]

  • Fejes Endre: Rozsdatemető

    A regény mottója Pascalt idézve a gondolkodás erkölcsi kötelességére hívja fel a figyelmet. Aki viszont először kezdi el olvasni a regényt, az korántsem létfilozófiainak nevezhető kérdésekkel találja […]

  • Dobai Péter: Csontmolnárok

    A hetvenes évek eleje Dobai Péter legtermékenyebb alkotói időszaka. Az Új Írás 1972. decemberi körkérdésére adott válaszából kiderül, hogy másfél év alatt egy verseskötetet (Kilovaglás egy őszi […]

  • Bartis Attila: A nyugalom

    Bartis Attila második regénye folytatja az A sétában már b járatott önéletrajzi fikciós szólamot: a narráció az A nyugalomban szintén E/1-es, amely a főszereplő és az elbeszélő szólamának […]

  • Kertész Imre: Sorstalanság

    A Sorstalanság Kertész Imre legsikerültebb regénye, életművének legfontosabb és legtöbbre értékelt alkotása. A szerző első műveként jelent meg, ma mind egyedülálló művészi megformáltságánál, mind a […]

  • Darvasi László: Trapiti avagy a nagy tökfőzelékháború

    A szerző tizenkettedik –, egyben az első gyermekeknek szánt – kötete három évvel a pálya első korszakát záró nagyregény, A könnymutatványosok legendája után jelent meg. Az ifjúsági regényként is […]

  • Kalász Márton: Téli bárány

    Kalász Márton önéletrajzi ihletésű regénye két dél-baranyai német család, s rajtuk keresztül egy többnemzetiségű (németek, magyarok, szerbek, sokacok, zsidók, cigányok), de javarészt svábok lakta falu[…]

  • Cseres Tibor: Hideg napok

    Szinte egyöntetű volt az irodalmi vélekedés: a Hideg napok új fejezetet nyitott mind a szerző életművében, mind pedig a magyar nemzeti önismeret dolgában. Kiváltképp a regény filmváltozata után (r.: […]

  • Sánta Ferenc: Húsz óra

    Az író első regényét, Az ötödik pecsétet fanyalgó kritikák, világszemléleti fenntartások kísérték. A Húsz óra viszont lelkes kritikai fogadtatásban részesült. Sánta ugyan korábban is hangsúlyozta, […]

  • Mészöly Miklós: Jelentés öt egérről

    A Jelentés öt egérről kötet két részből áll, az első részben a Magasiskola című kisregényt (nagyelbeszélést) olvashatjuk, majd tizenegy elbeszélés következik, amelyeket Mészöly a Sötét jelek (1957) […]

  • Szervác József: Mi fájna?

    Valamiképp minden nemzedék a lázadás nemzedéke; így az 1970–1980-as évek fordulóján, az 1980-as évek első felében fellépő – Zalán Tibor, Tóth Erzsébet, Parti Nagy Lajos s mások nevével fémjelezhető – […]

  • Kemény István: Kedves ismeretlen

    A Kedves Ismeretlen Kemény István legnagyobb közönségsikert hozó prózai műve, amely az 1970-es és ’80-as évekbeli ellenkulturális fiatalság mindennapjait idézi meg Budapesten és egy fikciós […]

  • Garaczi László: metaXa

    Garaczi László harmadik regénye nem nélkülözi a Lemur-sorozatból ismert, a Pompásan buszozunkot is jellemző formai virtuozitást: egyetlen lezáratlan mondatban meséli el a zenész főhős kapcsolatát két […]

  • Petőcz András: Önéletrajzi kísérletek

    A nem sokkal a debütkötet után megjelent Önéletrajzi kísérletek Petőcz András költészetének meghatározó – elsőre ellentétesnek tűnő – jellemzőit egyesíti: a személyes, vallomásos, a műhelytitkokba is […]

  • Kodolányi János: Vízözön

    Kodolányi mitikus tetralógiája megírását a második világháború végén, a budapesti ostrom idején határozta el. A világégés kataklizmáját, a régi világrend megszűnését s az új kialakulását, magát az […]

  • Darvasi László: Virágzabálók

    Darvasi László első nagyregényének (A könnymutatványosok legendája) hatalmas sikere után épp egy évtizedet kellett várni a következő regényre, hiszen a szerző érdeklődése ezt követően egy időre ismét […]

  • Bólya Péter: A veréb századik lépése

    Bólya Péter kisregényének erős az önéletrajzi háttere. Az író és orvos alteregójának is tekinthető Berecz László elsőéves szegedi orvostanhallgató. Az ő két hónapjának – 1963. szeptember közepétől az […]

  • Vida Gábor: Ahol az ő lelke

    Pécsi Györgyi Honvágy egy hazáért című esszéjében az erdélyi magyarságot illetően – Paul Ricoeur nyomán – túltengő emlékezetről beszél, amely Vida Gábor Ahol az ő lelke című regényét is átjárja. E […]

  • Mészöly Miklós: Film

    Mészöly Miklósnak ez a regénye az irodalmi kísérletezés emblémájává vált. Esztétikai értékeit, különlegességét a recepció elismerte, ám folyamatosan hangsúlyozta, hogy a regény nagyon próbára teszi az[…]

  • Esterházy Péter: Termelési-regény

    A Fancsikó és Pinta (1976) és a Pápai vizeken ne kalózkodj (1977) köteteket követően Esterházy Péter számára a Termelési-regény hozta meg az országos ismertséget. A regény nemcsak másfajta […]

  • Esterházy Péter: Csokonai Lili: Tizenhét hattyúk

    A Bevezetés a szépirodalomba után a kritikai visszhang szerint az Esterházy-próza próteuszi irányt vett, önismétlőn termelte ki Hrabal, Hahn-Hahn grófnő, Házy Eszter és Csokonai Lili könyvét. […]

  • Esterházy Péter: Harmonia Caelestis

    Az Esterházy Péter főműveként számon tartott Harmonia  Caelestis műfaja aparegény (ahogyan a Bevezetés a szépirodalomba-ban szereplő A szív segédigéi anyaregény) – a műfaj sajátos közép-európai […]

  • Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló

    Esterházy Péter életében megjelent utolsó könyve naplóformában dokumentálja a hasnyálmirigyrák kialakulását és a vele való küzdelmet a megnehezített hétköznapoktól a kezelésre járáson keresztül […]

  • Esterházy Péter: Bevezetés a szépirodalomba

    A vaskos, külsőleg enciklopédiaformátumú könyv Esterházy Péternek a Termelési-regényt követően írt elbeszéléseit gyűjti egybe. A cím egyfajta proklamáció: bevezetés abba a szépirodalomba, amelyet ő […]

  • Veres Péter: Őszi változatok

    Veres Péter nem sokkal halála előtt két kötetet tett le olvasói asztalára: a Szülőhazám, „Hortobágy mellyéke” (1968) volt az egyik, olyan szociográfia Balmazújvárosról, amelyik a hatvanas évek végi […]

  • Mándy Iván: Előadók, társszerzők

    Feldolgozás alatt.

  • Mándy Iván: A pálya szélén

    A negyvenes évek korai regényei, a negyvennyolcban elnyert Baumgarten-díj és a Vendégek a Palackban (1949) elbeszélései után az 1957-ig tartó időszak az emberi és művészi létbizonytalanság korszaka a […]

  • Tóth Krisztina: Porhó

    Az ezredforduló magyar költészetének jelentős poétikai kihívása volt a posztmodern játékossága és a modernitás pátosza közti egyensúly megtalálása, egy olyan versnyelvé, amely komoly témákat tud a […]

  • Tóth Krisztina: Síró ponyva

    A ponyva az irodalomban az értéktelent, a klisékkel dolgozót, a kiszámíthatót és a felületest jelenti – a „síró ponyva” ezen belül a meghatót, a romantikust, a drámait jelölhetné. De ahogy a […]

  • Csorba Győző: Séta és meditáció

    A rendkívül gazdag, fél évszázadot átívelő életmű hatodik verseskötete a költő negyvenes éveinek második felében született költeményeit gyűjti össze. A kritika olyannyira jól fogadta, hogy valóságos […]

  • Nagy László: Deres majális

    Nagy László első gyűjteményes kötete rendhagyó összegzés: a pálya addigi reprezentációjaként jelenik meg, ám mégsem foglalja magába megelőző négy könyvének (Tűnj el fájás, 1949; A tüzér és a rozs, […]

  • Nagy László: Jönnek a harangok értem

    A már röviddel a költő halála után megjelent könyv – a Versben bujdosó kötet egyik versvonulatának folytatásaként is – Nagy László költészetének líratörténeti jelentőségű opusa. A kötet egyik […]

  • Csiki László: Titkos fegyverek

    Az 1984-től Magyarországon élő Csiki László, vallomása szerint, „megszenvedett józansággal” költőként, próza-, dráma- és esszéíróként is mindvégig Erdélyről akart írni. Regényeire azonban nem kevésbé […]

  • Csoóri Sándor: Tudósítás a toronyból

    Az 1950-es évek végén, a hatvanas évek elején a magyarországi falvaknak az élet egészére kiterjedő átalakulási folyamatát dolgozza fel Csoóri Sándor irodalmi szociográfiája. A kor falvaiban valódi […]

  • Mándy Iván: Mi az, öreg?

    A hetvenes évek végén egy interjú-kérdésre, hogy mi pályája epicentruma, ezt válaszolja Mándy: „Hát… talán a Mi az, öregettudnám mondani… ez az anyag volt számomra mindig a legdöntőbb, a legfontosabb”[…]

  • Kovács András Ferenc: Sötét tus, néma tinta

    A kötet egyik verse, az Egy könyv a feledésnek szinte kényszeríti az olvasót, hogy az egész kötetet ennek a versnek a prizmáján keresztül figyelje. Így láthatóvá válik, hogyan íródik felül az a költői[…]

  • Cs. Szabó László: Közel s távol

    A kötet az írónak 1948 és 1981 között készült, Magyarországon korábban még kiadatlan elbeszéléseit tartalmazza. Prózája színterei: a század eleji Kolozsvár, Budapest, az egykori Krisztinaváros és […]

  • Cserna-Szabó András: Szíved helyén épül már a Halálcsillag

    A novellás-, esszé- és receptkötetek után a Szíved helyén épül már a Halálcsillag Cserna Szabó András első regénye, amely intellektuális lektűrként tálalja magát, és a ’regény a regényben’ technikát […]

  • Győrffy Ákos: Havazás Amiens-ben

    Győrffy Ákos kötete a 2010-es években egyre népszerűbb ún. bioirodalom, illetve ökolíra egyik úttörő darabja. Az ehhez az irányzathoz tartozó kötetek úgy vetnek számot a magyar tájvershagyománnyal, […]

  • Szabó T. Anna: Elhagy

    Az Újhold folyóirat versbeszédét követő Szabó T. Anna a posztmodern magyar lírának a rontáspoétika uralta tendenciájával (vö. Parti Nagy Lajos Grafitnesz) szemben a hétköznapi dolgokról szándékoltan […]

  • Károlyi Amy: A szobrok elindulnak

    Károlyi Amy összegzésnek, számadásnak, az életmű lezárásának szánta ezt a kötetet, az általa írt fülszövegben kifejezetten hangsúlyozva, hogy a vaskos gyűjtemény mérleg: „ennyire telt”. Amikor ezeket […]

  • Mándy Iván: Önéletrajz

    A nyolcvanas évekre Mándy megkérdőjelezhetetlen tekintélye a kortárs magyar irodalmi életnek a kommunista diktatúra elleni csaknem félszázados halk, de rendíthetetlen passzív rezisztenciája és művészi[…]

  • Sinka István: Szigetek könyve

    A Szigetek könyve Sinka munkásságának számos alapértékét összefoglaló kései alkotása. Az élete fő művének szánt, az epikát lírával és autobiográfiai emlékekkel ötvöző, enciklopédikus természetű verses[…]

  • Sinka István: Mesterek uccája

    Nagyszalonta és környéke, Sinka István elhagyott szülővidéke, Bihar – s más tájaival együtt Békés – élete végéig az író műveinek meghatározó tematikája. A Mesterek uccája a lélekben szülőföldjére […]

  • Krasznahorkai László: Sátántangó

    Krasznahorkai László első regénye 1985-ben jelent meg, rendkívül pozitív kritikai visszhang övezte, korszakos műként tárgyalták már akkor, és a szöveget elemző kedv nem csökkent a későbbiekben sem, […]

  • Krasznahorkai László: Az ellenállás melankóliája

    Az 1989-ben megjelent szöveg, Az ellenállás melankóliája Krasznahorkai László második regénye az elsőhöz hasonlóan pozitív kritikai fogadtatásban részesült, még ha nem is aratott olyan kirobbanó […]

  • Örkény István: Tóték

    Örkény 1964-ben írta meg kisregényként ezt a művet, s három évvel később formálta át drámává, amely azután leghíresebb darabjává vált itthon és külföldön. A főszereplő Tót Lajos szimbólum lett az […]